Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Német múltú falvak közt a Vértesben

Gyalogtúra • Vértes-fennsík
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vérteskozma temploma
    / Vérteskozma temploma
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kőhányáspuszta kápolnája
    / Kőhányáspuszta kápolnája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ereszkedőben Várgesztes közelében
    / Ereszkedőben Várgesztes közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vérteskozma házai
    / Vérteskozma házai
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Árokösvény a Vértes mélyén
    / Árokösvény a Vértes mélyén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Katonasír a Vértesben
    / Katonasír a Vértesben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mélyúton a Bodzás-völgyben
    / Mélyúton a Bodzás-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vérteskozma földjein
    / Vérteskozma földjein
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Űző-hegy marasztaló ösvényén
    / Az Űző-hegy marasztaló ösvényén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Ördögszószék alatt
    / Az Ördögszószék alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Német-völgybe érve
    / A Német-völgybe érve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Aszfalton a Boglári-hegy alatt
    / Aszfalton a Boglári-hegy alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vérteskozma körül
    / Vérteskozma körül
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Német-völgy
    / Német-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A dolomitjelenség törmeléknyelve
    / A dolomitjelenség törmeléknyelve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Úton a Fillér-árokban
    / Úton a Fillér-árokban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Templom Vérteskozmán
    / Templom Vérteskozmán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vízfolyással nem találkozunk a túrán
    / Vízfolyással nem találkozunk a túrán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Szent Vendel-emlékhely
    / A Szent Vendel-emlékhely
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az erdőszélre lépve
    / Az erdőszélre lépve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kéktúrát követjük Várgesztes felé
    / A Kéktúrát követjük Várgesztes felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Esterházy-kápolna
    / Az Esterházy-kápolna
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Árnyas árokba ereszkedve
    / Árnyas árokba ereszkedve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vihar közeleg a Vár-réten
    / Vihar közeleg a Vár-réten
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Várgesztes lezárt vára
    / Várgesztes lezárt vára
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Várgesztes mellékén
    / Várgesztes mellékén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Német múltú falvak közt a Vértesben
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Gesztesi vár
Időjárás

A Vértes középső részének völgyeiben barangolva viharos multú, az eltűnés szele által jelentősen átformált falvakat találunk. Túránk során erdei sétákkal keressük fel Vérteskozma bájos német parasztházait, Kőhányáspuszta kápolnáját, illetve Várgesztes robosztus várfalait.

nyitva
könnyű
17,8 km
5:30 óra
344 m
344 m

A Vértes szerény magasságú sasbérceinek, hátainak és apró fennsíkjainak sorozatát megtörő szűk völgyekben vízfolyásokat nem találunk, ellenben kellemes hangulatú, árnyas ösvények, erdészeti feltáróutak szép számban töltik ki a hegység mélyedéseit. Az aszfaltozott utak a méretes erdőtömb gazdasági célú hasznosításának megkönnyítése mellett biciklizésre is különösen alkalmassá teszik a Vértest. A hegyközi medencékben és árkokban felhalmozódott lösz pedig települések kialakulásának ágyazott meg: Vérteskozma és Kőhányás is sekély, de termékeny talajon épült.

Várgesztes neve jelzi a falu melletti csúcson álló rom jelenlétét: az eredetileg birtokvédelmi céllal épült, majd később vadászkastéllyá alakított vár jelenleg felújítási munkálatok miatt nem látogatható, de a falak alá így is eljuthatunk. Túránkon Várgesztesről a Bodzás-árok szűk, vízmosta völgyén, majd a Boglári-hegy sziklái alatt sétálunk át Vérteskozmára, a majdnem teljesen kihalt üdülőfaluba. Hogy a Vértes zárt erdőtömbje a 20-21. századi életformának nem kedvezett, azt jól jelzi egy másik közeli pihenőfalu is. Bükkösökön, újabb mély völgyeken átvágva érkezünk meg az Esterházy-kápolnájáról ismert Kőhányáspusztára. Körtúránk végén a már korábban feltérképezett jellegű terepen gyalogolunk vissza Várgesztesre.

A szerző tippje

  • A Várgesztes és Vérteskozma közti távot le is rövidíthetjük a S◼ jelzést választva, ebben az esetben azonban kimarad a túra egyik leghangulatosabb része. Ugyanezen a rövidítési lehetőségen Vérteskozmáról vissza is gyalogolhatunk Várgesztesre.
  • Kőhányáson be is fejezhetjük a túrát, innen busszal indulhatunk haza.
  • Vízben szegény az útvonal, Vérteskozmán találunk csak kék kutat.
  • A túrát kétnapos, rövid kirándulásokká is alakíthatjuk, amennyiben megszállunk a két üdülőfalu, Vérteskozma és Kőhányáspuszta valamelyikében.
  • Ha sokat kellene várakoznunk a buszra Várgesztesen, a falu északi végében kellemes hangulatú tavat találunk a K jelzések mentén.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-10-19

Nehézség
könnyű
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
417 m
277 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Várgesztes, autóbusz-forduló (buszmegálló) (277 m)
Koordináták:
Geographic
47.474671 N 18.397346 E
UTM
34T 303896 5261198

Végpont

Várgesztes, autóbusz-forduló (buszmegálló)

Útleírás

Itiner

  • Várgesztes buszmegállójából a K jelzésen indulunk dél felé az Arany János utcán.
  • A falu szélén balra tartunk a S jelzésen.
  • A Fáni-völgynél jobbra fordulunk a Z jelzésre.
  • A Z◼ jelzésen begyalogolunk Vérteskozmára.
  • A S◼ jelzést követjük a K+ kiágazásáig.
  • Balra fordulunk a K+ jelzésen.
  • Egyenesen folytatjuk az utat a K jeleken Kőhányáspusztáig.
  • A K jelzésen gyalogolunk a várgesztesi vár alá.
  • A KL jelzésen megyünk föl a Gesztesi várhoz.
  • A KL, majd K jelű turistautakon sétálunk vissza Várgesztes központjába.

A túráról részletesen

A Bodzás-völgyön át

Várgesztes központjából a kocsma mellett indulunk kifelé a főutcán. A háztetők mögött-fölött helyenként felbukkan az erdőből éppen kitüremkedő várfal fehér sziluettje. Haladási irányunkban nem is érzékelni, hogy a falut hegyek (illetve magasságuk alapján valójában csak dombok) veszik körül, de az utolsó kereszteződésnél már szembe találjuk magunkat az erdővel. Balra, a S jelzésre fordulunk, és a szélső házsort elhagyva végre tényleg belépünk a rengetegbe. Turistautunk jobbra indul, majd gyengén kanyargó mélyúton kezd emelkedésbe. A Bodzás-árkot idősebb erdő és fiatalos egyaránt kíséri, mígnem tetejére érve egy tarvágással szembesülünk.

Röviden kísérjük az erdei utat, hogy aztán a jelzés jobbra, egy aprócska völgybe tereljen. A túra egyik leghangulatosabb része következik: a meredek falú, mégis alig bemélyült árok alján ágak hevernek, oldalában szintén holtfa teszi menedékessé az erdőt. A szűk vályúban manapság patakot nem találunk, a Vértes sok völgyéhez hasonlóan alighanem ez is korábbi időszakos vízfolyás eredménye.

A Boglári-hegy sziklái alatt

Az árok alján egy újabb tarvágást mellőző erdészeti útra bukkanunk, ezen balra indulva kisvártatva betonútra lépünk. A Fillér-árok olykor nyílegyenes feltáróútját követjük, egy apró tisztás után pedig a Fáni-völgy elágazásához érkezünk. A két völgy találkozásánál, balra kis sziklatorony emelkedik a fák közt, előre jelezve az előttünk álló szakasz mozgalmas formakincsét. Az Ördögszószék sziklájának legendája régre nyúlik vissza: két közösség élt a környéken, az egyik a faluban földművelésből, a másik az erdő rétjén faszén- és mészégetésből élt. Miután papot választottak maguknak, a bíró személyében nem tudtak megegyezni - a vita a két társaság között verekedéssé fajult, a patakokban ömlő vért megérezve pedig az ördögök feljövén a pokolból kiültek a sziklára, és onnan három napig hergelték egymás ellen a férfiakat. Ezután az asszonyok megunták a vérontást, és tömjénfüsttel, templomi kegytárgyakkal, énekléssel elkergették az ördögöket.

Mostanában legföljebb erdészeti gépek zaja töltheti be a bérc alatti elágazást, ahol mi jobbra folytatjuk utunkat, a továbbiakban a Z jeleket követve. Közel 1 kilométert teszünk meg egyenesen, balunkon a Boglári-hegy sziklaletörései tarkítják a lejtőt. Egy fehér, murvás törmeléknyelv az aszfalt szélét nyaldossa: a dolomitjelenségre lehetünk figyelmesek. A hegyoldal magasabb pontján tagolt sziklaszirtet látunk. A jól aprózódó, murvássá váló kőzet betakarja az alatta lévő lejtőt, a lefelé vándorló, utánpótlást kapó törmelék így lassan mozgó szőnyegként fedi be a talajt, ahol útját állja a növényzet terjeszkedésének. Világos színe visszaveri a napsugarakat, ezzel különösen meleg mikroklímát alakít ki, mely csak a melegkedvelő növények megtelepedésének kedvez.

Vérteskozma

Fokozottan védett erdőben járunk, amikor az út éles jobbkanyart tesz, és bár a domborzat miatt nem érzékeljük, már csak egy egészen szűk erdősáv választ el Vérteskozma löszös medencében kialakított, mára ugaron hagyott földjeitől. Rövidesen a település bekötőútjára jutunk, ahol kis, fából eszkábált kapuk formáznak focipályát, és a táj is nagyot változik: Vérteskozma a hegység belső és peremi bércsorai közti, szerkezeti eredetű, részben vetőkkel határolt medencében nyújtózik. A terület ideális volt a megtelepedésre, hiszen a jégkorban szelek által ide teregetett lösz kiváló termőtalaj, és a falu is könnyedén elfért a lankákon.

Végigsétálva Vérteskozma főutcáján lakókkal már alig találkozhatunk (számuk 5 alatt van), inkább üdülőtelepként hivatkozhatunk a településre. Földjeit egy időben csákvári és pákozdi parasztok használták, később az Esterházy-uradalom része lett. Ők telepítettek ide 60 német családot, akiknek jellegzetes, hosszú tornáccal ellátott, fehér falú házaiból sok máig megmaradt. 1946-ban aztán újra nagyot fordult a falu sorsa, amikor a németeket kitelepítették, helyükre később a környező bányák felfutását követve bányászok érkeztek, de ők sem maradtak sokáig az elszigetelt kis zugban. Napjainkban az elsősorban nyugalmat kereső idegenforgalom térhódítása konzerválja Vérteskozmát, melynek egyetlen utcáján a S◼ jelzés vezet végig.

Egy népszerű szent

A Kitelepítettek emlékműve után aszfaltról poros földútra váltunk, hogy a villanyvezeték pásztáját kísérve rövidesen a Szent Vendel-emlékhely elé érkezzünk. Amint azt az információs tábla szövegéből is megtudhatjuk, a 6-7. században élt Vendel a kereszténység tanai iránt érdeklődött gyermekkorában, apja azonban inkább a nyáját bízta rá. Ám később mégis Rómába vezetett útja, ahol ismét állattartónak kellett álljon egy gazda szolgálatában. Csodatételei közé tartozik például, hogy vizet fakasztott a szomjas állatoknak, így a gazda végül elengedte, hogy remeteéletet élhessen. Egyházi pályafutását bencés apátként fejezte be, remetekunyhója környékén alakult ki a mai Sankt Wendel város, melynek nagytemploma zarándokhely.

A 18. században országunkba hívott német telepesek körében népszerű szent hamarosan itthon is ismertté vált az állattartók, csordások, juhászok, pásztorok, kondások védőszentjeként. Vérteskozmai kápolnáját 1836-ban a német lakosság emelte legelőik és az Esterházy-birtok határára. A szomszédos, jelentős német lakosságú falvak (Kozma, Gesztes, Somló) lakóinak sokáig találkozóhelye volt, és bár a vértesi erdőkben hevesen tomboló II. világháborút túltélte, 1969-ben összedőlt. Ma látható emlékhelyét 2013-ban építették.

Háborús frontvonalakon át

Nem sokkal később elhagyjuk a Várgesztes és Vérteskozma közt összeköttetést teremtő, Malom útnak nevezett régi szekérutat, és balra térünk a K+ jelzésre. Egy darabig jellegtelen erdőben vezet a turistaút, sok helyen fiatalosok nőnek a korábbi tarvágások lékjein. Hirtelen megváltozik a táj, amikor öles bükkök közé érünk - a Vértes északi részére jellemző, a hűvös klímát kedvelő erdőtársulás fogja meghatározni utunk fennmaradó részét. Elhagyva egy méretes erdőirtást, jobbra ösvény fúródik az erdőbe. Néhány méterrel odébb kicsiny sírt szúrhatunk ki az aljnövényzetben: márványtáblája szerint a háború végnapjaiban itt húzódó front egyik áldozata nyugszik e helyen. A hegység erdőiben küzdelmes, ádáz test-test elleni harcok zajlottak.

Utunk ösvénnyé szűkül, és keskeny, lefelé tartó völgyben folytatódik. Szép, zárt bükkösben, meredek oldalfalak közt kanyargunk. A hangulatos szakaszt alig-alig éri napfény, mindkét oldalról rövid mellékvölgyek csatlakoznak. A mai szárazvölgyek korábban vágódtak be, amikor a hegység csapadékosabb éghajlata elegendő esővízzel áztatta a lejtőket. Csatlakozik jobb felől a Kéktúra (később erre indulunk majd vissza), mi pedig tovább gyalogolunk a közeli Kőhányáspuszta felé. Kilépve az erdőből ligetes, napverte rétre jutunk, átkelünk egy magasfeszültségű távvezeték alatt, majd a forgalmas Csákvár-Oroszlány műúton. A tektonikai erők hatására vetővonalak mentén besüllyedt hosszanti völgy a Vértes keleti és nyugati részét választja el, a villanyvezetéknél visszafordulva láthatjuk szinte egyenes, markánsan leszakadó falát.

Kőhányáspuszta

A szűk árkon nem csak napjainkban húzódik út, már a római korban is ez jelentette az átjárást a hegyvidék közepén. A 18. században közel hetven földműves és erdei munkás lakta Kőhányást. Az Esterházyak két fontos központját, Majkot és Csákvárt összekötő út mentén 1898-ban épült a birtokosok nevét viselő kápolna - ma felújított állapotban láthatjuk. Falut már nem találunk itt sem, maroknyi lakója mellett csak a turisták használják házait.

Vissza a magaslatokra

Visszafordulva a K jelzést követjük, ismét keresztezzük az aszfaltot és a távvezeték pásztáját, és az erdőben hamarosan letérünk korábban taposott csapásunkról, amikor balra fordulunk a Kéktúrával. Hosszú völgyben emelkedünk az erdészeti gépek által alaposan bemélyített, kihasznált fakihordó úton, az erdő alját széltörések nyomán lehullott fahulladék takarja. A Vértes vadregényes táj helyett inkább intenzíven hasznosított, kellemes hangulatú gazdasági erdő - ezért nem is meglepő, hogy a tetőpontra érve ismét tarvágás hasít ki egy szeletet belőle, utat engedve a napfénynek. Átkelünk a dombháton, és a megszokott környezetben ereszkedünk immár Várgesztes felé.

A Gesztesi vár

Nem vagyunk már messze a falutól, de a túra egyik legmaradandóbb szakasza még előttünk áll: a K jelek jobbra hívnak, mikor is letérnek a keréknyomokról. Köves aljú, különösen szűk, heves esőzések után még ma is megtelő völgyecskében baktatunk. Az időszakos vízfolyás szétteregette a faágakat, és a felszínre mosta az alapkőzetet is. A gyönyörű erdei ösvény végén a gesztesi vár alá érkezünk, ahol jobb felé indul a KL jelzés, mely a várfalhoz vezet a tágas Vár-rét tisztásán keresztül.

Köztünk és a fal között kerítés áll ugyan, de az egyszerű alaprajzú épületet így is közelről szemlélhetjük. A Csák nemzetség birtokát védő erősséget az őt támogató családtól később mégis Károly Róbert szerezte meg, tartva attól, hogy hatalmára veszélyt jelenthet. Nagy Lajos király az 1300-as évek közepén leromboltatta és vadászkastélyt létesített a helyén, hiszen igen kedvelte a környező, vadban gazdag erdőségeket. További tulajdonosváltások után a pusztuló vár köveit gróf Esterházy József helyeslésével a majki kamalduli szerzetesek remeteházának épületeihez használták fel.

A leromlott állagú épületben a 20. században kétszer is turistaszállás üzemelt, 2014-ben azonban életveszélyessé nyilvánították, ezért ma nem látogatható. Visszatérve a Kéktúrára vagy leereszkedve a falu felé induló, meredek ösvényen, hamarosan Várgesztesre érkezünk. Az ösvény a szélső utcát kíséri a házak alatt, majd éppen ugyanott, ahol órákkal korábban nekiindultunk, most a központ felé vesszük az irányt. Néhány perc múlva a buszmegállóban állhatunk.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Várgesztes, autóbusz-forduló buszmegállóba Tatabánya felől érkeznek járatok, és oda is indulnak vissza.

Megközelítés

  • A Várgesztes központjában található buszmegállón halad keresztül a K jelzés, ezen kell dél felé indulnunk.

Autóval

  • Az autóbusz-forduló mellett, esetleg a falu szélén, az Arany János utca végződésénél lehet parkolni.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Vértes-térkép

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
17,8 km
Időtartam
5:30 óra
Szint +
344 m
Szint -
344 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Tipp Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!