Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Mediterrán hangulat Kisnána körül

Gyalogtúra · Déli-Mátra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • "Járom az utam, a macskaköves úton" a Tarnóca-patak völgyében
    / "Járom az utam, a macskaköves úton" a Tarnóca-patak völgyében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Masszív és kalandos völgyhíd is vezet a Csurgó-kúthoz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vad vidéken, úttalan utakon vezet a sárga jelzés a Sánc-bércen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Első-Tarnóca köves szurdoka
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egykori legelő a Juhász-köves oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Szederjes-tető alól a Mátra keleti gerincre és a Bükk-fennsíkra
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sánc-bérc sziklás gerince
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Kisnánai vár (Móré László vára) Kisnánai vár (Móré László vára)

Klasszikus vulkántúra a Keleti-Mátra déli oldalán. A középkori romantikus várromtól indulva a hegység napsütötte lankáin egyre meredekebben kapaszkodunk magasabbra és magasabbra, kis időre kapcsolódva a Mátrabérc felemelő hangulatához. Szőlőket, napsütötte tölgyeseket, apró szurdokot és árnyas forrást felfűző, igazi dél-mátrai kör.
nyitva
könnyű
14,7 km
4:30 óra
633 m
633 m

Kisnána, a Mátra lábának egyik félreeső, hangulatos faluja a vidéket birtokló Kompoltiak egyik székhelye volt a középkorban. Ők építették elhíresült várát is feltehetően a tatárjárás után. Az erősség falai között 14-15. századi fénykora után a zsarnok Móré székelt és fosztogatta a környék lakosságát, akit végül a török füstölt ki rablófészkéből. Másfél évszázadra a hódoltság alatt pusztává vált a falu környéke, de a dél-mátrai falvakkal egyetemben a Felvidékről kevert lakosság népesítette újra. Rommá pusztult várát a rendszerváltás előtt állították helyre, ami romantikus, kör alakú bástyájával a falu jelképe lett.

A falu másik meghatározó elemei a település felett magasló smaragdzöld vulkáni kúpok. Bár a Mátra vulkanizmusa feltehetően innen nyugatabbi központokból táplálkozott, az utólagos tektonikus hatások és az erózió következtében feldarabolódott és kipreparálódott a vulkáni vonulat az eltelt közel 15 millió év alatt. Túránkkal minden jelentős elemét látjuk ennek a vidéknek, a szurdokban kimosott és a gerincélből kiálló szálkőzettől a hegylábak lankás, lehordott felszínéig.

A szerző tippje

  • Érdemes a kisnánai várat és a tájházat felkeresni a túra végeztével, ami csak pár száz méterre van a kezdő- és végpontjától nyugatra, a fő utcán. Ha kocsival érkezünk, egyébként is ott érdemes parkolni, így kézenfekvő benézni a kulturális és történelmi érdekességeket felvonultató épületegyüttesbe.
  • A Szederjes-tető keleti oldala, ahol utunk is felkapaszkodik, igen meredek, bő 150 méter szintemelkedés. Ha soknak találjuk ezt a feladatot, érdemes a nyomvonalat ellentétes irányból bejárni, és a S+ és K● jelzésen felmenni a gerincre, ami innen lankásabb. Így könnyebben bevehető túránk legmagasabb pontja. Nagy előnye még ennek a változatnak, hogy 500 méter magasan, kapaszkodásunk kétharmadánál megállhatunk egy pihenőre a Csurgó-kútnál, és felfrissülhetünk a forrás vizénél, kifújhatjuk magunkat a mellette lévő padnál.
  • A Csurgó-kútnál található egy kis házikó, ami nagyon puritán felszereltséggel, de segítségünkre lehet a hegyi szállás tekintetében. A forrás megbízható hozammal rendelkezik, a kunyhó ajtaja pedig nyitva áll, így betervezhető az éjszakázás a dupla ággyal, székekkel és asztallal felszerelt erdei menedékben.
  • A szomszédos faluban, Verpeléten, a falu Kisnána és Tarnaszentmária felé eső határában található a Verpeléti-vulkán, ami az egyetlen egyértelmű parazitavulkánja a hegységnek. Sajnos a kőfejtés erősen megcsonkította a kúpot, de a túra végeztével érdemes ide ellátogatni a remek kilátás és a feltárt vulkáni struktúra miatt.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-07-09

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Szederjes-tető, 675 m
Legalacsonyabb pont
162 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Vizet vigyünk magunkkal, mert délies kitettségű hegyoldalban mozgunk, ahol tikkasztó a kapaszkodás.

Kezdőpont

Kisnána központja (161 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.852101, 20.145514
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°51'07.6"N 20°08'43.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 436077 5300215
w3w (what3words) 
///apály.finoman.viruló

Végpont

Kisnána központja

Útleírás

Itiner:

  • Kisnána központjából a S jelzésen indulunk, és megyünk végig a Sánc-völgyön és a Sánc-bércen a főgerincig.
  • A K jelzésén kapaszkodunk fel a Szederjes-tetőre, majd a Kis- és a Nagy-Zúgó-hegyre.
  • A vadászháznál lekanyarodunk a K● jelzésre, és a Csurgó-kút felé érkezünk a völgybe.
  • A völgyből a hegyoldalban átharántolunk a S+ jelzésen a Tatárka-tisztás felé.
  • Az Úsztató erdészház fölött, a Sánc-völgy végénél csatlakozunk  a S jelzéshez, amin visszamegyünk a faluba.

A túráról részletesen:

A Kisnána feletti napsütötte hegyoldalban

A falu központjából északi irányba indulunk a S jelzésen a Kossuth Lajos és Reviczky utcán. A falu házait elhagyva cserjés rétek között haladunk a Mátra bércei felé. A megbolygatott hegyoldalt a 19. század végéig még szőlőkkel futtatták be. Sajnos az Amerikából érkező gyökértetű - vagy ismertebb nevén filoxéra - az öreg kontinens szőlőit, így a Kisnána körüli ültetvényeket is fokozatosan kiirtotta. A gyökérzeten tenyésző élősködő leginkább a tömött talajt kedvelte, ezért itt, a Mátraaljai borvidéken jelentős pusztítást végzett. A megoldást a filoxérának ellenálló amerikai szőlőfajták tőkéjének hagyományos fajtákkal való oltása jelentette, ami a környék szőlőművelését új alapokra téve mentette meg a pusztulástól. Ennek ellenére sokan felhagytak a szőlészettel a járvány pusztítása miatt, így nagy területek maradtak a falu körül parlagon. Az újratelepített szőlők mellett, egy nyárfás szélén beérkezünk a Tarnóca völgyébe, és a patak mentén a hegyeket vesszük célba.

Az Úsztatói erdészházat balról megkerülve belépünk a tölgyesbe, és a hangulatos patak mellett elkezdődik erdei sétánk. A szűk völgytalpon az Első-Tarnóca az alapkőzetig vájta magát, így sziklás medre apró szurdokot formált a völgy kezdeti szakaszán. Vízesések és medencék váltakozásával kíséri utunkat a patak. Egy szépen felújított hídnál keresztezzük a sziklás medret. A kővel kirakott erdészeti úton lassan kapaszkodunk a mohás aljú tölgyerdőben.

Egy bő kilométer után éles kanyarral szinte visszafordulunk, és a Sánc-völgyet elhagyva a szemközti oldalban folytatjuk enyhe emelkedésünket. A múlt század közepén még egy erdei kastély, takaros vadászház maradványát láthattuk itt a Sánc-bérc alatt, de már elbontották a düledező romokat. Egy nagyobb irtás szélén elhagyjuk az erdőgazdasági utat, mivel az egy körbekerített vadaskertben halad tovább. A kerítés melletti tarvágásban, majd a ritkás tölgyesben vagyunk kénytelenek a Sánc-bércre kapaszkodni. Utunk legmagasabb pontjára, a Szederjes-tető csúcsáig hátra lévő kb. 250 méter szintemelkedés kétharmadát ezen az izzasztó gerincen küzdjük le. A kiálló sziklatömbökben tetőző Sánc-bérc csúcsán csatlakozunk egy erdőgazdasági úthoz, és némi lankás ereszkedéssel megérkezünk a Mátrabérc és az Országos Kéktúra nyomvonalához a Jóidő-kútnál.

A Keleti-Mátra hullámzó gerincén

A Jóidő-kút onnan kapta nevét, hogy csak jó időben, hóolvadáskor vagy csapadékos időszakban csordogál itt víz, ezért ne alapozzuk a folyadékpótlást a helyszínre! A K jelzést nyugat felé, a Szederjes-tető meredek keleti oldalában követjük. Ez a bő 150 méter szint túránk legmeredekebb és legizzasztóbb szakasza. Bár az irtások miatt és a ritkás erdőben is sok szeder nő a hegyen, de ábrázatunk is minden bizonnyal szederjes színűre változik a kaptatón. Csak a hegy tetején enyhül meg az emelkedő; ritkás erdőben érkezünk a 677 méteres csúcsra, aminek széleiről korlátozott kilátás adódik. Az északkeleti oldalon apró sánc jelzi, hogy a meredek oldalakkal határolt hegyen egykor erődítés állt.

Megpróbáltatásaink a Szederjes-tetőn véget érnek. Innentől laza hullámzással folytatódik a gerinc nyugatnak, ahogy a Kis- és Nagy-Zúgó-hegy sűrű erdővel benőtt taraján jutunk tovább. A gyertyános-tölgyes és a bükkös erdő kitettségtől függően váltakozik a gerincen, de mindenképpen hangulatos, igazi hegyi ösvény mentén haladunk. A Nagy-Zúgó-hegy nyugati oldalán elérjük a zöldre festett, körbekerített vadászházat, ahol utunk is lekanyarodik a gerincről. Érdemes előtte kicsit gyönyörködni a kilátásban, ami a vadászházzal ellentétes oldalon, a hegy északi letörésénél nyílik. Az ösvénytől kicsit eltávolodva a tető északkeleti oldalán tárul fel a legszebb panoráma, ahonnan a Csákány-kőre, a Keleti-Mátra északi lábára és a messzibe hullámzó nógrádi tájra pillanthatunk rá.

Vissza a faluba

A vadászház után a K● jelzést követve lekanyarodunk a gerincről, és irtások között beérkezünk egy patakvölgybe. Ennek túloldalán a kis fahíddal megközelíthető, hangulatos Csurgó-kútnál érdemes kicsit megállni és szusszanni egyet. Paddal, asztallal ellátott pihenőhely nyújt kényelmet az árnyas forrásnál, mely még száraz időben is csordogál. A szemközti oldalban az út felett nyitott kunyhó kínál menedéket rossz idő esetén.

A Csurgó-kúttól egy rövid szakaszon a patak-folyását követjük, majd a S+ jelzés elágazásánál a hegyoldalban jobbra harántoló jelzésre váltunk. Nyitott, napfényes tölgyesben ereszkedünk lankásan a hegyről, a fák tövét és a talajt nagy foltokban moha fedi. Ősszel és csapadékos nyarakon jó gombatermő helyek az ilyen mohás, napfényes tölgyesek.

A hegyoldalban lefelé a Tatárka-tisztás ligetes foltját keresztezzük, ahol elvadult gyümölcsfák emlékeznek az egykori legeltetéses állattartásra; a pásztorok ugyanis előszeretettel pihentek a legelő nyáj mellett a felfrissülést jelentő gyümölcsfák árnyékában. A Messzelátó-hegy keleti oldalát, ahol mi is ereszkedünk, Juhász-kövesnek hívják.

Az egyre lankásabb oldalban lassan kifutunk a gerinc végére, és utunk beérkezik a Tarnóca völgyébe. Itt csatlakozunk a már felfelé bejárt S jelzéshez, és a már ismerős úton visszaérkezünk Kisnánára.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Busszal a Kisnána, Szabadság utca 10. megállóhelyig kell utaznunk.

Megközelítés

  • A buszmegállóból a falu központjába száz métert északnyugat felé sétálni a Mátra irányába. A Szabadság utca és Béke utca kanyarjából indul a túra a Kossuth Lajos utcán.

Autóval

  • A vár és tájház előtti parkolóban (Béke utca 1.) tudjuk letenni az autónkat.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.852101, 20.145514
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°51'07.6"N 20°08'43.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 436077 5300215
w3w (what3words) 
///apály.finoman.viruló
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló, a navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
14,7 km
Időtartam
4:30óra
Szintemelkedés
633 m
Szintcsökkenés
633 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!