Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Panorámatúra a Hegyestűre

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Panoráma a tanúhegyek keretezte Káli-medencére a Hegyestűről
    / Panoráma a tanúhegyek keretezte Káli-medencére a Hegyestűről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zánkai víztorony
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Geológiai bemutatóhely a Hegyestűn
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori bányaudvar és a félig elbányászott Hegyestű
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zánkai vasútállomás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyestű félbevágott kúpjának árnyéka rávetül a tájra. A háttérben a Káli-medence, mögötte a tanúhegyek
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Hegyestű Geologischer Schauplatz
A közepesen hosszú, de könnyű túra a Balaton-partról indul, és a szőlőhegyek mentén vezet fel a Káli-medence keleti őrhegyére, a Hegyestűre. Miután kigyönyörködtük magunkat az egyedülálló panorámában, a Nivegy-völgy egyik apró falujában, Szentantalfán fejezzük be utunkat.
nyitva
közepes
13,2 km
3:45 óra
353 m
248 m

Zánkáról gyepeken és szőlőkön át érkezünk a Hegyestű erdejébe, ahonnan már csak egy kisebb emelkedő a hegy csúcsa. A látványos bazaltoszlopokat feltáró, a hegyet szinte megfelező bányszatot és a hegy kialakulásának történetét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelyén berendezett kiállítás mutatja be. A hegyről teljes körpanoráma tárul elénk: aprólékosan felfedezhetjük a Káli-medencét, az azt övező tanúhegyeket, illetve rálátunk a Balatonra és a környező településekre is.

Szentantalfa felé indulunk, és hamarosan egy borókáson át vezet az ösvényünk, majd a dűlőutakon haladva újra kinyílik a kilátás a Balaton, később pedig a Szent Balázs-hegy és a Halom-hegy irányába. A Hangyás-tető kaszálója után érünk be Szentantalfára, ahol a Kiskút és az arra épült régi mosó után érjük el túránk végpontját, a szentantalfai buszmegállót.

A szerző tippje

  • A Hegyestő Geológiai Bemutatóhely aktuális nyitvatartásáról és a jegyárakról a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján tájékozódhatunk.
  • Szentantalfa felett áll a hegyoldalban a Nivegy-völgy ikonikus épülete, a Szent Balázs-templomrom. Nem érdemes kihagyni, ha erre járunk!
  • Szentantalfáról a Z jelzésen átmehetünk Balatoncsicsóra, ahol a temetőnél, majd az első ösvényen is balra kanyarodva az Ároktői templomromhoz jutunk. Régen egy egész külön kis falu volt itt, amit Árokfőnek vag Ároktőnek hívtak. (Gyerekriogató helyi legenda, hogy azokat a gyerekeket, akik éjfélkor még nem alszanak, az innen kilovagoló püspök viszi magával.)
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-07-21
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
304 m
Legalacsonyabb pont
106 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Zánka-Köveskál vasútállomás (105 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.872703, 17.688224
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°52'21.7"N 17°41'17.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 704854 5194526
w3w (what3words) 
///kigondol.tejes.nehézkes

Végpont

Szentantalfa, autóbusz-váróterem

Útleírás

Itiner

  • A vasútállomástól kelet felé indulunk a Z jelzésen (Vérkúti utca).
  • Másfél km múlva egy vasúti átjárónál balra fordulunk, majd keresztezzük a főutat is. Továbbra is a Z jelzést követjük.
  • A szőlő sarkánál a K+ jelzésen megyünk tovább.
  • Kiérünk a Zánka és Tagyon közti autóútra, itt balra fordulunk.
  • Az elágazásban jobbra tartva érjük el a Hegyestű és a Tar-hegy nyergébe felvezető S jelzést.
  • Rövid erdei szakasz után elérjük a K jelzést, balra fordulunk.
  • Az innen leágazó K▲ jelzés vezet föl a Hegyestűhöz.
  • A bemutatóhelyet elhagyva visszafelé indulunk a K▲ jelzésen.
  • K jelzésen jobbra térünk, és egészen a szentantalfai buszmegállóig követjük.

A túráról részletesen

Zánka

A település neve valószínűleg a Zan” személynév kicsinyítőképzős formájából származik. A terület az őskor óta folyamatosan lakott hely. Ságpusztán - a mai Erzsébet-tábor területén - a 19. században római település maradványait tárták fel, az államalapításkor pedig a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. Zánka nevét 1164-ben Miske ispán fia, István végrendelete említi először. Ma is álló kőtemploma már az 1333-35-ben kelt pápai tizedjegyzékben is szerepelt. Számos család birtokolta az évszázadok során. 1548-ban a török Zánkát is felégette, ami után nem igen tudott visszatelepülni, 1696-ban ismét pusztává vált. 1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám földbirtokosok német telepeseket hívtak a faluba, így annak lélekszáma lassan emelkedésnek indult. A 19. század lakói viszonylagos jólétben élhettek, bortermeléssel, makkoltatással és legeltetetéssel, erdei munkával tartották fenn magukat. A falunak bevételt hozott a határában lévő vasas savanyúvízforrás, a Vérkút is, ami ekkor népszerű gyógyító fürdőhely volt. 1886-ban Zánkát is elérte a filoxéra vész, és a szőlőtelepítések csak a 20. század elején indultak újra, vele párhuzamosan pedig a turizmus is fellendülésnek indult, amit az 1909-ben megépült a vasút és Siffer Gábor vendéglője is erősített. Az 1930-as évekre kifejlődött a nyaralótelep, ami napjainkban is jelentős bevételi forrása a településnek.

Fel a Hegyestűre

A vasútállomástól északkelet felé indulunk a Z jelzésen, majd a síneken és a főúton átkelve a szárazgyepet észak felé szeljük át. Útközben többször is feltűnik a jobbunkon a gyermekvárosi víztorony. Másfél km múlva balra fordulunk, és a szőlő sarkánál a K+ jelzésen megyünk tovább. A Zánka-Nagyvázsony közötti úton nyugat felé haladunk. Vigyázzunk, az út néha forgalmas, és a kanyar nehezen belátható! Nagyjából 500 métert kell megtennünk rajta, majd az elágazásban jobbra tartva a szőlők aljához jutunk, majd hamarosan elérjük a Hegyestű és a Tar-hegy nyergébe felvezető S jelzést. Ezen kapaszkodunk fel a szőlők között, miközben hátunk mögött széles panoráma nyílik a Balaton irányába. Rövid erdei szakasz után elérjük a K jelzést, és balra fordulva rajta megkerüljük a Tar-hegy csúcsát. Az aszfaltos úton vezető K▲ jelzést elérve balra fordulunk rajta.

Hegyestű

A hegytetőn elérjük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által működtetett, 2020-ban felújított Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet. A Káli-medence keleti peremén őrt álló Hegyestű Monoszló község déli határában foglal helyet. A 336 magas bazanittest 7,94 millió évével a Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület második legidősebb tűzhányója, csak kb. 20 000 évvel lemaradva a tihanyi vulkanitoktól.

Az asztenoszféra – tehát a földköpeny eredetű – kőzetolvadékából kristályosodott bazanit mintegy 60 km mélységből érkezett, és a kürtőben megszilárdulva, egy ú.n. lávadugót hozott létre, hasonlóan pl. a Tóti-hegy vulkánjához. Az alsó-triász korú mészkőre és középső-triász korú dolomitra települő kőzet az 1-2 méter vastag érintkezési zónában réteges elválású, majd függőleges, illetve a csúcs felé összehajló 10-45 cm átmérőjű oszlopokat alkot. A feláramló magma a Balaton-felvidék többi vulkánjához hasonlóan itt is érintkezett vízzel, ezt mutatja a kőzet feldarabolódása. A hűlési repedések mintázatának szabálytalanságai alapján a hegy egy kürtőkráter határán elhelyezkedő lávatömeg lehetett.

A bánya északkeleti oldalában egy érdekes földtani képződményt is megfigyelhetünk. Az itt látható, erősen hólyagüreges, sárgásbarnás színű, átalakult kőzetüveges bazanitpárnaláva és más törmelékeket is tartalmazó breccsa az egykori aktív kürtő peremén jöhetett létre.

A mai méreténél eredetileg kb. 220 méterrel magasabb hegy egyik legfontosabb kutatója Jugovics Lajos volt, akinek a segítségével - az erőteljes tiltakozásnak és közfelháborodásnak köszönhetően - már 1961-ben meghatározták, hogy a hegy 1930-ban megkezdett bányászata csak addig folytatódhat, amíg az a Balaton felől nem látható. 1984-ben a Káli-medence tájvédelmi körzetté nyilvánításával a hegy is védettséget nyert. 1998 óta geológiai bemutatóhely működik az egykori bánya helyén.

Rómer Flóris 1861-ben a hegyről említ egy 70 méter átmérőjű falgyűrűt és az azt övező árkot, később Árpád-kori cserép darabok mellett a makói kultúra (bronzkor) szórvány leleteit tárták fel a hegyen a régészek, akik az erődítés építésének idejét az Árpád-korra teszik. A várat oklevél nem említi.

Az egykori bányaudvarról nyugat felé kapunk elképesztő panorámát: belátjuk az egész Káli-medencét - szerencsére rajzos táblák segítenek beazonosítani a medence körüli hegyeket. Egy rövid lépcsőzéssel felmászhatunk a hegy csúcsára, ahonnan a többi égtáj felé is körbenézhetünk. Dél felé tekintve a Pál-, a Bálint- és a Szűcs-hegyet látjuk, majd a Küszöb-orra és a déli partból kiemelkedő fonyódi hegyek magasodnak. Előttük a Lapos- valamint a Kis-Hegyestű, Kővágóörs és a Kornyi-tó sorakoznak. Őket az Örsi- és Csönge-hegy követi, előterében a badacsonyörsi kvarchomok-bányával, majd tekintetünk a Tapolcai-medence tanúhegyeihez ér.

A Badacsony után a Gulács, a Szent György-hegy és a Csobánc látható, mögöttük a Keszthelyi-hegység, előttük a Mindszentkálla fölé magasodó Kopasz-hegy terül el. Tőle északra a Hajagos és a Fekete-hegy mezája terül el, utóbbi tetején a Boncsos-tető salakkúpjával.

Északabbra gyakran az Agártető dereng fel a párából, míg közelebb Balatonhenye terül el, majd a Bondoró és az Atibor-hegy fenyős teteje nyúlik ki a bazaltvonulatból. Monoszló fölött a Tói-hegy, tőle jobbra a Kab-hegy és a Déli-Bakony vonulatai következnek, majd a Halom-hegy, a Balázs-tető és a Balatonakali fölötti Fenyves-hegy után a Tihanyi-félszigetnél pillantjuk meg ismét a Balaton víztükrét.

Borókások és szőlők között

A bemutatóhelyet elhagyva visszafelé indulunk a K▲, majd a K jelzésen. A S jelzés becsatlakozása után az egykor művelt területek felhagyása után felnőtt borókáson ereszkedünk le, majd egy tisztás után kiérünk a Tagyon-hegy déli oldalán futó felső dűlőútra, amelyről több helyen is szép kilátás nyílik a Balatonra. A változatos pincék és a nyaralók között egyenesen haladunk, és csak a rövid gyepes ösvényen teszünk egy jobbos, majd egy balos kanyart, hogy az aszfaltúton ismét felkapaszkodhassunk a felső útra. Kis szerencsével az épületek tetején és a villanyvezetékeken pihenő gyurgyalag csapatokkal is találkozhatunk. Mintegy másfél km múlva elérjük az erdő szélét, melyben még megtalálható néhány korábbi pince és hajlék maradványa. A fák közül kiérve újabb szép kilátóponthoz érünk, ahonnan a Szent Balázs-hegy és az északi lejtője mögött magasodó a Halom-hegyre látunk rá, utóbbi csúcsán a Kossuth-kilátóval. Az egyenes végénél balra tartva egy kis bányagödröt mellőzünk, ami alkalmanként rókakotoréknak ad otthon. Balról egy mandulás mellett indulunk tovább, az erdőszéli úton.

Érkezés Szentantalfára

A fák közül kiérve a Hangyás-tető kaszálója tárul elénk. A gyepben és a környező erdőben számos védett növény fajjal találkozhatunk, úgy, mint a kőrislevelű nagyezerjófű, a pázsitos és tarka nőszirom, valamint öt különböző orchideafaj. A sportpályákat elérve a balra lévő kis erdőfoltban lévő régi zsidótemetőt mellőzve jobbra fordulunk, és az edzőpályán keresztülsétálva átkelünk a Nivegy-völgyet átszelő Cser-kúti-patak (később Csorsza-patak) kis gyaloghídján.

Itt balra tartva érünk a Kiskúthoz és a 2002 nyarán felújított mosóhoz, amelynek bővizű forrásához és mosómedencéjéhez, amiben a békapohár dús állománya tenyészik, pár fokos lépcsősor vezet le. Mivel régen a mosóvízen kívül sok család ivóvize is innen származott, nagy megbecsülésnek örvendett. A foglalás mellett egy vízhordó asszonyt ábrázoló faszobor áll, föléjük egy mezei juhar magasodik.

A forrástól jelzésünket követve Szentantalfa utcáin jutunk el a buszmegállóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Balaton északi partján közlekedő vonatról a Zánka-Köveskál vasútállomáson kell leszállni. 

Megközelítés

  • A túra a vasútállomástól indul.

Parkolás

  • Az autót a vasútállomásnál érdemes leparkolni. Szentantalfáról busszal kb. 20 perc alatt érünk vissza a zánkai vasútállomásra.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.872703, 17.688224
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°52'21.7"N 17°41'17.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 704854 5194526
w3w (what3words) 
///kigondol.tejes.nehézkes
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

Balaton turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
13,2 km
Időtartam
3:45óra
Szintemelkedés
353 m
Szintcsökkenés
248 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp