Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Móri körtúra a Vértes rengetegeiben

· 16 értékelés · Gyalogtúra · Vértes és vidéke · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    / Öreg bükkök strázsálnak a Harmatos-völgy mélyén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői vár kaputornya
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A PL és ZL jelzés a csókakői vár melletti szikláknál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siklóernyős starthely a Csóka-hegy oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csókakő felett a Csóka-hegyen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkősziklák a Csókakői vár felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Leágazás a Vár-völgy bejáratánál a Csóka-kői várhoz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyre vágódó út a bükkök csarnokában a Homok-tisztás felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyek laukon-csoportja a Csóka-kő karsztbokor erdejében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jancsi és Juliska mesebeli házikója
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői várhoz tartó PL és ZL jelzés mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma Csókakő várából. Előttünk a Móri-árok
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csókakői vár melletti sziklamászóhely
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Bernát őrzi az Ifjúsági tábor nyugalmát
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Csókakő vára Vértes Ifjúsági Tábor
Meglepő változatosság jellemzi a Vértes zeg-zugos vidékét, az összes hazai tájegység arculatát hordozza magán. Látványban, hangulatban gazdag körtúrát tehetünk Mór városából, hazánk legkisebb borvidékének központjából.
nyitva
könnyű
17,1 km
5:25 óra
687 m
687 m

Kis mérete és alacsony átlagmagassága ellenére rendkivül takaros erdőségeket találunk a legtöbb hazai fafajta képviselőjével a mozaikos formakincsű Vértesben. Az enyhe, csapadékos nyugati szelek szubatlanti klímát teremtenek a nyugati bérceken és északi-völgyekben. Ennek megfelelően öreg bükkösök kiterjedt erdei népesítik be ezeket a területeket, míg a lankás déli oldalakon a tölgy az úr. Mindemellett a fennsíki fenyvesek, a dolomitsziklás kőrisek, összefüggő hársfaerdők és megannyi egyedi tájkép jellemzi ezt az összetett életközösséget.

Ami az erdőnek áldás, a szőlőnek sanyarúság. A mediterrán szőlő kevésbé viseli jól a változékony klímát, ezért honosodtak meg itt a betelepülő németek által behozott, rajnai borvidéken jellemző fajták. A hazai ezerjó a filoxérajárvány után vált meghatározó fajtává, de ennek gyümölcsét is úgy próbálták édesíteni, hogy a tőkét alacsonyra metszették, így a nap a talajról visszaverődve is érlelte. Ennek megfelelően a móri borvidékre jellemzőek a savas, férfias borok, bár a klímaváltozással és az újonnan divatos technológiákkal ez is előnyére válik a vidéknek.

Érdemes saját véleményt alkotni a helyről és utánajárnunk ennek az egyedi környéknek.

A szerző tippje

  • Amennyiben hosszúnak ítéljük a túrát, Csókakőnél is kiszállhatunk és tömegközlekedéssel visszaérkezhetünk Mórra. Ebben az esetben a körtúra hosszabbik szelete, mely az északi erdőségeken át a Vértes platója felől érkezik Csókakőre, főleg az egybefüggő, zárt erdőségek miatt érdekes, míg a rövidebb, de töményebb szakasz a Csóka-hegyen keresztül izgalmas sziklás térszínen több kilátóponttal kecsegtet.
  • A Harmatos-völgyből kiérkezve, a hegylábi szőlők között párszáz méterre található Vajal-forrásnál viszonylag kis kitérővel tekinthetjük meg az ország legnagyobb kerületű szürke nyárfáját és egyéb famatuzsálemeket.
  • Hagyjunk időt a Móri városnézésre és ne szalasszuk el a lehetőséget, hogy a Móri borvidék központjában, számos pincénél kóstolhatunk a helyi borokból.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-03-09
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
475 m
Legalacsonyabb pont
191 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Érdemes bakancsban vagy magasszárú cipőt viselni, különösen az utolsó, Csóka-hegyet keresztező szakaszon, mivel a meredek letörésen oldalazó ösvény megterhelő a boka számára.

Kezdés

Mór, Szent Vendel kápolna (192 m)
Koordináták:
DD
47.375683, 18.222035
DMS
47°22'32.5"N 18°13'19.3"E
UTM
34T 290295 5250655
w3w 
///torlódik.gépek.tehát

Végpont

Mór, Szent Vendel kápolna

Útleírás

Itiner:

  • Mórról a P jelzésen indulunk keletre fel a Vértes fennsíkjára
  • A Jancsi és Juliska kunyhóját és a murvautat elhagyva a K+ jelzésen az Országos Kéktúráig
  • A K jelzésen egy bő kilométeren még együtt a K+ jelzéssel majd rövid szakaszon nélküle
  • A K ▲ jelzésen tovább a Felső-cser vágásig
  • A Felső-cser vágástól a ZL jelzésen a csókakői várig
  • PL jelzésen a Vár-völgyön és Csóka-hegyen keresztül vissza a Mór feletti szőlőkig
  • Túránk kezdeti szakaszán, a P jelzésen visszaérkezünk Mórra

Leírás:

Mór szőlővesszeitől az égig érő bükkfákig

Kiindulópontunk a Vértes nyugati lábánál fekvő, takaros Mór városa, a környező borvidék névadó központja. Az állatokat gyógyító szent Vencel tiszteletére a XVIII. század közepén, a marhavész után épített fogadalmi kápolnától indulunk a Vértes szőlőkkel övezett erdős tömbje felé.

Mór városa történelmében és kultúrájában jelentős német kötődéseket ápol. A honfoglaló magyarok már lakott településre érkeztek ide, a Káprát-medence belső területeinek felső-Duna völgyéből nyíló kapujába. A hűbérúri jogait érvényesíteni kívánó német-római császár seregeit első András királyunk Székesfehérvár alatt megverte, és a Vértes lankáin a Móri árkon keresztül űzte hazafelé. A kiéhezett, szétzilált zsoldosok az életüket mentve szétdobálták vértjeiket a hegyoldalban, állítólag innen keresztelték Vértes névre a Fehérvártól északra lévő hegységet.

Hogy a vértektől csillogó hegyek legendájából mi igaz, már nem tudhatjuk, viszont a németségnek jelentős szerepe volt a török időkben elnéptelenedett vidék felélesztésében. A Mária Terézia által betelepített kapucinus-rendiek és a rajna-vidéki németek magukkal hozták szőlőművelő kultúrájukat, és újratelepítették a Vértest nyugatról szegélyező egykori szőlőhegyeket. Így kerültek ide a Rajna-vidéken elterjedt tramini, a rizlingszilváni és zöld veltelini vesszői, de a legenda szerint a térség meghatározó borfajtáját, az ezerjót a tokaji rendtársaktól kapták a kapucinusok.

A város lakosságát a XVIII. század közepére már háromnegyedrészt kitevő németség fő megélhetési forrása a bor volt, melyet a Dunán keresztül szállítottak az osztrák, német vidékekre. A környék lakosságát a II. világháború életet nem kímélő megpróbáltatásai után a megtorlás évei sújtották drasztikusan. A németség egésze kollektív bűnbaknak lett kikiáltva, így a móri németség is, kárpátmedencei társaik tömegével együtt, hátrahagyva eddigi életét kiűzetett Magyarországról. Csak Fejér megyéből tizenegyezer német nemzetiségű kényszerült elhagyni a szülőföldjét. A szőlők nagy részét államosították és a helyi TSz az egyébként nyereséges borászatba nem forgatta vissza a tőkét, a veszteséges ágazatokat támogattak. Szerencsére a rendszerváltás után többen kezükbe vették sorsukat, és új lendületet kapott a móri borvidék, visszahozva az ezerjó régi hírnevét.

Ahogy a múlt csapásai a vidéket, úgy hagyjuk mi is magunk mögött a várost a vasutat keresztezve a szőlők és présházak között kanyargó P jelzésen, és hamarosan beérünk a Meszes-völgy vegyes akácerdővel borított bevágásába. Az ösvény lassú emelkedéssel kúszik fel a Vértes mészkőtömbjének támaszkodó homokos, löszös hegyoldalban. Ahogy a meredekség és a tengerszint feletti magasság nő, egyre szebb és öregebb erdőbe érünk. Meghatározóak lesznek a környékre jellemző erdőalkotó fák, a tölgy és a bükk. A Vértes platójára felérve keresztezzük a fennsíkon kanyargó erdőgazdasági utat, amin lankásan beereszkedünk a tágas völgyfőben elterülő sűrű, öreg bükkösbe.

Meglepő, hogy ebben a viszonylag alacsony magasságban már összefüggő bükkösöket találunk, ám a Duna-völgyén beáramló enyhébb, nedvesebb légtömegek árnyalják a Kárpát-medencére jellemző kontinentális éghajlatot. Magyarországon pont itt, a Bakony-Vértes-Gerecse északi és nyugati szegélyén van a legérezhetőbb klimatikus hatása az Atlanti-óceánnak, befolyásolva az uralkodó vegetációt is. A hazánkban is érezhetően erősödő klímaváltozás nagy veszteseinek a bükkösöket tartják az erdészeti szakemberek, melyek az előzetes számítások szerint egyre kevésbé fognak ellenállni a forró, száraz nyaraknak, a szélsőséges időjárásnak. A sekély, tányérszerű gyökérzete miatt sem a csapadékhiányt, sem a nagy szélviharokat nem állja a bükkfa. Talán pont itt, a Bakony és a Vértes északi részén, az atlantikum enyhítő hatása mellett változik legkevésbé az éghajlat, és maradnak meg összefüggő bükkerdeink.

Barangolás a Vértes platóján

Az enyhén észak felé lejtő fennsíkon kényelmesen ereszkedünk a sűrű erdőben, kisebb vízmosásokat keresztezve. Egy szűk kilométer után leérünk a Vértes Ifjúsági táborhoz, ahol a hangulatos forrás és az alatta duzzasztott tavacska partján, évszázados fák árnyékában pihenhetünk meg. Használjuk ki a ritka víznyerési lehetőséget! A tavacska melletti réten egész nyáron a gyerektábor sátrai állnak, illetve a móri katolikus plébánia által üzemeltetett, szépen felújított szálláshely. Főként gyerekes családoknak, iskoláknak tartanak itt ismeretterjesztő,  erdei iskolai foglakozásokat, kultúrális és kézműves táborokat.

Folytatjuk utunkat tovább a múrvaúton, a P jelzésen, ahol a következő kis völgynél elhagyott kunyhót találunk "Jancsi és Juliska kunyhója" felirattal. Az árnyas völgy alján, sűrű erdőben megbúvó házikónak valóban meseszerű hangulata van, illik rá a megnevezés. A völgyből kikanyarodó murvautat egy erdészeti rakodónál jobbkézre elhagyjuk, áttérve a K+ jelzésre, és a homokos, löszös hegyoldalba bevágódott mélyúton kapaszkodunk felfelé. Utunk talán legszebb erdejében járunk, a mohás aljú sűrű bükköst gyertyánok, kőrisek és tölgyek elegyítik, míg a naposabb, melegebb részeken összefüggő hárserdő-foltokat találunk. Tavasz végén a vadméhek duruzsoló szorgalma mutatja meg a virágzó hársfákat és kőriseket, nyáron pedig a talajra lehullott szirmok fehér leple.

A Sikáros meredek peremmel letörő gerincélén érkezünk fel ismét a fennsíkra, a platón kanyargó murvaútonhoz, melyet egy rövid szakaszon követünk is. A K+ jelzés egy nyiladékon vált be ismét az erdőbe, jobb kéz felé. A magasból négyzethálót kirajzoló tűzvédelmi irtásokon haladunk, melyek behálózzák a Vértes nagy részét. A közel tíz méter széles, famentes nyiladékok az erdőgazdálkodás alapegységeinek számító erdőrészletekre osztják fel a területet, ám emellett éghető anyag híján az erdőtüzek terjedését megakadályozó fontos védekezési határvonalak is.

Számunkra most a nyiladék szállítóútként kamatozó funkciója jön kapóra. Az Országos Kéktúrához csatlakozva haladunk át a váltakozó bükk-, tölgy- és fenyőerdőkön. Hamarosan elhagyja a K+ jelzés az Országos Kéktúrát, és egy rövid szakaszon csak a jelzést követjük, majd leágazunk a K▲ jelzésre a Kocsmáros-domb írtásának vadhálós kerítése mellett. A K jelzés is a Csókakői vár felé halad, ám a mi utunk valamivel változatosabb, ahogy hamarosan a Felső-cser vágás csomópontjánál átérünk a K▲ jelzésről a ZL jelzésre, és beérkezünk a Buhin-völgy kibontakozó szurdokába.

A zeg-zugos peremvidéken

A fennsíkot elhagyó, sziklákkal szegélyezett völgy egyre mélyebbre vág a Vértes mészkőtömbjének szélébe, és hamarosan a Vár-völggyel egyesülve ráfordulunk a hegység egyik leglátványosabb szurdokára. Mély, öreg fákkal árnyékolt sziklás völgyben haladunk ismét az Országos Kéktúrával egyesülve. Amikor a legkevésbé számítanánk rá, egy évszázados bükkfa tövétől falépcsősor kúszik fel a meredek hegyoldalban a ZL és PL jelzéssel, melyen mi is felkaptatunk a sziklás gerincélre. A sziklahorhos túloldalán megdöbbentő látvány fogad, ahogy az eddigi zárt, erdős utunk egyszerre a Csókakői vár kilátópontjához ér.

A sziklás gerincről őrködő Csókakői vár ugyanis az alant húzódó Móri árkot, a középkorban itt haladó hadi utat volt hivatott szemmel tartani. A sok pusztítást megélt vár megújult fehér falai messziről világítanak a Vértes oldalában, ahogy mi is belátjuk innen az egész Móri-árkot, a Bakony keleti végeit. Érdemes tiszteletünket tenni az újjáépült várban, és a magyar vitézek, török hódítók szemszögéből végigpásztázni az oly sok megpróbáltatást megélt tájon.

A falépcsőkön visszaereszkedünk a Vár-völgybe, majd egy rövid szakaszon az eddig megtett útvonl mentén haladunk visszafele. Azonban most a völgyből balra kikanyarodó PL jelzést követjük, mely a Csókakői várat is hordozó gerincélre, a Csóka-hegy tömbjére vezet. A Vértes egyik legmagasabb pontját azonban a túristaút elkerüli, és a hegy peremén, girbegurba karsztbokorerdőben kanyarog a meredek oldal tetején harántolva. A bokaforgató utat több ponton sziklás kilátópont teszi látványossá, ahonnan a Csókakő és Mór közötti szőlőkre, a móri borvidék szívére látunk rá.

A Csóka-hegyet megkerülve a Harmatos-völgy meredek bevágásába ereszkedünk, ahol terebélyes, ősi bükkök strázsálnak a szinte megközelíthetetlen, sűrű szurdokerdő felett. Az ösvény a sziklás falakkal szegélyezett, szakadékszerű völgy oldalán kapaszkodva harántol a vízmosás felett. A vadregényes szurdokot a vízmosáson átkelve, a túloldali sziklás oldalban felkapaszkodva hagyjuk magunk mögött, és egy felhagyott kőfejtőn keresztül, az egykori szállító ton ereszkedünk tovább a szelídülő vidéken. Utunk lassan hozzásimul a túránk elején bejárt útvonalhoz, így a városba visszavezető pár száz méteres szakaszt a már ismerős P jelzésen tesszük meg.

Ne felejtsünk el búcsúzásként betérni egy pincébe, és a hungarikumnak számító ezerjóval vagy ízlésünknek megfelelő helyi borral, a hegy nedűjével leöblíteni a megtett hosszú utat!

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Busszal a Mór, Széchenyi utca megállóhelynél kell leszálnunk, és ide is érkezünk vissza. A Tatabánya felől Mórra érkező buszok érintik a Széchenyi utcai megállót, de ha Székesfehérvár felől érkezünk, érdemes a móri végállomásig, az autóbusz-állomásig utazni, és onnan a túra kezdőpontjáig elsétálni.
  • Utazhatunk vonattal is Mórra, de mivel a vasútállomás a város túlvégén található, illetve a járatsűrűség is erősen foghíjas, ezt az opciót akár figyelmen kívül is hagyhatjuk.

Megközelítés

  • A túra a Mór, Széchényi utca megállóhelynél található Szent Vendel kápolnától indul, és ide is érkezik vissza.
  • Ha Székesfehérvár felől érkezünk, a busz a móri autóbusz-állomásig közlekedik. Ez esetben menjünk tovább a Táncsics Mihály utcán, s a patakot keresztezve forduljunk a Kisfaludi utcán keresztül a Széchényi útra, ahol párszáz méter után elérjük a Szent Vendel kápolnát!

Parkolás

  • A 81-es főútból kiágazó, Mór és Pusztavám közötti út mellett található a túra kezdőpontja a Széchenyi utca és a Hunyadi utca kereszteződésénél. Parkolni a túra útvonala mentén a kezdőponttól pár száz méterre, a Bányász utca kereszteződésénél vagy a vasúti kereszteződés környékén tudunk.

Koordináták

DD
47.375683, 18.222035
DMS
47°22'32.5"N 18°13'19.3"E
UTM
34T 290295 5250655
w3w 
///torlódik.gépek.tehát
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • A Vértes turistatérképe (cartographia)

 

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,6
(16)
Szászi Kati
2021-06-11 · Közösség
Összességében egy klassz túra volt. Csókakőig kimondottan élvezetes, jól járható utakkal. Csókakőtől viszont csak annak ajánlom, aki bírja a szivatást.... Izgalmas, nagy odafigyelést igénylő szakasz. Az útvonal keskeny kis ösvényen vezet, erősen oldalra lejt, tele van kövekkel és kidőlt fákkal. Az utolsó szakaszon az a néhány óriás kidőlt fa viszont egyenesen brutális. Túrabakancs és hosszúszárú nadrág nagyon ajánlott, helyenként szinte csak macsétával lehet továbbmenni, ja és sok a csalán. Én nem sorolnám a könnyű túrák közé, csak az első szakaszt Csókakőig.
Mutass többet!
2021. június 11. Az ifjúsági tábor
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11.,Jancsi és Juliska házikó
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11. Kényelmes út vezet Csókakőig
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11., Kilátás Csókakőre
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11. Lennt a Móri borvidék
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11., Váratlan szépségek
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11., A Móri borvidék
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11.Azért erre nem számítottunk...
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11., Erre sem.....
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
2021. június 11., Végre leértünk, gyönyörű ápolt szőlők.
Fénykép: Szászi Kati, Közösség
Kresz Vivien
2021-05-31 · Közösség
Csókakőig jól járható az út, igaz mi nagyon kifogtuk, eső után mentünk, bokáig süllyedtünk sok helyen, így csak száraz időben ajánlom. Elején van néhány kaptató, de bírható. A vár utáni szakasz, ami végig a hegyoldalban, az erdőben megy, nagyon szűk, nehezen járható, az utolsó pár km-en kidőlt fák nehezítik a terepet, illetve a legvégén teljesen benőtte a növényzet az utat. Ez nekem sokat elvett az élvezhetőségéből. Egyébként a látvány szép, sok panoráma hely van benne, de könnyűnek semmiképp nem mondanám.
Mutass többet!
2021. május 31., hétfő 9:26
Fénykép: Vivien Kresz, Közösség
2021. május 31., hétfő 9:27
Fénykép: Vivien Kresz, Közösség
2021. május 31., hétfő 9:27
Fénykép: Vivien Kresz, Közösség
2021. május 31., hétfő 9:27
Fénykép: Vivien Kresz, Közösség
Szalai Zoltan
2021-05-09 · Közösség
Nagyon szuper, vàltozatos túra, 5 ora alatt egy rövid piknikkel teljesíthetô, gyerekekkel (10,13). Az elejèn zúzós meredèllyel az ifitàborig, ahol ideàlis piknikezôk vannak kialakítva, a Csókakôre vezetô rèsz a Vèrtes talàn egyik legcsodàsabb rèsze, hatalmas ôsfàival, majd amikor Mór irànyàba fordul az út, egy teljesen màs arcàt mutatja....innentôl lassabban lehet csak haladni, szûk ösvènyen, hegyoldalban, bedôlt fàkkal ès izgis lankàkkal. Az utolsó lefelè vezetô rèsz màr pihentetô.
Mutass többet!
2021. május 9., ôsfàk ès farakàs
Fénykép: Zoltan Szalai, CC0, Közösség
2021. május 9., ifitàbor
Fénykép: Zoltan Szalai, CC0, Közösség
2021. május 9., Oldalban
Fénykép: Zoltan Szalai, Közösség
2021. május 9., helyenkènt ember magassàgú akadàlyokkal
Fénykép: Zoltan Szalai, CC0, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

2021. június 11. Az ifjúsági tábor
2021. június 11.,Jancsi és Juliska házikó
2021. június 11. Kényelmes út vezet Csókakőig
2021. június 11., Kilátás Csókakőre
+ 78

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
17,1 km
Időtartam
5:25 óra
Szintemelkedés
687 m
Szintcsökkenés
687 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp