Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Látogatás a Bükk-fennsíkra, családi körtúra Lillafüred körül

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Bükk-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Zápor a Hámori-tavon, a tavaszi erdő harsány zöld tükörképével
    / Zápor a Hámori-tavon, a tavaszi erdő harsány zöld tükörképével
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Létrás-tető töbrös karsztfennsíkján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gólyahírmező a Garadna-patak égermocsarában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lillafüred feletti bükkösben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vesszős-völgy közepén frissítő forrás és pihenőhely nyújt kényelmet
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fennsíkperemi bükkös
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hámori-tó sétányán kezdjük túránkat
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szinva-patak egyik vízesése a lillafüredi sétány mellett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehér-kői mészkőréteget alagúttal keresztezzük Lillafüred felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi hangulat a Létrás-tető és a Savós-völgy találkozásánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsíkon hetekkel később érkezik a tavasz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alsó-vízesés, Lillafüred
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Anna-barlang (Lillafüred)
    Fénykép: Kozma Attila, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
  • / A Szent István-barlang
    Fénykép: Kozma Attila, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
  • / A romantikus palotaszálló a Szinva- és a Garadna-völgy találkozásánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km Alsó-vízesés, az … vízesése Anna-barlang (Lillafüred) Szent István-barlang (Lillafüred) Alsó-vízesés, az … vízesése

A Bükk-fennsík egy könnyen megközelíthető, jellemző szeletét járjuk be a patinás üdülőközpontból, Lillafüredről indulva. A mélyre vágódó völgyek találkozásánál fekvő turistaközpont, a csónakázótó és a kisvasút szöges ellentétben állnak a túra csúcspontján elénk táruló, töbrökkel hullámos, széles rétekkel nyitott fennsíki tájjal. A két szint között a Savós- és a Vesszős-völgy jelenti a felszíni kapcsolatot, míg a mélyben barlangok szövevényes hálózata köti össze a két világot.
nyitva
könnyű
8 km
3:00 óra
451 m
451 m

Túránk a felszínen követi a víz és az erózió egykori útját. A Szinva- és a Garadna-patakon keresztül folyik ki a hegységből a fennsík vízkészletének jelentős része. Mára ezeket az ivóvízellátás igájába hajtották, de az általuk kialakított táj még mindig gazdagon élő és szemet gyönyörködtető. Az oldott mészben gazdag patakokból vastag mésztufaréteg halmozódott fel épp a Palotaszálló alatt, ahol a Miskolc vízellátására létesített fúrás során tufabarlangok sorozatát találták. Manapság ezt a világviszonylatban is ritkán feltáruló képződményt kiépített járatokon keresztül csodálhatjuk meg az Anna-barlangban.

A mésztufagát eredetileg is felduzzasztotta a Garadna-patak vizét, de ezt a vashámorok miatt még nagyobb gáttal torlaszolták el, létrehozva hazánk egyik legfestőibb tavát, a sűrű tölgyesekkel és bükkösökkel körbevett Hámori-tavat. A tó felett, a patakvölgy szélesen kanyargó laposán égerfákkal sűrű mocsárerdő alakult ki, gazdagon virágzó, csermelyekkel, pangókkal, csobogókkal teli a vízi élővilág visszahódított birodalma.

A fennsíkra két, sziklás oldalakkal határolt, mára már száraz szurdokvölgy kapaszkodik fel. A Savóson megyünk fel a Jávorkútra tartó aszfaltúttal fogócskázva, míg a Vesszős embert próbáló meredélyén ereszkedünk. A Bükk-fennsík legkeletibb nyúlványa túránk legfelső szintje, ahol az egykori kaszálórétek maradványán, a töbrökkel hepehupás Létrás-tetőn sétálunk. Alattunk a horpadások víz által kioldott, mélybe törő barlangrendszereket rejtenek, melyek egy részét már sikerült feltárni a kutatóknak, de a javát még csak sejtjük.

Amit viszont mindig sikerül tetten érni, az a fennsík egyedi hangulata, ahol a hegylábi időjáráshoz képest általában annak szöges ellentétét találjuk. Nyáron sokszor itt képződnek az enyhülést hozó zivatarok, a tavasz később érkezik pár héttel, míg az őszi színek hamarabb ránk köszönnek. Amikor az ország a téli ködpaplan alatt fulladozva áhítozik a napért, itt verőfényes, tiszta levegő fogadja a túrázót. Érdemes hát minden évszakban felkeresni, titkait fürkészni ennek az elragadó vidéknek.

 

A szerző tippje

  • Amennyiben szeretnék friss forrásvízzel túrázni, a Hámori-tavat kerülő sétány második harmadában balról érkező kis csermely folyását kell követnünk a vasút felé vezető ösvényen. A tó felett kb. 100 méterre fakadó Eszperantó-forrásból minden időszakban meríthetünk, folyása egyenletes. A forrás körül kialakult plató alatt egyébként szép mésztufa képződményeket találunk.

  • A Létrás-tetői rét végétől nyugatnak, a P és S egyesült jelzésen egy rövid kitérővel két jól megközelíthető, típusos víznyelőbarlangot láthatunk közvetlenül a jávorkúti aszfaltútról. A Kis-Mogyorós-barlang egy sziklás garatnak hat a meredek hegyoldalban, míg a Tuskós-barlang egy kiugró sziklataréj mellett nyílik, és szélesre tátott szájjal feneketlen torokként nyeli el a bedőlt fákat, ahonnan nevét is kapta. A kitérő alig egy kilométer oda-vissza a jól járható aszfaltúton.

  • Lillafüred nem véletlenül épült ki kirándulóközpontnak a reformkorban. Szánjunk pár órát a hely megismerésére, ha már ebben az idilli környezetben, a Szinva és Garadna völgyének találkozásánál járunk. Kézenfekvő elveszni a bazársoron, vagy a lángost, sült pisztrángot, üdítőket kínáló büfék között, de a Hámori-tavon is csónakázhatunk a túra végén pihenésként. Lillafüreden két gyönyörű barlang is kiépült a turisták számára, a Szent István cseppkőbarlang és az egyedülálló, mésztufa üregek között nyitott Anna-barlang. Mindkét barlang remek élményt és felfrissülést jelent főként a meleg nyári napokon. Az Anna-barlang közvetlenül az ország legnagyobb, bár mesterségesen kialakított vízesése mellett nyílik.

  • Túránk végén elhaladunk Hermann Ottó háza mellett, ahol örökérvényű tudománytörténeti kiállítás tekinthető meg az utolsó magyar polihisztor életéről, munkásságáról.

  • Érdemes az ipartörténeti műemlékként fenmaradt kisvasúttal érkezni Lillafüredre, a Hámorokra és a Mély-völgyi viaduktra remek kilátást kínáló erdei pályán keresztül. A gyerekek kedvence adventi időszakban Mikulásvonatként üzemel, míg nyáron a legkellemesebb utazási mód a nyitott vagonban, hűs bükkerdőn keresztül érkezni Lillafüredre.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-08-18

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
619 m
Legalacsonyabb pont
309 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra nyomvonala néhány helyen keresztezi a Jávorkúti országutat, ahol körültekintően érdemes áthaladni, bár a kanyargós úton általában lassan közlekednek a járművek.
  • A Vesszős-völgy tetején, pont amint beindul a meredek ereszkedés, sok a kidőlt fa, letört faág. Ezért a turstaút kerül is a régi nyomvonalhoz képest az erdőben, aminek nyomvonalát nem egyszerű felfedezni. A letört gallyak között óvatosan lépkedjünk!

Kezdés

Lillafüred, Kisvasút állomás (313 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.103509, 20.622600
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°06'12.6"N 20°37'21.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 471904 5327873
w3w (what3words) 
///festészet.cserél.beparkol

Végpont

Lillafüred, Kisvasút állomás

Útleírás

Itiner:

  • A tó felé indulunk a P jelzésen, majd ezt követjük a túra több, mint felén át a Garadna- és Savós-völgyben a Létrás-tetőig.
  • A Jávorkúti útról a Létrás-tetőnél a S jelzésen balra fordulunk, ez vezet vissza Lillafüredig a Vesszős-völgyön át.
  • Az utolsó szakaszon Lillafüred szélétől (kemping) a P jelzésen sétálunk vissza a lillafüredi kisvasút állomásáig.

Útleírás:

Séta a Hámori-tó partján, a Garadna völgyében

A garadnai kisvasút lillafüredi állomásáról indulunk, a patinás erdészeti épülettől. Az állomás faszerkezetes fedett peronjáról a sínek alatt átvivő alagútba vezető lépcsősoron jutunk le a Palotaszálló szintjére. A 19. század végén épült romantikus épület festői környezetben, a Szinva- és a Garadna-patak találkozásánál őrködik a völgyek felett, mint egy valódi várkastély. Eredeti környezete jelentősen átalakult, a korábbi szurdokerdőhöz képest egy parkosított és beépített területen járunk. A két völgy találkozásánál a szintkülönbség és a magas oldott kalcium tartalmú patakok vize miatt kialakult mésztufagátat függőkerttel építették be. Az eredetileg a mésztufán lebukdácsoló, számos vízesést alkotó patakot a völgy szélére terelték, a mesterségesen kialakított zuhatag Magyarország legnagyobb vízesése lett.

A Palotaszálló kertjét balról kerüljük a P jelzésen, és a parkoló bejáratánál, a felsőtárkányi út kanyarjánál átvágunk a túloldalra, a kerektetős bódéhoz, melyet a helyiek csak „zsibbadt egérnek” neveznek. A szuvenír árus bódé túloldalán, támfalak között kanyarog a sétány a Hámori-tó partjáig. Azt gondolnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották a tavat, de valójában a Szinva-völgy vashámorai miatt épült a tó gátja. Bár magától is kialakult itt egy tó a mésztufagátak természetes duzzasztása miatt, melyet a diósgyőri pálos szerzetesek halastóként használtak, de a 19. század elején, a vashámorok vízenergiával működő kalapácsainak egyenletes vízellátására épült meg a mai duzzasztás. Mindemellett valóban használták a környék turistái, ahogy ma is csónakáznak a tavon, de a 20. század elején még fürdő is úszott a túlparton, ahol hűsölni lehetett a tó friss vizében.

A Hámori-tó smaragdzöld vize mentén, az árnyékos oldalban haladunk a hangulatos tóparti sétányon. Egy csónakházat kerülünk a tó közepénél, ami után szépen rálátunk a víztükörben tündöklő Palotaszállóra, és a bő kilométeren elnyújtózó vízfelületre. A sétány sziklák között kanyarog a tó közepénél, majd egy pihenőnél csermelyt keresztezünk. A kis patak a fennsíkról táplálkozó Eszperantó-forrásból ered. Egy kis ösvényen közelíthető meg rövid sétával a hangulatos forrásterasz. A tóparton kapaszkodó és néhány vízbe zuhant hatalmas bükk mellett érkezünk a Garadna-patak torkolatához, ahol gazdag vízi élővilág burjánzik. Tavasszal gólyahírek, acsalapuk virágzanak, de egész évben buja vízivilág tenyészik a tó és a mocsárvilág találkozásánál.

A tó végét elhagyva ugyanis az egész völgyfeneket elfoglaló, széles égermocsár szélén haladunk. A patak itt esését veszítve áradáskor fokozatosan tölti a völgyfeneket a Bükkből érkező hordalékkal, míg egyébként mélyíti a több ágra szakadó medret. Igazi vízi paradicsom alakult itt ki, vízirigót, jégmadarat gyakran látni a patak felett, gémek és a ritka fekete gólya is megfordul a mocsárban, míg a békászó sas igazi kuriózumként portyázik az égerfák sűrűjében. Tavasszal békák nászénekétől hangos a terület, és itt is összefüggő gólyahír-mező színezi élénksárgára az árnyas mocsárvilágot. Egy patakparti lapulevelek szegélyezte tisztásnál balkézre feltűnik a kisvasút viaduktja, mely a Savós-völgy mélyre hasító meredek bevágódását keresztezi. Itt kanyarodik ki a turistaút is a lankás völgytalpról, hogy hirtelen szökelléssel felkapaszkodjon a fennsíkra.

Kapaszkodás a Bükk-fennsíkra

Az eddigi kényelmes sétányt elhagyva, vadregényes turistaúton, meredek kapaszkodóval lábalunk ki a völgyből. A kisvasút hídja alatt átkelve, szaggatott szélű sziklaszorosban, mészkőgörgetegek között kezdjük a kapaszkodást. A hírhedt Savós-völgy megdolgoztat a hegyvidéki élményért.

Jobbról beérkezik a Jávorkútra tartó aszfaltút, mely vadul kanyarogva többször keresztezi utunkat. Mi is a völgy lankásabb bal oldalára térünk ki, ahogy azt a műút is teszi, és a Bükk északi oldalaira jellemző csarnokszerű bükkösben haladunk a lankásabbá váló ösvényen.

A Savós-völgy felső szakaszán újra sziklássá válik a hegyoldal. Egyre több a megtört vagy ívesen meghajolt fiatal gyertyán és bükk, a hegyoldal kidőlt fákkal teli. Ezek a 2017-es áprilisi hóesés áldozatai, amikor hatalmas hó hullott a már lombba borult Bükk-fennsíkra, megtörve, lehajlítva a fák nagy részét. 500 méter felett már elég hideg volt a hóeséshez, és 700 méteres magasságig volt már lombos az erdő, így pont ez a sáv kapta a legnagyobb terhet, és sérült a legjobban.

Létrástető, a fennsík keleti vége

A meredeken felénk tornyosuló sziklás hegyek azonban egyre közelebb kerülnek, és az ellaposodó völgyfőben, a Jávorkúti úttal kilépünk a Létrás-tető hosszan elnyúló tisztására. Itt érdemes egy rövid, pár száz méteres kitérőt tenni az aszfaltúton, ami mellett két felszakadt barlangi szájat is megtekinthetünk, így belátásunk nyílik a hegység mélyébe, a fennsíkot felépítő kőzetekbe.

A Létrás-tető rétekkel és mély gödrökkel hullámzó laposa a Bükk-fennsík tömegét nagyban adó mészkőtömb keleti elvégződése. Az oldékony mészkőben a hegység kiemelkedése során keletkezett repedések mentén üregeket, barlangokat tágít a mélybe szivárgó csapadékvíz, mely a hegység belsejében összegyűlve a völgytalpakon lép ki. A kioldott mészkő a fennsíkon gödröket, töbröket horpaszt, míg a völgytalpakon az újból kiváló mészkő torlaszokat épít, mint ahogy a Palotaszálló alatti mésztufagátaknál is látható.

A Jávorkúti utat a Savós-völgy bejáratánál keresztezzük, és a cserjés, bokros mélyedések között átvágunk a létrási réteken a S jelzést követve. Majd egy kilométeren át szlalomozunk a töbrök között, keresve a leginkább szintben haladó útvonalat. A fennsík rétjei tavasztól őszig virágszőnyegben pompáznak, a sárga bóbitás kankalintól a halványlila koronával ékes kikericsig. Délkelet felé egyre jobban kitárul a rét, melyet kökénybokrok és nyírfacsoportok tagolnak csak.

A szemben lévő oldalon nyílik a mostanra már egyesített Szepesi-Láner-barlangrendszer, ami a feltételezések szerint egy kiterjedt barlangi hálózat egyik eleme. A 20. század közepén ugyanis „megfestették” a végponton lévő barlangi tó vizét, ami napok múlva több forrásban is előbukkant, mind a Garadna, mind a Szinva völgyében.

A rét túloldalán tisztes szálerdőben folytatjuk utunkat az erdőgazdasági úton. Egy utolsó lankás emelkedőn kelünk át a Vesszős-oldal nyergébe. Keresztezünk egy dózerutat, ami balra a közeli István-lápai-barlanghoz vezet, melyet sokáig Magyarország legmélyebb barlangjaként tartottak számon. A jelenleg ismert járatok tekintélyes 245 méter mélységig hatolnak, de a vízalatti szűkület végpontján még biztosan van tovább, hiszen az itteni vizek is a Garadna és a Szinva völgyében törnek a felszínre, sejtetve a folytatást.

Vesszőfutás Lillafüredre a Vesszős-völgyben

A nyereg túloldalán, tovább a S jelzés mentén lankásan ereszkedni kezdünk az öreg bükkösben. Nagyobb területen irtásokon, a hó- és szélkárból visszamaradt fiatalosban halad az ösvény, mely egyre határozottabban bevág a fennsík keleti leszakadásába. Itt kezdődik az eleinte még csak enyhe vájatként jelentkező Vesszős-völgy. A fatörmelékkel teli bevágásban haladt egykor az út, mely most kénytelen az oldalban kerülni a járhatatlan völgytalp miatt. A kialakuló szurdokban aztán mi is mélyre hatolunk a köves völgytalppal. Bokaforgató, embert próbáló ereszkedés következik, mely kikerülhető a nyeregből induló lankás, de jelzetlen erdőgazdasági úton.

Ezt a dózerutat keresztezzük a völgy felső, majd alsó szakaszán is. Az első keresztezésnél, ahol egy hurkot ír le az erdőgazdasági út, már magasba törő bükkök csarnokában járunk az egyre árnyékosabb, mélyre vágódó völgyben. Jobb kézre pihenő és foglalt karsztforrás fogad. A Vesszős-forrásnál érdemes kicsit szusszanni, felfrissülni, az ereszkedés nehezebb részét itt már letudtuk. A völgy alsó szakasza kevésbé meredek, a sziklás oldalak itt már magasan, két oldalt boltozódnak.

A jobb oldali gerinc bekanyarodik elénk, így enyhe ívben balra térünk a völggyel. A sziklás völgytorkolatnál egy kis ösvényen, balra barlang beszakadását fedezhetjük fel egy sziklafal alatti hasadékban. Lépcsősoron jutunk ki a Szinva-völgy aljára, ahol az Egri országutat keresztezzük, és az 5-ös busz végállomásához érkezünk. Akár itt is befejezhetjük a túrát, de még egy rövid sétával bezárhatjuk a kört a kisvasút állomásáig.

A Szinva-patak felett átkelve, a volt katonasági épületeknél, a sportliget mellett a hegyoldalba kanyarodva egy hangulatos sétányon fejezhetjük be a túrát. A Fehér-kő lábánál a P és Z jelzést követjük balra az erdei sétányon, ami egy Mária-szobor mellett halad el, ahonnan jól láthatóan folytatódnak az élére állított mészkőrétegek a fennsík keleti letörésében. A sziklavonulattól jobbra a völgytalpon nyílik a Szent István-barlang, a Létrás-tetőn beszivárgó vizek egykori forrásbarlangja, amit kiépítve, kivilágítva megnyitottak a nagyközönség előtt.

A tekintélyes mészkőlapokon egy alagút vezet keresztül, majd a túloldalon sziklás környezetben, teraszon oldalaz a sétány. A völgytalpra kanyarodva a Z jelzés a büfé és bazár soron, míg a P jelzés a sziklák tövénél, a Szinva-patak mentén ereszkedik le a lillafüredi vasútállomás mögötti parkba, ahonnan már látszik az állomás faszerkezetes patinás épülete, túránk végpontja.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Lillafüred, Palotaszálló megállóig busszal, vagy a Mikolcról közelekedő erdei vasúttal utazhatunk Lillafüred állomásig. 

Megközelítés

  • A buszmegállótól 20 méterre vissza, északeleti irányban, az épület túloldalán található a lillafüredi kisvasútállomás, túránk kiindulópontja.

Autóval

  • Pár száz méterrel feljebb a vasútállomástól, Bükkszentkereszt irányában található fizetős parkoló.
  • Kicsit feljebb, a turista parknál ingyenes a megállás.
  • Mindkettő közelében elhalad a túra nyomvonala, így könnyedén be tudunk kapcsolódni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.103509, 20.622600
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°06'12.6"N 20°37'21.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 471904 5327873
w3w (what3words) 
///festészet.cserél.beparkol
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,3
(3)
Profilkép
Bódis Dávid
Ma · Közösség
Összességében jó volt, sportértéke van, elég combos volt ahhoz képest hogy könnyű túra. Ősszel voltunk szép volt a tàj is, panorámás kilátóhely nincs az út során. Illetve eső után, csak akkor ajánlom max ha nem zavar a nagy sár.
Mutass többet!
Sunday, October 25, 2020 08:20:09
Fénykép: Bódis Dávid, Community
Sunday, October 25, 2020 08:20:28
Fénykép: Bódis Dávid, Community
Sunday, October 25, 2020 08:20:42
Fénykép: Bódis Dávid, Community
Soós Gyula
2020-09-28 · Közösség
Fontos, hogy a sárga jelzés 60%-a gyakorlatilag járhatatlan, benőtte a derékig vagy még magasabbra érő aljnövényzet stb. Leküzdhető nagy nehezen.
Mutass többet!
2020. szeptember 28., hétfő 13:48
Fénykép: Gyula Soós, Közösség
2020. szeptember 28., hétfő 13:48
Fénykép: Gyula Soós, Közösség
2020. szeptember 28., hétfő 13:48
Fénykép: Gyula Soós, Közösség
Soós József
2020-09-13 · Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 18:12:26
Fénykép: Soós József, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 18:12:41
Fénykép: Soós József, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 18:12:49
Fénykép: Soós József, Közösség

A többiek fényképei

Sunday, October 25, 2020 08:20:09
Sunday, October 25, 2020 08:20:28
Sunday, October 25, 2020 08:20:42
2020. szeptember 28., hétfő 13:48
+ 5

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
8 km
Időtartam
3:00óra
Szintemelkedés
451 m
Szintcsökkenés
451 m
Körtúra Földtani érdekességek Család- és gyerekbarát Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp