Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra Szakasz

Mátraháza - Sirok (OKT-21.)

· 7 értékelés · Gyalogtúra · Észak-Magyarország · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ilyennek látja egy madár az adótornyot (Kékestető)
    Fénykép: Ötvös Sándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kéktúra 8. rész: Ennél magasabbra nem lehet lépcsőzni Magyarországon
    Videó: Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sas-kő ősszel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tiszta időben a Tátra vonulata is látszik (Kékestető)
    Fénykép: Attila Gulyás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az elkeskenyedő Mátra-gerinc a Sas-kőnél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1400 1200 1000 800 600 400 200 20 15 10 5 km Kékestető, Tető étterem (OKTPH_106_2) Sas-kő

Országos összehasonlításban is páratlan szépségű gerinctúrával hagyjuk el az útvonal legmagasabb pontját, a Kékes-tetőt. Zord sziklataréjok, vadregényes erdők és temérdek természetes kilátóhely jellemzi a Kéktúra keleti-mátrai útszakaszát. Közben bármely irányból csináljuk is, ez lesz az egyik legkeményebb túránk a kéken.
nyitva
közepes
23,1 km
7:30 óra
990 m
1545 m

A Keleti-Mátra lényegében egy 13 km hosszú, délnyugat-északkeleti csapású főgerincből áll, melyhez rövid, igen meredek mellékgerincek támaszkodnak derékszögben mindkét oldalról. A köztük húzódó völgyek nagy lejtésükkel sebes futású, kőgörgeteges patakokat (pl. Závoz-völgy), a nagy szintkülönbségek leküzdése miatt kialakult vízeséseket (pl. Ilona-völgy), de még szűk sziklaszurdokokat is rejtenek (Tarjánka-szurdok). A hátravágódó völgyfők a nagyjából egyenletes ütemben alacsonyodó főgerincet nyergekre (melyek „kapukként" szerepelnek a térképeken) és éles, kúp alakú csúcsokra szabdalták. Ezért a Kékestől Sirokig vezető Kéktúraszakasz különösen megerőltető, nehéz erőpróba mindkét végpont felől: a tagolt domborzat folyamatos hullámvasutazásra kényszerít, ahogy a kis csúcsok ellentétes oldalain küzdünk a szintkülönbségekkel.

Ugyanakkor Magyarország egyik legszebb turistaútján járunk: a keleti Mátra-gerinc hegyei helyenként függőleges sziklafalakkal törnek le egyik vagy másik irányba. A kemény andezitformációk tetejéről pazar panorámákat élvezhetünk néhol a sík Alföld, máshol az élénkebb domborzatú északi országrész felé. Ráadásul a hegység kis kiterjedése miatt nem is vagyunk messze a szomszédos terepektől, ezért a magasságélmény is szokatlanul intenzív.

A Kékes-tetőtől a Markazi-kapuig vezető, különlegesen vadregényes ösvényszakaszon a Mátra pedig az ország legszűkebb gerincútjával büszkélkedhet: a talajt áttörő, függőlegesen felszökő, máshol kissé oldalra billent andezitfalak tetején néhol éppen csak a szűk erdei csapásnak jut hely. Itt érintjük a Sas-kő meredélyét is, melyen abban az egyedi élményben lehet részünk, hogy szinte egyszerre szemrevételezhetjük az alföldi és a dombvidéki tájat. Különösen izgalmas látvány ez gyengébb teleken, amikor a Mátrától északra eső vidéket hólepel borítja, tőle délre pedig semmi sem fedi el a szántók végtelen mozaikját.

A domborzati adottságok nem teremtettek ideális feltételeket a települések kialakulásához, hiszen a Nyugati-Mátrával szemben itt a lapos tetők nem jellemzőek. A nyüzsgő, kissé bazári jellegű kékes-tetői forgatag azonnal eltűnik, amint az öreg bükkös ezüstös csarnokába lépünk, és az emberi jelenlét nyomait ezt követően már csak az erdészeti és turisztikai utak, építmények hordozzák.

A más középhegységeinkhez képest sziklaalakzatokban gazdag formakincs, a számtalan természetes kilátóhely, a sziklateraszok kitettsége és a nomád körülmények az egész Kéktúra egyik legmaradandóbb vándorlását kínálják a Mátra keleti részén.

A szerző tippje

  • Kitérővel, egynapos túra keretében Kékestetőről érdemes ellátogatni Parádsasvárra, ahol a régi felhagyott üveggyár épülete mementóként áll az apró hegyi falu utcáján. Szerencsénkre a településen még működik a több mint 300 éves múltra tekintő, régi hagyományokon alapuló üvegfúvás, ha csupán kisebb manufaktúraként is. Ugyanitt érdemes megnézni az Ybl Miklós által tervezett Károlyi-kastélyt.
  • Sástó: a tó és környéke a kilátóval és a tanösvénnyel kiváló egynapos (gyerekekkel inkább kétnapos) program; a közeli Adrenalin Kalandpark meglátogatása a volt felhagyott andezit kőfejtőben szintén kiváló időtöltés.
  • A Markazi-kaputól oda-vissza kb. 1-1,5 órás kitérő a Z● jelzésen az Ilona-völgyi vízesés, az ország legmagasabb, természetes zuhataga. Esős időszak vagy hóolvadás után különösen megéri a kitérőt.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Mátraháza  3,7  Kékestető  5,7  Hármashatár erdészház  14,2  Sirok

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

A túra annyira távol halad a településektől, hogy gyors kiszállásra nincs lehetőségünk.

  • Kékestető (OKTPH_106_1): Kékestető, Szanatórium buszmegálló
  • Hármashatár erdészház pecsételőhelytől 7 km-re (OKTPH_107): Markaz, posta buszmegálló
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-09-24

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kékestető, 1014 m
Legalacsonyabb pont
Sirok, 152 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az ösvény sokszor köves, sziklás, ezért mindenképpen csak bakancsban vágjunk neki a túrának!
  • A túra a településektől távol halad, vízforrás kevés van. Ezért ételből és italból egész napra elegendő mennyiséggel vágjunk útnak!

Kezdőpont

Mátraverebély, vasútállomás (716 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.869441, 19.978609
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°52'10.0"N 19°58'43.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 423617 5302294
w3w (what3words) 
///rostok.tanulás.nyom

Végpont

Sirok, faluközpont

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Mátraházáról nagyrészt a sípályán a Kékes-tetőre kapaszkodunk.
  • Kékesről a Hármashatár erdészház közelében kihelyezett, erdei pecsételőhelyig megyünk.
  • A Hármashatártól az Oroszlánvárra kaptatunk.
  • Felkeressük a Gazos-kő kilátóhelyét.
  • Leereszkedünk Sirok vasútállomására.
  • Aszfalton érjük el Sirok központját.

A túráról részletesen

Mátraháza – Kékes-tető

A buszállomástól a szűk járdán a kékesi út elágazásáig gyalogolunk. Mátraháza központjára ráférne a ráncfelvarrás, hiszen a romantikus környezetben, bükkösök ölelésében fekvő erdei telep centrumát egy parkoló alkotja néhány büfével. Balra átkelünk a Mátrát átszelő autóúton, és az edzőtábor megkerülésével a Somor-patak szűk völgyébe fordulunk. A Mátra vulkáni működésének részletei máig sok talányt rejtenek, de a feltételezések szerint itt, a Kékes déli oldalában egy valamikori kráter belső felén járunk. Mivel a hegység dél felé megbillent, ezért a ebben az irányban hosszú lejtők simulnak az Alföldbe. A Kékes-tető alatt pedig bővizű patakok vágódtak a kemény vulkáni kőzetbe, ezzel mély, meredek falú völgyek vésődtek – aljukon komor kőgörgetegeket kerülgetnek a széles, olykor szeszélyes vízfolyások. Meredeken kapaszkodunk ki a sötét, árnyas mélyületből, amikor hátat fordítunk a Somor-pataknak. Érdekessége, hogy a 19. század végéig több mint 10 kallómalom hasznosította gyorsan lefutó vizét: a vízenergiával mozgatott hatalmas fakalapácsok alatt készült a mátrai (avagy abai) posztó, mely távoli vidékekre is eljutott.

Az ösvény a Nagy-nyak tetején egyesül a Mátrafüred felől érkező jelzésekkel, és a kékesi autóutat átvágva, hűs és idős szálbükkös csarnokában érkezik meg Kékestető telepére. A sípálya pásztáján érdemes kitekinteni, hiszen így érezhetjük meg az elért magasságot, nem mellesleg egészen a Naszály és a Visegrádi-hegység sziluettjéig vizslathatjuk az Északi-középhegység hullámait.

Szemben a 176 méter magas TV-torony emelkedik, ahogy fölérünk Kékes-tetőre. Balra, fenyők árnyékában találjuk a nemzetiszín követ, mely az 1014 méter magas pontot, az ország legmagasabb kiemelkedését jelzi – és ezzel a fotózkodó kirándulók népszerű relikviája. Csúcs helyett csak szétterülő tetőre számítsunk, mely egyébként Trianon előtt egy jelentéktelen, kevesek által ismert pontja volt az országnak. Adottságai azonban a későbbiekben hasznára váltak, amikor a ’20-as évektől kezdve autóutat, szállót, sípályákat és fakilátót építettek rá. A lapos hegytetőről így megnyílt a kilátás, és a turisztikai fejlesztések, valamint a meginduló tömegközlekedés hatására hamarosan tömegek „zarándokhelyévé” vált a Kékes. Sajnos mai állapota nem túl szívderítő: igénytelen szuveníresbódék, pontszerűen szétszórt szolgáltatási egységek, zsúfolt autóparkoló és szegényes, néhol lepusztult infrastruktúra jellemzi.

A ’80-as években felhúzott TV-toronyból viszont nagyszerű a körpanoráma: a Mátra hosszú, kanyargó gerince mellett az egész Északi-középhegység előttünk hullámzik, az Alfölddel ellentétes oldalon pedig egészen a Magas-Tátráig és a Nagy-Fátráig terjed a látóhatár. Érdemes télen fellátogatni, amikor sok esetben áttöri az összefüggő felhőtengert a Kékes. Új pecsételőhelyen, a csúcskőtől 100 méterre északra, a Tető étterem külső falán, a bejárat mellett igazolhatunk. Ha a régi pecsételőhelyet választjuk, egy kis kitérőt kell tennünk, hiszen ezt a szanatórium bejáratánál találjuk. (Parkja egyébként gyönyörű fenyves, melyben nyári időszakban boldogan falatoznak kezünkből a mókusok.)

Kékes-tető – Hármashatár

A TV-torony mellett az erdőbe lépve mintha egy színpad függönyét húznánk össze magunk mögött: eltűnik a közönség és elül a zsivaj, hirtelen teljesen más, magányos világ zár körül. Balra a Kékes északi letörésének meglepően meredek lejtője kísér, miközben öreg, szélfútta bükkösben követjük az ösvényt. A tető magaslatát hamar hátrahagyjuk, amikor egy kőgörgeteges sziklafolyás szoknyáján ereszkedni kezdünk. Hamar 1000 méter alá kerülünk, és egy nyeregpontban metsszük a sífutó út mára gazosodott kanyarját.

Mindössze néhány méteresre keskenyedő gerincre térünk, megérkezünk a Szent Erzsébet-kereszthez. Kilátunk a Kékes északi oldalára és a Galya-tető tömbjére. Innentől fogva több száz méteren keresztül velünk tart balunkon egy függőleges sziklafal. A szomszédos patakvölgyek egyre hátrébb vájták magukat teljesen elkeskenyítve ezzel a gerincet, melynek kemény andezitje az utolsó jégkorszak idején a fagyás-olvadás okozta aprózódás hatására kipreparálódott környezetéből. A fal tövében kis törmelékmezők gyűltek fel. Egy ponton annyira elkeskenyedik utunk, hogy a kőlapok hátára kényszerülünk: a tagolt, szabdalt sziklaformáció ferdén megdőlve büszke, éles gerincszakaszt alkot. Vadregényes vidéken járunk, és a helyszín különlegessége akkor teljesedik csak ki igazán, amikor a sziklasor végére, egy mindkét irányban függőlegesen kitüremkedő meredélyre érkezünk.

A Sas-kő 898 méter magas orma a hegység szerény méreteit meghazudtoló formavilága miatt kiváló panorámapont. Rémisztő magasságú falának tetejéről északra és keletre tágas kilátás nyílik: azonnal felismerjük a Bükk hatalmas, csúcsmentes fennsíkját, de azonosíthatjuk a Heves-Borsodi-dombság kerekded bérceit és a Karancs elefántszerű tömbjét is. A csúcsponton az I. világháborúban meghalt turisták 1930-ban avatott emlékműve áll. Lemászva a szikla déli, gyökérakadályos, törmelékes és meredek oldalán, pillanatokon belül újabb kilátópontra jutunk. Ez a sziklafal délkeleti végpontja, mely merészen nyúlik ki a Kékes-völgy oldala fölé. A Keleti-Mátra legmélyebben bevágódott és egyik leghosszabb völgyének kanyarjain túl ott pöfékel az Alföld peremén a közeli lignittelepeket hasznosító Mátrai Erőmű.

A Sas-kő után elhagyjuk a gerincet, és oldalában, szűk, vadregényes ösvényen kerüljük meg a Kis-Sas-kő bércét. Az éles kanyarok egyike előtt kis tisztás nyit panorámát visszafelé a Kékesre és a Galyára. A megkapó hangulatú pontról jól látszik a Kékes északi oldalának szinte függőleges letörése – mely meredeksége miatt alig háborgatott erdőket, sőt, egy apró őserdőfoltot is megőrzött. Rövidesen a Markazi-kapuba érkezünk: a „kapuk” a főgerincet két átellenes oldalról ostromló, hátraharapózó patakvölgyek által lealacsonyított pontok, azaz hágók. Ezek a Mátra keleti részének észak-déli tájolású átjárói. Melyek igen fárasztóvá teszik túránkat: minden ereszkedést újabb izzasztó kapaszkodás követ. Így aztán a Hármashatár pecsételőhelyéhez megközelítjük a Mraznica-tető és a Felső-Tarjánka csúcsát is, hogy aztán legyalogoljunk a kis esőbeállóhoz, amiben a bélyegző lakik.

Hármashatár – Sirok

Nekiveselkedünk a Nagy-Szár-hegy oldalának, mely viszont lépésről lépésre egyre szebb látvánnyal jutalmazza fáradozásunkat: a 743 méteres csúcs ligetes oldalából, göcsörtös, villámsújtotta famatuzsálemek közül teljes a panoráma dél és nyugat felé: ismét látjuk a Kékes adótornyát, a tetőből dél felé induló, rövid gerincet és az Alföld síkvidékét az erőművel. A meleg mikroklímájú tisztást zárt erdőre cseréljük – ezen a szakaszon egyre több helyen találkozunk az intenzív erdőgazdálkodás nyomaival.

Újabb hullámvasutazás után az Oroszlánvár csúcsára hágunk. A tatárjárás után vár épült a hegyen, melynek sáncárka még ma is jól kivehető. Korlátozott, de szép panoráma nyílik a dél felé lefutó völgyek erdős oldalára. Meredek, csúszós lejtőn érkezünk egy újabb kis hágóba, a Domoszlói-kapuba, mely nem csak autóútnak, de távvezetéknek is átjutási pontja a gerincen. A megerőltető menet még korántsem ért véget: a Jagus majd a Nagy-Zúgó-hegy 600-as ikercsúcsai várnak ránk, a kettejük közti nyeregben tornyos vadászház áll.

Újabb csúcs görbíti a vonalat a szintgörbén: ezúttal a Szederjes-tető  675 méteres kiemelkedése állja utunkat. A betontömbbel is jelzett csúcs után azonban már ritkulnak a terepi akadályok, nagyjából csak ereszkedve haladunk tovább. Kb. félórányi erdei séta végén, helyenként már tölgyesek alatt közeledünk a Gazos-kőhöz.

A Gazos-kőn még egyszer, utoljára megmutatja vadregényes arcát a Mátra: az előreugró sziklafal lapos pereméről a Galyat-tetőtől Sirok váráig félkörívben szemlélhetjük a Mátralába dombos hegylábfelszínét. Az alig pár kilométer széles erdősávon túl Recsk házsorai nyújtóznak. Visszatérve a fák közé elhagyunk még pár tetőpontot, vadvédelmi kerítések labirintusa és szétszabdalt, végletekig kihasznált erdők sűrűje vezet le a Mátra határát jelző Tarna völgyébe. Egy esőbeálló után kiérünk a műútra, és régi szénégetők helyét mellőzve gyalogolunk – immár aszfalton – a megszűnt siroki vasútállomásra. A valamikor hangulatos, mára pusztulásnak indult hegyvidéki vasútvonal állomásépületénél bélyegezhetünk is. Azonban mivel innen már nem jutunk haza, még jó félórás séta vár ránk Sirok központjáig, ahol a Hunor étterem teraszán nyúlhatunk igazolófüzetünkért, hogy belenyomjuk az egyik legizgalmasabb Kéktúraszakasz lezárását jelentő stemplit.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Mátraházán a Mátraháza, autóbusz-állomás megállót kell keresnünk. A buszok elsősorban Gyöngyös és Parád felé teremtenek kapcsolatot.
  • A Sirok, bükkszéki elágazás buszmegállóból főként Recsk, Gyöngyös és Eger felé indulnak járatok.

Megközelítés

  • Mátraházán a buszállomáson halad át a K jelzés.
  • Sirokon a faluközpontban találjuk a Kéktúra útvonalát és a buszmegállót is.

Autóval

  • Mátraházán a kékesi bekötőút csatlakozása mellett van ingyenes parkoló.
  • Sirokon a vár alatti parkoló fizetős, de a faluközpontban is parkolhatunk (ingyen).

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.869441, 19.978609
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°52'10.0"N 19°58'43.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 423617 5302294
w3w (what3words) 
///rostok.tanulás.nyom
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Mátra turistatérkép

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,0
(7)
Profilkép
Laszlo Marosi
2020-09-11 · Közösség
Kékestető tol sírok ig túra nagyon veszélyes mert nagyon sok éles hegyes kő . Nem az közepes fokozat hanem nehéz fokozat ! Kb 20 kilométeren át sehol ivó víz kút ! Nagyon száraz szájam. Hiába 1,5 literes víz mégis kevés ! Nehéz túra.
Mutass többet!
Kicsiny Zsóka
2020-09-06 · Közösség
Huh, hát igazak a pletykák, ez itt kérem nem egy laza huszas:D Szépíteni viszont nem kell, szép magától is, viszont konkrétan fel-le-fel-le menetek váltják egymást majdnem végig. Mátraházától kb a Hármashatár eh.-ig / Oroszlanhazig fantasztikus az erdo, ahol a csilliard panoráma, csak pontot tesz az i-re, utána viszont már felüdülést jelentenek a kilátások a sokszor bozótos, gazos, egy meleg szeptemberi napon pedig egészen Sirokig bogarhad uralta szakaszon. Utolsó kilátáskent a Gazos-kő (khm!) csodaszép! Étel, ital, jól tapadó cipő kelleni fog.
Mutass többet!
2020. szeptember 6., vasárnap 21:09:08
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:09:38
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:09:55
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:10:14
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:10:26
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:10:41
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:11:06
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:11:25
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:11:38
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:11:49
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
2020. szeptember 6., vasárnap 21:11:57
Fénykép: Kicsiny Zsóka, Közösség
Császár Angéla
2020-08-21 · Közösség
Szép kilátó pontokkal teli, de hosszú és nehéz túra volt. Az ösvény sok helyen be van nőve, de eltévedni nem lehet. Vizet tényleg vinni kell, a túra közben nincs ivóvíz forrás. Egyébként nekünk nem a leírt 23,5 km lett a vége, hanem 28... A végére már nagyon elfáradtunk :) Megbízható túra cipő kötelező.
Mutass többet!
2020. augusztus 21., péntek 8:40:20
Fénykép: Császár Angéla, Közösség
2020. augusztus 21., péntek 8:40:58
Fénykép: Császár Angéla, Közösség
2020. augusztus 21., péntek 8:41:06
Fénykép: Császár Angéla, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

2020. szeptember 6., vasárnap 21:09:08
2020. szeptember 6., vasárnap 21:09:38
2020. szeptember 6., vasárnap 21:09:55
2020. szeptember 6., vasárnap 21:10:14
+ 25

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
23,1 km
Időtartam
7:30óra
Szintemelkedés
990 m
Szintcsökkenés
1545 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szép kilátás Földtani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet Egyirányú túra Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp