Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Körtúra a történelem és bányászat tükrében

Gyalogtúra · Tokaj-Zempléni-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Jégbarlang (táró) bejárata alatt fakad a Mátyás-kút
    / A Jégbarlang (táró) bejárata alatt fakad a Mátyás-kút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehér-hegyi kőfejtőhöz (nemesagyagbánya) vezető úton
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Teréz-táró bejárata (már csak a denevérek közlekednek rajta)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyet tartó faácsolat a Teréz-táró járatában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Veresvíz-patak a monda szerint a táróba veszett bányászok vérétől vörös
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hajdani bányászkolónia, Koncfalva romjait leljük a Veresvíz-patak völgyében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanösvény tábláinak segítségével megismerjük a helyszínek érdekességeit
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy horpa mélybe ásító torka, a Jó-hegy kínálta gazdagság egykori forrása
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jó-hegy gerince gyönyörű tölgyerdő otthona
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km
Túránkkal bepillantunk a Telkibánya feletti erdőkbe, ahol a bányászat évszázados múltját, a középkori tárókat, horpákat és az egykori bányatelepet járjuk végig. Meghitt természeti környezetben, a bányászlakások alig felismerhető romjaival, a tájba mélyre hatoló, gyógyuló sebeket felkeresve teszünk egy időutazást és elevenítjük fel a bányászmúltat a Veres-víz-patak völgyének öreg bükkösén keresztül a Kánya-hegy tölgyesekkel fedett hátán át. Feloldozásként kiindulópontunk mellett meglátogatjuk Szép Ilonka romantikus sírhelyét Mátyás Király kútjánál, ahol a mindig párás patakvölgyre leheli hűvös lélegzetét a hegy a „Jégbarlang” kapuján át.
nyitva
könnyű
8 km
2:30 óra
315 m
315 m

„Hol Telkibánya bércein lebeg bozótos erdő kétes árnya,

S a fejsze egyhangúan döng, kopog, odvas bükkök tövébe vágva,

Hol vén fukar módjára, a bérc sziklás ölébe rejti kincseit,

S megátalkodva állja, tűri a kutató bányász vas-ékeit:

Áll Kányahegy, itt hajdanában arany- s ezüstre vitt a gazdag ér;

Öléből most forrás buzog fel, veres habokkal, mintha volna vér.

Lelkem varázs fuvallat éri állván a bércen s a patak felett;

S im titkos ajk susog fülembe, csodás regében ó történetet.”

   /Tompa Mihály: Verespatak - részlet/

A Tokaji-hegység vulkáni tömege ásványi nyersanyagokban gazdag, ennek következtében egészen az ősidőkre nyúlik vissza a bányászat múltja. A Tokaji-hegy obszidiánját már a kőkorszak embere használta, az innen származó eszközök eljutottak szerte Európába. A rátkai kaolinbánya egyik üregében agancsból készült ősi kaparókat találtak a neolitikumból.

A fémeket csak viszonylag későn fedezték fel a területen, így a Telkibánya feletti Kánya-hegy érces telérjeit csak az Árpád-korban kezdték el termelni. A bányatechnikák viszonylagos fejlettsége ebben az időben már sokak számára lehetőséget nyújtott a haszonszerzésre, így rövid idő alatt felvirágzott a bányászat és a település a könnyen hozzáférhető ércvagyonnak köszönhetően. Bár ahhoz eléggé rejtve volt a kvarctelérekben, hogy csak szakavatott szem fedezze fel, így maradhatott meg egész a 12-13. századig. A milliméter alatti termésarany hintve a kvarcban, egyéb ásványokkal együtt bújt meg. Az ércet kibontás után ércőrlőkben kellett finomra aprítani, míg ülepítéssel és válogatással, (később foncsorozással) nyerték ki az olvasztókba kerülő termésaranyat.

Az érc felfedezése mellett Károly Róbert gazdaságpolitikája is lendített a felemelkedésen. Az addigi hagyományos cserekereskedelem után az Anjou uralkodó által bevezetett egységes és nehezen hamisítható aranyforintnak köszönhetően új szintre emelte a kereskedelmet. Ő szabályozta a telekviszonyokat is, ami a sorra felfedezett telérek szoros elhelyezkedése miatt nagy fontossággal bírt. Megsokasodtak a fejtések, egy-egy telérkibukkanáson különböző csapatok dolgoztak közel egymáshoz.

Hegyi faluból hamar bányavárosi rangra lépett Telkibánya, aminek köszönhetően népessége, polgársága megsokszorozódott, kiváltságai eredményeképp jómód bontakozott ki. A város Zsigmond király uralkodása alatt érte el fénykorát a 15. században. Sajnos ekkorra tehető a huszita betörés is a vidéken. A rablóhadak sanyargatása ellenére a jövedelmező bányászat fennmaradt és tovább termelt - igaz, a nagyobb épületek és a vár megsemmisült.

A törést a felszínről könnyen elérhető telérek kimerülése és az aranyban gazdag új kontinens, Amerika felfedezése okozta. A 15. század végén még a Thurzók tulajdonába kerülve Thurzó János technikai újításainak köszönhetően maradt életben a bányászat. Ekkor szálltak alá a mélyebb szintekre és létesültek a hegy belsejébe vezető tárók. A Lipót-akna, a Teréz- és Ferdinánd-tárók, a Mária-bánya mind ekkor keletkezett, és a Veres-vízi-altárót is tovább mélyítették a járatok víztelenítése érdekében.

A mélyműveléshez kapcsolódik a leghíresebb legenda, amit Tompa Mihály énekelt meg a 360 mélyben pusztult bányászról. Bár a kor technikája szerint ennyien nem lehettek lent egyik táróban sem, bányászszerencsétlenségek biztosan történtek. Bizonyították, hogy a bányászat fénykorában, a 15. század derekán komoly földrengés rázta meg a vidéket, ami feltehetően bányászéleteket is követelt, és alapja lehetett a legendának.

A 17. század végén II. Rákóczi Ferenc újra üzembe helyezte a bányákat a Habsburgok elleni háború finanszírozására. A 18. század elején a királyi kincstár beruházott a bányatechnológia korszerűsítésébe, aminek következében gazdaságosan működött a kitermelés még közel egy évszázadig.

Vállalkozók kezei között halt el Telkibánya bányásztörténete, akik már nem tudtak nagyobb haszonra szert tenni, így 1880-ban hátra hagyták a tárókat és a bányásztelepet. Még a II. világháború után megkutatták a területet, de az akkori aranyárfolyamon nem lett volna gazdaságos a termelés, így a hegy egyben maradt. Egyedül egy katonai lokátor épült azóta a Kánya-hegyre, de ez már egy másik történet.

A szerző tippje

  • A körtúra két leglátványosabb eleme a Vörös-víz-patak völgyének felhagyott bányásztelepje és a Jó-hegyi horpák. Ha hosszúnak találjuk a túrát, ez a két helyszín is remek körtúrát ad ki alig 3 kilométeren, így kevesebb mint felére csökkentjük a távot és a szintet is. Ehhez a S↺ jelzést kell követnünk, illetve a manó formájú PT jelzést.
  • Telkibánya északi utcájában találjuk az ipartörténeti kiállítást a régi porcelángyár épületében. A nemesércbányászattal kapcsolatban a Bózsvai út mentén találunk múzeumot és kiállítást.
  • Telkibánya megannyi szállással kínál hosszabb kikapcsolódást a hegység peremén. Érdemes a faluban megszállni és a bányászati emlékeket felfűző túra után a déli oldal kiterjedt erdőségeit, vadregényes völgyeit és kaszálókkal, sziklás hegyetetőkkel hullámzó bérceit is felkeresni. A történelem iránt fogékonyak ajánlott a már Gönchöz és Fonyhoz tartozó, de Telkibánya felől a P jelzésen legkönnyebben megközelíthető pálos kolostorrom és az Amadé-vár.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-31
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
513 m
Legalacsonyabb pont
276 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A tárók és horpák peremein óvatosan mozogjunk, ne közelítsük meg túlzottan a leszakadást, mert komoly mélységeket rejthetnek a letörések és a meredek, sziklás peremen egyébként is komoly sérüléseket szerezhetünk.
  • A túra egy szakasza a radarállomáshoz vezető aszfaltúton vezet. Bár a forgalom minimális, azért kellő odafigyeléssel haladjunk az úton.

Javaslatok és linkek

A jelzés nehezen és csak egy irányban követhető, ezért érdemes a nyomvonalat a TERMÉSZETJÁRÓ appon bejárni.

Kezdés

Erdész-bányász pihenő (Telkibánya közelében) (281 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.489019, 21.403635
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°29'20.5"N 21°24'13.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 529823 5370733
w3w (what3words) 
///írisz.bükkfák.éjféli

Végpont

Erdész-bányász pihenő

Útleírás

Itiner:

  • A kiindulóponttól észak felé indulva végig a piros manó PT jelzéseit követjük a Veres-víz-forrás, a Lipót-akna, a Teréz-akna és a Jó-hegy érintésével.
  • Az aszfalton röviden a POO jelzést követjük; a meredek balkanyarnál a burkolt utat elhagyva visszatérünk a PT jelzésre.
  • Mátyás király kútjához, a Jégbarlanghoz és Szép Ilonka sírjához a S● jelzésen teszünk a túra végén kitérőt déli irányban.

A túráról részletesen:

Látogatás Koncfalván

A Veres-víz völgyének alján a tágas erdei tisztás szélén esőbeálló, padok és asztalok, tűzrakó hely fogadja a vándort. Az erdész-bányász barátság pihenőt a 70-es években építették ki a két szakma szoros együttélésének emlékére. Valóban, ahol egykor a bányászok olvasztották az ércet, támasztották alá a tárókat a környező erdők faanyagával, most az erdészek használják a bányászaton, kohászaton alapuló technikai vívmányokat az erdők döntésére. Bár a balták és fűrészek már rég nem serénykedtek itt a Veres-vízi-völgy alján, ennek köszönhetően tekintélyes bükktörzsek között vezet utunk eleje.

A rét utáni rövid szakasz közös a visszatérő útvonallal, ami a gerincen érkezik - mi a patakátkelés után az útelágazásnál jobbra, a piros manó (PT jelzés) mutatta irányt követjük a völgyben. Közel egy kilométeres ez a patak menti, rendkívül hangulatos szakasz a völgytalpon meghagyott öreg bükkösben. Fokozatosan emelkedik a sekély völgy; egy ponton hullámos felszínt, kis teraszokat és dombokat kerülget az ösvény a hegy felőli bevágások alján. Az átrendezett domborzat az egykori bányászat nyoma: itt a völgytalpon mélyítették azokat az altárókat, melyekkel a telérekhez vezető aknák és tárók víztelenítését oldották meg. Ilyen volt a Veres-vízi-altáró, ami másfél kilométer mélyen hatolt a hegy belsejébe, hogy annak vizét elvezesse; ezt a járatok összenyitásával szállítási útvonalként is használták.

A dombok közül pár rakott kőfal is előtűnik, ami mind a bánya 18. századi újraéledésének hagyatéka. A középkor derekán, a bányászat fénykorában létezett itt egy bányásztelep is, Koncfalva, ahol a hegytetőn kitermelt ércet dolgozták fel. Az arany ülepítéséhez ugyanis állandó vízfolyásra volt szükség, ami a völgy alján itt, a Veres-víz-forrásnál állt rendelkezésre. A település romjai már csak mint földhalmok emlékeztetnek a letűnt, mozgalmas időkre.

Az egykori település felett kikanyarodik az út a szétterülő völgyből, és a lankásabb térszínen kapaszkodik balra a horpák irányába, ahol a bányászat oroszlánrésze történt. Ezen az úton tudunk rövidíteni, ha csak a rövid bejárásra van időnk, energiánk - mi azonban folytatjuk a völgyben felfelé a nagyobb kört a manó útmutatásával.

A Fehér- és a Kánya-hegy oldalában

A völgy az elágazás felett egyre tágasabb teknőt formál, az öreg bükkös is megritkul. Egy irtás fiatalosán törünk át az egyre keskenyebb ösvényen, ami jobbra felkanyarodik a Fehér-hegy oldalába, ahol csatlakozik a fehér-hegyi kőfejtő dózerútjához. Felettünk a fiatalos erdő sűrű lombjain világít keresztül a valóban fehér színű hegy bányája. A kaolinosodott riolitot fejtették itt egykor a telkibányai kőedénygyár részére, bár a füzérradványi illitbánya jobb nyersanyagot szolgáltatott, így hamar befejezték a termelést.

Egyenletes emelkedéssel hatolunk feljebb a kényelmes dózerúton, ami a felső szakaszon kacskaringósan kerüli a Veres-vízi-patak felső eredését és a völgyfő katlanját. Kiérkezünk a Fehérhegyi útra (a lokátorhoz vezető aszfaltra), amit még egy rövid szakaszon felfelé, jobbra követünk a KOO jelzésre váltva. Sajnos a hegyoldal fiatalos erdeje sem kilátással, sem erdei élménnyel nem kecsegtet, ellenben hamar hátrahagyjuk. Az út meredek balkanyarja után leágazik az ösvény (KT jelzés), és rögtön meg is érkezünk a Lipót-aknához, a hegy legmélyebb üregéhez.

Eredetileg a különböző bányatárók összekapcsolására, a levegőztetés miatt mélyítették ezt a függőleges üreget, ahol a kezdetekben még létrák segítségével szálltak alá a bányászok. A folyamatos mélyítéssel egy 132 méteres függőleges aknát alakítottak ki, ami a Koncfalvánál már érintett Veres-vízi-altáróig hatolt. A függőleges táró torkolatát, bár erősen benőve, de még mindig jól ki lehet venni - az egyértelmű életveszély miatt kerítéssel vették körbe.

Öreg bükkök között ereszkedünk. Az aknából kitermelt kőzetanyag terasza meredek oldalba vált; alatta erdei útra térünk, amin szintben átkanyarodunk a hegy túloldalának táróihoz. A hangulatos tölgyesben közel egy kilométert oldalazunk a görgeteges, meredek lejtőt keresztezve. Ahol a meredekség megenyhül, a formálódó katlanban balra leereszkedünk a Fehérhegyi út aszfaltsávjára, ahol pár tíz métert felfelé gyalogolva bevágunk jobbra a Teréz-aknához.

A ráccsal védett bejáraton betekinthetünk a mélyen a hegy gyomrába vezető, bányafákkal alátámasztott üregbe. Ez a táró is a középkorban létesült, de nevét már Mária Teréziáról kapta, amikor újranyitották és tovább mélyítették a 18. században. Több mint fél kilométer mélyre vezet a hegy belsejébe, teléreket is keresztezve, de csak fele hosszban járható.

A Teréz-táró után visszakanyarodó ösvény érinti a közvetlenül mellette található Csengő-bányát is, ami szintén középkori eredetű, bár a 20. század közepén nemesagyag-bányászat miatt meghosszabbították. A táró törmelékhalmait megkerülve nagy ívben kanyarodunk rá a Kánya-hegy alatti élesen formálódó gerincre, az egykor aranyban leggazdagabb területére, a Jó-hegyre.

Ereszkedés a Jó-hegyi telér mentén

A PT jelzésen elérjük a hegyoldalból előbukkanó gerincet, majd lesétálunk pár métert az erdőgazdasági útról a nyugati hegyoldal hepehupás vidékére. Különleges felszínformákat találunk itt. A 14-15. századi külfejtések nyomai, a horpák kráterekként szaggatják a hullámos hegyhátat. A nemesfémet tartalmazó kvarctelérek a kezdeti időkben mint apró taréjok, sziklakúpok állhattak itt ki a hegyoldalból, amiben apró, de felfedezhető termésarany-szemcsék csillogtak. Ezeket a kvarcsziklákat bontották ki, termelték le a középkor derekán, amiből Telkibánya városi rangot szerzett. Az egykori gazdagság lenyomatát találjuk itt, ahol a kibontott telérek sziklás üregei tátonganak a hegy felszínén.

Az útra visszatérve már csak kényelmesen lesétálunk a Jó-hegy gerincének hangulatos, mohás aljú tölgyesében. Néhol fehér kvarctörmeléket láthatunk az út mentén kibukkanni; valójában maga a gerinc is a kvarctelérek eróziónak ellenálló keménysége miatt formálódott ki. A lankás ösvény a vége felé meredekebbé válik, végül a gazdag aljnövényzetű, világos tölgyerdőben visszaérkezünk az elágazáshoz, amit utunk elején érintettünk. A már ismert útvonalon visszaérkezünk az erdész-bányász barátság pihenőbe. Innen még egy rövid látogatást teszünk az országút túloldalán Mátyás király kútjához, Szép Ilonka sírjához, a Jégbarlang hűs leheletű bejáratához.

Mátyás-király kútjánál, a jégverem szájánál

Alig száz méteres sétával a S● jelzésen kanyarodunk le az erdész-bányász pihenővel szemben a patakpartra. Az árnyas völgytalpon padok, asztalok és tűzrakó hely fogad az erdei tisztás szélén, ahol a Király-kút hűs vize fakad a meredek hegyoldal alján. Mellette stilizált sírhely emlékezik a legendáról, Mátyás király és Szép Ilonka találkozásáról.

A forrás felett pár méterre a hegyoldalban kővel kirakott bejárat, lezárt táró nyílik a Nagy-Király-hegy belsejébe. A Jégbarlangnak ismert üreg mesterséges táró, ami az egykori bányászathoz kötődik, így barlangnak nem nevezhető. Ennek ellenére valóban a hegy jeges leheletét érezzük itt, amit a szifonhatás generál. Még nyáron is alig pár fokos az üreg, amit az erdészet használ a csemetéknek való magok tárolására. A hűvös és nedves klíma miatt a völgytalp fáit vastag moha fedi, különleges őserdei hangulatot árasztva. A hely szelleme, a vadászó király és a szűz leány találkozásának legendája Tompa Mihályt is megihlette: 

„Bámulva a szűz arcát, termetét: szemével itta kecseit mohón, de égő ajka váltig szomjazott…”

„…akkor meglopván a heves vadász, általkarolta karcsú derekát, s piros ajkára hő csókot nyomott.

Aztán, -egyik sem tudta, hogy esett-a szép leányka ékes korsaja véletlenül lehullt és – összetört…!

S ijedtében a völgyi forrás azonnal jéghideggé borzadott…!

A szép vadász többé meg nem jelent, -elhagyta a vidéket a király, -

A lány pedig, miképp a monda szól, könyűs szemekkel, halványan, kijárt

a völgyi forrás mohos szélihez, ülvén felette búsan egyedül,

hosszan merengett felbuzgó vizén…

Szemében köny, és hű emlékezés, ajkán sóhajtás, e szótlan beszéd!

S a csendes láz, amelytől a virág elsárgult, lehullt a forrás körül:

Alunni vitte a sápadt leányt, legszebb virágot egykoron…!

Sirhalma ott van a kúthoz közel; csendes már a szív, csendes a vadon.

Csak a forrásnak beszél halk nesze, de a bú okát nem beszéli el.”

/Tompa Mihály: Király kútja/ (részlet)

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Busszal utazhatunk a kiindulópontra a Telkibánya és Pálháza között közlekedő menetrendszerinti járattal. A legközelebbi megállóhelytől, a Gunyakúttól azonban így is közel két kilométert kell a kiindulópontig gyalogolni, ezért kérjük meg a buszvezetőt, hogy álljon meg a Király-kútnál, ahol a túra indul.

Megközelítés

  • Ha a Király-kútnál szállunk le a buszról, akkor közvetlenül az út mellett a parkolóból indul a túra, de ha a hivatalos megállóhelynél hajlandó csak a sofőr megállni, akkor a Gunyakúttól keleti irányba, Bózsva felé kell sétálni a műúton közel három kilométert. Kárpótol viszont a szép kilátás és a hangulatos erdei út.

Parkolás

  • Mátyás király kútjánál tudunk parkolni a műút északi oldalán kialakított paroklónál és pihenőhelynél.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.489019, 21.403635
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°29'20.5"N 21°24'13.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 529823 5370733
w3w (what3words) 
///írisz.bükkfák.éjféli
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Túracipő vagy bakancs, időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
8 km
Időtartam
2:30 óra
Szintemelkedés
315 m
Szintcsökkenés
315 m
Körtúra Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp