Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Nagyirtásról Kisirtásra a panorámás vulkáni dómokon át

Gyalogtúra · Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Sós-hegy hosszú irtásán
    / A Sós-hegy hosszú irtásán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A meredek lejtőn felszínre bukkan az alapkőzet
    / A meredek lejtőn felszínre bukkan az alapkőzet
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kisirtáspuszta menedékháza
    / Kisirtáspuszta menedékháza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Nagy-rét halmára kapaszkodva
    / A Nagy-rét halmára kapaszkodva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Lefelé a Nagy-rétről
    / Lefelé a Nagy-rétről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Dél-börzsönyi erdő
    / Dél-börzsönyi erdő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Nagyirtáspusztán
    / Nagyirtáspusztán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nagy-Sas-hegy oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Börzsöny nyugati peremére (Sós-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bezina-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alattunk Kóspallag, szemben a Visegrádi-hegység (Nagy-rét)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átszállás Nagyirtáspusztán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyes a turistaúton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkös-árok elágazásánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 1 2 3 4 5 6 7 Sós-hegy Nagy-Sas-hegy oldalcsúcsa

Hétvégi kisvasutazásokhoz köthető rövid túra, mely a Börzsöny délnyugati szegletének kilátópontokkal tűzdelt vulkáni kúpjaira kapaszkodik, és a gyönyörű Bezina-völgy felső szakaszát is bejárja.

nyitva
könnyű
7,8 km
2:30 óra
288 m
370 m

Nagyirtáspuszta erdők közti tisztásai nem is sejtetik, micsoda dunakanyari kilátásokat rejtenek a környező hegyek. A Börzsöny zárt vadonja odébb van ugyan, de a hegység e szeglete is varázslatos erdőrengeteget, kisebb sziklaformációkat, és a táj többi részétől teljesen eltérő hangulatú, magányosan égbe szökő hegyeket kínál a túrázóknak. A Kárpátokat felgyűrő szerkezeti mozgások nyomán megindult vulkanizmus óriási tűzhányót épített itt, a hegykoszorú belső vulkáni ívének végén, melynek egyes működési szakaszaiban több kisebb kitörési központja is volt.

A Déli- és Nyugati-Börzsönyben meredek falú, a hegység átlagához képest közepes méretű vulkáni dómok sorozata emelkedik ki a lankavidékből. Ezek általában viszonylag csendes működésű, lávaömlések által felépített hegyek voltak. Csúcsaik irtásrétjeiről pazar kilátások láncolatát élvezhetjük a Dunakanyar és a Visegrádi-hegység irányába. Köztük pedig szép, változatos erdőtársulások jellemzik a tájat: a délies kitettségű, melegebb hegyoldalakat tölgyesek és elegyesek uralják, de a mély, árnyékosságuk révén hűs mikroklímájú völgyekben a bükkösök jelenléte sem ritka.

Az óriási erdőségek régóta megélhetést jelentenek a környékbeli ember és alapanyagot a gazdaság számára. A fakitermelési láz aranykorában a hatalmas volumenű fairtást segítendő kisvasutak sínpályáinak sűrű szövetét építették ki a hegységben. Szob és Márianosztra környékén a kőbányákban fejtett anyag elszállítása is indokolta a sínszálak fektetését. Mára az ipari szerepkör eltűnt, de szerencsére a kisvasutak módosult formában, turisztikai célokat szolgálva kis részben fennmaradtak. A leghosszabb létező, nemrégiben rekonstruált vonalszakasz Szobról indulva óriási kanyarokkal küzdi le a szintkülönbségeket, ahogy a hegység központi részének peremére kapaszkodik, majd végül Nagybörzsönybe ereszkedik. A bravúros műszaki megoldásokat magunk is megcsodálhatjuk, amikor túránk elején és végén a szerelvényeken utazunk, vagy épp a kisirtási csúcsfordító mellett várjuk a vonatot.

A szerző tippje

  • A túra mindkét végpontja a kisvasúthoz kapcsolódik, ezért érdemes olyan időpontra terveznünk, amikor a szerelvények is járnak.
  • Amennyiben „kisvasútmentes” időszakban járjuk be a túra útvonalát, a kezdő- és végpontot gyalogosan is megközelíthetjük - lásd a Megközelítés menüpontban!
  • A Bükkös-árokból a Lengyel-rétekre érve (ahol balra kell kanyarodnunk), érdemes rövid, de meredek kitérőt tennünk jobbra, dél felé. 1 km-en belül a Kopasz-hegy valóban tar csúcsán állhatunk, és a Dél-Börzsöny egyik legmegkapóbb panorámáját élvezhetjük. Az Északi-középhegység két legnyugatabbi tagját átvágó folyó legszebb szakaszát végig belátjuk innen, ha a Z, majd abból kiágazó Z▲ jelzést követjük.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-07-15

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Sós-hegy, 584 m
Legalacsonyabb pont
318 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

  • A kisvasút menetrendje elérhető itt.

Kezdőpont

Nagyirtáspuszta, kisvasút-állomás (423 m)
Koordináták:
Geographic
47.901021, 18.876679
UTM
34T 341310 5307481

Végpont

Kisirtáspuszta, kisvasút-állomás

Útleírás

Itiner

  • Nagyirtást a P+ jelzésen hagyjuk el dél felé.
  • A Bezina-rét után balra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • Az elágazásnál balra térünk a Z jelzésre, és felmegyünk a Sós-hegy csúcsára.
  • A Nagy-rét felső részén jobbra kitérőt teszünk a Z▲ jelzésen a panorámához.
  • A Z jelzésen folytatjuk az utat az újabb elágazásig, ahol balra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • Nagyirtáson az aszfaltúton jobbra térünk a S+ jelű turistaútra, ezen érjük el Kisirtáspusztát.

A túráról részletesen

Egy átalakult erdei telep: Nagyirtáspuszta

Nagyirtáspuszta kisvasúti állomása napjainkban hétvégente üzemelő büfével és továbbutazási lehetőséggel, valamint a Szent Orbán Erdei Hotel nagyobb igényeket kielégítő szálláshelyével várja az erre járókat. A turisták körében leginkább talán kisvasútja miatt vált ismertté. A hálózat ma Nagybörzsönytől egészen a Dunáig, Szobig tart. A közeli Nagybörzsöny érceivel és szőlőtermesztésével kapcsolódott az ország gazdasági vérkeringésébe, ám a 19. század végén a bányák kiürülése és a filoxérajárvány egy csapásra átrendezte a falu mindennapjait. Ettől kezdve az egyetlen megélhetési lehetőséget az erdő és annak gazdaságos hasznosítása jelentette a település lakosai számára. A 20. század elején kisvasúti sínek fektetésébe kezdtek, hogy a korábbi, jóval lassabb módszereket (pl. görgetés, facsúszda, vagy a rönkök száraz levontatását lehetővé tevő román szánkó) felváltva az erdő fáit a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben juttathassák le a közlekedési ütőerekhez - az Ipoly és a Duna völgyébe. Érdekes módon kezdetben a lakosság olyannyira félt a vonatok munkahelymegszüntető hatásától, hogy erőszakkal tiltakozott az építkezés ellen - a csendőrök beavatkozásakor még haláleset is történt. (Utólag már tudhatjuk, hogy nem lett igazuk, a tervszerű erdőgazdálkodás és a nagybörzsönyi feldolgozóüzem megépülése több munkát teremtett, mint amennyivel kevesebb emberre volt szükség a szerelvények megjelenése miatt.)

Maga Nagyirtáspuszta az Esztergomi Érsekség tulajdonában álló nagybörzsönyi erdőbirtok központja volt. Hatalmas irtásrétjein állt az az erdészház, mely később Komáromi Jenő menedékházként működött, a 2000-es évektől pedig színvonalas hegyi hotel üzemel itt. A tisztás mérete mára összezsugorodott, területének jelentős részét fenyvesekkel ültették be; ezek most letermelés előtt állnak, hogy helyüket őshonos fafajoknak adják át. Dél felé, a P+ jelzésen hagyjuk el a kisvasút állomását, és lejtős úton ereszkedünk be a Bezina-völgy felső, emlékezetes szépségű szakaszába. Perceken belül kis, harapó fogsorra emlékeztető sziklás üregre lehetünk figyelmesek baloldalt: a környékbeli ércbányászat emléke ez, egy hajdani táró nyílása. Arany, ezüst és ólom kitermelése is folyt e bányákban. Érdekesség, hogy Kitaibel Pál 9 évvel (egy német tudós nevéhez kötődő) leírása előtt az itteni tárnákból felhozott kőzetből mutatta ki először a tellúrt.

A Bezina-völgy bükkösében

A völgy a továbbiakban egy fiatal, sűrű bükkösben vezet. A bükk a legutolsó jégkorszak vége óta tartó (és sok tudós szerint az ember hatására már véget is ért) holocén egyik legsikeresebb mérsékelt égövi fafaja, melyet lényegében „agresszív" terjeszkedési képességének is köszönhet: zárt lombkoronaszintje nem igazán enged napfényt a talajszintre, így az eltérő ütemben növekvő más fajoknak nem ad esélyt a megerősödésre. A Bezina-völgy fölső szakaszán utunk fölé tetőként boruló fiatal bükkerdő leveleinek zöld színét kiemelik a rajtuk elakadó napsugarak, alattuk pedig nagy esésű patak csörgedezik apró zúgóin. A hangulatos, lombalagutas útszakasz egykorú fáinak katonás rendjét végül idősebb, változatosabb erdő váltja fel, amikor a Bezina-rét visszacserjésedő tisztásához közelítünk. A rét túloldalán balra kell fordulnunk, hogy a Z+ jelzésen a Bükkös-árok völgyében fogjunk enyhe kapaszkodóba.

Föl a csúcsokra

Az árok alsó szakaszán szép, kőgörgeteges vízmosás kíséri az erdei utat, de a zárt erdőt hamar felváltja balról egy hosszú, kerítéssel kísért irtásfolt. Ez az útszakasz nem tartogat már látnivalókat, ám a kisvártatva elért Lengyel-réteken balra fordulva, a Z jelzés mentén emlékezetes tájnak vágunk neki. A Börzsöny egy jellegzetes területére érkeztünk, melynek ismertetőjegye az a hegykúp-sorozat, melyet egykori lávadómok építenek föl. A csúcsos, rendkívül meredek lejtőkkel határolt, környezetükből markánsan kiemelkedő hegyek tetejéről, a sziklagyepes rétekről pazar kilátásokat élvezhetünk a Duna felé.

Erdőben sétálunk észak felé, majd egy földút keresztezése után meredek emelkedés vár ránk. A Sós-hegy déli tölgyesében járunk, egy kis kitörési központ dómjára kaptatunk. Mint a vulkánok többsége, több évmilliót átölelő élete során a Börzsöny is számos működési és fizikai formát öltött. A magas-börzsönyi kaldera mellett több apró, kis lávadóm épült itt, a délnyugati végeken. Ellenálló vulkáni kőzetük (dácit és andezit) kiemelte őket a környező, lassan lepusztuló tájból.

A Sós-hegyen

A Sós-hegyre kapaszkodva egy szerpentinkanyarnál piciny sziklalépcső formájában ki is bukkan az andezites alapkőzet, melyen átlendülve egyre közelebb érünk a csúcshoz. Nem kell sokáig várnunk a panorámára: egy széles kaszálórét félkörívben, nyakba vetett sálként tekeredik a tetőpont köré és alá egyben. Ezért fölfelé gyalogolva már az utolsó szakaszon is folyamatos a kilátás.

Nyugaton a Nagy-Galla uralja a tájképet, a Dunára boruló hegyek alján ott tündököl az esztergomi Bazilika sziluettje. A Gerecse rögei is feltűnnek, ahogy a Pilis-tető lapos hátát is könnyen azonosíthatjuk. Márianosztra takarásban van ugyan, de jelentős részben elbányászott Csák-hegye előttünk domborodik. A Dunakanyar mellékén a Visegrádi-hegység hullámzik, a zöld leplek közt kiszúrhatjuk a Szent Mihály-hegyet is. A Naszály szomszédjában pedig már az Alföld terül el.

A Nagy-Sas-hegy oldalában

A hegyet ösvényen hagyjuk el az északi oldalon - a csapást Horváth József, a Budapesti Lokomotív Turistaszakosztály tagja alakította ki, ezért ma ez a szakasz az ő nevét viseli (ő járta végig egyébként először az 1952-ben meghirdetett, modern Kéktúrát). A Sós-hegyet a Nagy-Sas-hegytől elválasztó nyeregpontban keskeny kaszálórét fogad, melynek egy nyúlványa azonban felkúszik az utóbbi hegy keleti oldalkúpjára. Az ösvényünkről a fák közt kiágazó Z▲ jeleket követve léphetünk ki a panorámás gyephátra. Bal felé a Nagy-Inóc óriási tömbje és a Magas-Börzsöny emelkedik, jobbra a hegység délnyugati magaslataira látunk rá, dél felé bontakozik ki az a tágas látvány, amiért megéri idejönni: Kóspallag medencéje mögött az erdők elrejtik a Duna szalagját, a Visegrádi-hegység szögletes hullámai viszont jól kivehetőek.

Visszatalálva az ösvényre a Nagy-Sas-hegy oldalában még röviden kaptatunk (balra kitérőt tehetünk a meredeken megközelíthető csúcsra, ahonnan azonban erősen korlátozott a kilátás), körülöttünk sötét, aljnövényzet nélküli erdő nő. A legmeredekebb lejtőkön csak vékony, bokros fásszárúak élnek meg. Az alig háborgatottnak látszó, holtfában is gazdag, széltől védett rengeteget szellősebb és fényesebb tölgyes váltja fel a hegy északi tövében, ahol balra fordulunk a Z+ jelzésen. Kisvártatva megérkezünk kiindulópontunk, Nagyirtáspuszta keleti szélére.

Ismét irtások közt

A Szent Orbán Hotel előtt jobbra kiágazó aszfaltúton talpalunk tovább, melyből az erdőszélen balra indul ki a S+ erdei utat követő turistajelzése. Kétszer is keresztezzük a kisvasút szintkülönbséget leküzdő patkókanyarját és csöndes, csak a néha erre robogó vonatok zaja által felvert völgyben közeledünk végcélunkhoz. Érdemes megfigyelni, hogy a bal oldali, napnak kevésbé kitett, ezáltal hűvösebb lejtőt bükkös, míg a jobb oldali, fényesebbet főleg tölgyek által meghatározott, elegyes erdő borítja.

Balról csatlakozik a másik nagyirtási jelzés is, mielőtt perceken belül feltűnik végállomásunk. Kisirtáspuszta ma a cikkcakkban közlekedő, műszaki kifejezéssel „csúcsfordítós" kisvasútról és erdei szálláshelyeiről (egy kulcsos turistaház és két kulcsosház) ismert, régebben a környező völgyeket behálózó vonalak szerelvényeinek javítóbázisa volt. A patakok összefolyása által meghatározott kis katlanban kialakított megállóból Nagybörzsöny és Márianosztra, illetve Szob irányába utazhatunk tovább, ha megfelelő időpontban érkezünk.

Tömegközlekedéssel

A túra kezdő- és végpontját (Nagyirtáspuszta és Kisirtáspuszta) a Szob - Márianosztra - Nagyirtás - Kisirtás - Nagybörzsöny kisvasút-vonalon tudjuk elérni, illetve elhagyni.

  • Szob vasútállomására Budapestről Vácon keresztül közlekedő vonatokkal juthatunk el.
  • A Nagybörzsöny, községháza buszmegállóból Szob vagy Vámosmikolán keresztül Drégelypalánk érhető el.
  • Ha onnan közelítenénk, Márianosztra, községháza szintén a szobi vasútállomással áll buszos összeköttetésben.

Megközelítés

  • A túra kezdőpontja a Nagyirtás kisvasúti megállóhely. Ha gyalog érkeznénk, Márianosztráról a P+ jelzésen érdemes közelíteni (5,1 km, 233 m szintemelkedés).
  • Kisirtásról a S jelzésen lehet lesétálni Nagybörzsönybe, a buszmegállóba.

Autóval

  • A kisvasút mindkét végállomásánál találunk parkolót. Érdemes az autót a szobi végállomásnál hagyni (esetleg Márianosztrán), ha ott szállnánk vonatra, hiszen ide a túra végén is visszatérhetünk kisvasúttal (illetve Szobra busszal).
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Börzsöny turistakalauz
  • Börzsöny - vadregényes erdőtáj (monográfia)

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Börzsöny-térkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
7,8 km
Időtartam
2:30 óra
Szint +
288 m
Szint -
370 m
Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!