Nagyirtásról Kisirtásra panorámás vulkáni kúpokon

Itiner

• Nagyirtást a P+ jelzésen hagyjuk el dél felé.
• A Bezina-rét után balra fordulunk a Z+ jelzésre.
• Az elágazásnál balra térünk a Z jelzésre, és felmegyünk a Sós-hegy csúcsára.
• A Nagy-rét felső részén jobbra kitérőt teszünk a Z▲ jelzésen a panorámához.
• A Z jelzésen folytatjuk az utat az újabb elágazásig, ahol balra fordulunk a Z+ jelzésre.
• Nagyirtáson az aszfaltúton jobbra térünk a S+ jelű turistaútra, ezen érjük el Kisirtáspusztát.

A túráról részletesen

Egy átalakult erdei telep: Nagyirtáspuszta

Nagyirtáspuszta kisvasúti állomása napjainkban hétvégente üzemelő büfével és továbbutazási lehetőséggel, valamint a Szent Orbán Erdei Wellness Hotel nagyobb igényeket kielégítő szálláshelyével várja az erre járókat. A turisták körében leginkább talán kisvasútja miatt vált ismertté. A hálózat ma Nagybörzsönytől egészen a Dunáig, Szobig tart. A közeli Nagybörzsöny érceivel és szőlőtermesztésével kapcsolódott az ország gazdasági vérkeringésébe, ám a 19. század végén a bányák kiürülése és a filoxérajárvány egy csapásra átrendezte a falu mindennapjait. Ettől kezdve az egyetlen megélhetési lehetőséget az erdő és annak gazdaságos hasznosítása jelentette a település lakosai számára. A 20. század elején kisvasúti sínek fektetésébe kezdtek, hogy a korábbi, jóval lassabb módszereket (pl. görgetés, facsúszda, vagy a rönkök száraz levontatását lehetővé tevő román szánkó) felváltva az erdő fáit a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben juttathassák le a közlekedési ütőerekhez - az Ipoly és a Duna völgyébe. Érdekes módon kezdetben a lakosság olyannyira félt a vonatok munkahelymegszüntető hatásától, hogy erőszakkal tiltakozott az építkezés ellen - a csendőrök beavatkozásakor még haláleset is történt. (Utólag már tudhatjuk, hogy nem lett igazuk, a tervszerű erdőgazdálkodás és a nagybörzsönyi feldolgozóüzem megépülése több munkát teremtett, mint amennyivel kevesebb emberre volt szükség a szerelvények megjelenése miatt.)

Maga Nagyirtáspuszta az esztergomi érsekség tulajdonában álló nagybörzsönyi erdőbirtok központja volt. Hatalmas irtásrétjein állt az az erdészház, mely később Komáromi Jenő menedékházként működött, a 2000-es évektől pedig színvonalas hegyi hotel üzemel itt. A tisztás mérete mára összezsugorodott, területének jelentős részét fenyvesekkel ültették be; ezek most letermelés előtt állnak, hogy helyüket őshonos fafajoknak adják át. Dél felé, a P+ jelzésen hagyjuk el a kisvasút állomását, és lejtős úton ereszkedünk le a Bezina-völgy felső, emlékezetes szépségű szakaszába. Perceken belül kis, harapó fogsorra emlékeztető sziklás üregre lehetünk figyelmesek baloldalt: a környékbeli ércbányászat emléke ez, egy hajdani táró nyílása. Arany, ezüst és ólom kitermelése is folyt e bányákban. Érdekesség, hogy Kitaibel Pál 9 évvel (egy német tudós nevéhez kötődő) kémiai elemként való leírása előtt az itteni tárnákból felhozott kőzetből mutatta ki először a tellúrt.

A Bezina-völgy bükkösében

A völgy a továbbiakban egy fiatal, sűrű bükkösben vezet. A bükk a legutolsó jégkorszak vége óta tartó (és sok tudós szerint az ember hatására már véget is ért) holocén egyik legsikeresebb mérsékelt égövi fafaja, melyet lényegében „agresszív" terjeszkedési képességének is köszönhet: zárt lombkoronaszintje nem igazán enged napfényt a talajszintre, így az eltérő ütemben növekvő más fajoknak nem ad esélyt a megerősödésre. A Bezina-völgy fölső szakaszán utunk fölé tetőként boruló fiatal bükkerdő leveleinek zöld színét kiemelik a rajtuk elakadó napsugarak, alattuk pedig nagy esésű patak csörgedezik apró zúgóin. A hangulatos, lombalagutas útszakasz egykorú fáinak katonás rendjét végül idősebb, változatosabb erdő váltja fel, amikor a Bezina-rét visszacserjésedő tisztásához közelítünk. A rét túloldalán balra kell fordulnunk, hogy a Z+ jelzésen a Bükkös-árok völgyében fogjunk enyhe kapaszkodóba.

Föl a csúcsokra

Az árok alsó szakaszán szép, kőgörgeteges vízmosás kíséri az erdei utat, de a zárt erdőt hamar felváltja balról egy hosszú, kerítéssel kísért irtásfolt. Ez az útszakasz nem tartogat már látnivalókat, ám a kisvártatva elért Lengyel-réteken balra fordulva, a Z jelzés mentén emlékezetes tájnak vágunk neki. A Börzsöny egy jellegzetes területére érkeztünk, melynek ismertetőjegye az a hegykúp-sorozat, melyet egykori lávadómok építenek föl. A csúcsos, rendkívül meredek lejtőkkel határolt, környezetükből markánsan kiemelkedő hegyek tetejéről, a sziklagyepes rétekről pazar kilátásokat élvezhetünk a Duna felé.

Erdőben sétálunk észak felé, majd egy földút keresztezése után meredek emelkedés vár ránk. A Sós-hegy déli tölgyesében járunk, egy kis kitörési központ dómjára kaptatunk. Mint a vulkánok többsége, több évmilliót átölelő élete során a Börzsöny is számos működési és fizikai formát öltött. A magas-börzsönyi kaldera mellett több apró, kis lávadóm épült itt, a délnyugati végeken. Ellenálló vulkáni kőzetük (dácit és andezit) kiemelte őket a környező, lassan lepusztuló tájból.

A Sós-hegyen

A Sós-hegyre kapaszkodva egy szerpentinkanyarnál piciny sziklalépcső formájában ki is bukkan az andezites alapkőzet, amelyen átlendülve egyre közelebb érünk a csúcshoz. Nem kell sokáig várnunk a panorámára: egy széles kaszálórét félkörívben, nyakba vetett sálként tekeredik a tetőpont köré és alá egyben. Ezért fölfelé gyalogolva már az utolsó szakaszon is folyamatos a kilátás.

Nyugaton a Nagy-Galla uralja a tájképet, a Dunára boruló hegyek alján ott tündököl az esztergomi Bazilika sziluettje. A Gerecse rögei is feltűnnek, ahogy a Pilis-tető lapos hátát is könnyen azonosíthatjuk. Márianosztra takarásban van ugyan, de jelentős részben elbányászott Csák-hegye előttünk domborodik. A Dunakanyar mellékén a Visegrádi-hegység hullámzik, a zöld leplek közt kiszúrhatjuk a Szent Mihály-hegyet is. A Naszály szomszédjában pedig már az Alföld terül el.

A Nagy-Sas-hegy oldalában

A hegyet ösvényen hagyjuk el az északi oldalon - a csapást Horváth József, a Budapesti Lokomotív Turistaszakosztály tagja alakította ki, ezért ma ez a szakasz az ő nevét viseli (ő járta végig egyébként először az 1952-ben meghirdetett, modern Kéktúrát). A Sós-hegyet a Nagy-Sas-hegytől elválasztó nyeregpontban keskeny kaszálórét fogad, melynek egy nyúlványa azonban felkúszik az utóbbi hegy keleti oldalkúpjára. Az ösvényünkről a fák közt kiágazó Z▲ jeleket követve léphetünk ki a panorámás gyephátra. Bal felé a Nagy-Inóc óriási tömbje és a Magas-Börzsöny emelkedik, jobbra a hegység délnyugati magaslataira látunk rá, dél felé bontakozik ki az a tágas látvány, amiért megéri idejönni: Kóspallag medencéje mögött az erdők elrejtik a Duna szalagját, a Visegrádi-hegység szögletes hullámai viszont jól kivehetőek.

Visszatalálva az ösvényre a Nagy-Sas-hegy oldalában még röviden kaptatunk (balra kitérőt tehetünk a meredeken megközelíthető csúcsra, ahonnan azonban erősen korlátozott a kilátás), körülöttünk sötét, aljnövényzet nélküli erdő nő. A legmeredekebb lejtőkön csak vékony, bokros fásszárúak élnek meg. Az alig háborgatottnak látszó, holtfában is gazdag, széltől védett rengeteget szellősebb és fényesebb tölgyes váltja fel a hegy északi tövében, ahol balra fordulunk a Z+ jelzésen. Kisvártatva megérkezünk kiindulópontunk, Nagyirtáspuszta keleti szélére.

Ismét irtások közt

A Szent Orbán Hotel előtt jobbra kiágazó aszfaltúton talpalunk tovább, melyből az erdőszélen balra indul ki a S+ erdei utat követő turistajelzése. Kétszer is keresztezzük a kisvasút szintkülönbséget leküzdő patkókanyarját és csöndes, csak a néha erre robogó vonatok zaja által felvert völgyben közeledünk végcélunkhoz. Érdemes megfigyelni, hogy a bal oldali, napnak kevésbé kitett, ezáltal hűvösebb lejtőt bükkös, míg a jobb oldali, fényesebbet főleg tölgyek által meghatározott, elegyes erdő borítja.

Balról csatlakozik a másik nagyirtási jelzés is, mielőtt perceken belül feltűnik végállomásunk. Kisirtáspuszta ma a cikkcakkban közlekedő, műszaki kifejezéssel „csúcsfordítós" kisvasútról és erdei szálláshelyeiről (egy kulcsos turistaház és két kulcsosház) ismert, régebben a környező völgyeket behálózó vonalak szerelvényeinek javítóbázisa volt. A patakok összefolyása által meghatározott kis katlanban kialakított megállóból Nagybörzsöny és Márianosztra, illetve Szob irányába utazhatunk tovább, ha megfelelő időpontban érkezünk.