Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra Szakasz

Mátraháza - Sirok (OKT-21.)

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Észak-Magyarország · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ilyennek látja egy madár az adótornyot (Kékestető)
    / Ilyennek látja egy madár az adótornyot (Kékestető)
    Fénykép: Ötvös Sándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kéktúra 8. rész: Ennél magasabbra nem lehet lépcsőzni Magyarországon
    / Kéktúra 8. rész: Ennél magasabbra nem lehet lépcsőzni Magyarországon
    Videó: Index.hu
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sas-kő ősszel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tiszta időben a Tátra vonulata is látszik (Kékestető)
    Fénykép: Attila Gulyás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az elkeskenyedő Mátra-gerinc a Sas-kőnél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
300 600 900 1200 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 Kékestető, Tető étterem (OKTPH_106_2) Sas-kő

Országos összehasonlításban is páratlan szépségű gerinctúrával hagyjuk el az útvonal legmagasabb pontját, a Kékes-tetőt. Zord sziklataréjok, vadregényes erdők és temérdek természetes kilátóhely jellemzi a Kéktúra keleti-mátrai útszakaszát. Közben bármely irányból csináljuk is, ez lesz az egyik legkeményebb túránk a kéken.

nyitva
közepes
23,3 km
7:30 óra
990 m
1560 m

A Keleti-Mátra lényegében egy 13 km hosszú, délnyugat-északkeleti csapású főgerincből áll, melyhez rövid, igen meredek mellékgerincek támaszkodnak derékszögben mindkét oldalról. A köztük húzódó völgyek nagy lejtésükkel sebes futású, kőgörgeteges patakokat (pl. Závoz-völgy), a nagy szintkülönbségek leküzdése miatt kialakult vízeséseket (pl. Ilona-völgy), de még szűk sziklaszurdokokat is rejtenek (Tarjánka-szurdok). A hátravágódó völgyfők a nagyjából egyenletes ütemben alacsonyodó főgerincet nyergekre (melyek „kapukként" szerepelnek a térképeken) és éles, kúp alakú csúcsokra szabdalták. Ezért a Kékestől Sirokig vezető Kéktúraszakasz különösen megerőltető, nehéz erőpróba mindkét végpont felől: a tagolt domborzat folyamatos hullámvasutazásra kényszerít, ahogy a kis csúcsok ellentétes oldalain küzdünk a szintkülönbségekkel.

Ugyanakkor Magyarország egyik legszebb turistaútján járunk: a keleti Mátra-gerinc hegyei helyenként függőleges sziklafalakkal törnek le egyik vagy másik irányba. A kemény andezitformációk tetejéről pazar panorámákat élvezhetünk néhol a sík Alföld, máshol az élénkebb domborzatú északi országrész felé. Ráadásul a hegység kis kiterjedése miatt nem is vagyunk messze a szomszédos terepektől, ezért a magasságélmény is szokatlanul intenzív.

A Kékes-tetőtől a Markazi-kapuig vezető, különlegesen vadregényes ösvényszakaszon a Mátra pedig az ország legszűkebb gerincútjával büszkélkedhet: a talajt áttörő, függőlegesen felszökő, máshol kissé oldalra billent andezitfalak tetején néhol éppen csak a szűk erdei csapásnak jut hely. Itt érintjük a Sas-kő meredélyét is, melyen abban az egyedi élményben lehet részünk, hogy szinte egyszerre szemrevételezhetjük az alföldi és a dombvidéki tájat. Különösen izgalmas látvány ez gyengébb teleken, amikor a Mátrától északra eső vidéket hólepel borítja, tőle délre pedig semmi sem fedi el a szántók végtelen mozaikját.

A domborzati adottságok nem teremtettek ideális feltételeket a települések kialakulásához, hiszen a Nyugati-Mátrával szemben itt a lapos tetők nem jellemzőek. A nyüzsgő, kissé bazári jellegű kékes-tetői forgatag azonnal eltűnik, amint az öreg bükkös ezüstös csarnokába lépünk, és az emberi jelenlét nyomait ezt követően már csak az erdészeti és turisztikai utak, építmények hordozzák.

A más középhegységeinkhez képest sziklaalakzatokban gazdag formakincs, a számtalan természetes kilátóhely, a sziklateraszok kitettsége és a nomád körülmények az egész Kéktúra egyik legmaradandóbb vándorlását kínálják a Mátra keleti részén.

A szerző tippje

  • Kitérővel, egynapos túra keretében Kékestetőről érdemes ellátogatni Parádsasvárra, ahol a régi felhagyott üveggyár épülete mementóként áll az apró hegyi falu utcáján. Szerencsénkre a településen még működik a több mint 300 éves múltra tekintő, régi hagyományokon alapuló üvegfúvás, ha csupán kisebb manufaktúraként is. Ugyanitt érdemes megnézni az Ybl Miklós által tervezett Károlyi-kastélyt.
  • Sástó: a tó és környéke a kilátóval és a tanösvénnyel kiváló egynapos (gyerekekkel inkább kétnapos) program; a közeli Adrenalin Kalandpark meglátogatása a volt felhagyott andezit kőfejtőben szintén kiváló időtöltés.
  • A Markazi-kaputól oda-vissza kb. 1-1,5 órás kitérő a Z● jelzésen az Ilona-völgyi vízesés, az ország legmagasabb, természetes zuhataga. Esős időszak vagy hóolvadás után különösen megéri a kitérőt.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Mátraháza  3,5  Kékestető  5,7  Hármashatár erdészház  14  Sirok

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

A túra annyira távol halad a településektől, hogy gyors kiszállásra nincs lehetőségünk.

  • Kékestető (OKTPH_106_1): Kékestető, Szanatórium buszmegálló
  • Hármashatár erdészház pecsételőhelytől 7 km-re (OKTPH_107): Markaz, posta buszmegálló
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-07-19

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kékestető, 1014 m
Legalacsonyabb pont
Sirok, 152 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az ösvény sokszor köves, sziklás, ezért mindenképpen csak bakancsban vágjunk neki a túrának!
  • A túra a településektől távol halad, vízforrás kevés van. Ezért ételből és italból egész napra elegendő mennyiséggel vágjunk útnak!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Mátraverebély, vasútállomás (716 m)
Koordináták:
Geographic
47.869421, 19.978597
UTM
34T 423616 5302292

Végpont

Sirok, faluközpont

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • Mátraházáról nagyrészt a sípályán a Kékes-tetőre kapaszkodunk.
  • Kékesről a Hármashatár erdészház közelében kihelyezett, erdei pecsételőhelyig megyünk.
  • A Hármashatártól az Oroszlánvárra kaptatunk.
  • Felkeressük a Gazos-kő kilátóhelyét.
  • Leereszkedünk Sirok vasútállomására.
  • Aszfalton érjük el Sirok központját.

A túráról részletesen

Mátraháza – Kékes-tető

A buszállomástól a szűk járdán a kékesi út elágazásáig gyalogolunk. Mátraháza központjára ráférne a ráncfelvarrás, hiszen a romantikus környezetben, bükkösök ölelésében fekvő erdei telep centrumát egy parkoló alkotja néhány büfével. Balra átkelünk a Mátrát átszelő autóúton, és az edzőtábor megkerülésével a Somor-patak szűk völgyébe fordulunk. A Mátra vulkáni működésének részletei máig sok talányt rejtenek, de a feltételezések szerint itt, a Kékes déli oldalában egy valamikori kráter belső felén járunk. Mivel a hegység dél felé megbillent, ezért a ebben az irányban hosszú lejtők simulnak az Alföldbe. A Kékes-tető alatt pedig bővizű patakok vágódtak a kemény vulkáni kőzetbe, ezzel mély, meredek falú völgyek vésődtek – aljukon komor kőgörgetegeket kerülgetnek a széles, olykor szeszélyes vízfolyások. Meredeken kapaszkodunk ki a sötét, árnyas mélyületből, amikor hátat fordítunk a Somor-pataknak. Érdekessége, hogy a 19. század végéig több mint 10 kallómalom hasznosította gyorsan lefutó vizét: a vízenergiával mozgatott hatalmas fakalapácsok alatt készült a mátrai (avagy abai) posztó, mely távoli vidékekre is eljutott.

Az ösvény a Nagy-nyak tetején egyesül a Mátrafüred felől érkező jelzésekkel és a kékesi autóutat kétszer átvágva, hűs és idős szálbükkös csarnokában érkezik meg Kékestető telepére. A sípálya pásztáján érdemes kitekinteni, hiszen így érezhetjük meg az elért magasságot, nem mellesleg egészen a Naszály és a Visegrádi-hegység sziluettjéig vizslathatjuk az Északi-középhegység hullámait.

Szemben a 176 méter magas TV-torony emelkedik, ahogy fölérünk Kékes-tetőre. Balra, fenyők árnyékában találjuk a nemzetiszín követ, mely az 1014 méter magas pontot, az ország legmagasabb kiemelkedését jelzi – és ezzel a fotózkodó kirándulók népszerű relikviája. Csúcs helyett csak szétterülő tetőre számítsunk, mely egyébként Trianon előtt egy jelentéktelen, kevesek által ismert pontja volt az országnak. Adottságai azonban a későbbiekben hasznára váltak, amikor a ’20-as évektől kezdve autóutat, szállót, sípályákat és fakilátót építettek rá. A lapos hegytetőről így megnyílt a kilátás, és a turisztikai fejlesztések, valamint a meginduló tömegközlekedés hatására hamarosan tömegek „zarándokhelyévé” vált a Kékes. Sajnos mai állapota nem túl szívderítő: igénytelen szuveníresbódék, pontszerűen szétszórt szolgáltatási egységek, zsúfolt autóparkoló és szegényes, néhol lepusztult infrastruktúra jellemzi.

A ’80-as években felhúzott TV-toronyból viszont nagyszerű a körpanoráma: a Mátra hosszú, kanyargó gerince mellett az egész Északi-középhegység előttünk hullámzik, az Alfölddel ellentétes oldalon pedig egészen a Magas-Tátráig és a Nagy-Fátráig terjed a látóhatár. Érdemes télen fellátogatni, amikor sok esetben áttöri az összefüggő felhőtengert a Kékes. Új pecsételőhelyen, a csúcskőtől 100 méterre északra, a Tető étterem külső falán, a bejárat mellett igazolhatunk. Ha a régi pecsételőhelyet választjuk, egy kis kitérőt kell tennünk, hiszen ezt a szanatórium bejáratánál találjuk. (Parkja egyébként gyönyörű fenyves, melyben nyári időszakban boldogan falatoznak kezünkből a mókusok.)

Kékes-tető – Hármashatár

A TV-torony mellett az erdőbe lépve mintha egy színpad függönyét húznánk össze magunk mögött: eltűnik a közönség és elül a zsivaj, hirtelen teljesen más, magányos világ zár körül. Balra a Kékes északi letörésének meglepően meredek lejtője kísér, miközben öreg, szélfútta bükkösben követjük az ösvényt. A tető magaslatát hamar hátrahagyjuk, amikor egy kőgörgeteges sziklafolyás szoknyáján ereszkedni kezdünk. Hamar 1000 méter alá kerülünk, és egy nyeregpontban metsszük a sífutó út mára gazosodott kanyarját.

Mindössze néhány méteresre keskenyedő gerincre térünk, megérkezünk a Szent Erzsébet-kereszthez. Kilátunk a Kékes északi oldalára és a Galya-tető tömbjére. Innentől fogva több száz méteren keresztül velünk tart balunkon egy függőleges sziklafal. A szomszédos patakvölgyek egyre hátrébb vájták magukat teljesen elkeskenyítve ezzel a gerincet, melynek kemény andezitje az utolsó jégkorszak idején a fagyás-olvadás okozta aprózódás hatására kipreparálódott környezetéből. A fal tövében kis törmelékmezők gyűltek fel. Egy ponton annyira elkeskenyedik utunk, hogy a kőlapok hátára kényszerülünk: a tagolt, szabdalt sziklaformáció ferdén megdőlve büszke, éles gerincszakaszt alkot. Vadregényes vidéken járunk, és a helyszín különlegessége akkor teljesedik csak ki igazán, amikor a sziklasor végére, egy mindkét irányban függőlegesen kitüremkedő meredélyre érkezünk.

A Sas-kő 898 méter magas orma a hegység szerény méreteit meghazudtoló formavilága miatt kiváló panorámapont. Rémisztő magasságú falának tetejéről északra és keletre tágas kilátás nyílik: azonnal felismerjük a Bükk hatalmas, csúcsmentes fennsíkját, de azonosíthatjuk a Heves-Borsodi-dombság kerekded bérceit és a Karancs elefántszerű tömbjét is. A csúcsponton az I. világháborúban meghalt turisták 1930-ban avatott emlékműve áll. Lemászva a szikla déli, gyökérakadályos, törmelékes és meredek oldalán, pillanatokon belül újabb kilátópontra jutunk. Ez a sziklafal délkeleti végpontja, mely merészen nyúlik ki a Kékes-völgy oldala fölé. A Keleti-Mátra legmélyebben bevágódott és egyik leghosszabb völgyének kanyarjain túl ott pöfékel az Alföld peremén a közeli lignittelepeket hasznosító Mátrai Erőmű.

A Sas-kő után elhagyjuk a gerincet, és oldalában, szűk, vadregényes ösvényen kerüljük meg a Kis-Sas-kő bércét. Az éles kanyarok egyike előtt kis tisztás nyit panorámát visszafelé a Kékesre és a Galyára. A megkapó hangulatú pontról jól látszik a Kékes északi oldalának szinte függőleges letörése – mely meredeksége miatt alig háborgatott erdőket, sőt, egy apró őserdőfoltot is megőrzött. Rövidesen a Markazi-kapuba érkezünk: a „kapuk” a főgerincet két átellenes oldalról ostromló, hátraharapózó patakvölgyek által lealacsonyított pontok, azaz hágók. Ezek a Mátra keleti részének észak-déli tájolású átjárói. Melyek igen fárasztóvá teszik túránkat: minden ereszkedést újabb izzasztó kapaszkodás követ. Így aztán a Hármashatár pecsételőhelyéhez megközelítjük a Mraznica-tető és a Felső-Tarjánka csúcsát is, hogy aztán legyalogoljunk a kis esőbeállóhoz, amiben a bélyegző lakik.

Hármashatár – Sirok

Nekiveselkedünk a Nagy-Szár-hegy oldalának, mely viszont lépésről lépésre egyre szebb látvánnyal jutalmazza fáradozásunkat: a 743 méteres csúcs ligetes oldalából, göcsörtös, villámsújtotta famatuzsálemek közül teljes a panoráma dél és nyugat felé: ismét látjuk a Kékes adótornyát, a tetőből dél felé induló, rövid gerincet és az Alföld síkvidékét az erőművel. A meleg mikroklímájú tisztást zárt erdőre cseréljük – ezen a szakaszon egyre több helyen találkozunk az intenzív erdőgazdálkodás nyomaival.

Újabb hullámvasutazás után az Oroszlánvár csúcsára hágunk. A tatárjárás után vár épült a hegyen, melynek sáncárka még ma is jól kivehető. Korlátozott, de szép panoráma nyílik a dél felé lefutó völgyek erdős oldalára. Meredek, csúszós lejtőn érkezünk egy újabb kis hágóba, a Domoszlói-kapuba, mely nem csak autóútnak, de távvezetéknek is átjutási pontja a gerincen. A megerőltető menet még korántsem ért véget: a Jagus majd a Nagy-Zúgó-hegy 600-as ikercsúcsai várnak ránk, a kettejük közti nyeregben tornyos vadászház áll.

Újabb csúcs görbíti a vonalat a szintgörbén: ezúttal a Szederjes-tető  675 méteres kiemelkedése állja utunkat. A betontömbbel is jelzett csúcs után azonban már ritkulnak a terepi akadályok, nagyjából csak ereszkedve haladunk tovább. Kb. félórányi erdei séta végén, helyenként már tölgyesek alatt közeledünk a Gazos-kőhöz.

A Gazos-kőn még egyszer, utoljára megmutatja vadregényes arcát a Mátra: az előreugró sziklafal lapos pereméről a Galyat-tetőtől Sirok váráig félkörívben szemlélhetjük a Mátralába dombos hegylábfelszínét. Az alig pár kilométer széles erdősávon túl Recsk házsorai nyújtóznak. Visszatérve a fák közé elhagyunk még pár tetőpontot, vadvédelmi kerítések labirintusa és szétszabdalt, végletekig kihasznált erdők sűrűje vezet le a Mátra határát jelző Tarna völgyébe. Egy esőbeálló után kiérünk a műútra, és régi szénégetők helyét mellőzve gyalogolunk – immár aszfalton – a megszűnt siroki vasútállomásra. A valamikor hangulatos, mára pusztulásnak indult hegyvidéki vasútvonal állomásépületénél bélyegezhetünk is. Azonban mivel innen már nem jutunk haza, még jó félórás séta vár ránk Sirok központjáig, ahol a Hunor étterem teraszán nyúlhatunk igazolófüzetünkért, hogy belenyomjuk az egyik legizgalmasabb Kéktúraszakasz lezárását jelentő stemplit.

 

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Mátraházán a Mátraháza, autóbusz-állomás megállót kell keresnünk. A buszok elsősorban Gyöngyös és Parád felé teremtenek kapcsolatot.
  • A Sirok, bükkszéki elágazás buszmegállóból főként Recsk, Gyöngyös és Eger felé indulnak járatok.

Megközelítés

  • Mátraházán a buszállomáson halad át a K jelzés.
  • Sirokon a faluközpontban találjuk a Kéktúra útvonalát és a buszmegállót is.

Autóval

  • Mátraházán a kékesi bekötőút csatlakozása mellett van ingyenes parkoló.
  • Sirokon a vár alatti parkoló fizetős, de a faluközpontban is parkolhatunk (ingyen).
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Mátra turistatérkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,3
(3)
Hauczinger Andrea
2019-07-04 · Közösség
Gyönyörű, de nagyon nehéz túra volt. Nem könnyítette meg, hogy esős időben tettük meg, és hosszú szakaszok voltak nagyon sárosak. Kevés helyen lehet ivóvizet találni, nekünk többet kellett volna vinni.
Mutass többet!
Kancsár József
2019-03-17 · Közösség
Jó volt. :)
Mutass többet!
Makai Judit
2019-03-14 · Közösség
Február végi havas, jeges csúszós terep. Veszélyes volt itt-ott, de maradandó élményekkel zártuk le utunkat.
Mutass többet!
Mátraháza-Sirok1
Fénykép: Makai Judit, Közösség
Mátraháza-Sirok2
Fénykép: Makai Judit, Közösség
Mátraháza-Sirok3
Fénykép: Makai Judit, Közösség
Mátraháza-Sirok4
Fénykép: Makai Judit, Közösség
Mátraháza-Sirok5
Fénykép: Makai Judit, Közösség
Mátraháza-Sirok6
Fénykép: Makai Judit, Közösség
Mátraháza-Sirok7
Fénykép: Makai Judit, Közösség

A többiek fényképei

+ 3

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
23,3 km
Időtartam
7:30 óra
Szint +
990 m
Szint -
1560 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!