Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Körtúra a Dunakanyar fokára

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Visegrádi-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A patkókanyar a Prédikálószékről
    / A patkókanyar a Prédikálószékről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyik szirt a Vadálló-kövek sorában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázlókön szeljük át a patakot (Szőke-forrás-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Kaintz-forrásnál (Szentfa-kápolna)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Prédikálószék kilátója
    Fénykép: Garancsi Kata, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemközt a Szakó-hegy (Vadálló-kövek)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Mihály-hegy
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fiatalok és öregapjuk (Malom-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Pilisi Parkerdő Zrt.
  • / Szemközt az Öreg-Pap-hegy, a kaldera túlsó szegélye a Prédikálószékről, háttérben a Mátra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás, vadregényes terep a Vadálló-kövek erdős oldalán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szőke-forrás-völgy vadromantikus patakja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napkelte a Dunakanyarban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A feltárt Malom-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadálló-kövek között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentfa-kápolna
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyek közül kilépő Duna a visegrádi vár alatt (Prédikálószék)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eltávolodva a völgytalptól, úton a Prédikálószék alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Visegrádi-hegység szívében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aszfaltra cseréljük az ösvényt (Szőke-forrás-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Prédikálószék éjszakázásra is alkalmas kilátója
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Prédikálószék és a Vadálló-kövek között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Háttérben a Börzsöny, alattunk a Vadálló-kövek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Malom-patak mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Prédikálószék felé, a rezervátumon át
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászház a Király-kútnál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Visegrádi-hegység a Prédikálószékről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaptató az Akasztó-hegyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nehéz átkelés a patakárkon (Király-kút)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A turistaút a Vadálló-kövek mögötti terepen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Drámai téli fényben a Prédikálószék
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keserűs-hegy hátán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bizonytalan eredetű Róza-táró
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadálló-kövek ösvényének tetején
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek, bokaforgató lejtő a Vadálló-kövek alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dömös az egyik legszebb fekvésű magyar falu
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Prédikálószék Vadálló-kövek

Ősöreg romvulkán bércei vigyázzák a Duna és a Kárpátok találkozóhelyét. Csekély magasságok ide vagy oda, a hegykoszorú egyik természeti csodája ez, mely legszebb valójában a folyópatkó fölé hajló trónról, a Prédikálószékről mutatkozik meg. A táj zord vonásait pedig a Vadálló-kövek szirtsora és a Szőke-forrás-völgy kőgörgeteges patakja emelik ki.
nyitva
közepes
14,6 km
5:00 óra
581 m
581 m

Távoli ismerősök vetélkedésének ritka színtere a Dunakanyar: a földrajzi környezetünket leginkább meghatározó elemek (a hegykeret és a Duna) e helyen kívül csak a hegykoszorú ívének két peremén találkoznak egymással. A Kárpátok főgerincéről befelé induló patakok fokozatosan egyesülve, egyre nagyobb folyókat alkotva csaknem kivétel nélkül a Dunának adják át vizüket. Mindeközben pedig a hegységet lassan barázdáló vízfolyások hordaléka a Kárpát-medence nagy síkságait béleli ki. A kárpáti táj formálódásának makettje, egyben a hegykoszorú és a folyó egymásra gyakorolt hatásának nagyszabású „illusztrációja" a Duna patkó alakú szorosa.

A festői folyókanyarra a legjobb kilátást a Prédikálószék csúcsa nyújtja, mely a szembenső Szent Mihály-heggyel egy tekintélyes rétegvulkán lepusztult roncsa. A hajdani keserűs-hegyi tűzhányó lejtői idővel magasra nyúltak és meredekké váltak, a forma pedig északi irányban, U-alakban nyílt fel egy óriási csuszamlás során. Részben ennek anyaga építi fel a Szent Mihály-hegyet, mely tehát földtani értelemben valójában a Visegrádi-hegység része. Az egykor monumentális vulkán lepusztulása már-már „nyugvópontra" jutott, amikor a megállapodni készülő táj nyugalmát a Duna megjelenése bolygatta fel. Mi több, a tektonikus erők is megrázták magukat, és a dombsággá szelídült vidék rögei emelkedni kezdtek. A folyó viszont nem hagyta magát, lépést tartott a függőleges mozgással, és egyre mélyebbre vágódott a Visegrádi-hegység és a tőle elszakított Szent Mihály-hegy között. A magasabb területről érkező patakok is alkalmazkodtak a helyzethez: kitartó, lassú munkával fűrészelődtek be a kemény, andezites alapkőzetbe, így mély, szűk völgyekkel barázdálva a Duna felé lejtő felszínt.

A folyamat eredményeként (honi összevetésben) kivételesen meredek lejtők, élesre faragott hegyek és szoros völgyek alakultak ki a folyókanyar déli oldalán. A felélénkült erózió ráadásul ellenálló kőzeteket csomagolt ki környezetükből: a Vadálló-kövek szirtsora Magyarország legszebb, legegyedibb geológiai nevezetességei közé tartozik.

Túránk e merész formákkal, lehengerlő szépségű panorámákkal tűzdelt tájba enged betekintést. A látnivalók sűrűn sorakoznak az útvonal mentén: a Malom-völgy kellemes ösvénye és a Szőke-forrás-völgy görgeteges patakárka ízelítő a túra elején, amit meredek, de viszonylag rövid kaptatóval a Prédikálószék bükköseire és kilátására cserélünk. Végül a Vadálló-kövek szédítő ormai mentén, nehezen járható ösvényen ereszkedünk vissza Dömös felé.

Az útvonal kifejezetten nehéz szakaszokat is tartalmaz, de a fáradalmakat páratlan táji látványosságokkal hálálja meg.

A szerző tippje

  • A Vadálló-kövek ösvénye különösen nehezen járható. A meredek, kőmorzsalékos csapáson kevés a fogódzó, helyenként nagy a kitettség, így ide csak túracipőben vagy bakancsban ajánlott elindulni!
  • Nagyobb esőzések vagy jeges, havas idő esetén érdemes a túrát elhalasztani, mivel ilyenkor a Vadálló-kövek utáni ereszkedés veszélyes lehet.
  • A Malom-völgyben büfé is működik, ezt betervezhetjük a túra végére. Viszont élelmet és vizet máshol nem tudunk szerezni az útvonal mentén.
  • Dömösön érdemes szállást bérelni, és több napot szánni a látnivalókban kifejezetten gazdag hegyek bejárására. A közelben található a Rám-szakadék, de a Dobogó-kő is elérhető távolságban van.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-08-27

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Prédikálószék, 639 m
Legalacsonyabb pont
Dömös, 110 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Vadálló-kövek ösvénye különösen nehezen járható. A meredek, kőmorzsalékos csapáson kevés a fogódzó, helyenként nagy a kitettség, így ide csak túracipőben vagy bakancsban ajánlott elindulni!

Kezdés

Dömös, templom buszmegálló (109 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.763870, 18.910534
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°45'49.9"N 18°54'37.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 343428 5292170
w3w (what3words) 
///hangulat.olvaszt.fedezet

Végpont

Dömös, templom buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A túrát a templom mellett haladó P jelzésen kezdjük, amit egészen a király-kúti ház alatti elágazásig követünk.
  • A Kolacsovszky-forrásnál balra váltunk a P▲ jelekre, amik a Prédikálószékre vezetnek.
  • A Prédikálószékről a P▲ jelzést követjük a Vadálló-köveken át, egészen a Szentfa-kápolnáig.
  • A Szentfa-kápolnától a betonúton sétálunk vissza Dömösre.

A túráról részletesen

A hegyek alatt

Dömösről a templom mellett kezdjük meg a túrát a pedánsan felfestett P jeleket követve. Az utca jobbra fordul, és ezzel a szűk Malom-völgybe irányít, ahol takaros házak sorakoznak a lejtő tövéhez tapadva. Elnézve az épített és a természeti környezet ily szoros közelségét, rögvest érthető, miért vált Dömös a 19. században népszerűvé a legkülönfélébb művészek körében, amikor a falu peremén kis művésztelep formálódott az újonnan épített vagy felújított nyaralókból. A Duna szorosa és a meredek hegyoldalak miatt a község szerencsére nem tudott igazán elterpeszkedni, ezért máig megmaradt kellemes, erdőalji településnek - egészen unikális fekvéssel. Előre tekintve egyre közelebb az erdő, de hátra is érdemes fordulni: a Duna túlpartján meredeken magasra szökő Szent Mihály-hegy mintha az utca végében tornyosulna.

A völgyalji aszfaltútról kisvártatva lefordul a jelzés, hogy a patak túloldalára kerüljön. Ezen a ponton valaha malom állt a vízfolyáson, mely egész évben megbízható hozamával folyamatos energiát tudott biztosítani. A mederben heverő szürke görgetegek jórészt a fölénk hajló Keserűs-hegy testéből származnak. A tekintélyes méretű hegytömb talpát követve az egykori vulkáni felépítmény beroskadt, lepusztult kalderájának külső szegélyén járunk. A földtani viszonyok már csak ezért sem igazolják, hogy a balra induló Róza-tárót egyes források szerint szén-, pontosabban lignitbányászati célból fúrták a hegybe. A szűk folyosó alján víz áll, de egyébként is tilos bemenni, mert odabent méretes denevérkolónia tanyázik. (A közelben található még egy bányavágat.)

A hangulatos ösvény a szélesen terpeszkedő patakot követi, így bőségesen nyílik lehetőségünk felfigyelni az irdatlan kövekre, melyeket a víz tomboló áradásai idején cipel magával. A túloldalt kígyózó aszfaltút mentén büfé is működik, ám annak élményeit érdemes túránk végére, a visszaútra tartogatni. Változatos örökerdő fedi a völgyet és oldalait, különféle fajú és korú fák kavalkádja jellemzi a rengeteg képét - néhol dermedt kígyókként bújnak elő egyik-másik matuzsálem gyökérkoszorúi az elmosott talajból.

Egy kurta kaptatót követő kanyar után, szemben rotundaszerű esőbeálló tűnik fel egy réten, balunkon pedig a Szentfa-kápolna apró, barátságos épülete fehérlik a bükkök árnyékában. Jelenés emlékét őrzi, miszerint 1885-ben két libapásztor lánynak ragyogva jelent meg Szűz Mária képe egy bükkfán. A csodafának hamar híre ment, s búcsújárók áradata lepte el a völgyet és a falut. Amely nyers megoldással igyekezett elriasztani a tömegeket: mindössze 2 évvel az első jelenés után az alszolgabíró és néhány csendőr nemes egyszerűséggel kivágták a fát. A kápolnát ennek pótlására emelték néhány évtizeden belül. Mellette áradásoktól feldúlt árok csatlakozik, torkolatában a (valamikori turistáról elnevezett) Kaintz-forrás fakad.

Kisvasút nyomán

Az ösvény nem tágít a patak mellől, mely egyre szűkebb, egyúttal érzékelhetően emelkedő völgyében rohan. Apró kanyarjainak külső ívein néhol vészesen alámosta a turistautat, egy nagyobb árvíz hatására gyökeresen változhat meg viszonya az ösvénnyel. Mellőzünk egy romos épületet, és többször is gázlón kelünk át. A látványos, buja erdővel bélelt árok a Visegrádi-hegység legkiesebb arcát mutatja, ahogy a vén fák alatt hatalmas kőtömbökön törik meg a víz. Ettől ezernyi ezüstös kis fátyol remeg a mederben, ami a Keserűs-hegy lábát kerüli. Később kilépünk az aszfaltútra, majd elhagyjuk azt, és a hegyoldalban harántoló, szűk ösvényen már csak távolról szemléljük a mélyen alattunk húzódó patakárkot. Kisvártatva csatlakozunk az erdészeti feltáróúthoz, minek nyomvonalán egyébként a 20. század első felében kisvasúti pálya kígyózott a Dunától majdnem a Király-kúti-nyeregig. A lejtés miatt még csúcsfordító is volt rajta, a Szentfa-kápolna közelében pedig a Prépost-hegy kőbányájából érkező görpályával fűződött. (E műszaki megoldás lényege, hogy fölfelé vontatják az üres szerelvényt, lefelé viszont súlya miatt gurul.) Rövidesen újra talajra váltunk, itt néhol felfedezhető a hajdani vasúti töltés romja. A zárt, zabolátlan erdőt fiatalosok és tarvágásfolt váltják, és szinte észrevétlenül mellőzzük a Szőke-forrást is. Legendája szerint, amikor nem látja más, egy aranyhajú lány fürdik vizében, mely olyan hideg, hogy nem tanácsos inni belőle.

Perceken belül széles, kavicsos útra lépve a hegységet átszelő vízválasztóhoz érkezünk - igaz, a patakok mindkét oldalt a Dunába tartanak, csak más szakaszán érik el a nagy folyót. A Király-kúti-nyeregtől mindössze pár perc séta a névadó vadászház alatti elágazás. Jobbra, följebb áll a vadászlak (nevét a hagyomány szerint ide járó királyokról kapta, akik az Árpádvár hegyében azonosított, valójában sosem létezett palotából érkeztek), a mélyből pedig a Kolacsovszky-forrás fakaszt vizet (névadója turisztikai szakíró volt).

Keserű élmények

E helyen véget ér az ellazító völgyséta, és megkezdődik a küzdelmesebb felvonás: balra, a P▲ jelzésre térünk, ami megostromolja a Keserűs-hegy tömbjét. Az ösvény sűrű tölgyesben vezet egyre följebb, a meredek kaptató azonban nem tart soká. Elérjük a hegyhátat, és a jelzés bal felé fordít. A zord völgy után jól esik, hogy időnként kilátni a Duna felé, és érzékelni a teret is. Lassan átlépjük a 600 méteres magasságot, és haladásunkat az erdő is jelzi: öreg bükkök jelennek meg az ösvény körül. A pagony egyébként továbbra is pompás arcát mutatja, ami nem is meglepő: a terület erdőrezervátum besorolású, azaz semmilyen emberi beavatkozás nem történhet a természet folyamataiba. Egy jókora sziklatömbön a Duna kör emléktáblája díszeleg - a rendszerváltás előtt indult tüntetésekre emlékeztetve, melyeknek fontos szerepe volt a nagymarosi vízlépcső építésének megakadályozásában. A terv részeként szivattyús energiatározó (víztároló) épült volna a Prédikálószékre, hogy a felszivattyúzott, majd leeresztett vízzel meghajtott turbinája olcsó áramot biztosítson. A súlyosan természetkárosító beruházás szerencsére nem készült el, a hegycsúcson pedig csupán a szószéket mintázó kilátó, egy pihenőhely és a fakereszt foglalnak helyet. (Hangzatos neve a korábbi, német Predigerstuhl elnevezés tükörfordítása, amit vélhetően a csúcs alakja miatt aggattak rá.)

Kilátók és kilátások csillaga

A fedett (ezért bivakolásra is kiválóan alkalmas) épület legfelső szintjéről az ország talán legismertebb, ikonikus panorámája tárul fel: a Duna patkókanyarja a Szent Mihály-hegy sziklás, szabdalt tömbje körül. Nagy találkozás ez: a folyó és a Kárpátok ezen kívül csak a hegykoszorú két végpontján érintkeznek. Hátrébb a Börzsöny magasodik, tiszta idő esetén pedig a Felvidék hegyeinek sokasága is felfedezhető a horizonton (a Magas-Tátráig bezárólag). Honi oldalon azonosíthatjuk a Naszályt, a Szanda kettős csúcsát, de gyakorta kéklik a távolban a Mátra is. A kilátó jobb széléről pedig a Visegrádi-hegység völgyekkel szabdalt, mozgalmas domborzatú hegytömegében gyönyörködhetünk. A hegy felépítésébe betekintést engedő andezitbreccsatömb hátáról is kileshetünk szemben a kilátóval (de a növényzet belelóg a látványba), mielőtt búcsút intünk a lélegzetelállító látványnak.

Szirtek vidékén

A P▲ jelzés lefelé indít a 639 méteres csúcsról, és holtfában gazdag bükkösön át vezet. Nem tart soká' az erdő félhomálya, hiszen hamarosan kopár hátú letörésre lépünk ki, amit szürkésbarna sziklatömbök körítenek. Alighanem Magyarország legvadregényesebb ösvényszakasza áll előttünk, mely ráadásul páratlanul kitett is. Hol sziklás, hol morzsalékos, máskor gyökérkibúvásokkal nehezített tereplépcsők füzérén kell átjutnunk, de a nehézségekért kárpótol, hogy a Vadálló-kövek zord szirtsora szegélyezi a hegyperemet. Alant erdős hegyvidéki táj nyújtózik, szemközt pedig a Dobogó-kő háta emelkedik. De kilátunk a szorosába forduló Dunára és hátterében a Börzsöny tömegére is. A göcsörtös monstrumokat nevekkel is illették (pl. Nagy tuskó, Bunkó, Attila sisakos feje, Széles torony stb.), kialakulásuk pedig a hegység hajnalával rokon. Földtani értelemben egy lepusztult tűzhányó csonkjának (kaldera)peremén túrázunk. Működése végén a meredekké vált Keserűs-hegyi vulkán összeomlott, és lejtőin forró törmelékanyag áradata söpört végig lefelé. Az akkori hegyláb völgyeiben megállapodott kőtömböket főként forró hamu cementálta össze igen ellenálló sziklákká, amik aztán betemetődtek. Évmilliókkal később, amikor a hegység összetöredezett tömege a kéregmozgások hatására kiemelkedett, az erózió kifaragta puhább környezetükből az ellenálló breccsatömböket, amik most magasan a völgy fölött trónolnak. Lassú lepusztulásuk persze ma is tart, ennek terméke az ösvényt beborító, aprószemű kőmorzsalék (mely főként a nagyobb köveket összefogó kötőanyag kipergéséből származik).

Hosszasan élvezhetjük a merész, zord formákat, mielőtt újra az erdőbe lépünk. A meredek gerincélen különösen nehéz haladni, mivel a taposás hatására kövek és gyökerek garmadája áll ki a földből. Lassan, óvatosan, fák törzseit kapaszkodóként használva juthatunk előre, mígnem kiszélesedik az út, és ellaposodik a hegyoldal. Jobbra árok tűnik fel, az ösvény pedig egy hurokkal érkezik le a Szőke-forrás-völgy talpára, éppen a Szentfa-kápolnánál. A fáradalmak után érdemes a Dömösig vezető utat az aszfalton megtenni, amit ráadásul turistabüfé is szegélyez.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Dömös, templom buszmegállónál kell leszállni, és innen is utazhatunk haza.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegálló.

Autóval

  • Dömösön a hajóállomás közelében és a templom mögött találunk (általában fizetős) parkolót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.763870, 18.910534
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°45'49.9"N 18°54'37.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 343428 5292170
w3w (what3words) 
///hangulat.olvaszt.fedezet
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz.

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely térkép, ami a Visegrádi-hegységet vagy a Dunakanyar környezetét ábrázolja.

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,5
(2)
Profilkép
Tamás Kiss
2020-10-03 · Közösség
Az első fele a túrának nyugodt, gyönyörű völgy mellett haladó út. Masodik fele sokkal látványosabb és izgalmasabb, ugyanakkor sokkal többen is vannak, ami már vesz el az élményből. Prédikálószék gyönyörű hely, de nem tudtunk leülni egy szendvicset megenni sem, annyira zsúfolt. Vadálló kövek valóban csak tapasztalt túrázóknak ajánlott!
Mutass többet!
Vadálló kövek
Fénykép: Tamás Kiss, Közösség
Zsúfolt útszakasz
Fénykép: Tamás Kiss, Közösség
2020. október 3., szombat 17:20:22
Fénykép: Tamás Kiss, Közösség
Farkas Alexandra
2020-09-05 · Közösség
Lenyűgöző! Mint a mesében!
Mutass többet!
2020. szeptember 5., szombat 20:54:24
Fénykép: Farkas Alexandra, Közösség
2020. szeptember 5., szombat 20:54:36
Fénykép: Farkas Alexandra, Közösség
2020. szeptember 5., szombat 20:54:55
Fénykép: Farkas Alexandra, Közösség

A többiek fényképei

Vadálló kövek
Zsúfolt útszakasz
2020. október 3., szombat 17:20:22
2020. szeptember 5., szombat 20:54:24
+ 2

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
14,6 km
Időtartam
5:00óra
Szintemelkedés
581 m
Szintcsökkenés
581 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp