Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Markazi zöld utakon a kékesi kaldera peremén

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Déli-Mátra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Markazi vártól remekül belátunk a Kékes kalderájába
    / A Markazi vártól remekül belátunk a Kékes kalderájába
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rókalyuk-tető telepített fenyvese küzd a klimaváltozás ellen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-bérc mohás, zuzmós kőtengere
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadregényes tölgyerdő a Kőves-bérc oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Markazi vár még megmaradt falai a kaldera felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kaldera beszakadásán át lelátunk az Alföldre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kalderaperem bokaforgató utolsó szakasza
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Markaz feletti legelőkön
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés Markazra, háttérben a Mátrai Hőerőmű hűtőtornyai
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km

Kompakt, tartalmas túra a mediterrán hangulatú tájon, ahol a Mátra rejtett zugain és Markaz gazdag történelmén keresztül ismerhetjük meg a Kékes délkeleti előterét.
nyitva
könnyű
10,2 km
3:15 óra
495 m
495 m

Markaz közigazgatási határa magasan felnyúlik a Kékes irányába, így hazánk legnagyobb szintkülönbségű települése. A falu feletti hegyek a Kékesben tetőző vulkáni tömb részei. Az egykori tűzhányó délkeleti oldalán a kaldera beszakadása rajzolódik ki határozottan, a mélyedésben összegyűlő vizeket levezető Vár-patak pedig tovább mélyíti, erodálja a horpadást. Az erózió eredményeként meredek, köves szegéllyel szakad le a hegyoldal a völgy felé, több kilátópontot is adva a sziklás, gyepes hegygerincen.

A panorámát egyértelműen uralja a Kékes 1000 métert meghaladó tömbje, mely az esti órákban árnyékba borítja a Markaz feletti hegyeket, ám a reggelente a Kékes színpompás keleti oldala remek hangulatot teremt. A gerinc több pontjáról mélyen belátunk a Vár-völgybe, amelynek sűrű erdővel benőtt, rejtett zugai csak innen láthatóak. A Kékes oldalába ívesen felkapaszkodó völgy az egyik leglátványosabb, legeldugottabb része a hegységnek, és a vulkáni tömbbe harapózva egyértelművé teszi annak eredetét.

A másik meghatározó látvány túránk során a falu déli határában trónoló Mátrai Erőmű. A hegység délkeleti lábát uraló monstrum szürreális elemként töri meg az Alföld végtelen síkja felé hullámzó dombok látványát. A robusztus tornyok nedves, hűvös időjárásban vastag fehér vízgőzoszlopot ontanak magukból, mintha a felhők gyártásáért az erőmű lenne a felelős. A télen kialakuló magas nyomásos, ködös időben, amikor a hegyek gerincén a felhők feletti napsütést élvezhetjük, és az alattunk hullámzó felhőtengert figyelhetjük, érdekes jelenség a nyugodt felhőtakarót áttörő, magasba gomolygó fehér sáv, mely jól mutatja az erőmű helyét a felhők alatt.

Az erőmű másik tájformáló következménye a falu délkeleti határában elterülő víztározó. A környék patakjainak vizét összegyűjtve, és még a szomszédos Bene-patakot is egy hosszú övcsatornán becsatlakoztató tó a Mátra térségének legnagyobbja. Bár mesterséges kialakításával a régi faluközpont sáncait és a pusztatemplom romjait is bekebelezte, értékes vízi élővilágnak ad otthont. A vízi sportok szerelmesei is ide járnak a környékről, de a helyi lakosságnak is felüdülés a meleg nyári időszakban. Ezt a lehetőséget mi is kihasználhatjuk a túra végeztével, lehűthetjük magunkat a parton.

A szerző tippje

  • A falu meglepően sok látnivalót, érdekességet rejteget. Ha időnk engedi, sétáljunk le a Markazi-víztározóhoz, érintve a meleg vizes tavat és a pusztatemplom elárasztott alapjait, ami alacsony vízállásnál a felszínre kerül. A tó körül vezető tanösvényen megismerhetjük a helyi vízi világ érdekességeit.
  • A falu keleti felében, a Markaz, tűzoltószertár buszmegállóval szemben tájház várja a kulturális értékek kedvelőit. A községháza mögötti kis köz végénél, a Fő utca 138. szám alatt található a hagyományos szalmatetős parasztház, ahova a falu öregjei összegyűjtötték a régi használati eszközöket, bútorokat, viseletet, népi játékokat. Autentikus környezetben tekinthetjük meg a régmúlt idők életvitelét.
  • A víztározó déli csücskében található a helyi vízisport-egyesület bázisa, ahol kajakot, kenut bérelhetünk, és a víz felől is felfedezhetjük Markazt, megcsodálhatjuk a Mátra vulkáni kúpjait.
  • Ha a Markazi-víztározóhoz nincs kedvünk már legyalogolni a túra végeztével, a Melegvizű-tavat az Árpád utca végén semmiképp ne hagyjuk ki! A túra végpontjától 300 méterre található langyos forrás vizét tóvá duzzasztották, ahol generációkon keresztül mostak a markazi asszonyok a télen-nyáron 16 fokos vízben. A tó körüli parkban megpihenhetünk, lemoshatjuk az út porát, és egy igazán csendes, idilli környezetben várhatjuk meg csatlakozásunkat. 
  • Érdekes variáns, és talán a Kékes egyik legszebb útvonala, ha a kaldera peremén továbbhaladva másszuk meg hazánk legmagasabb pontját. A Mária-képesfától nem lefele, hanem felfele induljunk a Z jelzésen, és a Markazi-kapunál csatlakozzunk az Országos Kéktúra útvonalához! Ha tömegközlekedéssel érkeztünk, ez egy kézenfekvő, érdekes lehetőség, és a Kékestetőről induló buszokkal még egyszerűbb is hazajutni (ez az út a képesfától még 5,3 km folyamatos emelkedéssel).
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-07-01

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
612 m
Legalacsonyabb pont
187 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A markazi várba és az azt követő gerincen vezető út hosszabb szakaszokon köves, görgeteges; érdemes magas szárú bakancsot viselni a boka védelme érdekében.

Kezdés

Markaz, posta buszmegálló (187 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.827097, 20.053651
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°49'37.5"N 20°03'13.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 429171 5297516
w3w (what3words) 
///büszkén.rutinos.padka

Végpont

Markaz, posta buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Markaz központjából a ZL jelzésen jutunk a várba.
  • A vártól továbbindulva maradunk a ZL jelzésen, egészen a Mária-képesfáig.
  • A gerincről a Z jelzésen ereszkedünk vissza a faluba.

A túráról részletesen:

Fel a várba

Markaz központjából indulunk a ZL jelzésen északi irányba a Dobó utcán, majd a Kálvária utcára fordulva vezet ki a turistaút a faluból. A katlanból vegyes-akácos erdőben kapaszkodunk a település feletti gerincre, ahol már nyílt, füves terepen haladunk. Jelzést nehezen találni ezen a fátlan területen, és bezavarhat a falu értékeit bemutató tanösvény szintén zöld színű jelzése is. Támpontot adhat, hogy a felettünk magasodó erdős hátra kell felkapaszkodnunk, így a gerincen lassan emelkedve, enyhe íven jobbra ráfordulunk a Vár-bércre.

A cserjés, ligetes rét után belépünk a gerinc tölgyes erdejébe, ahol fokozódó meredekséggel kapaszkodik utunk a markazi várhoz. Egy bal kanyarral a gerincre kiérve, tisztásokkal szabdalt hangulatos cserjés erdő szélén találjuk az erődítmény egykori bejáratát, melyet ma már csak az egyenetlen felszín mutat. A jelzésen délnyugat felé továbbhaladva beérünk a vár belső területére, ahol pár méter magas falmaradványokat láthatunk.

A várat a tatárjárás után építhette a vidéken uralkodó, Aba nemzetségből eredeztetett Kompolti család. Fénykorát a 13. század végétől a 15. század elejéig élte. A sáncárokkal körülvett erődítményt felvonóhídon lehetett megközelíteni. A falakon belül lakótorony állt a környék urainak rendelkezésére, ahonnan a környező erdőkbe jártak vadászni, vagy ide vonulhattak vissza magányukba.

A vízellátást a közeli Vár-patakon duzzasztott tóból oldották meg. A 200 méter távolságra és 100 méter szintkülönbségre lévő vizet egy kötéllel mozgatott, siklópályán csúszó edényrendszerrel húzták fel az erődbe. A duzzasztás és a siklópálya nyomai ma is kivehetők a vár alatt.

A Kompoltiak Visontai ága kihalt, ami megpecsételte az épület sorsát. A területet a Nánát is birtokló rokonok örökölték, akik uradalmukat az oroszlánkői várból és Sirokból igazgatták, így a markazi vár háttérbe szorult. Nem tudjuk, mikor semmisült meg az épület, de feltehetően a 16. századi török betörés idején, mivel 1570-ben már csak lerombolt palota néven említik.

Tovább a kaldera peremén

A markazi vártól folytatjuk utunkat a meredek hegygerincben kicsúcsosodó kalderaperemen. Túránk szintemelkedését három lépcsőben tesszük meg. Az első 100 méteres lépcső a falu feletti erdőben volt, a második 150 méteres szintkülönbséget a Vár-bérc oldalában tudtuk le. A harmadik nagyobb nekirugaszkodással itt, a Hegyes-hegy oldalában küzdünk meg a tetőig hátralévő közel 150 méteres magasságot. A kaptató hangulatos tölgyesben halad, egy hosszú szakaszon mohákkal takart kőtenger borítja az erdő aljzatát.

Délkeletről megkerüljük a Hegyes-tető csúcsát, és innentől jellemzően szintben haladunk a görgeteges hegyoldalban. Sajnos a turistaút a legnagyobb szakaszon elkerüli a hegytető rétjeit, és a kevésbé látványos, sűrű erdőben halad a gerinc alatt. Az utolsó szakaszon, a Rókalyuk-tető mögötti erdei fenyvesben felkanyarodunk a gerincre egy öreg fákkal tűzdelt ligetes tisztáshoz. Itt kerülünk át a gerinc nyugati oldalára, ahol a kaldera meredek, köves felső régiójában harántol a turistaút.

Jelentős mélység van alattunk, a völgy alja elvész a fák árnyékos sűrűjében. Néhány helyen azért kilátni az erdőn keresztül, és folyamatosan érzékeljük a kilátást uraló Kékes hatalmas tömbjének közelségét. A gerinc felső szakaszán néhol már a kékestetői átjátszó adótorony hatalmas épülete is feltűnik az erdős hát mögött.

Rövidesen végleg kikanyarodunk a gerincre, ahol az erdőgazdasági út szélén, a nyeregben padokkal ellátott kegyhely fogad. A Mária-képesfa az erdőn dolgozó emberek fohásza az oltalmazó szűzanyához, mely hitük szerint megvédte őket a veszélyes munka baleseteitől. Több ilyen képesfát is találunk a Markaz feletti hegyekben; a hasonló erdei kegyhelyek viszonylag gyakoriak az Északi-középhegység erdeiben. Az eredeti keretes Mária-kép kapott egy 21. századi, duplikált hologramos képet, ahol egyszerre néz ránk Jézus és Szűz Mária, csak mindkét szemmel kacsintani kell rájuk.

Ereszkedés vissza a faluba

A kacsingatós Jézus-Mária kép után jelzést váltunk: jobbra fordulva a széles erdőgazdasági úton követjük a Z jeleket déli irányba. A kényelmes ereszkedés egy hegygerincre fut ki, ahol gyönyörű, parkszerű, füves aljú öreg tölgyerdőbe érkezünk. A gerinc élén egy andezittelér áll ki csipkézett szikláival a lekerekedett hegyoldalból. A rétegvulkánokra jellemző változatos és réteges felépítés eredménye az ilyen kiugró sziklasáv, ugyanis egyik ismérvük, hogy a hamu, horzsakő és lávafolyások rétegei építik fel a vulkáni kúpot - innen az elnevezés. Mivel a hamuból megszilárdult tufa és a darabos szerkezetű horzsakő is gyengébb a legkeményebb lávafolyásoknál, így ez utóbbi kiáll a lekopó felszínből.

Ha követnénk a gerincet, az pont a Tarjánka-szurdok felé vezetne le a hegyről, ami az egyik legizgalmasabb völgye a hegységnek - ám sajnos védettsége miatt nem látogatható, így mi is kénytelenek vagyunk a Z jelzéssel lekanyarodni a gerincről a Harta-patak völgyébe. Több helyen keresztezzük a széles, murvás erdőgazdasági utat, ami körül nagyobb erdőirtások tarkítják a hegyoldalt. Szerencsére a völggyel fokozatosan és egyenletesen ereszkedünk Markaz irányába, ami a favágások miatt szabdalt hegyoldalból fel-feltűnik.

A Cseresi-erdészház közelében, a völgy túloldalán kiérkezünk az erdőből a falu feletti rétre, ahonnan remekül belátni a település környezetét és az Alföld messzibe vesző síkját. A legeltetéses állattartásból fennmaradt egykori legelők alatt kiterjedt szőlőültetvények hullámoznak a falu határában. A délies fekvésű vulkáni oldalak majdnem mediterrán klímát teremtenek itt, az Alföld szélén, ami remek termőhelyet biztosít a mátrai borvidék szőlőinek.

A környék borairól a híres török utazó, Evlia Cselebi is ódákat zengett már a 7. században. Valóban, e nagy múltú borvidék adja jelenleg is hazánk borexportjának több mint egyharmadát, pedig a filoxérajárvány itt is megtörte a termelés 18-19. századi virágkorát. Az újraültetések jegyében az amerikai ellenálló tőkékbe oltott magyar fajták egy jelentős hányadát itt állították elő.

Utunk végén az irányt a Szeplőtelen Fogantatás katolikus templom tornya mutatja. Az épület ősét a török hódoltság után érkezett tót telepesek állították, ami a hívek összefogásából folyamatos javítások mellett másfél évszázad után vészesen meggyengült, végül 1906. június 24-én reggel hatalmas robajjal összeomlott. Így a falu lakossága kénytelen volt újraépíttetni a templomot, ami már szakemberek által, impozáns méretekkel készült el másfél év alatt. A temető és a templom mellett visszaérkezünk a faluba, és a Fő utcán jobbra fordulva körtúránk bezárul.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Busszal juthatunk Markaz központjába. Túránk kiindulópontján, a Markaz, posta megállóhelyen a Gyöngyös, illetve Eger felől közlekedő buszok állnak meg.

Megközelítés

  • A Markaz, posta buszmegállóból indul a túra a hegy felöli oldalon, a Dobó István utcán.

Autóval

  • A túra kiindulópontjánál, a Dobó utca - Fő utca sarkánál találunk kijelölt parkolót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.827097, 20.053651
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°49'37.5"N 20°03'13.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 429171 5297516
w3w (what3words) 
///büszkén.rutinos.padka
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, magasszárú bakancs, enni-, innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

3,5
(2)
Profilkép
Szántó Csilla Ilona
Az utóbbi 2 napon · Közösség
A zöld L jelzésen indultunk, ebből az irányból úgy 5 km-en keresztül folyamatosan, sziklás-keskeny ösvényen emelkedik az út. Eleinte nem az igazi a jelzések sűrűsége, csak az app-ban található térképnek volt köszönhető, hogy nem tévedtünk el. Az erdő szép ezen a részen, különösen ősszel. Visszafelé, a zöld jelzés elég hosszú szakaszon derékig, vállig érő gazban és cserjésben vezet. Ha innen kikeveredik az ember, akkor viszont annyi szedret ehet, amennyit csak tud, mivel a túra vége felé rengeteg szeder bokor van, amin még október végén is találtunk pár ehető szemet :) összességében szép, a folyamatos emelkedő miatt kicsit megterhelő túra, amit csak száraz időben ajánlanék.
Mutass többet!
Panoráma a Mátrai Erőművel
Fénykép: Szántó Csilla Ilona, Közösség
Ősz az erdőben
Fénykép: Szántó Csilla Ilona, Közösség
Kapaszkodás a köves úton
Fénykép: Szántó Csilla Ilona, Közösség
Ugron Istvan
2020-04-26 · Közösség
Hát ez a túra.... no. 1: Nem 10km, van az 12.5 is rendes szintekkel... 2: nem mondanám annyira könnyű túrának, inkább közepes szerintem. 3: hazahoztunk egy szép kullancsot (persze ez bárhol előfordulhatott volna...)
Mutass többet!
Készült: 2020-04-11

A többiek fényképei

Panoráma a Mátrai Erőművel
Ősz az erdőben
Kapaszkodás a köves úton

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
10,2 km
Időtartam
3:15óra
Szintemelkedés
495 m
Szintcsökkenés
495 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp