Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra Szakasz

Mátraháza - Sirok (OKT-21.)

Gyalogtúra • Észak-Magyarország
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ilyennek látja egy madár az adótornyot (Kékestető)
    / Ilyennek látja egy madár az adótornyot (Kékestető)
    Fénykép: Ötvös Sándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tiszta időben a Tátra vonulata is látszik (Kékestető)
    / Tiszta időben a Tátra vonulata is látszik (Kékestető)
    Fénykép: Attila Gulyás, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Mátraháza - Sirok (OKT-21.)
300 600 900 1200 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22
Időjárás

Országos összehasonlításban is páratlan szépségű gerinctúrával hagyjuk el az útvonal legmagasabb pontját, a Kékes-tetőt. Zord sziklataréjok, vadregényes erdők és temérdek természetes kilátóhely jellemzi a Kéktúra keleti-mátrai útszakaszát. Közben bármely irányból csináljuk is, ez lesz az egyik legkeményebb túránk a kéken.

nyitva
közepes
22,2 km
7:10 óra
945 m
1515 m

A Keleti-Mátra lényegében egy 13 km hosszú, délnyugat-északkeleti csapású főgerincből áll, melyhez rövid, igen meredek mellékgerincek támaszkodnak derékszögben mindkét oldalról. A köztük húzódó völgyek nagy lejtésükkel sebes futású, kőgörgeteges patakokat (pl. Závoz-völgy), a nagy szintkülönbségek leküzdése miatt kialakult vízeséseket (pl. Ilona-völgy), de még szűk sziklaszurdokokat is rejtenek (Tarjánka-szurdok). A hátravágódó völgyfők a nagyjából egyenletes ütemben alacsonyodó főgerincet nyergekre (melyek „kapukként" szerepelnek a térképeken) és éles, kúp alakú csúcsokra szabdalták. Ezért a Kékestől Sirokig vezető Kéktúraszakasz különösen megerőltető, nehéz erőpróba mindkét végpont felől: a tagolt domborzat folyamatos hullámvasutazásra kényszerít, ahogy a kis csúcsok ellentétes oldalain küzdünk a szintkülönbségekkel.

Ugyanakkor Magyarország egyik legszebb turistaútján járunk: a keleti Mátra-gerinc hegyei helyenként függőleges sziklafalakkal törnek le egyik vagy másik irányba. A kemény andezitformációk tetejéről pazar panorámákat élvezhetünk néhol a sík Alföld, máshol az élénkebb domborzatú északi országrész felé. Ráadásul a hegység kis kiterjedése miatt nem is vagyunk messze a szomszédos terepektől, ezért a magasságélmény is szokatlanul intenzív.

A Kékes-tetőtől a Markazi-kapuig vezető, különlegesen vadregényes ösvényszakaszon a Mátra pedig az ország legszűkebb gerincútjával büszkélkedhet: a talajt áttörő, függőlegesen felszökő, máshol kissé oldalra billent andezitfalak tetején néhol éppen csak a szűk erdei csapásnak jut hely. Itt érintjük a Sas-kő meredélyét is, melyen abban az egyedi élményben lehet részünk, hogy szinte egyszerre szemrevételezhetjük az alföldi és a dombvidéki tájat. Különösen izgalmas látvány ez gyengébb teleken, amikor a Mátrától északra eső vidéket hólepel borítja, tőle délre pedig semmi sem fedi el a szántók végtelen mozaikját.

A domborzati adottságok nem teremtettek ideális feltételeket a települések kialakulásához, hiszen a Nyugati-Mátrával szemben itt a lapos tetők nem jellemzőek. A nyüzsgő, kissé bazári jellegű kékes-tetői forgatag azonnal eltűnik, amint az öreg bükkös ezüstös csarnokába lépünk, és az emberi jelenlét nyomait ezt követően már csak az erdészeti és turisztikai utak, építmények hordozzák.

A más középhegységeinkhez képest sziklaalakzatokban gazdag formakincs, a számtalan természetes kilátóhely, a sziklateraszok kitettsége és a nomád körülmények az egész Kéktúra egyik legmaradandóbb vándorlását kínálják a Mátra keleti részén.

A szerző tippje

  • Kitérővel, egynapos túra keretében Kékestetőről érdemes ellátogatni Parádsasvárra, ahol a régi felhagyott üveggyár épülete mementóként áll az apró hegyi falu utcáján. Szerencsénkre a településen még működik a több mint 300 éves múltra tekintő, régi hagyományokon alapuló üvegfúvás, ha csupán kisebb manufaktúraként is. Ugyanitt érdemes megnézni az Ybl Miklós által tervezett Károlyi-kastélyt.
  • Sástó: a tó és környéke a kilátóval és a tanösvénnyel kiváló egynapos (gyerekekkel inkább kétnapos) program; a közeli Adrenalin Kalandpark meglátogatása a volt felhagyott andezit kőfejtőben szintén kiváló időtöltés.
  • A Markazi-kaputól oda-vissza kb. 1-1,5 órás kitérő a Z● jelzésen az Ilona-völgyi vízesés, az ország legmagasabb, természetes zuhataga. Esős időszak vagy hóolvadás után különösen megéri a kitérőt.

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • A túra annyira távol halad a településektől, hogy gyors kiszállásra nincs lehetőségünk.
  • Kékestető (OKTPH_106_1): Kékestető, Szanatórium buszmegálló
  • Hármashatár erdészház pecsételőhelytől 7 km-re (OKTPH_107): Markaz, posta buszmegálló
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-05-16

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
1014 m
152 m
Legmagasabb pont
Kékestető (1014 m)
Legalacsonyabb pont
Sirok (152 m)
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az ösvény sokszor köves, sziklás, ezért mindenképpen csak bakancsban vágjunk neki a túrának!
  • A túra a településektől távol halad, vízforrás kevés van. Ezért ételből és italból egész napra elegendő mennyiséggel vágjunk útnak!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Mátraverebély, vasútállomás (716 m)
Koordináták:
Geographic
47.869442 N 19.978652 E
UTM
34T 423620 5302294

Végpont

Sirok, faluközpont

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Mátraházáról nagyrészt a sípályán a Kékes-tetőre kapaszkodunk.
  • Kékesről a Hármashatár erdészház közelében kihelyezett, erdei pecsételőhelyig megyünk.
  • A Hármashatártól az Oroszlánvárra kaptatunk.
  • Felkeressük a Gazos-kő kilátóhelyét.
  • Leereszkedünk Sirok vasútállomására.
  • Aszfalton érjük el Sirok központját.

A túráról részletesen

Mátraháza – Kékes-tető

A kékesi bekötőúton vágunk neki az emelkedőnek. Régen a sípálya egészen Mátraházáig tartott, a Pagoda mellett ért véget, de mivel ez most el van kerítve, ezért csak az első kanyar után, rövid erdei sétával érjük el a Kékes nyugati oldalán futó, csaknem egyenes „Déli sípálya” füves pásztáját. A Veronika réttől hosszú kaptatással közelítünk a tetőponthoz. Közben érdemes néha hátra tekinteni, hiszen a bükkök és fenyők közt átvágó sípályáról egyre jobban érezni a magasságot, nem mellesleg egészen a Naszály és a Visegrádi-hegység sziluettjéig látunk el.

Szemben a 176 méter magas TV-torony emelkedik, ahogy fölérünk Kékes-tetőre. Balra, fenyők árnyékában találjuk a nemzetiszín követ, mely az 1014 méter magas pontot, az ország legmagasabb kiemelkedését jelzi – és ezzel a fotózkodó kirándulók népszerű relikviája. Csúcs helyett csak szétterülő tetőre számítsunk, mely egyébként Trianon előtt egy jelentéktelen, kevesek által ismert pontja volt az országnak. Adottságai azonban a későbbiekben hasznára váltak, amikor a ’20-as évektől kezdve autóutat, szállót, sípályákat és fakilátót építettek rá. A lapos hegytetőről így megnyílt a kilátás, és a turisztikai fejlesztések, valamint a meginduló tömegközlekedés hatására hamarosan tömegek „zarándokhelyévé” vált a Kékes. Sajnos mai állapota nem túl szívderítő: igénytelen szuveníresbódék, pontszerűen szétszórt szolgáltatási egységek, zsúfolt autóparkoló és szegényes, néhol lepusztult infrastruktúra jellemzi.

A ’80-as években felhúzott TV-toronyból viszont nagyszerű a körpanoráma: a Mátra hosszú, kanyargó gerince mellett az egész Északi-középhegység előttünk hullámzik, az Alfölddel ellentétes oldalon pedig egészen a Magas-Tátráig és a Nagy-Fátráig terjed a látóhatár. Érdemes télen fellátogatni, amikor sok esetben áttöri az összefüggő felhőtengert a Kékes. A pecsétért kell egy kis kitérőt tennünk, hiszen ezt a szanatórium bejáratánál találjuk. (Parkja egyébként gyönyörű fenyves, melyben nyári időszakban boldogan falatoznak kezünkből a mókusok.)

Kékes-tető – Hármashatár

A TV-torony mellett az erdőbe lépve mintha egy színpad függönyét húznánk össze magunk mögött: eltűnik a közönség és elül a zsivaj, hirtelen teljesen más, magányos világ zár körül. Balra a Kékes északi letörésének meglepően meredek lejtője kísér, miközben öreg, szélfútta bükkösben követjük az ösvényt. A tető magaslatát hamar hátrahagyjuk, amikor egy kőgörgeteges sziklafolyás szoknyáján ereszkedni kezdünk. Hamar 1000 méter alá kerülünk, és egy nyeregpontban metsszük a sífutó út mára gazosodott kanyarját.

Mindössze néhány méteresre keskenyedő gerincre térünk, megérkezünk a Szent Erzsébet-kereszthez. Kilátunk a Kékes északi oldalára és a Galya-tető tömbjére. Innentől fogva több száz méteren keresztül velünk tart balunkon egy függőleges sziklafal. A szomszédos patakvölgyek egyre hátrébb vájták magukat teljesen elkeskenyítve ezzel a gerincet, melynek kemény andezitje az utolsó jégkorszak idején a fagyás-olvadás okozta aprózódás hatására kipreparálódott környezetéből. A fal tövében kis törmelékmezők gyűltek fel. Egy ponton annyira elkeskenyedik utunk, hogy a kőlapok hátára kényszerülünk: a tagolt, szabdalt sziklaformáció ferdén megdőlve büszke, éles gerincszakaszt alkot. Vadregényes vidéken járunk, és a helyszín különlegessége akkor teljesedik csak ki igazán, amikor a sziklasor végére, egy mindkét irányban függőlegesen kitüremkedő meredélyre érkezünk.

A Sas-kő 898 méter magas orma a hegység szerény méreteit meghazudtoló formavilága miatt kiváló panorámapont. Rémisztő magasságú falának tetejéről északra és keletre tágas kilátás nyílik: azonnal felismerjük a Bükk hatalmas, csúcsmentes fennsíkját, de azonosíthatjuk a Heves-Borsodi-dombság kerekded bérceit és a Karancs elefántszerű tömbjét is. A csúcsponton az I. világháborúban meghalt turisták 1930-ban avatott emlékműve áll. Lemászva a szikla déli, gyökérakadályos, törmelékes és meredek oldalán, pillanatokon belül újabb kilátópontra jutunk. Ez a sziklafal délkeleti végpontja, mely merészen nyúlik ki a Kékes-völgy oldala fölé. A Keleti-Mátra legmélyebben bevágódott és egyik leghosszabb völgyének kanyarjain túl ott pöfékel az Alföld peremén a közeli lignittelepeket hasznosító Mátrai Erőmű.

A Sas-kő után elhagyjuk a gerincet, és oldalában, szűk, vadregényes ösvényen kerüljük meg a Kis-Sas-kő bércét. Az éles kanyarok egyike előtt kis tisztás nyit panorámát visszafelé a Kékesre és a Galyára. A megkapó hangulatú pontról jól látszik a Kékes északi oldalának szinte függőleges letörése – mely meredeksége miatt alig háborgatott erdőket, sőt, egy apró őserdőfoltot is megőrzött. Rövidesen a Markazi-kapuba érkezünk: a „kapuk” a főgerincet két átellenes oldalról ostromló, hátraharapózó patakvölgyek által lealacsonyított pontok, azaz hágók. Ezek a Mátra keleti részének észak-déli tájolású átjárói. Melyek igen fárasztóvá teszik túránkat: minden ereszkedést újabb izzasztó kapaszkodás követ. Így aztán a Hármashatár pecsételőhelyéhez megközelítjük a Mraznica-tető és a Felső-Tarjánka csúcsát is, hogy aztán legyalogoljunk a kis esőbeállóhoz, amiben a bélyegző lakik.

Hármashatár – Sirok

Nekiveselkedünk a Nagy-Szár-hegy oldalának, mely viszont lépésről lépésre egyre szebb látvánnyal jutalmazza fáradozásunkat: a 743 méteres csúcs ligetes oldalából, göcsörtös, villámsújtotta famatuzsálemek közül teljes a panoráma dél és nyugat felé: ismét látjuk a Kékes adótornyát, a tetőből dél felé induló, rövid gerincet és az Alföld síkvidékét az erőművel. A meleg mikroklímájú tisztást zárt erdőre cseréljük – ezen a szakaszon egyre több helyen találkozunk az intenzív erdőgazdálkodás nyomaival.

Újabb hullámvasutazás után az Oroszlánvár csúcsára hágunk. A tatárjárás után vár épült a hegyen, melynek sáncárka még ma is jól kivehető. Korlátozott, de szép panoráma nyílik a dél felé lefutó völgyek erdős oldalára. Meredek, csúszós lejtőn érkezünk egy újabb kis hágóba, a Domoszlói-kapuba, mely nem csak autóútnak, de távvezetéknek is átjutási pontja a gerincen. A megerőltető menet még korántsem ért véget: a Jagus majd a Nagy-Zúgó-hegy 600-as ikercsúcsai várnak ránk, a kettejük közti nyeregben tornyos vadászház áll.

Újabb csúcs görbíti a vonalat a szintgörbén: ezúttal a Szederjes-tető  675 méteres kiemelkedése állja utunkat. A betontömbbel is jelzett csúcs után azonban már ritkulnak a terepi akadályok, nagyjából csak ereszkedve haladunk tovább. Kb. félórányi erdei séta végén, helyenként már tölgyesek alatt közeledünk a Gazos-kőhöz.

A Gazos-kőn még egyszer, utoljára megmutatja vadregényes arcát a Mátra: az előreugró sziklafal lapos pereméről a Galyat-tetőtől Sirok váráig félkörívben szemlélhetjük a Mátralába dombos hegylábfelszínét. Az alig pár kilométer széles erdősávon túl Recsk házsorai nyújtóznak. Visszatérve a fák közé elhagyunk még pár tetőpontot, vadvédelmi kerítések labirintusa és szétszabdalt, végletekig kihasznált erdők sűrűje vezet le a Mátra határát jelző Tarna völgyébe. Egy esőbeálló után kiérünk a műútra, és régi szénégetők helyét mellőzve gyalogolunk – immár aszfalton – a megszűnt siroki vasútállomásra. A valamikor hangulatos, mára pusztulásnak indult hegyvidéki vasútvonal állomásépületénél bélyegezhetünk is. Azonban mivel innen már nem jutunk haza, még jó félórás séta vár ránk Sirok központjáig, ahol a Hunor étterem teraszán nyúlhatunk igazolófüzetünkért, hogy belenyomjuk az egyik legizgalmasabb Kéktúraszakasz lezárását jelentő stemplit.

 

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Mátraházán a Mátraháza, autóbusz-állomás megállót kell keresnünk. A buszok elsősorban Gyöngyös és Parád felé teremtenek kapcsolatot.
  • A Sirok, bükkszéki elágazás buszmegállóból főként Recsk, Gyöngyös és Eger felé indulnak járatok.

Megközelítés

  • Mátraházán a buszállomáson halad át a K jelzés.
  • Sirokon a faluközpontban találjuk a Kéktúra útvonalát és a buszmegállót is.

Autóval

  • Mátraházán a kékesi bekötőút csatlakozása mellett van ingyenes parkoló.
  • Sirokon a vár alatti parkoló fizetős, de a faluközpontban is parkolhatunk (ingyen).
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Mátra turistatérkép

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
22,2 km
Időtartam
7:10 óra
Szint +
945 m
Szint -
1515 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!