Legendák nyomában a Zengővár körül
A számos legendát őrző, romos várfalban, kilátóval tetőző Zengőre túrázunk a legkézenfekvőbb, délnyugati útvonalon. A túloldalt rejtőzködő Püspökszentlászló kastélyát és arborétumát, valamint a Zengő csillagát, a pietát rejtő kápolnát is megtekintjük az északi lejtő oltalmazó bükkerdőjében. Markáns hangulatú, tartalmas túra a Zengő öreg erdőjébe és a püspöki rezidenciával kiegészült üdülőfaluba, Püspökszentlászlóra.
A Zengő 682 méteres magasságával a Mecsek és az egész Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsa. Öreg erdőkkel domborodó háta áthatja a baranyai dombvidéken élő emberek legendáit. Ezt az orom csúcsán álló várrom tetézi, ami beomlott falaival egy ősi világ emlékét őrzi.
A Zengőt eredetileg Vas-hegynek (Mons Ferreus) nevezték a környéken található ércelőfordulások miatt, azonban a vár legendája már a különös név kialakulása felé mutat: egy irigységből megölt várúr tragikus halált szenvedett lányáról szól a népmese. Nevelődiákja elárulta a fosztogató tatár seregeknek a várba menekült népét, hogy a lányt megszerezze, ezzel pusztulást hozott a várra. Végső elkeseredésében a lány mélybe vetette magát az erőd tornyából.
A hegy zengését a tragédia mellett egy hétköznapibb, mégis misztikus legenda is magyarázza. E szerint egy pásztorkodó asszony a virágvasárnapi mise alatt a Zengő gyomrába ereszkedett, hogy hozzáférjen a hegy szelleme által megmutatott rejtett kincsekhez. A mise végével azonban bezárult a nyílás, és karonülő babájáért nem tudott visszamenni, így legfontosabb kincsét, gyermekét vesztette el - azóta a pásztorasszony tébolyodott kiáltásaitól zeng a hegy az idők végezetéig. A legenda valóságos elemeket is tartalmaz, ugyanis a közelben működtek a mecseki szénbányák, a vidék „felvirágzásának" kincseit rejtő, de sokszor halálos balesetek színhelyét adó tárnák.
A Zengő másik legendája a csúcs alatti kereszthez kötődik, aminek eredetijét még Esterházy László Pál pécsi püspök emelte a XVIII. század végén. A történet szerint Bocz Pál a hegyen hóviharba keveredett és eltévedt, mire egy csodásan megjelenő bárány mutatta meg neki a levezető utat. Ennek emlékére állították vagy újították fel a most látható keresztet, de a megmenekülést ünneplik húsvét vasárnap hajnalán a napfelkeltére, feltámadásra a keresztnél összegyűlő férfiak is. A hagyomány szerint az I. világháborúból hazatérő helyiek eleinte fogadalomból jártak fel a kereszthez napfelkeltére, húsvét virágvasárnapján, amiből máig élő szokás vált a Zengő alatti falvakban.
A szerző tippje
- Püspökszetnlászló a Zengő északi, védett oldala alatt, sűrű erdőkkel körbevéve, egészséges környezetben több szálláslehetőséggel is kecsegtet .
- A túra elején vagy végén tudunk étkezni a Tavasz vendéglőben, a túra kiindulópontja mellett.
Úttípusok
Biztonsági előírások
- A Zengő csúcsán álló fémszerkezetű kilátó használatának komoly előírásai vannak, viharban, villámlás esélyével ne közelítsük meg az építményt!
- A Zengő csúcsáról levezető útvonal a csúcs alatti párszáz méteren igen meredek, csak jó kondícióval merjük bevállalni. Esős, fagyos, csúszós időben nagyon óvatosan közlekedjünk a Zengő északi oldalában, érdemes túrabotot, recéstalpú, magasszárú bakancsot használni.
Kezdés
Végpont
Útleírás
Itiner:
- Hosszúhetényről a Z◼ jelzésen indulunk déli irányban.
- Rögtön az első elágazásnál a S▲ jelzésen folytatjuk (balra), ami felvezet a Zengő csúcsára
- A Zengőről a S jelzésen ereszkedünk le a hegy északi oldalán.
- Egy ponton balra térünk a S● jelzésre, mely elvezet a Mária-kápolnához.
- A Zarándok-kúthoz a magyar zarándokút sárga jelzésén jutunk el, majd ezen folytatjuk utunkat Püspökszentlászlóra, a püspöki kastélyig.
- Püspökszentlászlóról a Z◼ jelzés mentén sétálunk vissza Hosszúheténybe.
Útleírás:
A Zengővár ostroma
Hosszúhetényben röviden lefelé indulunk a Fő utcán, a Z◼ jelzés mentén, amiről 100 méter után áttérünk a Zrínyi Miklós utcán haladó S▲ jelzésre. Enyhe emelkedővel hagyjuk magunk mögött a valóban hosszúra nyújtózó falut, kiváló rálátással a település házaira és a környező dombos vidékre.
Balra előttünk feltűnik a Mecsek legmagasabb csúcsa, a legendás Zengő is sűrű erdő borította domború hátával. A gyümölcsöskertek és szőlősorok között bekanyarodunk a hegyvidék felé, és fokozatosan egyre meredekebb térszínen kapaszkodunk. Mögöttünk a jellegzetesen kúp alakú Szársomlyótól a katonai lokátorban tetőző Tenkesig hullámzó dombvidékként feltűnik a Villányi-hegység is.
Bő kilométernyi kapaszkodás után belépünk a hegylábi tölgyerdőbe, ami itt a kertek közelében még akácossal kevert, bokros sarjerdő. Az akácot főként szőlőkarónak használták a múltban, korhadásnak ellenálló csersavas fája miatt előszeretettel telepítették a szőlőtermő vidékek környékére. A fokozódó meredekséggel a tölgyes egyre inkább a hegységre jellemző ezüsthársakkal elegyedik, míg az első gerinc mögött a magasság és a csapadékos klíma miatt már a bükkök dominálnak. A rendkívül meredek oldalban kapaszkodó út szemlátomást konszolidált nyomvonalon hág fel a hegyre, az erdőgazdálkodás eme tájformáló vívmánya komoly segítséget jelent a Zengő meghódításában. Fárasztó kaptató juttat a nyugati hegyvállra, ahonnan már a gerinc hátát követi az út. Balra egy kőtalapzatú kereszt tűnik fel alig olvasható, elmosódott felirattal, ami a Bocz család fohászát örökíti meg, emléket állítva a névadó megmenekülésének. Innen a bükkfák törzsei között kilátunk a Keleti-Mecsek belső vidékei, illetve Püspökszentlászló felé, hosszan hullámoznak az erdős hátak a falu szalagszerűen felsorakozó házai körül.
A Zengővár romjain és a lombok feletti kilátóban
A megerőltető kapaszkodás meghozza gyümölcsét, ugyanis a hegytetőt elfoglaló középkori sáncok között elérjük a Zengővár megmaradt tornyának alapját és a legmagasabb ponton álló kilátót. Mielőtt felkapaszkodunk a kilátásért, ki is fújhatjuk magunkat a feljárat melletti padon és szemlélődhetünk a sáncokkal körbevett hegytetőn.
A Zengővár írásban nem szerepel, egyedül az ásatásokból feltételezhető a kora és a funkciója. Cseréptöredék mellett más, folyamatos itt tartózkodásra utaló nyomot nem találtak a régészek, így a 13. századi eredet mellett feltételezik, hogy használaton kívüli menedéknek készülhetett. Előkerült azonban egy római kori fibula (ruhakapocs), ami a hosszúhetényi római leletekkel együtt őrhelyet, megfigyelőpontot sejtet a hegység legmagasabb pontján. Ugyanez lehetett a középkori épület funkciója is ezen a stratégiai helyszínen.
2020 óta mi is körbekémlelhetünk a vidéken a hegytetőről, azaz a geodézia torony köré épített rácsszerkezetes kilátóból. A 700 méter fölé nyújtózó torony tetejéről, a hegység legmagasabb pontjáról impozáns panoráma tárul fel az öreg erdő lomkoronája felett: a Mecsek egész vonulata kirajzolódik alant. Markáns a hármas csúcsával és kupolás lokátorával központi helyzetben lévő Hármas-hegy tömbje, amely mögött a TV- és átjátszótornyokkal tűzdelt Misina-tető, valamint a Tubes tömbje nyújtózik a Nyugati-Mecsek tetejeként. Széles körívben egy horvát hegység, a Papuk hosszú háta is kirajzolódik jó időben a Tubes és a Villányi-hegység között, míg délen az utóbbi látványos szélső hegyével, a Szársomlyó kúp alakú csúcsával záródik a Duna síkja felett. Igazán tiszta időben a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidéki tanúhegyek, és a Bakony nagy része is kirajzolódik az észak horizonton.
Vezérünk a Zengő csillaga, ereszkedés a Mária-kápolnához és a püspöki kastélyhoz
Meredeken kanyarodunk le a csúcsról a köves északi gerincen a S jelzést követve a Zengő csúcsának ősi erdőjében. Utunk legmarkánsabb letörésénél szerencsére lefelé lépdelünk: keressük a fák gyökerének lépcsőfokait, támaszkodjunk a fatörzseknek, kapaszkodjunk a lelógó gallyakba. Itt érdemes túrabotot is használni, illetve jeges, havas időben megfontolandó kelet felé kerülni. Az arra húzódó gerincen ugyanis egy kilométer után dózerút kerüli a Zengő tömbjét, és ugyanoda vezet, ahova jelen nyomvonalunkkal is jutunk. Itt már tábla mutatja a Mária-szoborhoz vezető irányt, amit a S● jelzés mutat a Zengő északi lejtőjén oldalazó dózerúton. Egy jobbra ágazó ösvényen érkezünk a Zengő csillagához, a halott Krisztust tartó Mária-szoborhoz, amit egy kis erdei kápolna őriz. A hagyomány szerint az eredeti Mária-szobrot Szent László fájából faragták a bencés szerzetesek, majd a szászvári Kis György mester készítette el a kápolnában őrzött pietát, amihez a falubeliek májusban és szeptemberben felzarándokoltak. A gerinc tölgyesében rejtőző, szépen karbantartott kis kápolnát kert, virágok, kövezett előtér és padok veszik körül.
Innentől kövessük tovább a magyar zarándokút sárga jelzését, mely levezet a löszös üledékbe mélyen bevágódó völgybe, ahol - utunk során először - a Zarándok-kútnál tudunk felfrissülni, vizet venni. Az ösvény a völgy szélén halad tovább Püspökszentlászló irányába. Az út a püspöki kastély arborétumához vezet, melynek kapuján átlépve, a püspöki kertben érkezünk meg a településre. Amennyiben zárva találjuk a kaput, a kerítést bal felékövetve jutunk ugyanoda, a kastélykert bejáratához.
A püspöki nyári rezidencia és kert a XVIII. század végén épült, Szent László tiszteletére felszentelt kápolnája különös látványt nyújt a mecseki erdők mélyén, az évszázados platánfák között. A püspöki kertben számos külhoni örökzöldet, valamint pompásan virágzó lágyszárú növényt láthatunk, illetve megismerkedhetünk a kastély történetével. Tábla emlékeztet a kommunizmus éveiben koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érsek raboskodására, de akadt időszak, mely során az épület szeretetotthonként működött, ahol apácák tevékenykedtek. Egyveretű sírjaikat a kastély felett, a Hettyey-forrás melletti kertben láthatjuk. A kastélyt és a Szent László-kápolnát a 2010-es években gyönyörűen felújították.
Maga a falu is rendezett, jellegzetesen egyutcás (egyházsoros) hegyvidéki település, mely felújított öreg parasztházak sorából áll. Az eredetileg Árpád-kori települést a hagyomány szerint Szent László alapította, aki a környéken vadászva a Zengő remetéinél húzódott menedékbe a vihar elől. Hálából kápolnát építtetett nekik, mely köré falu települt. A települést a török hódoltság alatt elhagyták lakói, és német telepesekkel élesztették fel a XVIII. században, Szentlászló néven. Jelenleg Püspökszentlászlót alig pár család lakja, főként vendégházai és az Életrendezés házá révén közkedvelt a hétköznapok elől megnyugvást keresők körében, ahogy eredetileg a remeték is lelki békéjüket találták meg az oltalmazó erdőben.
Vissza Hetény vezér népéhez, a valóban hosszú Hosszúhetényre
A falu alvégén a Zengő és a Hármas-hegy erdői üdvözölnek, és a Z◼ jelzés mentén bevágunk a Szentlászlói-völgybe, melyben az összezáródó lombkorona alatt mélyre hasító völgytalp murvaútján ereszkedünk vissza Hosszúheténybe. Félúton különös szerzet nyújt meghökkentő látványt, egy félig a föld alól előbújt óriás fából faragott szobra áll az út mellett. A Kőmorzsolót ábrázoló, 4 méteres alkotás része annak a triónak, akiket egy vezetőfüzet segítségével felkeresve, játékosan ismerhetjük meg a Mecsek legendáit.
A Hármas-hegyet és a Zengő tömbjét elhagyva Hosszúhetény valóban hosszú házsora mentén gyalogolunk vissza a falu közepére. A Kossuth utca erdősnek meghagyott öblében, egy felhagyott kőfejtőben Hetény vezér kőből faragott szobrát láthatjuk. A hagyomány szerint a honfoglaló törzsek közül a Hetény vezette törzs telepedett le itt, a Mecsek lábánál, amit a falu neve is őriz. A települést a pécsváradi apátság birtoklevelében említik Villa Heten néven. Az apátsággal ellentétben a falu átvészelte a török hódoltságot, bár a XVIII. században német telepeseket költöztettek területére. A tájháznál elérjük a Fő utcát, majd a híd után kiindulópontunkat, ezzel pedig körtúránk bezárul.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- A Pécs és Komló irányából is elérhető Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló a túra kezdő- és végpontja.
Megközelítés
- A túra a Hosszúhetény, kultúrház megállóhelytől indul, és ott is ér véget.
Parkolás
- Parkolni a Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló előtt (Pécs irányából), a Fő út mellett pedig a Tavasz vendéglővel szemben tudunk.
Koordináták
A szerző által ajánlott kiadványok:
- A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz
A szerző által javasolt térképek:
- Mecsek turistatérkép
A régióról szóló kiadványok:
Felszerelés
Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.
Statisztika
- 8 Útpontok
- 8 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei