Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kirándulás a veszprémi Gulya-dombra

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Bakonyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Indusztriális fémszerkezet és városközpont (Gizella királyné kilátó)
    / Indusztriális fémszerkezet és városközpont (Gizella királyné kilátó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A veszprémi várnegyed a Szent Benedek-dombról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori úttörővasút nyomvonalán a Betekints-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklagyep és bakonyi táj a Gulya-domb kiszögellésén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rovaniemi-lépcső Veszprémben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszprém közeli belvárosa a Gizella királyné kilátóból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Utca a várnegyed és a Benedek-domb között (Veszprém)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Buja, elegyes fenyves és állatkerti kerítés (Veszprém)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Viadukt és a veszprémi belváros (Gulya-domb)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gizella királyné kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ligetes sétaút a Gulya-dombon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kereszt és Veszprém történelmi városközpontja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó hűlt helye a Gulya-domb ligetes peremén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Séd lényegében Veszprém ütőere
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bakony déli rögeinek legmagasabb pontja a Papod (Gizella királyné kilátó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Séd parkja a Betekints-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszprém mögött a Papod kéklik (Szent Benedek-domb)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Gulya-dombi Parkerdőben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 4 3 2 1 km Gizella királyné kilátó
A Gulya-dombra vezető sétán a város földrajzi környezetének meghatározó elemeit ismerhetjük fel: a völgyet vájó Séd és a merész falakban előbukkanó dolomit Veszprém lelke. A kettejük találkozásából született domborzat védhető helyet kínált az óváros (a várnegyed vagy éppen a kolostor) számára. Patak és szikla randevúja teszi érdekessé a Gulya-dombot is, melynek völgyre lehajló, tipikus bakonyi sziklagyepéről, illetve kilátójából végigmérhetjük a közeli hegyek panorámáját.
nyitva
könnyű
Hossz 4,5 km
1:20 óra
144 m
144 m

Sokat köszönhet Veszprém a város szövetében szinte észrevétlen Sédnek. Ez az erős sodrású patak a területet felépítő vastag dolomitrétegbe fűrészelte be magát, amibe így erősen kanyarodó, olykor sziklás falú völgyet rajzolt. A kivésett, parányi bércek védhetősége, illetve a patakpart menedékes mélyülete letelepedésre csábította az embert a két hegyvidék közti, máshol gyengén tagolt lapályon - aminek kereskedelmi útvonalán nem mellesleg innen rajta is tarthatta a szemét. Az apró sziklakiszögellésekre épült a történelmi városmag, a völgy folyosójába a kolostor, de a dolomit gyomrába fúrt világháborús óvóhelyek, valamint a máig ott működő légiirányítási központ is ezt az összetett mikrodomborzatot kamatoztatják.

A település csaknem elfedte az eredeti természeti környezetet, melynek utolsó megmaradt szilánkjai máig hívogatóak a helyiek számára: a Gulya-domb régi veszprémi kirándulóhely, ahol ültetett fenyők, sziklákkal és rohanó vízzel színesített park, illetve állatkert is fellelhető.

Veszprém központjából a Séd-völgy parkosított szegletébe vezet rövid sétánk, de ellátogatunk a várnegyed szegélyére is. Felkapaszkodunk a Gulya-domb fenyveses hátára, és több panorámapontról, valamint egy kilátóból is megszemlélhetjük a bakonyi és Balaton-felvidéki táj között elterülő várost.

A szerző tippje

  • Rövidsége okán a kirándulás remek kiegészítő programja lehet egy állatkerti látogatásnak.
  • A rövid útvonal gyerekekkel is gond nélkül végigjárható; őket a kilátások mellett a séd-völgyi játszótér és az állatkert is érdekelheti.
  • Ajánlott több időt szánni a belváros, a várnegyed felfedezésére, amit éppen csak érint az útvonal.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-04-22
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
273 m
Legalacsonyabb pont
225 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Patak tér buszmegálló (helyi járat) (225 m)
Koordináták:
DD
47.097302, 17.900811
DMS
47°05'50.3"N 17°54'02.9"E
UTM
33T 720128 5220060
w3w 
///pénznem.kutató.nézők

Végpont

Patak tér buszmegálló (helyi járat)

Útleírás

Itiner

  • A Patak térről a vár felé fordulva, a lépcsőn kapaszkodunk fel a Szent Benedek-hegyi kereszthez, majd ugyanezen az útvonalon térünk vissza.
  • A P jelzésen az állatkert felé indulunk.
  • Addig követjük a P jelzést, amíg a Gulya-domb peremén az élesen balra fordul, majd egyenesen kiágazik belőle a P▲ jelzés.
  • A P▲ jelzésen gyalogolunk a Gizella királyné kilátóig.
  • A kilátó alatt átsétálva, mögötte folytatjuk utunkat egy jelzetlen ösvényen, ami egyenes erdei útba fut. Ezen jobb felé tartunk.
  • Széles sétányba csatlakozunk, amin bal felé indulunk.
  • Az első elágazásnál balra letérünk a sétányról, és az állatkert kerítése mentén vezető útig baktatunk.
  • Az állatkert kerítésénél balra fordulunk.
  • Visszacsatlakozunk a P jelzésbe, amit röviden jobbra követünk, majd balra, a Rovaniemi-lépcsőn ereszkedünk le a Séd mellé.
  • A Séd mentén, a Betekints-völgyben jobbra fordulunk.
  • Újra a P jelzésbe csatlakozunk, ami visszavezet a túra kiindulópontjához.

A túráról részletesen

Szikla a város közepén

Sétánk első felvonása a Benedek-hegyre vezet, mely ránézésre a Vár-hegy előreugró bércorra. Markáns dolomitfalak szegélyezik, távolról nézve meglepő természeti látvány a város épített szövetében. Felkereséséhez kurtán követjük a mellékutcába hívó Z jelzést, amiről a jobbra induló, elnyújtott lépcsősorra váltunk. A hangulatos terméskő elemek és a historizáló kandeláberek sejtetik, hogy Veszprém történelmi városmagjában járunk.

Anonymus krónikája szerint a honfoglaló magyarok ostrommal vették be a mai Vár-hegyet, a régészeti leletek pedig arról árulkodnak, hogy már 6000 éve is lakott lehetett a terület. Nem is csoda: a dolomit térszínen átrohanó Séd egyre mélyebbre vájta magát, ezzel a kőzetből jól védhető szirteket faragott ki. A dolomitra jellemző, éles lepusztulási formák látványa határozza meg a patak részben természetes partszakaszait, a város szétterjedése ellenére szerencsére több helyen is megszemlélhetők az égre törő sziklafelületek. A dombtetőn sétány nyúlik a Szent Benedek-keresztig, aminek helyén a 17. századi veszprémi tűzvészt követően őrtornyot emeltek. Ez később kriptaként hasznosult, majd teljesen eltűnt, és csak a 20. század elején tárták fel. (A kiásott meddőanyaggal töltötték fel a Benedek-hegy és a Vár-hegy közti mélyedést.)

A bérc neve Szent Benedek-rendi, azaz bencés hittérítők emlékét őrzi, de némely források úgy tartják, hogy ilyen néven a 13. században kápolna is állt az apró platón. Ami az évszázadok során sok mindent átélt: használták legelőként, lőállásként, fásították fenyőkkel, Cholnoky beszámolója az öngyilkosok sziklájaként emlegeti, és csaknem minden utazó felemlegette krónikájában a városképet meghatározó látványt.

Ám a hegy belseje sem mindennapi, ugyanis 1944-ben légoltalmi céllal 200 fő befogadására alkalmas óvóhelyet fúrtak bele. A város legfontosabb bunkere pedig a szomszédos Vár-hegy alatt található „Szikla" nevű intézmény. A kibetonozott bunker 1938-ra készült el, a Szálasi vezette kormány pedig 1944 vége felé egy időre ide menekítette a Szent Jobbot és a koronaékszereket, illetve a komplett Nemzeti Bankot 30 tonnás aranykészletével. A négyezer fő befogadására alkalmas járatrendszer később kórházként is funkcionált, majd légvédelmi központtá transzformálták. A későbbi fejlesztéseknek köszönhetően állítólag képes ellenállni egy atomtámadásnak, napjainkban pedig a Magyar Honvédség innen ellenőrzi az egész ország légterét.

Kisétálva a szikla szélére körbehordozhatjuk tekintetünket Veszprémen: balra lent a Szent Katalin-kolostor, az Ágoston-rendi apácák lakhelyének falai emelkednek - köztük töltötte gyermekkorát Szent Margit. A dolomitszirt lábánál kanyarodik a tájképért felelős Séd, a háttérben már a Bakony púposodik, uralgó magaslata a Papod kilátós csúcsa. Ellenirányban a várnegyed díszeleg, közvetlenül mellette a szocialista belváros kevésbé magasztos látvány. A beépítettség ellenére még szembetűnő a Séd alakította völgyi mélyület is. Délnyugat felé, egészen közel pedig a Gulya-domb fás háta zöldell, belőle néhol kopáros sziklagyepek bújnak elő.

Térjünk vissza a Patak térre, ahol jobbra, a patak túloldalára kell indulnunk.

A város látogatója, a Séd

A P jelzés itt balra fordít, a Séd parti sétányára. Fűzfák és fenyők árnyékolják a járdát, mellette sebesesen rohan a ránézésre bővizű patak - pedig neve eredetileg időszakos, csak nagy esőzések után működő vízfolyásokat jelölt. (Mindemellett a gyors folyás kiváltotta hanghatás ihlette a kifejezést.) A Balaton tág környezetében találkozhatunk az elnevezéssel, ahol a patakok vízjárását (nevesül, hogy csörgedezik vagy éppen kiszáradt) a változékony csapadékmennyiség mellett a bakonyi karsztvidék határozza meg: a lehulló esővíz és az elolvadó hólé jelentős része elszivárog a döntően mészkő kőzettest repedésein, és többnyire kis hozamú hegységperemi forrásokban lép újra a felszínre. A város látogatója, a Séd Herendtől északra lát napvilágot (megcsapolva a Magas-Bakony karsztvíztárolóját), és a Balaton-felvidéket északi szomszédjától elválasztó Veszprém-Devecseri-árok szerkezeti mélyedésében kezdi meg hosszú útját. Hogy évszázadok óta megbízható patak, azt bizonyítja az a 15 veszprémi vízimalom, amiről egy 19. századi feljegyzés mesél. A legöregebb a 11. század elején kezdett forogni, és még a II. világháború után is 11 járta körtáncát a Séden - az utolsókat az 1960-as években nyugdíjazták.

Városi sétánk eztán új irányt vesz, nekivágunk a Gulya-dombnak. Előtte még a Szent István völgyhíd (avagy „a Viadukt") alatt sétálunk el, ami átíveli a Séd sekély, mégis meredek völgyét. Éppen 1937 végén adták át, majd néhány hónap múltán az államalapító király halálának 900. évfordulója alkalmából nevezték el. Az 1930-as években a Gömbös-kormány külpolitikai irányultsága okán egyre hangsúlyosabbá váltak az Ausztria, Olaszország és Németország felé irányuló kereskedelmi kapcsolatok, ekkor született döntés az osztrák határra vezető 8-as út megépítéséről is. Bár felmerült az elkerülés lehetősége, a veszprémi vezetés gazdasági potenciált látott a várost átszelő útban, és állítólag a főmérnök jól beállított fotójára rajzolt híd meggyőző látványa is szerepet játszott a végső döntésben. Érdekes módon a tervezés nem szándékozott tájesztétikai szempontoknak megfelelni, az elkészült, tájba illeszkedő alkotás mégis Veszprém egyik markáns jelképévé vált.

Három kilátó Veszprém határában

Keresztülsétálunk a parkolón, és a túloldalon, alig észlelhető, kőfalak közé szorított lépcsősorra hív a P jelzés. A fásított bércorron szűk pászta jut az ösvénynek: az állatkert kerítése mentén ültetett feketefenyves gyantaillata keveredik a jószágok szagával. Az egykor kopár dolomitos lejtő a Séd völgyébe hajlik, lepusztulása miatt hullámos felszínt követ a tűlevélszőnyeges csapás. Terméskő lépcsőkre lépünk, és már a domb fennsíkjának peremén érkezünk meg a városra kilátást nyitó torony hűlt helyére. Azért a korlát mellől így is felvillan a viadukt és a várnegyed széle, illetve megannyi panelház.

Utunk marad az erdő határán - bár erre már semmi sem utal, a Gulya-domb neve árulkodik róla, hogy egykor legelő állatok bóklásztak rajta. Aztán egészen korán, már a 19. század közepére a helyi polgárság kedvelt kirándulóhelyévé avanzsált. Ebben természetesen szerepe volt a sziklás Séd-völgynek is, ami meglepően színes tájszerkezetet teremtett itt, kőhajításnyira a belvárostól.

Mellőzzük a dombtetőt, és fenyőfoltokkal tarkított cseres-tölgyesben (tanösvényen) lépünk ki a magaslat szélére, ahonnan félkörben felmérhetjük a várost övező terepet. Az alacsony lankák hátterében a Bakony középhegységi bércei dominálnak, a térszínből csak a Papod és szomszédai emelkednek ki számottevően. Napverte, a Bakonyban sok területen kiterjedt méretben előforduló nyílt dolomit sziklagyep borítja a tető peremét: mivel a dolomit jól aprózódik (murvásodik), de mállása lassú, a talajképződés is körülményesen, lassan történik, ezért a növényzet csak komótosan tud megtelepedni rajta. A meredek, kitett lejtőkön, vagy a korábban letermelt, aztán állattartásra használt területeken a talajréteg lemosódott, ezért ezeken a helyeken erdő helyett csak lágyszárúakkal találkozhatunk - igaz, ők sem burkolják be a teljes felületet, így aztán vakító fehér sziklakibúvásokon sütkérezhetnek a pezsgő rovarvilágra éhes gyíkok.

Balra fordulunk, és előrébb, egy magas füvű elágazásnál egyenes irányt tartva jelzést váltunk: a P▲ piktogramok a Gizella királyné kilátóhoz koordinálnak. A névadó I. István király hitvese, az első magyar királyné volt, és mivel székhelyeként használta Veszprémet, ettől kezdve a magyar király feleségének megkoronázási joga a veszprémi püspököt illette meg (emiatt lett Veszprém „a királynék városa").

Az indusztriális stílusú kilátó ránézésre íves, fáklyaszerű megjelenése egy optikai csalódás eredménye: valójában nyílegyenes acélgerendákból áll, amiről közelebbről meg is győződhetünk. (Kecses sziluettje némi fantáziával emlékeztet egyébként a sakktáblán a királynő bábujára.) Odafentről a Gulya-domb fái mögött Veszprém látszik, a várost övező, lapos, alacsony fennsíkot nyugat-délnyugati irányban a Balaton-felvidék púpozza fel. Északon a Bakony fő tömege, a Magas-Bakony domború rögvilága köti le a figyelmet - a Papodot nemcsak kiemelkedő méretei, de kilátója is megkülönbözteti.

Parkerdei séta

Túránk ezen a ponton elhagyja a jelzett turistautat, és a parkerdő jól követhető útjain barangol tovább. Átsétálva a torony alatt, az ösvény egyenes léniába csatlakozik, amin jobbra indulunk. A következő szakasz nem tartogat különösebb izgalmakat, könnyed erdei séta vár ránk. A tölgyesből hosszúkás rétre fordulunk (balra), amivel a Gulya-dombi Parkerdő szívébe érkeztünk. Először az 1970-es években épült ide tornapálya, amelyet azóta több ízben a használhatatlanságig megrongáltak, majd felújítottak.

Mintegy 100 méter múlva, még a tisztás vége előtt balra hív egy erdei nyom, ami az állatkert kerítéséhez kísér. Mellette bal felé kanyarodunk, és széles, kavicsos úton zárjuk vissza körünket: midőn rálépünk a P jelzésre, jobb felé találjuk a már korábban is meglátogatott lépcsőt. A Rovaniemi-lépcső Veszprém finn testvérvárosának hírmondója, és a kapcsolatokat ápoló helyi egyesület adta át. A grádics összeköttetést teremt a Gulya-domb és utolsó célpontunk, a Séd-völgy között.

A kisvasút nyomvonalán

Leérve jobbra, az állatkert bejárata felé vesszük az irányt. Gyönyörű, parkosított környezetben, a Séd és a zord, néhol áthajló dolomit sziklafalak szorításában húzódik a járda, mellette padok kínálnak pihenési lehetőséget a fasor árnyékában. Veszprém 20. századi történelmének változékonysága az évtizedek alatt ide-oda rángatta a Betekints-völgy arculatát.

A kádári szocialimzus időszakában jelentős szabadidős látványberuházások történtek a területen: az '50-es évek végén adták át a Kittenberger Kálmánról elnevezett állatkertet, 1961-ben pedig itt nyitotta meg kapuit a vidámpark és a kemping (utóbbi kb. a mai magyar népmesék tematikájú játszótér helyén). A két helyszínt a rövidke, mindössze 1 kilométeres úttörővasút kötötte össze, amin helyi iskolások teljesítettek szolgálatot (a mozdonyvezetők természetesen felnőttek voltak). Pályája alagúton törte át a Gulya-domb szikláját - acéllal elzárt bejáratai a Séd és az állatkert kapuja felől (a túra elején érintett lépcső közelében) máig láthatók.

Aztán 10 év elteltével elvonták a forrást a vidámpark és a kisvasút működésétől, ezzel megszüntették mindkét attrakciót. A vonatközlekedést többször is megkísérelték újraindítani, ami általában forráshiány okán hiúsult meg, egy esetben pedig nem találtak elegendő (szám szerint 2) mozdonyvezetőt. A fokozatosan lepusztult területet végül a 2000-es évek legvégén újították fel, kedvelt kirándulócélpontot fejlesztve belőle.

A díszes kis liget történelme jóval régebbre nyúlik vissza: leghíresebb műemléke a Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor (és jezsuita templom) a város legidősebb, ismert épületegyüttese, ennek alapítólevele pedig Szent István egyedüli hiteles oklevele. Bár elterjedt történet, hogy a később koronázási palásttá alakított miseruha itt készült, ez bizonyítottan nem igaz.

A sétaút a felszámolt kisvasút nyomvonalán, sziklafalak alatt vezet (melyekben egy-két kisebb üreg is megfigyelhető), végül az állatkert parkolójába torkollik. Innen a túra elején megtett útvonalon jutunk vissza a Patak téri buszmegállóba.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A veszprémi helyi buszról (10, 12, 12a, 13) a Patak tér megállóhelyen kell leszállni; a túra végén is innen távozhatunk.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.
  • Az állatkerti parkolóból a viadukt felé induljunk el a P jelzésen, kb. 450 méter múlva érjük el túránk indulópontját. 

Parkolás

  • Autóval érkezve az állatkert előtti parkolót érdemes igénybe venni. Itt is megáll a helyi 12-es busz. 
  • A Patak térről nyíló zsákutcában is találunk parkolót, de itt jóval kevesebb hely van.

Koordináták

DD
47.097302, 17.900811
DMS
47°05'50.3"N 17°54'02.9"E
UTM
33T 720128 5220060
w3w 
///pénznem.kutató.nézők
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bakony turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bakony déli rész turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,0
(2)
Jászvári Péter
2021-01-17 · Közösség
Ez egy szuper kis kör, olyan vasárnap ebéd utáni sétálós! A város meg egy gyönyörűség!
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2020-12-12
Fénykép: Jászvári Péter, Közösség

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
4,5 km
Időtartam
1:20 óra
Szintemelkedés
144 m
Szintcsökkenés
144 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp