Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Legendák nyomában a Zengővár körül

Gyalogtúra · Mecsek
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Zengőre vezető S jelzésen
    / A Zengőre vezető S jelzésen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A püspökszentlászlói harangláb
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszúhetény és a távolban a Misina a Zengő kilátójáról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengői Mária-kápolna
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdő Püspükszentlászló és a Zarándok-kút között
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A püspökszentlászlói kastély
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hetény vezért mellszobra a falu történetére utal a hosszúhetényi kőfejtőben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő kilátója
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő kilátóján
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Zengő kilátóján
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás nyugati irányba a Zengő kilátójából a hegység központi területeire
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A geodéziai torony teteje, amely köré a Zengő új kilátója épült
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat Tolna megye fölött, kilátás észak felé a Zengő tornyából
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sátrazás a Zengőn
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Püspökszentlászló harangtornya a Zengő északi lábánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hármas-hegy tömbje mögött Komló házai tarkállanak (Zengő kilátó)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A püspöki kert számos örökzöld és dísznövény otthona
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszúhetény felett már a pécsi borvidéken járunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő nyugati geincén egyesül a Hosszúhetényből felvezető két turistaút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / tanyák és hétvégi házak mentén kapaszkodunk ki Hosszúhetényből
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akőmorzsoló óriás üdvözli a turistákat a Szentlászlói-völgyben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zarándokok frissítő pontja a püspöki kert és a Mária-kápolna között
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zengői Mária-kápolnánál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mária-kápolna őrzi a Zengő csillagát a hegy északi oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szűz Mária-szobor a zengői Mária-kápolnában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zarándok-kútnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zarándok-kút
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mária-kápolnához vezető elágazás a hegy északi oldalát kerülő dózerúton
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A püspökszentlászlói kastély
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A püspökszentlászlói arborétum
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A püspökszentlászlói kastély
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bock-kereszt is érdekes legendátőriz a hegyen megmenekülő vándorról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A háború után a püspöki kastélyban élt apácák sírjai Püspökszentlászló végén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mária kegyhely a Püspökszentlászlói-völgyben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengővár legépebben megmaradt része az őrtorony alapja
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Püspöszentlászlói kastély Zengő (kilátó) Emma Vendégház Püspökszentlászlói arborétum Zengőlak Vendégház
A számos legendát őrző, romos várfalban, kilátóval tetőző Zengőre túrázunk a legkézenfekvőbb délnyugati útvonalon. A túloldalt rejtőzködő Püspökszentlászló kastélyát és arborétumát, valamint a Zengő csillagát, a pietát rejtő kápolnát is megtekintjük az északi lejtő oltalmazó bükkerdőjében. Markáns hangulatú, tartalmas túra a Zengő öreg erdőjébe és a püspöki rezidenciával kiegészült üdülőfaluba, Püspökszentlászlóra.
könnyű
Hossz 10,2 km
3:15 óra
410 m
410 m

A Zengő 682 méteres magasságával a Mecsek és az egész Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsa. Öreg erdőkkel domborodó háta áthatja a baranyai dombvidéken élő emberek legendáit. Ezt az orom csúcsán álló várrom tetézi, ami beomlott falaival egy ősi világ emlékét őrzi.

A Zengőt eredetileg Vas-hegynek (Mons Ferreus) nevezték a környéken található ércelőfordulások miatt, azonban a vár legendája már a különös név kialakulása felé mutat: egy irigységből megölt várúr tragikus halált szenvedett lányáról szól a népmese. Nevelődiákja elárulta a fosztogató tatár seregeknek a várba menekült népét, hogy a lányt megszerezze, ezzel pusztulást hozott a várra. Végső elkeseredésében a lány mélybe vetette magát az erőd tornyából.

A hegy zengését a tragédia mellett egy hétköznapibb, mégis misztikus legenda is magyarázza. E szerint egy pásztorkodó asszony a virágvasárnapi mise alatt a Zengő gyomrába ereszkedett, hogy hozzáférjen a hegy szelleme által megmutatott rejtett kincsekhez. A mise végével azonban bezárult a nyílás, és karonülő babájáért nem tudott visszamenni, így legfontosabb kincsét, gyermekét vesztette el - azóta a pásztorasszony tébolyodott kiáltásaitól zeng tovább a hegy az idők végezetéig. A legenda valóságos elemeket is tartalmaz, ugyanis a közelben működtek a mecseki szénbányák, a vidék „felvirágzásának" kincseit rejtő, de sokszor halálos balesetek színhelyét adó tárnák.

A Zengő másik legendája a csúcs alatti kereszthez kötődik, aminek eredetijét még Esterházy László Pál pécsi püspök emelte a XVIII. század végén. A történet szerint Bocz Pál a hegyen hóviharba keveredett és eltévedt, mire egy csodásan megjelenő bárány mutatta meg neki a levezető utat. Ennek emlékére állították vagy újították fel a most látható keresztet, és ezt a megmenekülést ünneplik húsvét vasárnap hajnalán a napfelkeltére, feltámadásra a keresztnél összegyűlő férfiak. A hagyomány szerint az I. világháborúból megmenekülő helyiek eleinte fogadalomból jártak fel a kereszthez, ebből pedig máig élő szokás vált a Zengő alatti falvakban.

A szerző tippje

  • Püspökszetnlászló a Zengő északi, védett oldala alatt, sűrű erdőkkel körbevéve, egészséges környezetben több szálláslehetőséggel is kecsegtet .
  • A túra elején vagy végén tudunk étkezni a Tavasz vendéglőben, a túra kiindulópontja mellett.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-09-24
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
677 m
Legalacsonyabb pont
267 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Zengő csúcsán álló fémszerkezetű kilátó használatának komoly előírásai vannak, viharban, villámlás esélyével ne közelítsük meg az építményt!
  • A Zengő csúcsáról levezető útvonal a csúcs alatti párszáz méteren igen meredek, csak jó kondícióval merjük bevállalni. Esős, fagyos, csúszós időben nagyon óvatosan közlekedjünk a Zengő északi oldalában, érdemes túrabotot, recéstalpú, magasszárú bakancsot használni.

Kezdés

Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló (268 m)
Koordináták:
DD
46.163011, 18.352078
DMS
46°09'46.8"N 18°21'07.5"E
UTM
34T 295570 5115568
w3w 

Végpont

Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Hosszúhetényről a Z◼ jelzésen indulunk déli irányban.
  • Rögtön az első elágazásnál a S▲ jelzésen folytatjuk (balra), ami felvezet a Zengő csúcsára
  • A Zengőről a S jelzésen ereszkedünk le a hegy északi oldalán.
  • Egy ponton balra térünk a S● jelzésre, mely elvezet a Mária-kápolnához.
  • A Zarándok-kúthoz a magyar zarándokút sárga jelzésén jutunk el, majd ezen folytatjuk utunkat Püspökszentlászlóra, a püspöki kastélyig.
  • Püspökszentlászlóról a Z◼ jelzés mentén sétálunk vissza Hosszúheténybe.

Útleírás:

A Zengővár ostroma

Hosszúhetényben röviden lefelé indulunk a Fő utcán, a Z◼ jelzés mentén, amiről 100 méter után áttérünk a Zrínyi Miklós utcán haladó S▲ jelzésre. Enyhe emelkedővel hagyjuk magunk mögött a valóban hosszúra nyújtózó falut, kiváló rálátással a település házaira és a környező dombos vidékre.

Balra előttünk feltűnik a Mecsek legmagasabb csúcsa, a legendás Zengő is sűrű erdő borította domború hátával. A gyümölcsöskertek és szőlősorok között bekanyarodunk a hegyvidék felé, és fokozatosan egyre meredekebb térszínen kapaszkodunk. Mögöttünk a jellegzetesen kúp alakú Szársomlyótól a katonai lokátorban tetőző Tenkesig hullámzó dombvidékként feltűnik a Villányi-hegység is.

Bő kilométernyi kapaszkodás után belépünk a hegylábi tölgyerdőbe, ami itt a kertek közelében még akácossal kevert, bokros sarjerdő. Az akácot főként szőlőkarónak használták a múltban, korhadásnak ellenálló csersavas fája miatt előszeretettel telepítették a szőlőtermő vidékek környékére. A fokozódó meredekséggel a tölgyes egyre inkább a hegységre jellemző ezüsthársakkal elegyedik, míg az első gerinc mögött a magasság és a csapadékos klíma miatt már a bükkök dominálnak. A rendkívül meredek oldalban kapaszkodó út szemlátomást konszolidált nyomvonalon hág fel a hegyre, az erdőgazdálkodás eme tájformáló vívmánya komoly segítséget jelent a Zengő meghódításában. Fárasztó kaptató juttat a nyugati hegyvállra, ahonnan már a gerinc hátát követi az út. Balra egy kőkereszt tűnik fel alig olvasható, elmosódott felirattal, ami a Bocz család fohászát örökíti meg, emléket állítva a névadó megmenekülésének. Innen a bükkfák törzsei között kilátunk a Keleti-Mecsek belső vidékei, illetve Püspökszentlászló felé, hosszan hullámoznak az erdős hátak a falu szalagszerűen felsorakozó házai körül. 

A Zengővár romjain és a lombok feletti kilátóban

A megerőltető kapaszkodás meghozza gyümölcsét, ugyanis a hegytetőt elfoglaló középkori sáncok között elérjük a Zengővár megmaradt tornyának alapját és a legmagasabb ponton álló kilátót. Mielőtt felkapaszkodunk a kilátásért, ki is fújhatjuk magunkat a feljárat melletti padon és szemlélődhetünk a sáncokkal körbevett hegytetőn.

A Zengővár írásban nem szerepel, egyedül az ásatásokból feltételezhető a kora és a funkciója. Cseréptöredék mellett más, folyamatos itt tartózkodásra utaló nyomot nem találtak a régészek, így a 13. századi eredet mellett feltételezik, hogy használaton kívüli menedéknek készülhetett. Előkerült azonban egy római kori fibula (ruhakapocs), ami a hosszúhetényi római leletekkel együtt őrhelyet, megfigyelőpontot sejtet a hegység legmagasabb pontján. Ugyanez  lehetett a középkori épület funkciója is ezen a stratégiai helyszínen.

2020 óta mi is körbekémlelhetünk a vidéken a hegytetőről, azaz a geodézia torony köré épített rácsszerkezetes kilátóból. A 700 méter fölé nyújtózó torony tetejéről, a hegység legmagasabb pontjáról impozáns panoráma tárul fel az öreg erdő lomkoronája felett: a Mecsek egész vonulata kirajzolódik alant. Markáns a hármas csúcsával és kupolás lokátorával központi helyzetben lévő Hármas-hegy tömbje, amely mögött a TV- és átjátszótornyokkal tűzdelt Misina-tető, valamint a Tubes tömbje nyújtózik a Nyugati-Mecsek tetejeként. Széles körívben egy horvát hegység, a Papuk hosszú háta is kirajzolódik jó időben a Tubes és a Villányi-hegység között, míg délen az utóbbi látványos szélső hegyével, a Szársomlyó kúp alakú csúcsával záródik a Duna síkja felett. Igazán tiszta időben a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidéki tanúhegyek, és a Bakony nagy része is kirajzolódik az észak horizonton. 

Vezérünk a Zengő csillaga, ereszkedés a Mária-kápolnához és a püspöki kastélyhoz 

Meredeken kanyarodunk le a csúcsról a köves északi gerincen a S jelzést követve a Zengő csúcsának ősi erdőjében. Utunk legmarkánsabb letörésénél szerencsére lefelé lépdelünk: keressük a fák gyökerének lépcsőfokait, támaszkodjunk a fatörzseknek, kapaszkodjunk a lelógó gallyakba. Itt érdemes túrabotot is használni, illetve jeges, havas időben megfontolandó kelet felé kerülni. Az arra húzódó gerincen ugyanis egy kilométer után dózerút kerüli a Zengő tömbjét, és ugyanoda vezet, ahova jelen nyomvonalunkkal is jutunk. Itt már tábla mutatja a Mária-szoborhoz vezető irányt, amit a S● jelzés mutat a Zengő északi lejtőjén oldalazó dózerúton. Egy jobbra ágazó ösvényen érkezünk a Zengő csillagához, a halott Krisztust tartó Mária-szoborhoz, amit egy kis erdei kápolna őriz. A hagyomány szerint az eredeti Mária-szobrot Szent László fájából faragták a bencés szerzetesek, majd a szászvári Kis György mester készítette el a kápolnában őrzött pietát, amihez a falubeliek májusban és szeptemberben felzarándokoltak. A gerinc tölgyesében rejtőző, szépen karbantartott kis kápolnát kert, virágok, kövezett előtér és padok veszik körül.

Innentől kövessük tovább a magyar zarándokút sárga jelzését, mely levezet a löszös üledékbe mélyen bevágódó völgybe, ahol - utunk során először - a Zarándok-kútnál tudunk felfrissülni, vizet venni. Az ösvény a völgy szélén halad tovább Püspökszentlászló irányába. Az út a püspöki kastély arborétumához vezet, melynek kapuján átlépve, a püspöki kertben érkezünk meg a településre. Amennyiben zárva találjuk a kaput, a kerítést bal felékövetve jutunk ugyanoda, a kastélykert bejáratához.

A püspöki nyári rezidencia és kert a XVIII. század végén épült, Szent László tiszteletére felszentelt kápolnája különös látványt nyújt a mecseki erdők mélyén, az évszázados platánfák között. A püspöki kertben számos külhoni örökzöldet, valamint pompásan virágzó lágyszárú növényt láthatunk, illetve megismerkedhetünk a kastély történetével. Tábla emlékeztet a kommunizmus éveiben koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érsek raboskodására, de akadt időszak, mely során az épület szeretetotthonként működött, ahol apácák tevékenykedtek. Egyveretű sírjaikat a kastély felett, a Hettyey-forrás melletti kertben láthatjuk. A kastélyt és a Szent László-kápolnát a 2010-es években gyönyörűen felújították. 

Maga a falu is rendezett, jellegzetesen egyutcás (egyházsoros) hegyvidéki település, mely felújított öreg parasztházak sorából áll. Az eredetileg Árpád-kori települést a hagyomány szerint Szent László alapította, aki a környéken vadászva a Zengő remetéinél húzódott menedékbe a vihar elől. Hálából kápolnát építtetett nekik, mely köré falu települt. A települést a török hódoltság alatt elhagyták lakói, és német telepesekkel élesztették fel a XVIII. században, Szentlászló néven. Jelenleg Püspökszentlászlót alig pár család lakja, főként vendégházai és az Életrendezés házá révén közkedvelt a hétköznapok elől megnyugvást keresők körében, ahogy eredetileg a remeték is lelki békéjüket találták meg az oltalmazó erdőben. 

Vissza Hetény vezér népéhez, a valóban hosszú Hosszúhetényre

A falu alvégén a Zengő és a Hármas-hegy erdői üdvözölnek, és a Z◼ jelzés mentén bevágunk a Szentlászlói-völgybe, melyben az összezáródó lombkorona alatt mélyre hasító völgytalp murvaútján ereszkedünk vissza Hosszúheténybe. Félúton különös szerzet nyújt meghökkentő látványt, egy félig a föld alól előbújt óriás fából faragott szobra áll az út mellett. A Kőmorzsolót ábrázoló, 4 méteres alkotás része annak a triónak, akiket egy vezetőfüzet segítségével felkeresve, játékosan ismerhetjük meg a Mecsek legendáit.

A Hármas-hegyet és a Zengő tömbjét elhagyva Hosszúhetény valóban hosszú házsora mentén gyalogolunk vissza a falu közepére. A Kossuth utca erdősnek meghagyott öblében, egy felhagyott kőfejtőben Hetény vezér kőből faragott szobrát láthatjuk. A hagyomány szerint a honfoglaló törzsek közül a Hetény vezette törzs telepedett le itt, a Mecsek lábánál, amit a falu neve is őriz. A települést a pécsváradi apátság birtoklevelében említik Villa Heten néven. Az apátsággal ellentétben a falu átvészelte a török hódoltságot, bár a XVIII. században német telepeseket költöztettek területére. A tájháznál elérjük a Fő utcát, majd a híd után kiindulópontunkat, ezzel pedig körtúránk bezárul.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Pécs és Komló irányából is elérhető Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló a túra kezdő- és végpontja.

Megközelítés

  • A túra a Hosszúhetény, kultúrház megállóhelytől indul, és ott is ér véget.

Parkolás

  • Parkolni a Hosszúhetény, kultúrház buszmegálló előtt (Pécs irányából), a Fő út mellett pedig a Tavasz vendéglővel szemben tudunk.

Koordináták

DD
46.163011, 18.352078
DMS
46°09'46.8"N 18°21'07.5"E
UTM
34T 295570 5115568
w3w 
///lapuló.kavicsok.eldug
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Mecsek turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
10,2 km
Időtartam
3:15 óra
Szintemelkedés
410 m
Szintcsökkenés
410 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Földtani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet Csúcstúra Körtúra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp