Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Móri körtúra a Vértes rengetegeiben

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Vértes-Velencei-hegyvidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    / Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A csókakői vár kaputornya
    / A csókakői vár kaputornya
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A PL és ZL jelzés a csókakői vár melletti szikláknál
    / A PL és ZL jelzés a csókakői vár melletti szikláknál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A siklóernyős starthely a Csóka-hegy oldalában
    / A siklóernyős starthely a Csóka-hegy oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Csókakő felett a Csóka-hegyen
    / Csókakő felett a Csóka-hegyen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mészkősziklák a Csókakői vár felett
    / Mészkősziklák a Csókakői vár felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Leágazás a Vár-völgy bejáratánál a Csóka-kői várhoz
    / Leágazás a Vár-völgy bejáratánál a Csóka-kői várhoz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyre vágódó út a bükkök csarnokában a Homok-tisztás felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyek laukon-csoportja a Csóka-kő karsztbokor erdejében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jancsi és Juliska mesebeli házikója
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői várhoz tartó PL és ZL jelzés mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma Csókakő várából. Előttünk a Móri-árok
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői vár melletti sziklamászóhely
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Bernát őrzi az Ifjúsági tábor nyugalmát
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Vértes Ifjúsági Tábor Csókakő vára

Meglepő változatosság jellemzi a Vértes zeg-zugos vidékét, az összes hazai tájegység arculatát hordozza magán. Látványban, hangulatban gazdag körtúrát tehetünk Mór városából, hazánk legkisebb borvidékének központjából.

nyitva
könnyű
17,1 km
5:25 óra
687 m
687 m

Kis mérete és alacsony átlagmagassága ellenére rendkivül takaros erdőségeket találunk a legtöbb hazai fafajta képviselőjével a mozaikos formakincsű Vértesben. Az enyhe, csapadékos nyugati szelek szubatlanti klímát teremtenek a nyugati bérceken és északi-völgyekben. Ennek megfelelően öreg bükkösök kiterjedt erdei népesítik be ezeket a területeket, míg a lankás déli oldalakon a tölgy az úr. Mindemellett a fennsíki fenyvesek, a dolomitsziklás kőrisek, összefüggő hársfaerdők és megannyi egyedi tájkép jellemzi ezt az összetett életközösséget.

Ami az erdőnek áldás, a szőlőnek sanyarúság. A mediterrán szőlő kevésbé viseli jól a változékony klímát, ezért honosodtak meg itt a betelepülő németek által behozott, rajnai borvidéken jellemző fajták. A hazai ezerjó a filoxérajárvány után vált meghatározó fajtává, de ennek gyümölcsét is úgy próbálták édesíteni, hogy a tőkét alacsonyra metszették, így a nap a talajról visszaverődve is érlelte. Ennek megfelelően a móri borvidékre jellemzőek a savas, férfias borok, bár a klímaváltozással és az újonnan divatos technológiákkal ez is előnyére válik a vidéknek.

Érdemes saját véleményt alkotni a helyről és utánajárnunk ennek az egyedi környéknek.

A szerző tippje

  • Amennyiben hosszúnak ítéljük a túrát, Csókakőnél is kiszállhatunk és tömegközlekedéssel visszaérkezhetünk Mórra. Ebben az esetben a körtúra hosszabbik szelete, mely az északi erdőségeken át a Vértes platója felől érkezik Csókakőre, főleg az egybefüggő, zárt erdőségek miatt érdekes, míg a rövidebb, de töményebb szakasz a Csóka-hegyen keresztül izgalmas sziklás térszínen több kilátóponttal kecsegtet.
  • A Harmatos-völgyből kiérkezve, a hegylábi szőlők között párszáz méterre található Vajal-forrásnál viszonylag kis kitérővel tekinthetjük meg az ország legnagyobb kerületű szürke nyárfáját és egyéb famatuzsálemeket.
  • Hagyjunk időt a Móri városnézésre és ne szalasszuk el a lehetőséget, hogy a Móri borvidék központjában, számos pincénél kóstolhatunk a helyi borokból.
outdooractive.com User
Szerző
Német-Bucsi Attila
Frissítés: 2019-04-16

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
476 m
Legalacsonyabb pont
191 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Érdemes bakancsban vagy magasszárú cipőt viselni, különösen az utolsó, Csóka-hegyet keresztező szakaszon, mivel a meredek letörésen oldalazó ösvény megterhelő a boka számára.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Mór, Szent Vendel kápolna (192 m)
Koordináták:
Geographic
47.375683, 18.222035
UTM
34T 290295 5250655

Végpont

Mór, Szent Vendel kápolna

Útleírás

Itiner:

  • Mórról a P jelzésen indulunk keletre fel a Vértes fennsíkjára
  • A Vértes platóján kanyargó erdőgazdasági út keresztezésétől a K+ jelzésen az Országos Kéktúráig
  • A K jelzésen egy bő kilométeren még együtt a K+ jelzéssel majd rövid szakaszon nélküle
  • A K ▲ jelzésen tovább a Felső-cser vágásig
  • A Felső-cser vágástól a ZL jelzésen a csókakői várig
  • PL jelzésen a Vár-völgyön és Csóka-hegyen keresztül vissza a Mór feletti szőlőkig
  • Túránk kezdeti szakaszán, a P jelzésen visszaérkezünk Mórra

Leírás:

Mór szőlővesszeitől az égig érő bükkfákig

Kiindulópontunk a Vértes nyugati lábánál fekvő, takaros Mór városa, a környező borvidék névadó központja. Az állatokat gyógyító szent Vencel tiszteletére a XVIII. század közepén, a marhavész után épített fogadalmi kápolnától indulunk a Vértes szőlőkkel övezett erdős tömbje felé.

Mór városa történelmében és kultúrájában jelentős német kötődéseket ápol. A honfoglaló magyarok már lakott településre érkeztek ide, a Káprát-medence belső területeinek felső-Duna völgyéből nyíló kapujába. A hűbérúri jogait érvényesíteni kívánó német-római császár seregeit első András királyunk Székesfehérvár alatt megverte, és a Vértes lankáin a Móri árkon keresztül űzte hazafelé. A kiéhezett, szétzilált zsoldosok az életüket mentve szétdobálták vértjeiket a hegyoldalban, állítólag innen keresztelték Vértes névre a Fehérvártól északra lévő hegységet.

Hogy a vértektől csillogó hegyek legendájából mi igaz, már nem tudhatjuk, viszont a németségnek jelentős szerepe volt a török időkben elnéptelenedett vidék felélesztésében. A Mária Terézia által betelepített kapucinus-rendiek és a rajna-vidéki németek magukkal hozták szőlőművelő kultúrájukat, és újratelepítették a Vértest nyugatról szegélyező egykori szőlőhegyeket. Így kerültek ide a Rajna-vidéken elterjedt tramini, a rizlingszilváni és zöld veltelini vesszői, de a legenda szerint a térség meghatározó borfajtáját, az ezerjót a tokaji rendtársaktól kapták a kapucinusok.

A város lakosságát a XVIII. század közepére már háromnegyedrészt kitevő németség fő megélhetési forrása a bor volt, melyet a Dunán keresztül szállítottak az osztrák, német vidékekre. A környék lakosságát a II. világháború életet nem kímélő megpróbáltatásai után a megtorlás évei sújtották drasztikusan. A németség egésze kollektív bűnbaknak lett kikiáltva, így a móri németség is, kárpátmedencei társaik tömegével együtt, hátrahagyva eddigi életét kiűzetett Magyarországról. Csak Fejér megyéből tizenegyezer német nemzetiségű kényszerült elhagyni a szülőföldjét. A szőlők nagy részét államosították és a helyi TSz az egyébként nyereséges borászatba nem forgatta vissza a tőkét, a veszteséges ágazatokat támogattak. Szerencsére a rendszerváltás után többen kezükbe vették sorsukat, és új lendületet kapott a móri borvidék, visszahozva az ezerjó régi hírnevét.

Ahogy a múlt csapásai a vidéket, úgy hagyjuk mi is magunk mögött a várost a vasutat keresztezve a szőlők és présházak között kanyargó P jelzésen, és hamarosan beérünk a Meszes-völgy vegyes akácerdővel borított bevágásába. Az ösvény lassú emelkedéssel kúszik fel a Vértes mészkőtömbjének támaszkodó homokos, löszös hegyoldalban. Ahogy a meredekség és a tengerszint feletti magasság nő, egyre szebb és öregebb erdőbe érünk. Meghatározóak lesznek a környékre jellemző erdőalkotó fák, a tölgy és a bükk. A Vértes platójára felérve keresztezzük a fennsíkon kanyargó erdőgazdasági utat, melynek túloldalán áttérünk a K+ jelzésre, amin lankásan beereszkedünk a tágas völgyfőben elterülő sűrű, öreg bükkösbe.

Meglepő, hogy ebben a viszonylag alacsony magasságban már összefüggő bükkösöket találunk, ám a Duna-völgyén beáramló enyhébb, nedvesebb légtömegek árnyalják a Kárpát-medencére jellemző kontinentális éghajlatot. Magyarországon pont itt, a Bakony-Vértes-Gerecse északi és nyugati szegélyén van a legérezhetőbb klimatikus hatása az Atlanti-óceánnak, befolyásolva az uralkodó vegetációt is. A hazánkban is érezhetően erősödő klímaváltozás nagy veszteseinek a bükkösöket tartják az erdészeti szakemberek, melyek az előzetes számítások szerint egyre kevésbé fognak ellenállni a forró, száraz nyaraknak, a szélsőséges időjárásnak. A sekély, tányérszerű gyökérzete miatt sem a csapadékhiányt, sem a nagy szélviharokat nem állja a bükkfa. Talán pont itt, a Bakony és a Vértes északi részén, az atlantikum enyhítő hatása mellett változik legkevésbé az éghajlat, és maradnak meg összefüggő bükkerdeink.

Barangolás a Vértes platóján

Az enyhén észak felé lejtő fennsíkon kényelmesen ereszkedünk a sűrű erdőben, kisebb vízmosásokat keresztezve. Egy szűk kilométer után leérünk a Vértes Ifjúsági táborhoz, ahol a hangulatos forrás és az alatta duzzasztott tavacska partján, évszázados fák árnyékában pihenhetünk meg. Használjuk ki a ritka víznyerési lehetőséget! A tavacska melletti réten egész nyáron a gyerektábor sátrai állnak, illetve a móri katolikus plébánia által üzemeltetett, szépen felújított szálláshely. Főként gyerekes családoknak, iskoláknak tartanak itt ismeretterjesztő,  erdei iskolai foglakozásokat, kultúrális és kézműves táborokat.

Folytatjuk utunkat tovább a múrvaúton, a K+ jelzésen, ahol a következő kis völgynél elhagyott kunyhót találunk "Jancsi és Juliska kunyhója" felirattal. Az árnyas völgy alján, sűrű erdőben megbúvó házikónak valóban meseszerű hangulata van, illik rá a megnevezés. A völgyből kikanyarodó murvautat egy erdészeti rakodónál jobbkézre elhagyjuk, és a homokos, löszös hegyoldalba bevágódott mélyúton kapaszkodunk felfelé. Utunk talán legszebb erdejében járunk, a mohás aljú sűrű bükköst gyertyánok, kőrisek és tölgyek elegyítik, míg a naposabb, melegebb részeken összefüggő hárserdő-foltokat találunk. Tavasz végén a vadméhek duruzsoló szorgalma mutatja meg a virágzó hársfákat és kőriseket, nyáron pedig a talajra lehullott szirmok fehér leple.

A Sikáros meredek peremmel letörő gerincélén érkezünk fel ismét a fennsíkra, a platón kanyargó murvaútonhoz, melyet egy rövid szakaszon követünk is. A K+ jelzés egy nyiladékon vált be ismét az erdőbe, jobb kéz felé. A magasból négyzethálót kirajzoló tűzvédelmi irtásokon haladunk, melyek behálózzák a Vértes nagy részét. A közel tíz méter széles, famentes nyiladékok az erdőgazdálkodás alapegységeinek számító erdőrészletekre osztják fel a területet, ám emellett éghető anyag híján az erdőtüzek terjedését megakadályozó fontos védekezési határvonalak is.

Számunkra most a nyiladék szállítóútként kamatozó funkciója jön kapóra. Az Országos Kéktúrához csatlakozva haladunk át a váltakozó bükk-, tölgy- és fenyőerdőkön. Hamarosan elhagyja a K+ jelzés az Országos Kéktúrát, és egy rövid szakaszon csak a jelzést követjük, majd leágazunk a K▲ jelzésre a Kocsmáros-domb írtásának vadhálós kerítése mellett. A K jelzés is a Csókakői vár felé halad, ám a mi utunk valamivel változatosabb, ahogy hamarosan a Felső-cser vágás csomópontjánál átérünk a K▲ jelzésről a ZL jelzésre, és beérkezünk a Buhin-völgy kibontakozó szurdokába.

A zeg-zugos peremvidéken

A fennsíkot elhagyó, sziklákkal szegélyezett völgy egyre mélyebbre vág a Vértes mészkőtömbjének szélébe, és hamarosan a Vár-völggyel egyesülve ráfordulunk a hegység egyik leglátványosabb szurdokára. Mély, öreg fákkal árnyékolt sziklás völgyben haladunk ismét az Országos Kéktúrával egyesülve. Amikor a legkevésbé számítanánk rá, egy évszázados bükkfa tövétől falépcsősor kúszik fel a meredek hegyoldalban a ZL és PL jelzéssel, melyen mi is felkaptatunk a sziklás gerincélre. A sziklahorhos túloldalán megdöbbentő látvány fogad, ahogy az eddigi zárt, erdős utunk egyszerre a Csókakői vár kilátópontjához ér.

A sziklás gerincről őrködő Csókakői vár ugyanis az alant húzódó Móri árkot, a középkorban itt haladó hadi utat volt hivatott szemmel tartani. A sok pusztítást megélt vár megújult fehér falai messziről világítanak a Vértes oldalában, ahogy mi is belátjuk innen az egész Móri-árkot, a Bakony keleti végeit. Érdemes tiszteletünket tenni az újjáépült várban, és a magyar vitézek, török hódítók szemszögéből végigpásztázni az oly sok megpróbáltatást megélt tájon.

A falépcsőkön visszaereszkedünk a Vár-völgybe, majd egy rövid szakaszon az eddig megtett útvonl mentén haladunk visszafele. Azonban most a völgyből balra kikanyarodó PL jelzést követjük, mely a Csókakői várat is hordozó gerincélre, a Csóka-hegy tömbjére vezet. A Vértes egyik legmagasabb pontját azonban a túristaút elkerüli, és a hegy peremén, girbegurba karsztbokorerdőben kanyarog a meredek oldal tetején harántolva. A bokaforgató utat több ponton sziklás kilátópont teszi látványossá, ahonnan a Csókakő és Mór közötti szőlőkre, a móri borvidék szívére látunk rá.

A Csóka-hegyet megkerülve a Harmatos-völgy meredek bevágásába ereszkedünk, ahol terebélyes, ősi bükkök strázsálnak a szinte megközelíthetetlen, sűrű szurdokerdő felett. Az ösvény a sziklás falakkal szegélyezett, szakadékszerű völgy oldalán kapaszkodva harántol a vízmosás felett. A vadregényes szurdokot a vízmosáson átkelve, a túloldali sziklás oldalban felkapaszkodva hagyjuk magunk mögött, és egy felhagyott kőfejtőn keresztül, az egykori szállító ton ereszkedünk tovább a szelídülő vidéken. Utunk lassan hozzásimul a túránk elején bejárt útvonalhoz, így a városba visszavezető pár száz méteres szakaszt a már ismerős P jelzésen tesszük meg.

Ne felejtsünk el búcsúzásként betérni egy pincébe, és a hungarikumnak számító ezerjóval vagy ízlésünknek megfelelő helyi borral, a hegy nedűjével leöblíteni a megtett hosszú utat!

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Busszal a Mór, Széchenyi utca megállóhelynél kell leszálnunk, és ide is érkezünk vissza. A Tatabánya felől Mórra érkező buszok érintik a Széchenyi utcai megállót, de ha Székesfehérvár felől érkezünk, érdemes a móri végállomásig, az autóbusz-állomásig utazni, és onnan a túra kezdőpontjáig elsétálni.
  • Utazhatunk vonattal is Mórra, de mivel a vasútállomás a város túlvégén található, illetve a járatsűrűség is erősen foghíjas, ezt az opciót akár figyelmen kívül is hagyhatjuk.

Megközelítés

  • A túra a Mór, Széchényi utca megállóhelynél található Szent Vendel kápolnától indul, és ide is érkezik vissza.
  • Ha Székesfehérvár felől érkezünk, a busz a móri autóbusz-állomásig közlekedik. Ez esetben menjünk tovább a Táncsics Mihály utcán, s a patakot keresztezve forduljunk a Kisfaludi utcán keresztül a Széchényi útra, ahol párszáz méter után elérjük a Szent Vendel kápolnát!

Autóval

  • A 81-es főútból kiágazó, Mór és Pusztavám közötti út mellett található a túra kezdőpontja a Széchenyi utca és a Hunyadi utca kereszteződésénél. Parkolni a túra útvonala mentén a kezdőponttól pár száz méterre, a Bányász utca kereszteződésénél vagy a vasúti kereszteződés környékén tudunk.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • A Vértes turistatérképe (cartographia)

 


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,3
(3)
Valéria Pákozdi
2019-08-23 · Közösség
Az erdő nagyon szép volt, én személy szerint hiányoltam a leülős pihenőhelyeket, a 17 km alatt nem találkoztam eggyel sem, az élmény és a látvány nekem sajna nem jött át 😑
Mutass többet!
2019. augusztus 23., péntek 7:13:42 de.
Fénykép: Valéria Pákozdi, Közösség
2019. augusztus 23., péntek 7:14:01 de.
Fénykép: Valéria Pákozdi, Közösség
2019. augusztus 23., péntek 7:14:19 de.
Fénykép: Valéria Pákozdi, Közösség
2019. augusztus 23., péntek 7:14:34 de.
Fénykép: Valéria Pákozdi, Közösség
Rábai Zsolt
2019-03-31 · Közösség
Köszönjük a feltöltést! Teljesítettük a túrát a tavaszi jóidőben. A leírásnak megfelelően változatos részekkel, látnivalókkal találkoztunk. Most teszteltük először a Természetjáró appot a telefonon. Jól működik! Mi nem mentünk fel a Csókakői várhoz, ott és a környéken többször voltunk már. Azért a szintkülömbségek, illetve a PL út néhány szakasza miatt lehet Én közepesen nehéznek ítélném, de ez személy függő. Minden esetre javasolom túracipő, bakancs viselését. Tetszett a túra, járjátok végig Ti is!
Mutass többet!
2019. március 31., vasárnap 5:16:12 du.
Fénykép: Rábai Zsolt, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:16:39 du.
Fénykép: Rábai Zsolt, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:17:07 du.
Fénykép: Rábai Zsolt, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:17:44 du.
Fénykép: Rábai Zsolt, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:17:59 du.
Fénykép: Rábai Zsolt, Közösség
2019. március 31., vasárnap 5:18:16 du.
Fénykép: Rábai Zsolt, Közösség

A többiek fényképei

+ 6

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
17,1 km
Időtartam
5:25 óra
Szint +
687 m
Szint -
687 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Egészséges környezet Növénytani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!