Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Mátrakeresztes kerülő

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Nyugati-Mátra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Mátrakeresztes, Kékesi út
    / Mátrakeresztes, Kékesi út
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keresztesi-nyereg felé
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óvár és az Ágasvár
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohos kőtenger a Tót-hegyes oldalában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidegkúti kulcsosház épületei
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Késő délutáni fények az erdőn
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Irányítótáblák
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A préda szemszögéből
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Szalajkás-tetőről a Mátra-bércre
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erdész-rét kilátópontja
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Felvidék irányába a Nyikom kilátójából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Felső-vízesés kőlépcsője
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csóka-kő sziklái
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátrakeresztes határa
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 14 12 10 8 6 4 2 km Gortva-Jójárt-kilátó és menedékház Hidegkúti kulcsosház Felső-vízesés (Mátra)
Mátrakeresztesről temérdek tarvágáson átvágva kapaszkodunk a hegység gerinchálózatára. A kivágott erdők szegélyéről végighordozzuk tekintetünket a Magas-Mátra bércein. Útközben hangulatos turistamenedéket is találunk: érintjük a Hidegkúti turistaházat. Végül a Zsivány-barlang és a Lyukas-kő alatti, vízeséseket is éltető, vulkanikus sziklákon átbukdácsoló patak mentén érkezünk vissza a közben megkerült faluba.
nyitva
közepes
15,2 km
4:50 óra
629 m
670 m

A Nyugati-Mátrában a hegység főgerince mintha kettéágazna. Az Y alakú hát Muzsla felé tartó vonalát a Kövicses-patak szeli ketté, ennek völgyében ül Mátrakeresztes. A másik nyúlvány Mátraszentimre fölött kanyarodik délnyugati irányba, és a Tót-hegyesnél elfordulva alacsony hátként kapcsolódik a Muzsla-gerinchez. A hegység e része kevéssé őrzi az eredeti vulkáni szerkezet formáit: óriási tektonikus elmozdulások rendezték át a hegytömeget, ezért az itt emelkedő csúcsok csak az egykori tűzhányó lecsuszamlott, elmozdult darabjai.

Ez a széles, kanyargó hátakkal és markáns csúcsokkal tarkított hegységrész kellemes túrák terepe. Amint a magasba kapaszkodunk, tágas kilátásokban gazdag, kényelmes sétákat tehetünk. A geológiai látnivalókat mohos kőtengerek és zord sziklaívek képviselik (pl. a Tót-hegyesen vagy a Mátrakereszteshez közeli vízeséseknél), az emberi jelenlétet pedig egy turistaház, s egy kitérővel meglátogatható menedékkilátó jelzi.

A szerző tippje

  • A Hidegkúti turistaház kulcsosház jelleggel működik, előre bejelentkezve eltölthetünk itt egy éjszakát az erdőben. Többnapos itt tartózkodás valamely napjára remek program a körtúra végigjárása.

  • A túra elfelezhető, ha a Hidegkúti turistaház elágazásánál a S jelzésen visszaereszkedünk Mátrakeresztesre.
  • A Vörös-kő-bérc alatti nyeregből a Nyikom kilátótornyához tehetünk kitérőt, ahol a kilátás élvezetén túl akár éjszakázhatunk is.

  • Rövid és meredek kitérő a Tót-hegyes sziklás csúcsának meglátogatása a hegy oldalából a Z▲ jeleken. 
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2020-06-11
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
785 m
Legalacsonyabb pont
388 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Javaslatok és linkek

Kezdés

Pásztó (Mátrakeresztes), posta buszmegálló (425 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.900234, 19.816043
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°54'00.8"N 19°48'57.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 411512 5305890
w3w (what3words) 
///tüsszent.páratlan.zuhanyzik

Végpont

Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló (Mátrakeresztes), Óvár vendéglő

Útleírás

Itiner:

  • Mátrakeresztesen a S jelzésen indulunk el a Kékesi út mellékutcáján, amelynek második fele a patak hídja után jelzetlen.

  • A Kékesi út végén ismét a S jelzésbe csatlakozunk, és elhagyva a falut a Keresztesi-nyeregig kapaszkodunk.

  • A Keresztesi-nyeregben jobbra fordulva a Z+ jelzésen túrázunk tovább.

  • A Péterke-hegy és a Hidegkút-hegy közötti nyeregben balra a S jelzésre kanyarodva kitérőt teszünk a Hidegkúti turistaházhoz és a forráshoz, majd ugyanerre visszatérünk.

  • Balra folytatva a Z+ jelzésen a Nyikom és a Vörös-kő-bérc nyergéig vándorlunk. 

  • Itt jobbra térünk a P jelzésen, és a Mocsár-bükk elágazásáig trappolunk.

  • A kereszteződésből a P+ jeleken indulunk Mátrakeresztes felé.

  • A jobbra kiágazó P▲ jelzésen látogatjuk meg a Felső-vízesést, majd visszatérünk a P+ ösvényére.

  • Rövidesen balra, a PΩ jelzés kitérője vezet el a Zsivány-barlanghoz, és vissza is erre jövünk, majd folytatjuk a P+ jelek mentén.

  • Az Alsó-vízesést egy rövid, jelzetlen ösvényen balra fordulva kukkanthatjuk meg.

  • Végül a P+ jelzésen bandukolunk le Mátrakeresztesre. 

A túráról részletesen:

Mátrakeresztes, az egykori hutatelep

Mátrakeresztes a Kövicses-patak szűk völgyének aljára tapadt, amit a faluszerkezet is hűen tükröz, ha végigsétálunk kies fekvésű főutcáján a vízfolyás mentén. A hosszú, ám keskeny házak egymáshoz közel sorakoznak, udvarnak csak köztük jutott hely, falaik előtt közvetlenül az utca húzódik. Az idilli, völgyi fekvés azonban veszélyeket is tartogat: 2005-ben a betorkolló Csörgő-patak villámáradása mosta el a települést. A rövid idő alatt lehullott, kiugró mennyiségű eső lezúdult a hegyoldalakon, és a patakot tomboló folyóvá duzzasztva söpört végig a völgyön, romhalmazt hagyva maga után. A helyiek véleménye szerint a katasztrófa mértékét a környező hegyoldalak tarvágásai is növelték, hiszen a csupasz lejtőkön nem volt elegendő növényzet, ami visszatartson valamennyit a hirtelen leszakadt csapadékból. Az extrém áradások gyakorisága összefüggésben lehet az éghajlat átalakulásával is, mert az ezredforduló óta négy olyan árvíz is levonult, amik előfordulására 50-100 évente egyszeri alkalommal adtak statisztikai esélyt a szakemberek.

A mai helyzettel ellentétben a középkorban sűrű, összefüggő erdőtájként írtak a teljes Mátráról. Erre az adottságra települtek már az Árpád-házi királyaink alatt is az üveghuták. Közép-Európa egyik legkorábbi olvasztója Pásztó mellett létesült, a bodonyi üvegcsűr termékeit pedig az egri vár ablakainál is felhasználták a 15. század végén. A korszakokon átívelő jelentőségű üveggyártás legintenzívebb szakasza a 18. században volt, amikor szlovák telepesekkel több üveghutát is létesítettek a Mátra belső részein. Összesen 16 üvegolvasztó működéséről van tudomásunk a hegységből a középkortól kezdődően. A huta német eredetű szó, olvasztókemencét jelent.

Az üzemek jelentős faigénye kezdte megbontani és felfalni a mátrai rengetegeket. Nemcsak a kemencék táplálása igényelt nagy mennyiségű tüzelőanyagot, hanem a folyamathoz szükséges hamuzsír (szalajka) előállítása is. Egy átlagos hazai erdei üveggyártó telep évi hamuzsírigénye kb. 4 tonna volt, ehhez azonban mintegy 40 tonna fát kellett letermelni. Ez eredményezte, hogy a telepek környékén az erdőket néhány évtized alatt kipusztították. 

A 19. század folyamán ezek a huták leálltak, de az üvegkészítés és csiszolás nem szűnt meg a Mátrában: Parádsasváron nemzetközi hírű üveggyár létesült, és kisebb vállalkozások is őrzik és viszik tovább az évszázados hagyományokat.

A 2005-ös áradás helyi sajátossága volt, hogy a patakparton faluszerte fadeszkák hevertek. Mátrakeresztes évszázados hagyománya a fakanálfaragás, amellyel napjainkban is foglalkozik a lakosság egy része. Ennek alapanyagát, a faragatlan lapokat teregette szét a víz. A ma Pásztóhoz tartozó község régi neve Alsóhuta volt, és a 18. század derekán telepítették be szlovákokkal. Kezdetben üveggyártó telep működött a völgyben, melynek jelentős faigényét az erdőség szolgáltatta. Egy 1837-es leírás így említi: „Közel van Alsó Huta, 200 tót, s magyar katolikus és ágostai vallást tartó lakosok, határja hegyes völgyes, szép üvegeket készítő műhelye vagyon ".

Az üveggyártás korszakának lezárulta után a favágás, fafuvarozás, faszénégetés jelentette a fő megélhetést, emellett pedig sokan vállaltak idénymunkát az Alföldön. Híresek voltak a környékbeli huták favágói, akiket szívesen alkalmaztak az ország messzi vidékeinek erdőbirtokosai is.

A Keresztesi-nyergen át a Tót-hegyeshez

A S jelzésen, a Kékesi úton elindulva takarosan és rendben tartott, hófehér meszelésű, hagyományos építésű házak között sétálunk. Egy feszület után átkelünk a Tó-réti-patak hídján, és 400 métert jelzés nélküli szakaszon teszünk meg. Az utca végén a Kövecses-patakot keresztezzük, majd a felső-mátrai autóút mentén visszatérünk a S jelekre. Rövidesen jobbra fordulva belépünk az erdőbe, és enyhén emelkedünk a Kis-Völgyi-patak mellett, ahol jobbról fenyves, balról tarvágás jelenik meg. A csupasz lejtők látványa meghatározó lesz túránk első felében, de amennyire nem tetszik szemünknek a kezdetekben, annyira hálásak leszünk a kilátásért, amint felső peremükre hágunk. Hátratekintve már barátkozhatunk a Nyikom messzi, meredek sziluettjével és az eltávolított erdők helyével.

Légvezeték pásztájában, fehér törzsű nyírfák mellett érünk ki az agyagos talajtól vizenyős Kaszala-rétre. A nyílt terület felső végében elérkezünk a Keresztesi-nyeregbe, amivel a Mátra vízválasztó gerincére lépünk. Balra fémfeszület áll az erdő szélen, megjelölve a közlekedési szempontból fontos helyszínt: évszázadokon keresztül az itt átmenő út kapcsolta össze a Mátra belső területeit az Alföld peremével. A villanyvezeték alatt jobbra tartva a Z+ jelzésre térünk és a gerincen közepesen meredek kaptatóval. Irtásfoltok szélén gyalogolunk, miközben a táj egyre jobban kitárul. A Felső-Mátra hátai zöldellnek a völgyek túloldalán, a fák közt Fallóskút és Bagolyirtás tornyaira lehetünk figyelmesek. De a Kövicses-patak fölött kilátunk a hegységből, hiszen az Óvár és a Nyikom közti szűkületben a Cserhát lankái és a Zagyva völgye tűnnek fel.

A letermelt erdőt hirtelen sűrű fenyves váltja. Itt a szél is máshogy muzsikál, a gyantaillatú suhogás idilljében fel sem tűnik, hogy már jócskán 700 méter fölé kapaszkodtunk. A fenyőélményt magunkba szippantva bükkösbe lépünk, és a felső-mátrai táj széles hátainak jellemző hangulatába csöppenünk. Idős bükkök alatt, mohos sziklagörgetegek sűrűjében kerüljük a Tót-hegyes fenyves fedte csúcsát.

Egy elágazásnál a Z▲jeleket követve rövid kitérőt tehetünk a Tót-hegyesre. Az erdőaljat sűrűsödve pettyező andezitgörgetegek teljesen beborítják a csúcs oldalát. A vadregényes kőzetszőnyeg lávaárként ért a felszínre, és a jégkorszaki fagyhatás darabolta fel. A beerdősült csúcs kilátást csak lomb nélküli időszakban ad. Ha fellapozzuk a Mátra 1930-ban kiadott útikalauzát, megtudjuk, milyen panorámát kínált a helyszín korábban: „Mint a Mátra főgerince elé messze előretolt s kimagasló hegycsúcs, kiválóan alkalmas kilátópont, honnan teljes körkép élvezhető a Nyugati és Középső Mátra valamennyi ormára, bércére, mögöttük pedig feltárul a távoli határ a Tátráig, a Bükkig, a Buda-Pilisi hegyekig."

Látványos gerincúton a Nyikom alá

Az elágazást jelző táblától továbbra is a vízválasztó gerinc Z+ jelzésén maradunk, és öreg erdőrészen folytatjuk. Jobb oldaláról a patakok a Zagyva felé sietnek, balról pedig a Tarnába rohannak; a két folyó végül a Jászság síkvidékén egyesül. Elegyes erdőn vágunk át, aztán tarvágás peremére érkezünk. Az erdő hiányában az egész Felső-Mátra előttünk emelkedik: látszanak Galyatető tornyai, Fallóskút és Bagolyirtás tetői, de távcsővel az Ágasvári turistaházra is rálelhetünk.

Összefüggő erdőrészen, mohos kőtengerek mentén érkezünk a következő irtásterületre, ahol vadles áll az erdősarkon; felkapaszkodva körülkémlelhetünk a csodálatos hegyi tájban. Ahogy a turistaút a lecsupaszított lejtő mellé szegődik, északkeleten a Kékes tömbje is feltűnik. Erdőségébe a sípálya hasít korridort. Erdei szállítóútra lépünk, amitől néhány méter után elválik a jelzés, és kellemes ösvényen kelünk át a Péterke-hegy csúcsán, miközben két tekintélyt parancsoló öreg, odvas bükkfát is megcsodálunk.

A csapás fakihordó utak elágazásába torkollik, ahonnan a csatlakozó S jelzésen rövid kitérő balra a Hidegkúti turistaház. A lekanyargó út mentén forrás csordogál. Lejjebb, egy vassorompón túl, a szélesen terpeszkedő rét oldalában találjuk a szállást. A korábban erdészházként, erdőőri lakként funkcionáló, fehérre meszelt falú házcsoport már jó ideje kulcsosház jelleggel működik. A házak előtti tisztás kiépített pihenőhelyén leülhetünk kicsit, valamint érdemes a gyümölcsfák alatt is körülnézni frissen hullott, lédús finomságért.

Visszakapaszkodunk a gerincet követő jelzésre, és balra indulunk. A Z+ jelű turistaút egy kanyarjából fölsejlik a Muzsla magasa, de nem tárulkozik föl a látvány, hiszen jobbra fordulva kapaszkodni kezdünk. Mátrakeresztes felé egykori legelőmezők ligetei, a Nagy-rétek törik fel az erdő sűrűjét. A keresztesiek ide hajtották föl állataikat, hogy az irtvány dús füvét legelve biztosítsák a falusiak ellátmányát. A hangulatos, nyáron felforrósodó szakaszon vadvédelmi acélháló szegődik mellénk, néhány lépés után kalászos tisztást érünk. A Szalajkás-tető neve az üveggyártáshoz szükséges hamuzsír (szalajka) nevét őrzi, hiszen a völgyben működött üveghutákat idővel már csak a lejtőkön egyre feljebb törve láthatták el fával. A letermelt erdőség helyén aztán megindult a legeltetés. A lapos kaszálón átvágó keréknyomon érdemes kijjebb sétálni, hiszen nagyszerű látványt nyújt szemben az Ágasvár környéke. A Csörgő-patak völgye éppen szemben kanyarodik ki a hegyek sűrűjéből, ívét vigyázva szöknek a magasba az Óvár és az Ágasvár lávasapkás csúcsai.

Aláereszkedünk egy nyeregbe, végül felhágunk a Vörös-kő-bérc oldalába, majd a hegy és a Nyikom közötti hágóba jutunk. Ha balra indulunk, a közeli Nyikom-nyeregből bevállalhatjuk jelzetlen úton a könnyen elérhető csúcsot. Kilátójából a Budai-hegységtől a Felvidék hegyeire emelhetjük tekintetünket, másik irányban pedig a Mátra belső területe mutatkozik meg. A magánerdő tulajdonosa az andezittornyot menedékhelyként nyitva tartja, így akár éjszakázhatunk is a csúcson - természetesen a hegyi menedékszállások írott és íratlan szabályainak betartásával.

Vízesések és betyárbarlang Mátrakeresztes felett

A Vörös-kő-bérc nyergéből a P jelzésen jobbra kezdjük meg túránk legkönnyebb, levezető szakaszát. Sötét fenyvesben kerüljük a Nyikom-forrás táplálta dagonyát, melyet a jó vízzáró képességű agyagos kőzetek nem engednek leszivárogni a kis mélyedésből. Keresztezünk egy újabb irtványt, szálbükkösben oldalazunk, végül rátérünk a balra kiágazó P+ jelzésre. Az ösvény a lassan visszaerdősülő Erdész-rét ligetén gázol keresztül. A félig nyílt tetőn geodéziai betongúla áll, mellőle a Cserhát és a Zagyva-völgy irányába kapunk kilátást. A rét szúrós bozóttal borított felén átvágva magunkat a vadregényes csapás meredek ereszkedésre késztet.

A hegyoldal tisztása leülésre csábít, hiszen a keletnek forduló ösvény lejtőjéről egész közelről tárul fel a szemközti Óvár és Ágasvár térsége, meg a Mátra-bérc középső szakasza. A lejtőkbe szűk, mély völgyek vágódtak, amik egyelőre elrejtik Mátrakeresztest a szemünk elől. A végső, fokozott meredekségű, apró szemű kőtörmelékkel borított hegyoldal aljában elágazáshoz érkezünk, ahonnan jobbra kitérőt teszünk a Felső-vízeséshez a P▲ jeleit fürkészve a sziklás patakmeder mentén. A szűk ösvény végét sötét kőamfiteátrum torlaszolja el. A kemény lávakőzeteket az erózió preparálta ki, amint puhább környezetüket lepusztította. A Lyukas-kő lávabreccsa boltívét korábbi patakerózió formálta ki, árnyékában kis vízesésen bukdácsol le a jelenlegi patak a fővölgy felé. A törmelékként szétterült tufák és a lávaként elterült andezitsávok a Mátra működési fázisait különítik el: robbanásos és lávaöntő periódusok váltakozása építette a rétegzett vulkáni szerkezetet. Térjünk vissza az elágazáshoz!

Nem sokkal alább balra hív a PΩ jelzés, ami a Zsivány-barlanghoz vezet. A vulkáni hegységekben ritka fedezékek a barlangok, amelyek többnyire nem a szivárgó víz hatására jönnek létre, mint a karsztos területeken. Az itt látható kis hasadék kialakulásának lényege, hogy az egykori lávafolyás hőjének következtében vízgőz és gázok szabadultak fel a fekükőzetből, amelyek nagyobb gázhólyaggá egyesülve üreget hoztak létre a lávatestben. Későbbiekben a fagyhatás és az erózió nyitotta meg a barlangot, és nyújtott menedéket a hegység betyárjainak, köztük a híres Vidróczky Mártonnak. Ezt a sziklás búvóhelyet különösen előnyössé tette, hogy közel voltak a segítőkész falubeliek.

Folytatva utunkat a P+ jelzésen rövidesen jobbra egy rövid és jelzetlen ösvényen újabb zuhataghoz tehetünk kitérőt, ami a korábban látott Felső-vízesés robusztusabb alsó párja. A Mátra vulkáni múltjára elevenedik meg: a puhább vöröses tufakőzetre sok millió éve történt tűzhányókitörés lávája folyt, s a patak az ellenálló lávapad peremén kicsiny zuhatagként bukik alá.

Visszatérve a turistaútra komótosan baktatunk lefelé a széles erdőgazdasági nyomon. Egy utolsó nagy kanyar után a patak hídjára ereszkedünk, és a vendéglő kertjén át Mátrakeresztes központjába érkezünk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontja a Pásztó (Mátrakeresztes), Posta elnevezésű buszmegálló. 

  • Kirándulásunk végén a Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegállóba érkezünk Mátrakeresztes központjába.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszmegállók mellett található.

Parkolás

  • Mátrakeresztes központjában, az Óvár Vendéglő mellett találunk kiépített parkolót, ahonnan a falu főutcáján délkeleti irányba tartva 800 méter a kiindulópont.
  • Kirándulásunk a parkolónál végződik.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.900234, 19.816043
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°54'00.8"N 19°48'57.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 411512 5305890
w3w (what3words) 
///tüsszent.páratlan.zuhanyzik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,7
(3)
Szászvári János
2020-11-21 · Közösség
Kellemes, napsütéses őszi nap jártam be az élvezetes utat. Így az sem tudta kedvemet csökkenteni hogy a több helyen zajló fakitermelés gépei teljesen szétverték az utakat, több tíz centiméter mély járhatatlan sártengert hagyva maguk után (impregnált bakancs, túrabot!). A turistaút jelzései erősen lekopva, nagyon kell figyelni.
Mutass többet!
Soós József
2020-11-14 · Közösség
Ködös, párás, sáros időben jártuk be az útvonalat de így is nagyon tetszett! Hangulatos és változatos a táj. Nagyon tetszett! Az egyetlen negatívum, hogy a jelzés helyenként nehezen látható.
Mutass többet!
2020. november 14., szombat 16:14:39
Fénykép: Soós József, Közösség
2020. november 14., szombat 16:14:48
Fénykép: Soós József, Közösség

A többiek fényképei

2020. november 14., szombat 16:15:30
2020. november 14., szombat 16:15:47
2020. november 14., szombat 16:16:04
2020. november 14., szombat 16:16:15
+ 3

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
15,2 km
Időtartam
4:50óra
Szintemelkedés
629 m
Szintcsökkenés
670 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp