Mecseki források nyomában a Tölgyes úton

Itiner

• A Hősök terei buszfordulótól a Pálos templomig mindvégig a Z+ jelzést követjük.
• A Kantavári-forrást elhagyva a PL jelzésen – egy rövid kitérővel - felkapaszkodunk Kanta-vár romjaihoz.

A túra részletes leírása

A buszról leszállva elindulunk a villanyoszlopokra festett Z+ jelzésen. 200 métert a forgalmas 6-os főút mellett kell megtennünk északi irányba, majd a külváros utolsó házánál balra fordulunk, és egy kis réten átvágva már az erdőben járunk. Innen szép úton sétálva, fél óra alatt érkezünk a Rigó-kúthoz. Tovább indulva rövidesen elhagyjuk a kocsiutat balra, és egy keskeny ösvényen folytatjuk túránkat. A környéket április-májusban  szőnyegként lepi el a medvehagyma.

Vadregényes patakmedreket, oldalvölgyeket szelünk át, majd 500 méter után a Z● jelzésen jobbra a Bokor-forráshoz térhetünk be. Innen néhány percnyi gyaloglással elérjük a Zsolnay-kutat, aztán a forrástól egy emelkedőn érkezünk a Melegmányi országúthoz, melyen balra indulunk tovább. Egy rövid szakaszon csatlakozik utunkhoz a Páfrányostól a Gesztenyésbe tartó Z● jelzés. Száz méter után balra letérünk az országútról, és a völgyben rálelünk a csordogáló Andor-forrásra. A völgykatlant megkerülve rövidesen elhagyjuk a Z● jelzését jobbra , és rátérünk a Letics-parlagnál kezdődő Tölgyes útra.

A Tölgyes-út egy nagyon kellemes, kényelmes, szép szálerdőben kígyózó sétaút. Kanyargós ösvényei közel azonos szintvonalon haladnak a Karolina külfejtésbe torkolló völgyeinek bevágásait kerülgetve.

A szép tölgyesben keresztezi utunkat a K+, majd rövidesen a Hármas-forrás felé kínál letérési lehetőséget a K● jelzés. Tovább indulva egy kicsit kinyílik az erdő, és szép kilátást kapunk a szinte „karnyújtásnyira” húzódó Misina és Tubes vonulatára. A kígyózó erdei úton a csordogáló Fekete-kő-forrást elhagyva érkezünk a Rábay-fához, ahol keresztezi utunkat a P és a P+ jelzés. Mindkettő a Dömörkapu irányából érkezik, és a Nagy-Mély-völgy, illetve a Meleg-mányi-völgy felé tart.

A turistautak kereszteződésében álló kocsánytalan tölgyet Rábay Gyuláról, Pécs város egykori erdőmesteréről nevezték el.

Jelünket követve tovább indulunk, egy kilométer után találkozunk a S● jellel, mellyel együtt balra lesétálunk a völgybe. Innen rövid kitérőt tehetünk a közelben csordogáló Kantavári-forráshoz, ahol esőbeállót és pihenőhelyet is találunk.

A forrást elhagyva már a P társaságában folytatjuk utunkat. 200 méter után a PL jelzése csalogat minket balra, a hegykúpon omladozó Kantavár romjaihoz. Engedjünk a csábításnak: vágjunk neki az igen meredek ösvénynek, és fedezzük fel Kanta vitéz egykori birodalmát!

Kantavár mondája

A mohácsi vész után a Mecsek északi oldalán álló elhagyott sziklavárban egy rablólovag, Kanta ütött tanyát. Innen járt szörnyű kalandokra, s itt rejtegette a sok kincset, valamint a messzi vidék leggyönyörűbb leányát, akit szintén úgy rabolt el szüleitől. Valamelyik gazdag töröknek készült eladni, de közben maga szerette meg. Ám hiába halmozta el a leányt a kincsek özönével, az nem viszonozta a szerelmét, mert volt már kedvese, aki a törökök ellen harcolt.

Kanta úgy lett rablóvezér, hogy kisgyerek korában öccsével együtt elrabolták anyjától. Egy aranylánc és rajta anyjának képe volt minden, ami származására emlékeztette. Egy nap ismeretlen ifjú harcos kért éjszakai szállást a várban. Elmondta, hogy egy magyar várból jön, és menyasszonyát akarja meglátogatni. Kanta így tudta meg, hogy ez az a férfi, akihez az ő foglya nem akar hűtlen lenni. Fölbérelte egy bizalmas emberét, aki másnap a Mecsek rengetegében továbbsiető ifjút meggyilkolta. A szerencsétlen ifjú gyűrűjét és nyakláncát az orvgyilkos magával vitte bizonyítékul. A nyakláncról és a rajta levő képről tudta meg Kanta, hogy tulajdon testvérét gyilkoltatta meg. Holttestét a vár tövében temettette el. Az ifjút nemsokára menyasszonya is követte a halálba, és Kanta is megváltozott. Nem rabolt, nem hatalmaskodott többé, kincseit szétosztotta a szegények közt, ő maga pedig magányos remeteként gondozta a két szerelmes sírját, amíg nem követte őket az örök nyugalom honába. Nevét azonban mind a mai napig megőrizte a romjaiban meglévő Kanta-vár.

Egy hosszabb emelkedőn felkaptatva a Kis-rétre, a pécsiek egyik kedvelt kirándulóhelyére érkezünk, ahol padok, esőbeálló és tűzrakó hely várja a megfáradt turistákat. Jelzésünk innen balra elhagyja a rétet, és a völgyoldalban felszínre törő Hideg-kút forrásához vezet minket. Tovább sétálva elmegyünk a sípálya mellett, majd a szánkópályán kapaszkodunk felfelé. Keresztezik utunkat a Misina irányába tartó turistautak, mielőtt a Misina-tetőre vezető műút mellett haladva rövidesen a mecseki kisvasút megállójához és a mellette álló Szaniszló-pihenőhöz érkezünk.

A mecseki kisvasút (Muki) hazánk legrövidebb keskeny nyomtávú erdei vasútja. A Dömörkapu és az Állatkert között közlekedő kisvasút 1962-ben épült, pályahossza 570 méter.

Az országúton átkelve ismét erdei környezetben folytatjuk utunkat, majd az erdőből kibukkanva balra lesétálunk a Hotel Kikelethez. A szállodával szemben rátérünk egy parkerdei ösvényre, melyen gyorsan az árkádos, bástyás Mecsek-kapuhoz jutunk. A Mecsek jelképes bejárata 1936-ban épült. Innen nincs más dolgunk, mint lesétálni a Pálos templomig (a S▲ társaságában), ahol kalandos utunk véget ér, és buszra szállva visszatérhetünk a megyeszékhely belvárosába.