Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra Szakasz

Mátraverebély - Mátraháza (OKT-20.)

Gyalogtúra • Észak-Magyarország
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Őszi hangulat a Vércverésen
    / Őszi hangulat a Vércverésen
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Innen csak pár lépés a kilátóhely
    / Innen csak pár lépés a kilátóhely
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kattints a képre a teljes képernyős panorámáért!
    / Kattints a képre a teljes képernyős panorámáért!
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Mátraverebély - Mátraháza (OKT-20.)
300 600 900 1200 m km 5 10 15 20 25
Időjárás

Nekivágunk a Mátra keskeny gerincének, melynek nyugati felét és középső részét keressük fel a 20. Kéktúraszakasz bejárása során. 180 méteres tengerszint feletti magassából 964 méterig emelkedünk, közben vadregényes, sötét andezitsziklákkal tűzdelt erdőkben érjük el az ország legmagasabban fekvő, álmatag falvait.

nyitva
közepes
25,3 km
8:40 óra
1305 m
790 m

Akár az Alföld, akár a Pétervásárai-dombság vagy a Karancs irányából nézünk rá a Mátrára, egy hosszú, középen kissé lealacsonyodó vonulatot látunk, mely zöld falként tornyosul környezete fölé. Az egykor büszke kárpáti vulkán szerkezetének roncsa S-alakban kanyarodó gerincet hordoz, a nyugati részen ezzel párhuzamos csúcsok sora húzódik, ezért itt kiterjedtebb a hegység. Máshol csak rövid oldalgerincek indulnak ki a központi vonulatból. A legmagasabb régióban ne keressünk jelentős csúcsokat, hiszen már a térképeken gyakran szembeötlő „tető" elnevezés is árulkodik a morfológiai jelenségről, melyért a kemény andezit, a szerkezeti mozgások hatására megdőlt szerkezet és a későbbi erózió is felelős: a Mátra lapos hátakban tetőzik. Igazi csúcsokat csak a peremeken és a keleti gerincen találunk.

A Mátra főgerince magasan fut, míg annak két oldalán többnyire csak alacsony hátak és szigetszerű csúcsok helyezkednek el. Ennek köszönhetően a legmagasabb részeket felkereső Kéktúráról nagyszerű, tágas panorámákat élvezhetünk a dombos-hegyes észak és a végtelen sík dél felé. E kilátások mellett a vulkanikus múltról tanúskodó sziklatornyok, a gerincet helyenként egészen elvékonyító sziklafalak, a fedetlen kőtengerek felelősek a hegység varázsáért.

A Mátra nem csak az ország két legmagasabb hegytömbjével büszkélkedhet, de alighanem nincs a hazai turisták körében népszerűbb hegység nála (a főváros melléki hegyvidéket leszámítva). Egy-egy ideális időjárású hétvégén tömegek mozognak a területén. A kiemelt figyelem a híres legek, azaz a Kékes és a Galya-tető magaslatai mellett a szokatlanul nagy feltártságnak is köszönhető. A lapos tetők - különösen a Nyugati-Mátrában - kedveztek a települések kialakulásának, napjainkban e falvak klímájuknak és természetközeli helyzetüknek köszönhetően népszerű üdülőhelyek, télen pedig élénk sísportéletnek adnak otthont. A hegységet behálózó autóutak, a legmagasabb csúcsokat felkereső, sűrű tömegközlekedési hálózat, a kultikus helyszínek, az országos viszonylatban kiterjedt, vadregényes erdők autós és bakancsos turisták áradatát csábítják a Mátrába. A túrázókat szerteágazó turistaútfonat várja, a tömeges turizmus pedig viszonylag nagy menedékház-hálózatot tart el a hegységben - különösen annak nyugati részén. A hegyisport-szolgáltatások választéka és kiépítettsége azonban egyelőre nem nőtt fel a Mátra látogatottságához.

A Kéktúra 20. szakasza Mátraverebélyen beveszi magát a hatalmas erdőbe, és felkapaszkodik az Ágasvári turistaház szinte alpesi hangulatú tisztására. A klasszikus turistaszállót elhagyva már a gerincen járunk, vadregényes, egyemberes ösvényt taposva látunk be a Csörgő-patak szurdokvölgyébe, mely erdőrezervátumnak is otthont ad. Felkeressük Magyarország legmagasabban fekvő, az idegenforgalomból élő, nyugalmas milliőjű falvait, és elérjük a 964 méteres Galya-tető mellett álló díjnyertes kilátót, amiről emlékezetes panoráma nyílik a Mátrára és tág környezetére. Végül temérdek kilátás láncolatát felfűzve leereszkedünk a Mátra-nyeregbe, a gerinc legalacsonyabb, közlekedési átjárónak is helyt adó pontjára. Innen Mátraházára gyalogolunk, ahonnan már a Kéktúra következő szakasza kalauzol föl a Kékesre.

A szerző tippje

  • Ágasvár csúcsára a K▲ jelzésen rövid, de meredek kitérővel kapaszkodhatunk fel. Ez az egyik legpazarabb kilátóhely a hegységben, semmiképpen se hagyjuk ki!
  • A Csörgő-lyuk-barlangot előre leegyeztetve, barlangi túravezetővel megtekinthetjük, egyéni kiegésztő felszereléssel (sisak, lámpa).
  • Mátraszentistvánnál csak rövid ráadás a Vörös-kő kilátója, melyről a Mátrától északra eső területekre nézhetünk le.
  • A túra során hazai viszonylatban széles turistaszálláshely-kínálatból válaogathatunk: Galyatetőn a Galya Turistacentrum, a hegység nyugati felén az Ágasvári turistaház várja a túrázókat. És a Vörösmarty turistaházban szintén eltölthetünk egy mátrai éjszakát.

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Mátrakeresztes (OKTPH_100_1, OKTPH_100_2 közelében): Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló
  • Mátraszentistván (OKTPH_101_1, OKTPH_101_2): Mátraszentistván, autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Galyatető (OKTPH_102_1, OKTPH_102_2, OKTPH_102_3, OKTPH_102_4): Galyatető, Kodály Zoltán sétány buszmegálló
  • Vércverés közelében (OKTPH_103): Mátraszentimre, nyírjesi kőbánya buszmegálló
  • Vörösmarty turistaház (OKTPH_104_1, OKTPH_104_2): Mátraháza, Vörösmarty turistaház buszmegálló

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
962 m
187 m
Legmagasabb pont
Galyatető, Péter-hegyese (962 m)
Legalacsonyabb pont
Mátraverebély, Zagyva-völgye (187 m)
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Mátraverebély, vasútállomás (187 m)
Koordináták:
Geographic
47.968326 N 19.779550 E
UTM
34T 408904 5313500

Végpont

Mátraháza, parkoló

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Mátraverebélytől Ágasvárig tart a túra első szakasza.
  • Ágasvártól a Mátra-bérc gerincén taposunk Mátraszentistvánig.
  • Onnan a Galya-tetőre kapaszkodunk.
  • A Vércverésen keresztül ereszkedünk alá a Vörösmarty turistaházig.
  • Végül Mátraházára érkezünk.

A túráról részletesen

Mátraverebély – Ágasvári turistaház

Mátraverebély házai közt érkezünk meg a vasútállomás peronjára. A síneken átkelve rét szegélyén indulunk el, majd jobbra befordulunk az erdőbe. Fenyveses és elegyes erdőkben kaptatunk fölfelé, változó méretű tarvágások szegélyezik lépteinket. Az Ágasvárig tartó szakasz leghangulatosabb részeit ezeknek a fenyőfoltoknak köszönhetjük, melyektől azonban rövidesen búcsút kell vennünk, az egyre magasabb hőmérsékletek és szaporodó csapadékhiányos időszakok ugyanis „elűzik”, kiszorítják őket az alacsony területekről. Az emelkedő egyik-másik pontjáról, irtásszélekről korlátozottan kilátunk a Cserhát felé.

Az Ágasvári-rétet a hegyek keretezte erdős környezet és a turistaház étterméből áradó illatok teszik vendégmarasztalóvá. Bélyegezni a Kékkör táblánál vagy az étteremben tudunk. Az egykori vadászház ma klasszikus bakancsos szálláshely az erdő mélyén. A ház mögötti Ágasvár a Mátra egyik legszebb magaslata. A szabályos, háromszög alakú hegyre különösen meredek, sziklás ösvényen (K▲) kaptathatunk föl – a fönti panoráma miatt a megerőltető kitérőt semmiképp se hagyjuk ki! A fenyők alól kibukkanó sziklákról pazar a kilátás a Nyikomra, a Zagyva völgyére és a cserháti erdőkre. Ráadásul a csúcs szigetjellege miatt mintha egy bástyáról szemlélődnénk, itt élhetjük át a mátrai Kéktúra első (vagy utolsó) igazi csúcsélményét. Az egykor itt állt erősségnek már nem sok nyoma maradt.

Ágasvári turistaház – Mátraszentistván

A turistaház után a K jelzés a hegység főgerincének, a Mátra-bércnek a magaslatain tekereg. A Csörgő-völgy erdőrezervátumának peremén mesés rengetegen keresztül vezet az ösvény. Hasonlóan vadregényes szakasszal csak a Kékes után találkozunk legközelebb. A meredek hegyoldal egy-egy kisebb tisztásfoltjáról maradandó látvány a Csörgő-patak mély völgye, melynek végén, a magasban már Mátraszentimre épületei pöttyözik az erdős tájat.

A gerincre érve előbújnak a zord andezitsziklák, melyek észak felé néhol fedetlen formában, falként törik át az erdőt. Egyikük tetejéről megcsodálhatjuk a Zagyva völgyébe simuló mátrai tájat, és a Vörös-kő alatti, szinte függőleges hegyoldalt. Végül a gerinc kissé kiszélesedik, ösvényünk erdei útra vált, és egy réten, frissen épült hétvégi házak mellett érkezünk meg Mátraszentistvánra. A település télen népszerű, hóágyúval is segített sípályáinak pásztái északi tájolásúak, ezért igen jó a hótartó-képességük. A Kéktúra betér a kis fennsíkra települt falu központjába, ahol a Vidróczki csárda előtti villanyoszlopon vagy a 3Patak vendégház kapujánál pecsételhetünk. Érdemes időt szánni a S jelzésen elérhető vörös-kői kilátóra, hogy kinézzünk észak felé a Mátra-bércről.

Mátraszentistván – Galya-tető

A Felső-Mátra falvai egykor a környező hatalmas erdőségeket hasznosító, főként német és tót származású szénégetők, erdei munkások és a hamuzsírt felhasználó üvegfúvók letelepedésével alakultak ki. Villanyvezetéket követve folytatjuk gerincvándorlásunkat. Bár a gyepes, cserjés növényzet nem nyújt túl izgalmas látványt, viszont egy ponton jobbra kiszélesedő rétet és szedett-vedett padot vehetünk észre: Galya-tetőig ez a felhagyott legelő az egyetlen panorámapont. A Nyugati-Mátra belső, csúcsmentes részére, és a Muzsla gerincére nyílik kilátás. A fák fölött a Cserhát egy piciny szelete is megmutatkozik.

Öles fenyők és suhogó bükkök alatt kerüljük meg a piszkés-tetői csillagvizsgáló épületét. Itt már a 900-as hegytetők hűs és szeles vidékén járunk. Tágas sétautunk eléri Galyatető szélét, majd éppen csak kikerüli az ország 2. legmagasabb csúcsát, a névadó 964 méteres csúcsot – melyen rádiótorony áll. Helyette a 960 méteres Péter hegyesén vár minket Magyarország talán legizgalmasabb kialakítású kilátója, melyet 2014-ben – magasságát jócskán megtoldva – újítottak fel. Benne bivakhelyiségeket is találhatunk, de a legfontosabb a tetejéről nyíló panoráma: Észak-Magyarország minden bája megmutatkozik az alattunk hullámzó dombvidékben. Feltűnik a terebélyes Bükk és a közeli Karancs is. Tiszta időben a Magas-Tátra sziklacsipkéit is kiszúrhatjuk a számtalan felvidéki vonulat mögött, kelet felé pedig a Kékes tömbje és mögötte a magaslatokban bővelkedő, élénk domborzatú keleti gerinc alkotja a látványt.

A kilátót elhagyva hamarosan a Galyatető Turistacentrumhoz érünk, ahol nem csak megszállni, de étkezni is tudunk. Pecséteket itt és a toronynál lelhetünk.

Galya-tető – Mátraháza

A Galya-tető után a hegység alacsonyodni kezd: ez a szakasz köti össze a Mátra két legmagasabb tömbjét. Eleinte sűrű, fiatalos erdőben ereszkedünk, majd a Kéktúra az autóút mellé szegődik: ismét annyira elkeskenyedik a hegygerinc, hogy éppen csak elfér rajta a két nyomvonal. Érintjük a Vércverés 699 méteres bércét, ahol ne felejtsünk el pecsételni! Egy-egy irtásfoltról fantasztikus a kilátás, Parádsasvár döbbenetes közelségben látszik, de hozzá képest szédítő magasságban mozgunk. Az egész Mátrában talán ezen a környéken élhető meg leginkább és legtovább a magasságélmény. A párába vesző távolban a Bükk platója emelkedik. A nekünk balra eső keleti oldalt helyenként sziklakibúvások színesítik. Ereszkedésünket a Csór-hegy kaptatója töri meg, szűk ösvényünkről a lombok közt már néhol látszik a Kékes. Ismét lefelé tartunk, és újfent az aszfaltcsík mellé szegődünk.

A Mátra-nyeregbe érünk, ahol a jelentős természetes akadályt képező hegyvonulat kissé lealacsonyodik és domborzati formáit tekintve is megszelídül. Éppen ezért régóta itt töri át a két oldalt összekötő közlekedési folyosó. A Vörösmarty turistaház 1950-es évek óta álló, árnyas épületénél bélyegző várja a kéktúrázókat. Átmegyünk az út túloldalára, ahol csodaszép bükkös ezüstös szálerdeje borítja a meredek lejtőt. A forgalmas autóút nem nagyon enged belemerülni az erdei hangulatba, raádásul a Hidas-folyás völgyfőjén átkelve rövidesen megérkezünk Mátraházára. A turistatelepen a fák takarásában bújik meg a hegység valamikori szimbolikus turistaháza, a jelenleg bezárt Pagoda (valaha Kékesalja menedékház). Pecsételni a buszállomáson vagy a távolabbi parkolóban fellelhető Mátra büfénél tudunk.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Mátraverebély vasúti megállóhelyére Salgótarján és Hatvan felől közlekednek vonatok.
  • A Mátraverebély, eszpresszó buszmegállóból Salgótarján vagy Hatvan irányába utazhatunk, de van közvetlen buszos összeköttetés Budapesttel is.
  • Mátraházán a Mátraháza, autóbusz-állomás megállót kell keresnünk. A buszok elsősorban Gyöngyös és Parád felé teremtenek kapcsolatot.

Megközelítés

  • Mátraverebélyen a buszmegálló melletti kereszteződésben találjuk a Kéktúrát, ha pedig vonattal érkezünk, az állomás végében könnyen megtaláljuk a jelzéseket.
  • Mátraházán a buszállomáson halad át a K jelzés.

Autóval

  • Mátraverebélyen a Szentkútnál érdemes parkolni, melyet érint is a Kéktúra, esetleg a polgármesteri hivatal előtt.
  • Mátraházán a kékesi bekötőút csatlakozása mellett van ingyenes parkoló.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Mátra turistatérkép

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
25,3 km
Időtartam
8:40 óra
Szint +
1305 m
Szint -
790 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!