Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Nógrádról a Magas-Börzsönybe

Gyalogtúra · Központi-Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
200 400 600 800 1000 1200 m km 2 4 6 8 10 12 Természetvédők forrása Nógrádi vár Szénpataki Kulcsosház Fultán-kereszt

Ez a túraútvonal a hegység keleti pereméről kaptat fel a Magas-Börzsönybe. Változatos terepeket szelünk át, a hegylábi kultúrtájtól fokozatosan érkezünk a védett terület sűrű erdőibe. Végül mintegy jutalomként a Csóványos tetején magasodó kilátó körpanorámájában merülünk el, megcsodálva a kevéssé háborgatott völgyeket, gerinceket és a messzi tájakat.

nyitva
közepes
13,3 km
4:30 óra
842 m
119 m

Már a nógrádi várból és a község határából is szép rálátást kapunk a Börzsöny vonulataira, ám túránk legélvezetesebb része a lakatlan belső területeken vár ránk. A hegység mai szerkezete a kőzetlemezmozgásokhoz kapcsolódó tűzhányótevékenységnek köszönhető. A régóta inaktív hatalmas vulkán már csak roncsaiban ismerhető fel; oldalaiba a lefolyó vizek völgyeket vájtak, közöttük pedig többnyire éles gerincek alakultak ki. Ennek az ősvulkánnak a palástján kapaszkodunk fel az egykori kitörési központ peremére, melynek legmagasabb pontja a Csóványos. Mivel a belső területek évtizedek óta nemzeti parki védettséget élveznek, csodálatos erdőkben járhatunk. Utunk során nemcsak a természet kápráztat el, hanem a hegyen és peremén élők emlékeivel is megismerkedünk.

Kirándulásunk nem körtúra, és végpontja kilométerekre van a településektől. Útra kelés előtt döntsük el, hogy a hegyen maradunk-e éjszakára, vagy leereszkedünk valamelyik községbe.

A szerző tippje

  • Útra kelés előtt keressük fel a nógrádi várat! A fal- és épületmaradványok, emléktáblák megtekintése mellett szép kilátást kapunk a Börzsönyre.
  • Nógrádon vegyesboltot és presszót is találunk.

  • Túránk végén a Csóványosról leereszkedhetünk valamelyik hegylábi településre, vagy éjszakázhatunk a kb. 1 órányi gyaloglásra lévő Nagy-Hideg-hegyi menedékházban.
  • A főcsúcs kilátója bivakhelynek is kiváló. Ha odafent éjszakázunk, a toronyból megnézhetjük a naplementét, az éjszakai panorámát és a napfelkeltét is.
outdooractive.com User
Szerző
Kisida András
Frissítés: 2019-10-15

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Csóványos, 938 m
Legalacsonyabb pont
216 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Nógrádon vételezzünk a teljes túrára elegendő vizet, mert útközben nem találunk megbízható forrást!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Nagy-Hideg-hegyi turistaház

Kezdőpont

Nógrád, vasútállomás (215 m)
Koordináták:
Geographic
47.902661, 19.045974
UTM
34T 353967 5307329

Végpont

Csóványos

Útleírás

Itiner

  • A nógrádi vasútállomás melletti turista-irányítótáblánál jobbra fordulva rácsatlakozunk a K jelzésre, amelyet a Cseresnyés-völgyig követünk.
  • Z+ jeleken a Szén-patak partjáig ballagunk.
  • Átkelve a vízfolyáson az aszfaltúton jobbra, a Z◼ jelzésre térünk és a Szénpataki Kulcsosházig megyünk rajta.
  • K◼ jelekre váltva a Fultán-keresztig kapaszkodunk.
  • A K jelzésen a Csóványos tetejére hágunk.

A túráról részletesen

Nógrád

Nógrád a szláv novigrád (Újvár) szóból származtatja a nevét. Az erősség már állt a honfoglalás idején, aztán ispánsági várként Nógrád megye központjává bővítették elődeink. A török idők másfél évszázada alatt 4 alkalommal cserélt gazdát. 1544-es első elfoglalása épp ellentéte volt a közeli Drégelyvárban Szondi hősiességének: a védők megfutamodtak a közeledő veszedelem hírére. Utolsó oszmán birtoklása alatt 1685-ben egy villámcsapástól felrobbant a lőporraktár, jelentős rombolást okozva a falakban. Ami ezek után még egészben maradt, az a Rákóczi-szabadságharc során pusztult el. A 18. század elejére erősen megcsappant falu népességét felvidéki szlovákokkal pótolták, akik utódai ma is Nógrádban élnek.

Úton a Börzsöny lábához

A vasúti átkelő melletti turista irányítótáblától jobbra indulunk az Országos Kéktúra K jelzésén a Börzsöny csábító kiemelkedésének irányába. A sínekkel párhuzamosan haladunk a Vasútsor utcában az utolsó házig, amely mellett az 1703-ban foglalt bő és jó vizű Csurgó fakad. Kulacsainkat itt töltsük tele, mert utunk során megbízható vízvételi lehetőség már nem lesz. A község széléről jól rálátunk a laposabb környezetéből mintegy 100 méterrel kiemelkedő, koporsó alakú Várhegyre. A nógrádi vár egy sajátos földtani képződményre, az ún. dagadókúpra épült. Évmilliókkal ezelőtt a vulkáni működés folyamán a rendkívül viszkózus, sűrűn folyó dácitolvadék igen lassan ömlött a felszínre, és feltornyosulva, dómszerűen halmozódott fel. Míg teteje elkezdett lehűlni és szilárdulni, az alulról folyamatosan érkező friss kőzetolvadék nyomása dagasztotta, puffasztotta. Így alakult ki ez a jellegzetes alak, amire később a várat emelték.

Ennek a vulkánnak a nyugati kibukkanása a Kálvária-domb, melynek tövében vezet utunk. Kis kitérővel lépcsősoron tudunk felkapaszkodni a festői környezetben 1890 körül épült kápolnához, valamint a felette emelt Golgota keresztekhez. A fenyőkkel és cserekkel beültetett dombtetőről jó panorámát kapunk vár falaira. Geológusok szerint ez a két lávadóm jelöli ki a hatalmas börzsönyi ősvulkán keleti peremét. Tovább a turistaúton néhány lépés csak a zsidó temető, ahol héber nyelvű sírkövek emlékeztetnek a község egykori izraelita lakosságára. Kilépünk a Nógrád feletti rétekre, és hirtelen feltárul a Börzsöny lávadómokból álló keleti pereme. Csodás látvány, de egyelőre elrejti előlünk ez a vonulat a központi, nagy csúcsokat; azokat majd csak bebocsájtást követően, később pillantjuk meg. Egy 1914-ben állított kőfeszület után átkelünk a Fekete-víz gázlóján, majd az erdő széléhez emelkedünk. Mielőtt belépnénk a fák közé, érdemes visszanézni, mert jó rálátásunk van a Várhegyre, a Kálvária-dombra, ezek mögött pedig a Naszályt és a Cserhát kiemelkedéseit szemlélhetjük.

Erdőkön át a Szén-patakig

Fémsorompót kerülünk meg, majd sűrű, kevés fényt beengedő fiataloson hatolunk keresztül. Bal oldalunkon egykor szigorúan őrzött katonai robbanóanyag- és lőszerraktár működött 1997-ig. A terület nagy része ma elhagyatottan áll, az épületek viszont részben megújultak: rendezvényközpont és szálló nyílt a néhai hadianyag tárolóban. Jobbunkon is nevezetes helyet rejt az erdő: a Madarasfai turistaházház romjait. Sajnos az étteremmel is rendelkező, 80 fő befogadására alkalmas menedék 1934-től csupán néhány évig állt a természetjárók rendelkezésére, mert a honvédség kisajátította, majd lerombolta.

Még egy masszív acélsorompót kerülünk meg, aztán jobbra térve a nemzeti park határával párhuzamos faanyagtermelő elegyes magánerdő kuszált fiatalosát keresztezzük. A Sóska-hegyet már védett területen kerüljük szép tölgyesben, kocsiúton. A Béla-rét egykori legelője mára beerdősült; innen patakvölgy felett emelkedünk, és rövidesen át is kelünk a köves medren. Egy balra kiágazó jelzetlen ösvényen a közeli Büdös-tóhoz tehetünk látogatást. A Börzsönyben kevés a természetes eredetű állóvíz. Ezek a nagy szervesanyag tartalmú lápok szerény megjelenésük ellenére mégis nagy szerepet játszanak a térség ökológiájában. Átkelve a Szalatnya nyergén a Cseresnyés-patak völgyébe sétálunk a lejtőn. A gázló után balra, a Z+ jelzésre fordulunk, és ezen ereszkedünk tovább a Szén-patak menti aszfaltútig.

Az egykori szénégető tevékenységre utaló nevű vízfolyás völgyében jobbra kanyarodunk és a Z◼ jeleken,  és a régi kisvasút nyomvonalára épített szilárd úton kapaszkodunk a Szénpataki Kulcsosházig. Évtizedeken keresztül a Spartacus SE működtette a kis lakot, ezért régebbi térképeken, útikalauzokban a rabszolgafelkelés vezér nevén fordul elő. Udvarán padokat, asztalokat találunk; jó helyszín kicsit leülni, kifújni magunkat. Szükség is van az erőgyűjtésre, ugyanis a továbbiakban következik túránk legnehezebb szakasza: a Csóványosig bő 500 méter szintet kell leküzdenünk a makacsul kitartó, folyamatos emelkedőn. Félúton a Fultán-keresztnél majd újra lesz lehetőség megpihenni.

Irány a Magas-Börzsöny!

Az épületeket K◼ jelzésen hagyjuk magunk mögött az aszfaltúton. Sorompót kerülünk, majd balra a Hárs-gerinc meredek csapására térünk. Fiatal rudaserdőben kezdünk felfelé kapaszkodni, ahol rövidesen keresztezzük a hegyoldalban kanyargó szállítóutat. Fokozott meredekségű, köves-sziklás ösvényen folytatjuk cserjés bozótosban haladva, ami kilátást enged a Szén-patak katlanjára és a túloldali bércre. Ha jó időszakban járunk erre, útközben akár szedret is csipegethetünk a karnyújtásra lévő bokrokról. Még egyszer átkelünk az erdészeti murvaúton, és már könnyebb emelkedőn érkezünk a Hárs-rét napsütötte, kellemes tisztására. A Három-hárs oldalába fordulva még jobban megenyhül a terep, végül már szintúton, öreg bükkök tövében sétálva jutunk a Fultán-kereszt nyergébe. Pihenőpadok kínálnak leülési lehetőséget, és megnézhetjük közelebbről az 1890-ben emelt kőkeresztet, amely Fultán János erdőőrnek állít emléket, akit fatolvajok ütöttek agyon.

A tisztásról a K jelzésen indulunk tovább a Csóványos irányába. Pompás bükkösben hágunk fel a Három-hárs csúcsára, amely bércszakasz kettős panorámát ad. A hangulat sajátos: balra kilátást kapunk a Szén-patak völgymélyületére, a messzeségben a Börzsöny déli vonulatait, medencéit szemlélhetjük, míg a horizontot a Dunakanyar térsége és a Visegrádi-hegység kiemelkedései zárják. Jobbunkon a tekintélyes törzsekből álló bükkerdő látványa nyűgöz le minket. Az Árva-kúti-réten jelzőtábla mutatja a közeli, de csak időszakosan szolgáltató csorgó irányát. Ha vizet esetleg nem is tudunk venni, de megnézhetünk egy régi emléktáblát, amit egy 20. század eleji erdőbirtokos sikeres vadászatának helyszínére állítottak.

Utolsó etapunk meredek kaptató a kőrisekkel és bükkökkel szegélyezett Foltán-vágás nyiladékában. Leküzdve a csaknem 100 méter szintet a csóványosi pihenőhelyre érkezünk.

Fent a Csóványoson

Eredetileg egy geodéziai mérőtorony állt a csúcson, amit 2014-ben újítottak fel és építettek át kilátónak. Fellépcsőzve a tetejére hazánk egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A teljesen szabad körkilátás párját ritkítja, pestiesen szólva: ilyen nincs a Körúton! A látvány és az érzés kárpótol az eddigi szintek megtételéért. Nagyszerű rálátást kapunk a hegység központi részére, a Magas-Börzsönyre, amely az ország legnagyobb lakatlan hegyi tája, összefüggő erdősége. Könnyen felismerhető az ősvulkáni kalderaív. A Miklós-tetőtől a Magosfán, a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül húzódó egykori perem ma a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza, amely kiegészül a Vár-bérc – Holló-kő oldalgerinccel; ez a katlan nyugati széle.  Az üstszerű mélyedést a Csarna-patak töri át északi irányba, magába gyűjtve a lefolyó mellékvölgyek vizeit. A hazai viszonylatban nagy erdők és szintkülönbségek, a sziklabércek és a belső mély patakvölgyek, valamint az oldalgerincek hálózata a bakancsos turista számára a hazai átlagnál vadabb túratereppé avatják a Magas-Börzsönyt. Dél felé a látóhatárt a Visegrádi-hegység keretezi, Dobogó-kő térségét szemlélhetjük, és jól kirajzolódik a Vörös-kő jellegzetes letörése. A Duna egy szakaszát is megpillanthatjuk, az előtérben pedig a Dél-Börzsöny vonulatait, medencéit látni. Még közelebb a Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Nagy-Inóc gerincszakasz húzódik. Észak felé, a messzeségben Ipolyságot, Drégelyvárat, közelebb a Magosfát szemlélhetjük. Tiszta időben feltűnik a Mátra, de a felvidéki Kárpátok vulkanikus hegységei (pl. a Szitnya, Körmöci-hegység, Polyána) és a Tátrák is megmutatják magukat. Nyugat felé pedig az Ipoly és a Garam Dunába ereszkedő lapos öntésterülete nyúlik a végtelenbe. A látnivalók beazonosítását feliratozott fényképes táblák segítik, a kilátó szintjein és aljában elhelyezett tablókon pedig sok információt tudhatunk meg a Csóványosról és a Börzsönyről. Visszamászva a toronyból a kiépített pihenőhelyen leülhetünk kicsit.

A kilátótól nyugati irányba is találunk az egykori vulkáni működésből származó lávasziklákat. Egyikükre emelték a Béke emlékművet, amelynek megható és figyelemfelkeltő története van. 1914 szeptember elején négy fiatalember börzsönyi túrára indult. Ekkorra Európa már lángba borult: kitört az első világháború. Itt, a Csóványoson fogadták meg, hogy 10 évenként azzal a szándékkel másszák meg a csúcsot, hogy kifejezzék békevágyukat, hangsúlyozva ezzel a háborúk értelmetlenségét. Ebből indult ki a Béke Túrák mozgalom, amelyet az újpesti természetbarátok (mely egyesületnek a 4 kiránduló is tagja volt) szerveztek meg 1924-ben először, és legutóbb 2014-ben a centenáriumi alkalommal. Az emlékkövet 1964-ben építették az 50. évfordulóra. Az első világégés számos turista szervezetből ragadott el tagokat a frontokon, és az 1920-as, 30-as években több egyesület is emlékműveket emelt hősi halottjainak tiszteletére.

Miután elég időt töltöttünk a Csóványoson, visszatérhetünk Nógrádra a már ismert úton, vagy leereszkedhetünk Diósjenőre, de akár Kóspallagra, Királyrétre, esetleg Királyházára is elmehetünk. Ha pedig a hegyen töltenénk az éjszakát, bivakolhatunk a csúcson, vagy elgyalogolhatunk a kb. 1 órányi távolságra lévő Nagy-Hideg-hegyi menedékházhoz.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Vonattal Nógrád vasútállomása a Vác-Balassagyarmat vonalon érhető el.

  • A távolsági buszról a Nógrád, vasútállomás vagy a Nógrád, eszpresszó nevű megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra a vasútállomásról indul. Az állomás melletti vasúti átkelőhelyen keresztezzük a síneket! A szemközti turista irányítótáblától találjuk a K jelzést a Magas-Börzsöny irányába.
  • A Nógrád, eszpresszó nevű buszmegállótól a Kodály Zoltán utcán induljunk délnyugati irányba! A várhegy tövében rácsatlakozunk a KL jelzésre, amely mentén abba a vasúti átkelőbe jutunk, ahonnan a K jelzés kiágazik (600 méter séta).

Autóval

  • A nógrádi vasútállomás környékén könnyen találunk parkolóhelyet.   
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz
  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
13,3 km
Időtartam
4:30 óra
Szint +
842 m
Szint -
119 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!