Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Kisvasúttal a Kékesre

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Panoráma a Sárkányos-kilátóhelyről
    / Panoráma a Sárkányos-kilátóhelyről
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárga gévagomba a Nagy-völgyben
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistautak találkozása a Nagy-nyak oldalában
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Sombokor fölött
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistautak találkozása Mátrafüred fölött
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csatorna-völgy bükkössel fedett törmeléklejtője
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy andezittömb mellett haladunk a Csatorna-völgyben
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékesi TV torony az Erzsébet-sziklától
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Mátravasút (Lajosháza állomás) Mátravasút (Mátrafüred állomás) Kékestető Adótorony és kilátó Jávoros-forrás és piknikező hely Lajosházi Panzió

A Mátravasút egyik megállójából induló, másik megállójába érkező, közepesen nehéz, de helyenként meredeken haladó, tájilag különleges élményű, klasszikus Kékes-tető csúcsmászás.

nyitva
közepes
14,7 km
4:39 óra
659 m
671 m

A legegyszerűbben kisvasúton megközelíthető, Lajosházáról induló, Kékestetőt érintő túra először a Nagy-patak völgyében kalandozik, ahol a mederben görgetett, gömbölyűre csiszolt hatalmas kövek mellett haladunk az enyves égerek kísérte parton. A vadregényes, patakátkelésekkel tarkított szakaszon a fák között többször felbukkannak az egykor erre is zakatoló kisvasút hídjainak maradványai, sőt néhány szakaszon még a korhadó talpfákkal is találkozunk.  A Kékesről a rendkívül látványos széles és mély Csatorna-völgyben jövünk le. Érintjük a Vargák-kútját, a Meleg- és az Ördög-forrást, a Vörösmarty turistaházat és a Hidasi erdész-vendégházat. Sombokornál jól megdolgoztathatjuk a lábizmainkat, majd kitérőt teszünk a Sárkányos-kilátóhelyre. A túra végén a Bene-patakkal együtt érünk le Mátrafüredre, ahol ismét vonatra szállhatunk.

A szerző tippje

  •  A Lajosházi panzió szép környezetben, gyakorlatilag a vasútállomáson fekszik, így Lajosházáról akár többnapos túrák is kényelmesen megszervezhetők. 
  •  A Görgői úton jobbra fordulva kis kitérővel érhető el az Útépítők forrása. Az út építése a csapadékos évjárat és a mostoha terepviszonyok miatt sok nehézséggel járt; ennek emlékére alakították ki az andezit kövekből rakott forrásházat 1976-ban.

     

outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-05-19

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kékes, 1014 m
Legalacsonyabb pont
346 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • Meleg napokon bőséges folyadék.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Lajosháza, vasútállomás (356 m)
Koordináták:
földrajzi
47.858899, 19.935743
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 420395 5301165

Végpont

Mátrafüred, vasútállomás

Útleírás

  Itiner

  • Lajosházáról a Z+ jelzésen indulunk északkelet felé a 24. sz. főútig.
  • A főúton északkeleti irányban átkelve a Vörösmarty turistaháznál a S◼ jelzésen indulunk tovább.
  • A Sombokor alja elágazónál egyenesen rácsatlakozunk a S jelzésre.
  • A Sombokor benőtt tisztásánál balra kitérőt teszünk a S▲ jelzésen a Sárkányos-kilátóhelyre.
  • Visszatérve, a S jelzést követjük a Kékes csúcsáig.
  • A Kékesről a K▲ jelzésen megyünk le Mátrafüreden a főútra.
  • A S jelzésen délkeleti irányba tartva érjük el a Mátravasút végállomását.  

A túráról részletesen

Lajosháza

 A Mátravasútnak ezen a vonalán először 1906-ban létesült egy lóvontatású, 600 mm nyomtávolságú, nyírjesi vonalnak nevezett gazdasági vasút, amely Gyöngyössolymostól Lajosházán át északkeletre, a Nagy-völgyön keresztül vezetett. Ma ezen az útvonalon halad a Z+ jelzés jelentős szakasza. 1907-ben Lajosháza elágazó állomása lett. Ekkor épültek ki a Szén-patak völgyéből szétágazó Blokkházi- és Cseternási vonalak. 1917-ben Gyöngyös és Gyöngyössolymos között is új szakasz épült. Ekkor a lovakat gőzmozdonyok váltották fel, és pár éven belül a gyöngyössolymosi erdőket 15,4 km vasútvonal kötötte össze a gyöngyösi MÁV állomással.

A nyírjesi vonalat a mai 760 mm nyomtávúra 1925-ben építették át. Az általános személyforgalmat 1968-ban vezették be; ezután a mátrai kisvasút idegenforgalmi szerepe igen jelentős lett. Legsikeresebb időszaka az 1970-es évekre tehető, amikor sokszor előfordult, hogy egy év alatt több mint félmillió fő személyforgalmat bonyolítottak le a Mátravasút vonalai. Ezzel párhuzamosan a teherforgalom csökkenni kezdett, és 1978-tól a fa, 1980-tól pedig a kő szállítása is megszűnt, így a nyomvonal Lajosházáig rövidült vissza. A kisvasúti teherfuvarozást végül teljes egészében felváltotta a tehergépkocsival történő szállítás. 2009-ben a Szalajkaházig ismét visszaépült vasúti pálya, de a 2010-es árvizek miatt a Lajosháza - Szalajka-ház közötti vonalszakaszon hamarosan vágányzár volt érvényben. A károk rendezése után 2012 szeptembere óta érhető el újra a Szalajka-ház vonattal. Legutóbb 2018-ban kezdték meg a vonal felújítását. Jelenleg csak időszakos személyszállítás folyik a tavaszi üzemindítástól az őszi üzemzárásig. A Gyöngyös–Lajosháza–Szalajkaház vonalat az Egererdő Zrt. vasútüzeme üzemelteti.

Lajosházáról a Hidasi erdész-vendégházig

A túra a lajosházai vasútállomásról indul. A Z+ jelzést követjük északkeleti irányba a Nagy-patak hangulatos völgyén át, az egykori vasúti nyomvonal mentén. Az enyves égerek övezte vízfolyás egykori erejét a medrében görgetett, gömbölyűre csiszolt hatalmas kövek mutatják igazán. Fái között többször felbukkannak a kisvasút hídjainak maradványai, sőt néhány szakaszon még a korhadó talpfákkal is találkozhatunk.

Röviddel a Z▲ jelzés leágazása után összeszűkül a Nagy-völgy, és egy vadregényes, patakátkelésekkel tarkított szakasz következik mohás törmeléklejtőkkel tarkítva az oldalban. A Görgői úthoz egy rövid, fiatal gyertyánok és mogyoróbokrok alatt bujkálós szakasz után érkezünk meg. Innen hamarosan elérjük a Z◼ kereszteződését, ahonnan a széles úton kissé meredeken megyünk felfelé a Hatökör urán egészen a Vörösmarty Mihály egyik 1829. évi kirándulásakor kelt levelében említett, azóta vízművé alakított Vargák kútjáig. A közeli Vörösmarty turistaháznál északkeleti irányban átkelünk a 24. sz. főúton, és a Hidasi erdész-vendégház előtt a S◼ jelzésen folytatjuk a túrát. 

A legkeményebb szakasz: Sombokor

A Hidasi erdészházi elágazónál a ʍ jelzéssel együtt jobbra kanyarodunk. Laposabb és meredekebb szakaszok váltják egymást a széles úton, majd a Sombokor aljánál csatlakozik be a S jelzés, ami innét már meredekebb lesz. Figyeljünk a kiálló kövekre és gyökerekre! A Sombokor-oldali padnál érdemes kicsit megpihenni, mert a túra legmeredekebb része itt jön, ami egészen az első kis tisztásig tart. A sziklagyepről szép kilátás nyílik a Nyugati-Mátra csúcsaira, Gyöngyösre és az Alföldre, valamint a déli sípályára.

Innen már lankásodik az út, és közel sík, valamint kevésbé meredek szakaszok váltják egymást a Sombokor benőtt tisztásáig. az útjelző táblánál érdemes először balra menni, és a S▲ jelzésen kis kitérőt tenni a Sárkányos-kilátóhelyre, ami rejtélyes hangzású nevét az itt található nagy, lapos sziklának köszönheti. Régen erről startoltak az innen felszálló sárkányrepülősök. A kilátóhelyről a Mátra keleti és északi részeire, a Bükkre és a Heves-Borsodi-dombságra látunk rá; tiszta időben a Tátra csúcsai is kivehetők. Visszatérünk a S jelzésre, és az utolsó 60 m szintet az Angyalok-rétjéig már sokkal lankásabban tesszük meg.

A TV-toronytól lefelé

A Kékes-tetőn álló TV torony 42 m magasságban kialakított körpresszójába már csak a kilátásért is érdemes felmenni. Az innen nyíló lenyűgöző körpanoráma mindenden évszakban tartogat meglepetéseket. Körülöttünk a Mátra hegyei, dél felé az Alföld, keleten a Bükk, nyugaton a Karancs látszik. Északon Szlovákiába látunk át, ahol tiszta időben a Magas-Tátra is feltűnik. A nézelődés után Kányai János itt kiállított minipalack-gyűjteményét is érdemes megtekinteni. A torony alatt áll a Kékes jellegzetes, nemzeti színű csúcsköve, mellette pedig a minden elhunyt motoros emlékét őrző hely.

A Kékes-tetőt a K▲ jelzésen hagyjuk el. A parkolók alatt gyorsan a Jávoros-forráshoz érünk, ami az egykor itt tenyésző hegyi juharos után kapta a nevét. A pihenőhöz egy kőből épült menedékház és két szalonnasütő is tartozik. Ismét átkelve az aszfaltos út újabb kanyarulatán és a négyeshatári erdészeti úton a vízmű mellett haladunk el. Itt válik szét az idáig együtt haladó K+ és K▲ jelzés. Balra tartva az utóbbin megyünk tovább. A Nagy-nyak meredek S-kanyarja után a széles és mély Csatorna-völgyben megyünk lefelé, melynek mindkét oldalát törmeléklejtők borítják. A rejtélyes hangulatú mélyedésben olyan érzésünk támadhat, hogy a sziklai bükkös bármelyik fája vagy mohos sziklája mögül előléphet a Hétszűnyű Kapanyányimonyók, vagy más, nem evilági lény. Lejjebb méretes andezitagglomerátum-sziklák hevernek az út mellett, melyek a vulkán robbanásos kitörései során keletkeztek. Jól látható rétegzettségük mutatja a vulkán egymás utáni kitöréseit. A Jugó-kő alatt egy szép andezittömb mellett keresztezzük az erdészeti utat, melytől kb. 400 m-re fakad a jobb oldalon a Meleg-forrás.

Az ellaposodó völgyben közvetlenül a patakparton megy a jelzés, majd a vízmű előtt átkelünk a patakból kiálló köveken. A fiatal gyertyánoson át egy S kanyarral érünk az aszfaltos útra, amin az esőbeálló előtt kell jobbra kanyarodni. A fahíd túlsó végénél fakad az Ördög-forrás. A szépen kiépített pihenőnél tűzrakó hely és egy kis vízesés is színesíti a túrát. A K▲ jelzésen a malomárok mellett haladunk tovább, majd elérve az ötös elágazást egyenesen követjük tovább a jelzést. A szálkőzetig taposott út egy kis tisztás után meredeken ér le a Csatorna- és a Somor-patak összefolyásánál, melyek innen a Bene-patakban egyesülnek. Hamarosan patakparti pihenők és tűzrakó helyek következnek. A 24. sz. főútra érünk ki, ahol a S jelzésen délkelet felé haladva hamarosan elérjük a vasútállomást.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiindulópontja a Gyöngyös és Szalajkaház között közlekedő Mátravasúttal érhető el. A tavasztól őszig közlekedő vonatról a Lajosháza megállóban szálljunk le!
  • A túra végén Mátrafüreden  kisvasúttal a Mátrafüred vasúti megállóból utazhatunk haza, vagy a Mátrafüred, autóbusz-váróterem nevű, útba eső megállóban buszra is szállhatunk.

Megközelítés

  •  A túra a lajosházai vasútállomástól indul, és a mátrafürdei buszmegállóban/vasútállomáson ér véget.

Autóval

  • Az autót érdemes Gyöngyösön leparkolni, és kisvasúttal megközelíteni a túra kezdő- és végpontját.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
14,7 km
Időtartam
4:39óra
Szintemelkedés
659 m
Szintcsökkenés
671 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!