Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Panorámavadászat a Dunakanyarban

· 6 értékelés · Gyalogtúra · Visegrádi-Dunakanyar · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Remete-barlangból a Visegrádi-hegység látképében gyönyörködhetünk
    / A Remete-barlangból a Visegrádi-hegység látképében gyönyörködhetünk
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kutatóaknákat kerítés veszi körbe, de bele tudunk kukkantani
    / A kutatóaknákat kerítés veszi körbe, de bele tudunk kukkantani
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma a Julianus-kilátó középső szintjéről
    / Panoráma a Julianus-kilátó középső szintjéről
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zöld gyíkkal gyakran találkozhatunk az úton
    / Zöld gyíkkal gyakran találkozhatunk az úton
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Remete-barlang egyik ürege
    / A Remete-barlang egyik ürege
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kaptató a Hegyes-tetőre
    / Kaptató a Hegyes-tetőre
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Julianus-kilátó a Hegyes-tető csúcsán
    / A Julianus-kilátó a Hegyes-tető csúcsán
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Mihály-hegy andezitje
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Dobozi-oromról
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ezt a táblát kell követni a Gánti kilátóponthoz
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nagymarosi kikötő
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Dobozi-oromról
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Számtalan helyen láthatjuk a kanyargó Dunát
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-barlang számos üregét felfedezhetjük
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Zebegény felé
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gánti kedvenc kilátópontján
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Erzsébet szobra Nagymaroson
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dunakanyar részlete a Szent Mihály-hegy oldalából
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-barlanghoz vezető ösvény
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-barlang sziklatömbje
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 Szent Kereszt felmagasztalása-templom, Nagymaros Gánti-pihenő Remete-barlang (Nagymaros) Julianus-kilátó (Hegyes-tető) Kós Károly-kilátó

Ez a túra igazi csemege azoknak, akik számtalan kilátópontról és épített kilátóból szeretnének gyönyörködni a Dunakanyar lenyűgözően szép látképében. A középkorban remeték által lakott barlangrendszert is útba ejtjük. 

nyitva
közepes
12,4 km
5:00 óra
613 m
603 m

A Börzsöny és a folyó túlpartján a Visegrádi-hegység vulkáni tömbje régen szoros egységet képezett. Kétmillió évvel ezelőtt, amikor a tenger visszavonult erről a területről, az Ős-Duna utat talált magának a két vonulat között, és folyamatos koptató-csiszoló munkájával napjainkra kettéfűrészelte a szerkezetileg egységes tájat. A vulkáni kőzetet, a szürkés színű andezitet gyakran megfigyelhetjük a túra során. 

Útvonalunk első része a Szent Mihály-hegy oldalában halad. Némi kitérőért cserébe lépten-nyomon előbukkanó, lenyűgöző panoráma-darabkákat kapunk. Javasoljuk, hogy ha egyben szeretnétek látni az S alakban kanyargó Duna vonalát, keressétek fel a túloldali Prédikálószék csúcsán álló kilátót! 

A kőfejtő andezitdarabkáin áthaladva érünk a Remete-barlanghoz, ahol a középkorban szerzetesek éltek. Hazánkban ezen kívül még két helyen, Tihanyban és Szentkúton ismerünk olyan mesterségesen kialakított üregeket, amelyek remeték lakhelyéül szolgáltak. 

A Hegyes-tető kaptatóján több mély, gigantikus kútgyűrűre hasonlító üreggel találkozunk. Ezek kutatóaknák, amelyekben az 1970-es évek elején érceket bányásztak. A mára felhagyott területet lassan visszafoglalja az erdő, a lyukak mélysége egyre csökken, mégsem ajánlatos a kerítésen belülre merészkedni. A gödör szélén laza a talaj, könnyű beleesni, kimászni a megfelelő felszerelés nélkül pedig szinte lehetetlen. 

A panorámák királyát túránk legmagasabb pontján, a Hegyes-tető csúcsán zsebelhetjük be a Julianus-kilátóból. Első pillantásra szokatlan és meglepő, hogy keleti és nyugati irányból is a panoráma dekoratív elemét adja a Duna. A patkó alakú kanyarulat déli részét kitakarja a Szent Mihály-hegy tömbje. Tőle jobbra, a lejárat irányába Szob házait láthatjuk, balra pedig Nagymaros háztetői vannak közel. A folyó túlpartján a festői Fellegvárban gyönyörködhetünk.  A kőtornyot 1939-ben építtette az Encián Turista Egyesület. 

Zebegénybe ereszkedve a Nagy-Kerek-hegy oldalában álló Kós Károly-kilátóba kapaszkodhatunk fel. A faépítmény őrtoronyra hasonlító formája nem véletlen: emléket állít az egykor itt húzódó római védvonal-rendszernek, a limesnek. A kilátószintről a lábunk előtt heverő Zebegénytől a túlparti Pilismarótot is szemügyre vehetjük.  

A szerző tippje

  • A panorámapontokra rövid kitérőkkel juthatunk. Ne hagyjunk ki egyet sem, hiszen ezek adják a túra esszenciáját!
  • Bár az útvonal nem hosszú, egyrészt a terepviszonyok, másrészt a számtalan kilátópont miatt érdemes jóval több időt szánni a körre.  A Julianus-kilátóban könnyen beazonosíthatjuk a panoráma elemeit egy térkép segítségével. 
  • Egy meleg nyári napon érdemes lesétálni a zebegényi strandra (a vasútállomástól 200 méterre van), és a túra végén megmártózni a Dunában. 
  • Nagymaroson pillantsunk rá a telefonfülke-könyvtárra! Ha igazán „finoman” szeretnénk indítani a túrát, betérhetünk a vele szemben lévő cukrászdába is.
outdooractive.com User
Szerző
Szabó Eszter
Frissítés: 2019-08-13

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Hegyes-tető, 482 m
Legalacsonyabb pont
104 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Az út helyenként meredek, nehezen járható. Száraz időszakban az apró kőmorzsa könnyen kigördül a talpunk alól, csapadékos időszakban pedig a meredek felületeken a csúszós sár nehezíti meg a haladást. Legyünk óvatosak!

Pici gyerekkel, bizonytalan egyensúlyérzékkel ne induljunk el ezen az útvonalon!

Felszerelés

  • A meredek szakaszok miatt csakis zárt, a bokát jól tartó túracipőben vágjunk neki az útnak! Fontos, hogy bordázott talpa legyen, ami nem csúszik meg!
  • Az egyensúly megőrzésében sokat segít a túrabot.
  • Az útvonal első szakasza technikás, meredeken emelkedik, vízvételi lehetőség útközben sehol nincs (a túra eljén és végén találunk csak kutat és boltokat), ezért bőségesen vigyünk magunkkal folyadékot!
  • A navigáláshoz Természetjáró app ajánlott.

Kezdőpont

Nagymaros hajóállomás/Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhely (103 m)
Koordináták:
Geographic
47.789178, 18.961435
UTM
34T 347316 5294880

Végpont

Zebegény, vasútállomás

Útleírás

Itiner  

  • A Duna partjáról a K és S jelzéseken jutunk a vasútállomásra. 
  • A sínek túloldalára térve a S◼ jelzésen hagyjuk el Nagymarost.
  • Az elágazásban a jobbra térő S és S+ jelzéseket kövessük, amelyek felfelé vezetnek az emelkedőn. A Gánti-kilátóhely kitérőjét tábla mutatja. 
  • Az Y elágazáshoz érve térjünk balra a SΩ jelzésre a Remete-barlangig! A kilátópontok mindig balra ágaznak ki az útból. 
  • A barlangtól a KΩ jelzéseken kapaszkodunk fel a Szent Mihály-hegy nyergébe
  • A nyeregtől északi irányba kövessük a K és S jelzéseket, melyek a kutatóaknák érintésével a Julianus-kilátóig vezetnek bennünket. 
  • A kilátótól a S jelzéseket követve ereszkedünk Zebegénybe. 
  • A Kós Károly kilátót a kálváriák mentén felsétálva vagy a S▲ jelzésen egy rövid kitérővel érhetjük el. 
  • A S jelzések a zebegényi vasútállomásig kísérnek bennünket. 

A túráról részletesen

A Duna partjáról a Magyar utcán jutunk el Nagymaros vasúti megállójáig 300 méternyi sétával a P és az Országos Kéktúra K jelzéseit követve. A vasúti felüljáró alatt átbújva a S◼ jelzésekre váltunk, melyek kivezetnek bennünket a faluból. A Dózsa György út és a Német utca kereszteződése után érdemes rápillantani egy helyi kezdeményezésre, a telefonfülke-könyvtárra, ahonnan mindenki becsületkasszára kölcsönözhet magának olvasnivalót. Vele szemben a környék legjobb cukrászdájában szerezhetjük be az előttünk álló nehéz terephez szükséges plusz kalóriákat. A Szív utca elágazásában Árpádházi Szent Erzsébet szobránál érdemes megállnunk. A Szamaras utcára térve ódon pincék, hétvégi házak között visz az utunk. A Szamaras parkolónál kikopik a lábunk alól az aszfalt, enyhül az emelkedő, beérünk egy fiatalos erdőbe. Az előttünk keresztbe futó S és S+ jelzés jobb oldali ágán kellemes séta vár ránk a lombok árnyékában.

Egy jobbkanyarban a Gánti emléktábla felirat mutatja a kitérő irányát első panorámapontunkhoz. 200 méternyi plusz sétáért cserébe a Rigó-hegy oldalából, dr. Gánti Tibor vegyészmérnök kedvelt pihenőhelyéről szemlélhetjük a Dunakanyar látképét. A sziklacsipkés hegyoldalból jobbra Dömös háztetői pöttyözik a Visegrádi-hegység szoknyáját. Az itt gyakran megpihenő, a természetet igen kedvelő Gánti kiváló tudósként az élő és élettelen elválasztásával, az élet keletkezésével foglalkozott. Munkásságával megalapozta az élet mesterséges előállításának elméleti alapjait. 1982-ben Herman Otto-díjjal, 1986-ban MTESZ-díjjal, 1989-ben Pro Natura, 2006-ban Pest Megye tudományos díjjal tüntették ki.

A terepviszonyok akkor változnak, amikor balra térünk a SΩ jelzésre. A meredek, morzsalékos, nehezen járható ösvényen az Ördög-hegy oldalába kapaszkodunk, majd az Ördög-gerincre érünk, ahol három helyen is kikukkanthatunk a fák közül. A balra térő ösvényeket könnyű észrevenni, de akár a track alapján is tájékozódhatunk. Érdemes megfigyelni, hogy a kilátópontok közel vannak ugyan egymáshoz, a szemünk előtt kibontakozó táj mégis más-más képet mutat. Az Ördög-gerincen a Kuntner Gábor pihenőnél rálátunk a Dömös mögött hullámzó Visegrádi-hegység tagjaira, amibe mélyen behorpad a Malom-patak által kifűrészelt Rám-szakadék szurdokvölgye. A kanyargó Duna vonalától jobbra, az alattunk húzódó mélyedés túloldalán felfedezhetjük a barlanghoz vezető utat a Remete-hegy oldalában.

A kőfejtőhöz ereszkedve úgy tűnik, mintha a fejünk fölé magasodó hegyből kiharaptak volna egy jókora darabot. Az út menti sötétszürke andezittömbök bizonyítékként szolgálnak a hegység vulkanikus eredetére. A kőzet aprózódott darabkáin egyensúlyozva vágunk neki a combos emelkedőnek, amely a Remete-barlanghoz vezet. A szerzetesek a 11. században vájták a sziklába az üregeket, és  egészen a török korig éltek itt a kutatások szerint. A barlang védelmet nyújt szél és eső ellen, akár bivakolásra is alkalmas. A panoráma bentről nézve sem utolsó, de megéri egészen a lukacsos sziklatömb jobb széléig elsétálni a még fenségesebb látványért. 

Innen visszafelé indulunk a SΩ és a KΩ közös szakaszán, majd a hirtelen meredeken balra térő KΩ jelzésen nekivágunk a túra legtechnikásabb kaptatójának. Amikor találkozunk a balra kiágazó S+ jelzéssel, szinte felüdülésként hat a 100 méternyi kitérővel elérhető Dobozi-orom lejtője. A kilátóhely árnyas fája alatt újabb panoráma-részletet zsebelhetünk be, ahol első ízben jelenik meg a Duna vonalától beljebb eső Pilismarót.

A KΩ jelzésre visszatérve egy ideig az S+ jelzés is együtt halad velünk. A kettő elágazásánál a KΩ jelzésen folytatjuk az utat, amely a Szent Mihály-hegy csúcsát megkerülve szintben halad a Szent Mihály-hegy nyergéig. Itt balra térünk a S jelzésre, mely egészen a túra végéig fog vezetni bennünket. Ahogy nekivágunk a Hegyes-tetőnek, elhaladunk néhány bekerített, óriási kútra hasonlító feltáróakna mellett. A középkorban csákánnyal mélyítették ki ezeket az üregeket nemesfémek (ezüst, arany), ólom és tellúr után kutatva. A bányászok fából ácsolt létrán jutottak a mélybe, a kitermelt nyersanyagot pedig kötéllel húzták fel bőrtömlőbe csomagolva egy csiga segítségével. 

A Hegyes-tető 482 m magas csúcsán nyerjük el a túra "fődíját", amikor felmászunk az 1939-ben épült Julianus-kilátóba. Lélegzetelállító panorámát kapunk innen a Dunakanyarra, aminek egy részébe "belelóg" a Szent Mihály-hegy kúpja. A korláttól picit kihajolva a Zebegényi-szigetet is kiszúrhatjuk a folyó vonalán. A kilátó bejáratától néhány méternyire a hegység keletkezéséről olvashatunk, a túloldalon pedig tűzrakó hely, asztal és padok várják a piknikezni vágyókat. 

A hegycsúcsról továbbindulva pihentető lejtmenet vár ránk a S jelzésen Zebegényig. A településsel egy vonalba érve ugyan átsejlenek a háztetők a fákkal benőtt hegyoldalban, de ha rövid kitérőt teszünk a S▲ jelzésen, vagy felsétálunk a temetővel szemben induló kálvária stációi mentén, a 2015-ben átadott, római őrtoronyra hasonlító formavilágú Kós Károly-kilátó faépületéhez jutunk. Innen szemügyre vehetjük a lábaink előtt heverő Zebegényt a Dőry-kastéllyal. A Kálvária-domb tetején rövid sétával elérhető az Országzászló, a Hősök emlékműve, a Kálvária-kápolna és a Trianoni emlékmű is. 

A S jelzésre visszatérve a temető bejáratánál találunk egy nyomós kutat, amely tökéletes szomjoltásra, ha elfogyott a vízkészletünk. Innen a falu festői, hangulatos házai között ereszkedünk a lakott területre. Zebegény számos látnivalója közül útvonalunk a Hajózástörténeti múzeumot, a Vasmúzeumot, a Nepomuki Szent János kápolnát és a Havas Boldogasszony-kápolnát érinti; végül a vasútállomásra vezet. 

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontját a Budapest-Vác-Szob között közlekedő vonatokkal érhetjük el. A szerelvényről a Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhelyen kell leszállni. 
  • Ha komppal, hajóval vagy evezőssel érkezünk, a nagymarosi kompkikötőből vagy a hajókikötőből is indíthatjuk a túrát. 
  • A túra végpontjáról Zebegény vasútállomáson tudunk vonatra szállni. 

Megközelítés

  • A Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhelytől délknyugati irányba induljunk a S◼ jelzéseket követve!
  • Ha a vízpartról startolunk, a K és P jelzések vezetnek bennünket a vasúti megállóhelyig nyugat felé indulva. A sínek alatti aluljáró után térjünk a S◼ jelzésekre!
  • A túraútvonal végpontja a zebegényi vasútállomás. 

Autóval

  • A túra kezdő- és végpontja a Vácot Szobbal összekötő 12-es úton található. 
  • Ha autóval érkezünk, érdemes a vasúti megállóhely mellett leparkolni. A túra végén vonattal pár perc alatt visszajuthatunk a kezdőpontra. 
  • A vasúti megállóhely mellett ingyenesen parkolhatunk. 
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(6)
János Koska
2019-10-22 · Közösség
Szép panorámák, helyenként kifejezetten nehéz terep.
Mutass többet!
Kiss Nikolett
2019-09-15 · Közösség
Csodál(l)atos panoráma
Mutass többet!
Túratársak :)
Fénykép: Kiss Nikolett, Közösség
Kiss Nikolett
2019-09-15 · Közösség
Julianus-kilátó 2019. 09. 14.
Fénykép: Kiss Nikolett, Közösség
Panoráma, Julianus-kilátó
Fénykép: Kiss Nikolett, Közösség
Julianus-kilátó
Fénykép: Kiss Nikolett, Közösség
Őszi kikerics
Fénykép: Kiss Nikolett, Közösség
Kós Károly-kilátó
Fénykép: Kiss Nikolett, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

+ 10

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
12,4 km
Időtartam
5:00 óra
Szint +
613 m
Szint -
603 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Földtani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!