Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Kőszegi panorámatúra

Gyalogtúra · járható
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Kálvária templomtól Kőszeg irányába
    / Kilátás a Kálvária templomtól Kőszeg irányába
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőszegi Szent Kereszt felmagasztalása-templom a Kálvária-hegyen (Kálvária templom)
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Út az Ördögtányér-szikla felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ördögtányér-szikla
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Mohás-kút forrásnál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőszeg
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Kőszeg)
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Herman Ottó-szikla
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőszegi koronaőrző bunker
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Alpannonia Túra- … (Kőszeg) Trianoni-kereszt (Kőszeg) Óház-kilátó Hétforrás Pintér-tető Jurisics-vár (Kőszeg)

A látványos, panorámás kilátópontokban bővelkedő túra végén a hegység természeti értékeit bemutató Bechtold István látogatóközpontba is betérhetünk.

járható
közepes
11,8 km
3:41 óra
545 m
536 m

Ezen a kellemes túrán begyűjthetjük a Kőszegi-hegységből a Bécsi-Alpok felé nyíló kilátások legjavát. Az egyik legszebb panoráma a Pintér-tetőről nyílik, de a Schneeberg például a Trianon-kereszttől is jól mutat, ami csak pár száz méterre van a szintén lenyűgöző kilátást adó Kálvária templomtól. A Kőszegről szinte mindenhonnan látható, ikonikus épület egy pestisjárvány idején tett fogadalomnak köszönhetően épült meg.

Túránk erdei részén a három évszázados, lenyűgöző méretű Fatalin bükkök mellett felfedezzük az ördög tányérját is, egy szikla formájában. A Hétforrás hűvös pihenőjében készülhetünk fel a csodás panorámájú Óház-kilátó megmászására, majd egy másik hangulatos pihenőhelyet is útba ejtünk a Mohás-kútnál. Kőszegre a Kenyér-hegy tövében érünk vissza, de mielőtt befejeznénk túránkat, még megállhatunk a Bechtold István Látogatóközpontnál is, itt is akad bőven látnivaló.

A lenyűgöző kilátások és a helyenként meredekebb utak miatt tervezzük hosszabbra a kirándulást, akár egész naposra, így mindenre marad időnk.

A szerző tippje

  • Az Óház-kilátótól leérve a Terv-útra, azon balra kb. 100 m kitérővel elérhető a Velemi Mészfillit Formációt feltáró védett földtani alapszelvény. Oldalában Herman Ottó emléktábláját látjatjuk.
  • Kőszeg rengeteg látnivalót rejt, érdemes a kisvárosra is elegendő időt szánni!
outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-04-20

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
600 m
Legalacsonyabb pont
276 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Z jelzés Terv-útra levezető szakasza nagyon meredek, főleg sáros időben figyeljünk minden lépésre!

Kezdőpont

Kőszeg, Mezőgazdasági Technikum buszmegálló (275 m)
Koordináták:
földrajzi
47.392328, 16.540447
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 616252 5249914

Végpont

Kőszeg, Várkör 98. buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól az Árpád téren át észak felé indulunk a K jelzésen.
  • A templom mellett továbbhaladva elérjük a Trianoni kereszthez vezető K+ jelzés leágazását, ezen teszünk egy oda-vissza kitérőt.
  • Visszatérünk a K jelzésre, amit a Pintér-tető utánig követünk.
  • Az aszfaltos feltáróúton átkelve a K▲ jelzést követjük a Fatalin-bükkökig.
  • A nem sokkal utánuk lévő kereszteződésben jobbra kanyarodunk a K● jelzésen a Hétforráshoz.
  • A forrástól visszafelé indulunk a K jelzésen, és meredeken emelkedünk az Óház-kilátóig.
  • A kilátót dél felé hagyjuk el a Z jelzésen.
  • Egy T-elágazásba érve a S jelzésen balra fordulunk.
  • Kőszegre beérve a díszkút után kb. 200 m múlva a Z jelzéssel balra fordulunk a Park utcára a látogatóközpont felé.
  • A Hunyadi János utcán érünk a túránk végét jelentő buszmegállóhoz.

A túráról részletesen

Kőszegről a Trianoni-keresztig

A buszmegállótól az Árpád téren át észak felé indulunk a K jelzésen, majd a Sziget és az abból balra nyíló Kálvária utcán jutunk el a koronaőrző bunkerhez. A pincerendszerben a Szálasi-kormány menekülésekor 1945. márciusában őrizték egy ideig a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. A felbecsülhetetlen értékű magyar koronázási ereklye Ausztriába majd onnan Amerikába tartó hosszú útja végén csak 33 évvel később, 1978-ban került vissza Magyarországra.

Innen balra tartva egy idős fák árnyékolta, stációk szegélyezte meredek földúton jutunk fel a hegység északkeleti végén elhelyezkedő Kálvária-hegyre, ahol a Kőszeg szinte minden pontjáról látható Szent Kereszt Felmagasztalása titulusú templom található. Helyén már 1686-ban is állt egy fából ácsolt kereszt, amely helyett Lósy Lipót jezsuita szerzetes 1726-ben kő feszületet, valamint azzal egyidejűleg a hegy lábától kiindulva nyolc fakeresztet állíttatott, majd 1727-ben felépült a deszkából ácsolt Szent Sír-kápolna. A kálvária ma is látható Ludwig Schöne által tervezett stációit 1890-ben építették, melyekbe az öntött domborművek 1895-ben kerültek, a régi reliefeket pedig a kápolna kerítőfalába és a remetelak oldalába falazták.

A Rákóczi-féle szabadságharc bukása utáni pestisjárvány idején Kőszeg lakossága fogadalmat tett. Ennek eredményeként a hegyen 1715-re felépült egy Szent Donát titulusú templom, amelyet később a Fájdalmas Szűzről neveztek el.

A ma is látható kálvária templom építése 1729-ben indult többek között Pállfy Miklós nádor és az Agónia Társulat adományaiból, ami így 1735-re el is készült. Egy helyi legenda szerint a templom építésekor a hívek a mintegy 70 000 darab téglát kettesével kereszt alakba rakva, kézben hordták fel. Építészeti érdekessége az egy síkba helyezett három torony, illetve provinciális barokk stílusa ellenére díszítetlensége. A lépcső mellvédjein Szent Péter és Szent Veronika, valamint két síró angyal szobra áll. 

A templom mellé egy év múlva egy remetelak is épült, kertjét és az abban lévő kutat kőfallal vették körül. Az első templomgondozó remetét a kálváriatemplom lépcsője melletti falba temették. Emlékét az apszis mögött állított kovácsoltvas kereszt és a falba illesztett német nyelvű szöveg őrzi. A templom mellett továbbhaladva érdemes néhány pillantást vetni a kerítőfal reliefjeire is.

Hamarosan elérjük a K+ jelzés leágazását, amin a Trianoni kereszthez tehetünk egy rövid kitérőt. A trianoni békediktátum mementójaként 1936-ban épített, csaknem 8 méter magas keresztet már 1932-ben megtervezték, és eredetileg a városban akarták felállítani, a török ostrom 400. évfordulójára. Végül ez a nagymúltú kirándulóhely adott helyet neki, melynek kedveltségét mutatja, hogy 1882-ben Chernel Kálmán kőpadot állíttatott erre, az akkoriban Vöröskőfejtőként emlegetett kilátópontra, melyről szép kilátás nyílik Ausztria felé a Schneeberg termetes tömbjével. A hidegháború éveiben a szigorú határőrizet miatt a kereszt nem volt látogatható.

A Pintér-tető és a Hétforrás

Visszatérünk a K jelzésre, amin fiatalosban haladunk tovább, nem sokkal később pedig élesen jobbra kanyarodva egy bükkösben kezdjük meg emelkedésünket a Kőszegi-hegység főgerincének északkeleti kezdőpontjára, a pazar panorámájú Pintér-tetőre. A hegy 1920-as években megjelenő nevének eredete nem tisztázott, de mivel az itteni erdők 1945-ig Kőszeg város tulajdonában álltak, a név nem a tulajdonosra utalhat, hanem az erdő fáit felhasználó pintérekre.

Az egykor Merengőnek hívott kilátópontról a burgenlandi dombvidék fölé magasodó Schneeberg melletti másik 2000-es hegyet, a Rax hosszan elnyúló platóját és a Hohe Wand impozáns sziklafalát is megpillanthatjuk. Az 1800-as évek végétől az I. világháborúig egy kilátót  is terveztek ide építeni (Jurisics Miklósról elnevezve), melyről Kőszeg is látható lett volna. Az adakozást segítendő bálokból és zenés mulatságokból 3300 korona gyűlt össze, de a világháború végül meghiúsította az építkezést.

Leereszkedünk az alattunk futó földútra, amely egy jobbos kanyar után eléri az aszfaltos feltáróutat. Ezen átkelve, és a K▲ jelzést követve kocsánytalan tölgyesbe érünk, amelynek gyepszintjében szép, egyvirágú gyöngyperjés zöldell. Az erdőn keresztül hamarosan a jellegzetes formájú, kvarcfillit anyagú Ördögtányér-sziklához érünk. A Kalapos-kövekhez hasonló kinézetű tömb tetején egy tányérra emlékeztető mélyedést látni, innen ered a neve. Nemsokára a mintegy 300 éves famatuzsálemekhez, a Fatalin-bükkökhöz jutunk. A hatalmas hagyásfák átvészelték az évszázadok során végzett többszöri fakitermelést, így váltak az egykori bükkerdő utolsó hírmondóivá.

A nem sokkal utánuk lévő kereszteződésben jobbra kanyarodunk a Hétforráshoz vezető K● jelzésen. A kezdetben keskenyebb ösvény széles földútba torkollik, majd hűs bükkös alatt futó keskeny ösvényen érjük el a keresztkúti aszfaltos utat. Innen a K és K● jelzés együttesen vezet el minket a hegység legbővizűbb forrásához.

A Hétforráshoz első írásos említése már a 14. században megjelenik „Várkuta” néven, mely a közeli kőszegi Felsővárra, a mai Óházra utal. 1891 körül, a közelgő millenium alkalmából a hét magyar törzs nevével ellátott táblákat helyeztek ki a forrás kifolyói alá, azóta Hétvezér-forrásnak is hívják. A párkányzaton kifolyó vize egy medencét táplál, majd utána a Gyöngyös-patak felé szalad tovább. 

A forrás mellett is költ a hegyi billegető, ami a hegyi patakok környékének ritka rovarevő énekes madara. Hazai fészkelő állománya mindössze 2-300 párra tehető. 

Fel a Óház-kilátóba

A forrástól visszafelé indulunk a K jelzésen, és átkelünk az aszfaltos, majd egy kavicsos úton, ami után meredeken emelkedünk egészen az Óház-tető csúcsán álló kilátóig. A 609 m magas hegyen állt a 13. században Kőszeg első vára, a Felsővár, vagy másik nevén az Óvár, ami a 14. század környékén az Alsóvár létrejöttével fokozatosan elvesztette jelentőségét. Helyén már a 9. században is hatalmas méretű, fallal és felvonóhíddal rendelkező vár állhatott. Első írásos említése 1248-ból való (Castrum Kwszug), amikor a Frigyes osztrák herceg által elfoglalt várat IV. Béla csapatai visszafoglalták, tehát a Kőszeg név eredetileg az Óház-tetőn épített Felsővárra vonatkozott. A város régi magyar neve Gyöngyös volt, ebből származik annak német Güns elnevezése.

A vár feltárását célzó régészeti kutatások már 1894-ben megindultak, azonban a 20x12,3 méteres külső méretű, közel 2 m vastag falakkal épült lakótornyot és a 8x7 méteres déli kapubástyát a hozzá csatlakozó várfal szakasszal csak 1991 és 1995 között tárták fel. A bástyához egy felvonóhidas gyaloghíd vezetett, melynek a sziklába vágott helye ma is látható.

A hegycsúcs északnyugati meredek lejtőjét kivéve mély árok veszi körül a kis hegytetőt, a leginkább támadható délnyugati oldalon egy sekélyebb külső árkot is találunk. Szintén a védelmet szolgálta, hogy a torony legalsó szintjén nem volt ajtó, az első emeleti bejáratokat lépcsőn lehetett elérni. A várban egy 11 méter mély, majdnem 2 méter belsőátmérőjű ciszterna mélyült, mivel vizet legközelebb a Hétforrástól tudtak nyerni. A vár feltehetően az 1455-ös osztrák-magyar harcok során pusztult el.

Romjai helyén először fából, majd 1896-ban kőből épült kilátó. A mai kilátót 1996-ban építették az akkoriban feltárt lakótorony alapjaira. Szép kilátás nyílik belőle Kőszegre, Szombathelyre, a Ságra és a Somlóra, a Bakonyra, a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegységre, a Rendeki-hegyre és a Zalai-dombságra. Ausztriába is átlátnunk: a Schneeberg csúcsa után a Bucklige Welt dombokkal tűzdelt térsége következik, majd a Fertő-tó és a mögötte fekvő Lajta-hegység, oldalában a szélerőművek tömkelegével.

Vissza Kőszegre

A kilátót dél felé hagyjuk el, majd a kereszteződésben a Z jelzésen egyenesen továbbhaladva, egy bükkösben kezdjük meg az ereszkedést. Az aszfaltos út keresztezése után hamarosan elhaladunk a Steinbach-kő mellett, majd egy derékszögű balos kanyar után meredek szakasz vezet le a Terv-út túloldalán induló Mohás útig. Figyeljünk minden lépésre!

A Kőszeget Velemmel összekötő erdei Terv út kanyarján átkelve érünk a Mohás-forráshoz, melyet az 1960-as években a Jurisics Gimnázium diákjai és tanárai építettek ki. Mellette tűzrakóhellyel és esőbeállóval felszerelt erdei pihenőhelyet találunk.

Innen már nincs messze a település széle. A kellemesen lejtős úton a házak előtt jobbra fordulunk, majd a Szabó-hegyet megkerülve érjük el a S jelzést. Ezen balra indulunk, és elhaladunk a Kenyér-hegy mellett, melyet az alatta folyó Tamás-árok fűrészelt le a Szabó-hegy gerincéről. Egy helyi elbeszélés szerint a napóleoni háborúk idején kitört éhínség idején 7 db kenyérért vásárolta meg új gazdája a kis dombot, ezt azonban történelmi tények egyelőre nem igazolták.

A Szabóhegyi utcán érünk be Kőszeg belterületére. A magas szénsavtartalmú forrásvizet adó díszkút után nem sokkal a Z jelzéssel balra fordulunk a Park utcára, amin egyenesen a Kőszegi-hegység értékeit bemutató Bechtold István Látogatóközponthoz érünk. Az Őrségi Nemzeti Park által üzemeltetett épületben a vidékre jellemző, a Kárpát-medence és az Alpok találkozásánál kialakult különleges élővilágot ismerhetjük meg. Külön figyelmet szentelnek a madaraknak, interaktív tárlaton válhatunk a szárnyasok szakavatott ismerőivé. Ha gyerekekkel vagyunk, érdemes végigmenni a látogatóközpont körüli élményösvényen is, ahol például óriáskirakó és gólyalabirintus segítségével, játékos formában kerülhetünk közelebb a minket körülvevő természethez. És ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki az innen pár percre lévő apró arborétumot se (Chernek-kert), amelyben madárvédelmi mentőközpont is működik.

A látogatóközponttól a Hunyadi János utcán egyenesen a Jurisics-várat körbeölelő Várkörre érünk, túránk végpontjához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Kőszegre főleg Szombathely, Sopron és Bozsok felől érkeznek buszok. Kőszegen a Mezőgazdasági Technikum megállónál kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul.
  • A túra a Kőszeg, Várkör 98. megállónál végződik. Innen a Várkör utcán jutunk el a parkolókig, vagy tovább, a Pék utcán keresztül az indulópontunkig.

Autóval

  • A Pék utcai vagy a vár parkolója éppen az indulás és érkezési pont között található.
  • Kőszeg belvárosában és környékén fizetős a parkolás, szombaton is!
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Kőszegi-hegység turistatérkép

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
járható
Nehézség
közepes
Hossz
11,8 km
Időtartam
3:41óra
Szintemelkedés
545 m
Szintcsökkenés
536 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!