Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Kirándulás a Koloska-völgybe

Gyalogtúra · Balaton-felvidék és kismedencék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Koloska-sziklák dolomitorma
    / A Koloska-sziklák dolomitorma
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-forrás ligete
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Balatonfüredre (középen a Kerekedi-öböl)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a csenevész erdőben, nem messze a Koloska-szikláktól
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-völgy talpán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaút a Koloska-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-patak születése
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mediterrán hangulat a Koloska-sziklákon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jókai-kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcsősor a Koloska-sziklákra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Baltonfüred és a Tihanyi-félsziget (Jókai-kilátó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mésztufa-lerakódás a Koloska-patakon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Idilli pihenőhely a Koloska-forrás évszázados fái alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-forrás hangulatos tavacskája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyők és tölgyek a Tamás-hegy felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balaton-felvidék hátai a Jókai-kilátóból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-völgy fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Koloska-sziklák
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tamás-hegyi kereszt és a Tihanyi-félsziget
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Koloska-forrás előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek emelkedő a Koloska-sziklákhoz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ligetes pagonyban a Koloska-sziklák közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Balatonra egészen Keneséig (Jókai-kilátó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészköves úton a Tamás-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-patak mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balaton-felvidék erdős fennsíkja (Jókai-kilátó)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Koloska-forrás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Koloska-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Tamás-hegyi kereszt, Balatonfüred Jókai-kilátó, Balatonfüred Koloska-völgy

A Balaton-felvidék talán legszebb patakvölgyébe invitál ez a rövid, mégis sokrétű útvonal. A Koloska-völgy patakcsörgéstől hangulatos, jól kiépített kirándulóhelyének mélyéről a Jókai-kilátóba kapaszkodva csodálhatjuk meg a Balaton panorámáját.

nyitva
könnyű
8,9 km
2:30 óra
215 m
240 m

Az akácosairól és alacsony hátairól ismert Balaton-felvidéken igazi felüdülés a Koloska-völgy, mely változatos erdőtársulásaival, karsztos szikláival és hűsen csörgedező patakjával mintha vendég lenne a térségben. Adottságai miatt már igen korán felfedezték a természetjárók, azokban az időkben az idilli forráshoz zarándokló turisták még az állattartóktól „hódították el" itatójukat. Kiépítése ennélfogva szintén sok évtizeddel ezelőtt megkezdődött, és szerencsére a védelem is hamar megillette a völgyet és környezetét.

Balatonarácsról indulva végigsétálunk a hangulatos Koloskán, közben betekintést nyerhetünk a Balaton fölé emelkedő hegyvidék mozgalmas földtörténeti múltjába, illetve gazdálkodási hagyományaiba. Az északi part talán legjobban kiépített kirándulóhelye önmagában is élmény, de túránk nem éri be ennyivel. Utunk ugyanis visszafordul a tó felé, és egy kivételes rengetegen át a Jókai-kilátóhoz vezet. A szerencsés helyre épített toronyból megcsodálhatjuk a Balaton víztömegét, a Tihanyi-félszigetet, illetve a tóparti hegysor mögötti erdős területeket. Rétláncolaton, nem szűnő kilátással érkezünk meg Balatonfüredre, ahol túránk véget ér.

A szerző tippje

  • A Koloska-völgyben vadasparkot is találunk, ennek meglátogatásához a jelzett ösvény helyett a betonúton kell gyalogolnunk a völgyben.
  • A Koloska-völgy végén remek sütögetőhelyek találhatók, és víz is van, ezért a túra akár egy erdei piknikkel is kiegészíthető.
  • A Koloska-völgy bejáratánál áll a csárda, ahol étkezni lehet. A nyitvatartásról ajánlott előre tájékozódni!
  • Nem nagy kitérő a túráról a Lóczy-barlang Balatonfüreden, ami előzetes bejelentkezéssel látogatható.
  • A nyári melegben a Jókai-kilátóból nyíló balatoni panoráma különösen párás, ezért ajánlott a túrát valamelyik átmeneti évszakra, esetleg egy hűvösebb, napsütéses napra időzíteni!
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-05-26

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Jókai-kilátó, 315 m
Legalacsonyabb pont
130 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Koloska-sziklák kitett ormán a korlátokat átlépni tilos! A gyerekekre itt különösen ajánlott odafigyelni.

Javaslatok és linkek

  • Információk a Lóczy-barlangról itt érhetőek el. (2020-ban új látogatóközpont épül a barlangnál, ezért várhatóan 2021 elejéig nem látogatható!)

Kezdés

Balatonfüred, Arácsi népház buszmegálló (Balatonarács) (153 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.971416, 17.896124
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°58'17.1"N 17°53'46.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 720290 5206059
w3w (what3words) 
///finomít.megszokás.segédlet

Végpont

Balatonfüredi vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • A kezdőponttól a Koloska-völgyön a P jelzés vezet végig.
  • A Koloska-forrás után balra, a Z▲ jelzésre térünk.
  • Egy elágazásnál balra fordulunk a K+ jelzésre.
  • Amikor csatlakozik a K jelzés, azon jobbra indulunk, és a Jókai-kilátót vesszük célba.
  • A kilátótól a K jelek vezetnek be Balatonfüredre.
  • Csatlakozik a Z jelzés, és a Krisztus király-templom előtti elágazástól már ez vezet el a vasútállomásra.

A túráról részletesen

Az elveszett kolostor

A túrát a buszmegállóból a templom felé indítjuk (átkelünk a ma már alig észrevehető kőhídon, melyet a patak áradásai miatt építettek ilyen ellenálló anyagból), hogy ott aztán jobbra fordulva a P jelzésen célozzuk meg a Koloska-völgyet. A mai fő utca, aminek éppen hátat fordítunk, a Balaton északi partján futó római út része lehetett, mely az akkori vízszintingadozások, illetve a mocsaras terep okán a hegylábon, többnyire ebben a magasságban követte a vízpart vonalát. A Lóczy Lajos út elnevezés pedig a neves geográfus, a Balaton jelentős kutatójának emlékét őrzi, aki munkássága lezárultával utolsó időszakát balatonarácsi házában töltötte. (Síremléke a közeli temetőben található.)

A Koloska utca egyenesen a hegyek felé tart, és a patak mellé szegődik. Jobb oldalt az Itató köz ágazik ki, ami arról nevezetes, hogy régebben ide, az épületek hiányában akkor még kissé szétterülő patak gázlójához hajtották le inni a legeltetett marhákat. A völgytorok olyan szűk, hogy csak egyik oldalt maradt meg a házsor - állítólag a török időkben a lakosság az egyik ponton egymást kb. 20 méterre megközelítő lejtők közt torlaszt emelt, és elbarikádozta magát. Az előttünk álló kb. 5-10 perces szakaszon csak az aszfaltot szegélyező sűrű erdőt látjuk, ami elkendőzi azt is, amint kiszélesedik a mélyedés. A Koloska-völgy Lóczy Lajos szerint egy bencés kolostorról kapta nevét (és a koloskát a „kolostorka" szóból eredezteti), de a népnyelv által „barátlakásként" emlegetett sziklán kívül semmi sem utal az elméletet alátámasztó szerzetesi épületre. Ráadásul mivel a völgy neve régebbi, mint a nyelvújításkori kolostor szavunk (mely a klastrom és monostor mintájára született), ezért is valószínűbb, hogy a Kolozs személynév lehet a valódi forrás.

Balaton stílus

Egy parkolóval szemben a Koloska csárda hívogató épülete magasodik az árnyékban - már amennyire a sűrű növényzet betekintést enged. Érdemes meglátogatni a kerthelyiséget, hiszen az épület története izgalmas építészeti lenyomatot őriz: elődje az 1930-as években meghirdetett program, a „balatoni stílus" képviselője volt. A magyaros építészeti megoldásokat kereső, egységesítő szemléletű sodor a felpörgött nyaralóépítkezések sokszínűségét kívánta megregulázni, ehhez pedig (egyik forrásműve szerint) olyan eszközöket tartott üdvösnek, mint a deszkafödémmel párosuló alacsony belmagasság, a nyitott tornác, vagy éppen a „magyar vér ritmusát" megragadó fehér falak és fekete zsalugáterek ellentétpárja, ami a sírva vigadást volt hivatott kifejezni. A sajtó által is népszerűsített program jegyében készült a Koloska csárda is, mely később leégett ugyan, de az újjászületett épület is őriz néhány jegyet elődje külleméből.

A turistaút évtizedekig a csárda udvarán vágott át, de már jó ideje kikerüli azt, és a patak túloldalára vezet. Elterelése a völgy turisztikai feltárásának hírmondója: ahogy a többség ma is a völgytalpi utat használja, régebben is azon keresték fel a forrást a mind nagyobb és nagyobb tömegek. Amikor a területet 1954-ben védetté nyilvánították, évtizedekig saját természetvédelmi őre is volt, aki önszorgalomból feljegyezte a látogatószám alakulását. Adataiból kiderül, hogy míg a '60-as évek elején csupán évi 4000 fő választotta célpontjának a Koloskát, addig a '70-es évek végére a szám 100 000 fő körül állandósult. A kirándulóhely kiépítése közben lassan haladt, ekkoriban alakították ki az előttünk álló, vadregényes ösvényt is.

Karsztpatak és itatók

A hangulatos csapás a patakátkelés után átszel egy beerdősülő legelőt, majd vegyes erdőbe lép: a tölgy a meghatározó faj, és jól látható, hogy az erdőgazdálkodás a természetes állapotok előteremtésén munkálkodik. Számtalan holtfa hever a talajon, igen gazdag a cserjeszint, és eltérő korú egyedek alkotják a rengeteget, amibe élemedett korú példányok is szép számmal keverednek.

Az ösvény többször megközelíti a patakot, egy ponton pedig mohos sziklakiszögellést kerül. A táj részleteiben néhol magasabb karszthegységeink képét eleveníti fel. A víz is karsztos területről árulkodik, hiszen egyes pontokon a belőle kiváló mész bekérgezi akadályait, és apró mésztufalépcsőket épít. Az érdekes természeti jelenséggel a völgy fölső szakaszán már nem találkozunk, ám a hangulatos séta egyszerre vadregényes és végtelenül szelíd látványban ér véget. Bal felől itt-ott mohapalástba burkolózó zord dolomitsziklák strázsálnak, jobbra ligetes lapály béleli a völgyteknőt. A vén fák között piciny tó tükröződik, jelét adva, hogy megérkeztünk a Koloska-forrás kifolyójához.

Régebben a helyiek a hét forrás völgyeként emlegették a Koloskát, hiszen az üledékes kőzetek aljából több helyen is szivárgott a víz. A mai kiépítés 1961-ben készült el, és az egyre növekvő turistaforgalom egy csapásra alakította át a völgy képét, amit addig az állattartás határozott meg. Az üde rétek elődei fás legelőkként és kaszálókként szolgáltak, de például a máig Déllőnek (azaz delelőnek) nevezett területen a marhák déli pihentetését végezték. A kirándulók megjelenése a forrás körül persze ellehetetlenítette az itatást, a helyzet feloldásának érdekében pedig a csárda alatti területre vályukat terveztek, amikbe a vizet csővezetéken juttatták volna le. Az elképzelést sosem valósították meg, hiszen az állattartás is éppen ebben az időszakban szűnt meg. Ugyanekkor egy kis menedékház mellett pihenő- és sütögetőhelyek épültek a vízfakadás körül, és létrehozták a környék turistaút-hálózatát is.

Sziklák hátán, a Pannon-tó partvidékén

A tó partját bevilágítja a napfény, de beljebb, az erdőben sötét uralkodik: a völgy szinte szurdokká szűkül, a sziklák is gyakrabban bukkannak elő. Balra elhagyjuk eddigi utunkat, és a Z▲ jelzésen lassan egyre feljebb kapaszkodunk. A lépcsőkkel megerősített, meredek oldalban fölharántoló ösvény visszafordul, és öreg fák, valamint dolomitbordák szorításában egyre kitettebb terepre kalauzol.

Ahogy erdeifenyők veszik át a lombhullatók helyét, gyantaillat és mediterrán hangulat lengi be a pagonyt. Balra korláttal biztosított kőorom tűnik elő: a Koloska-sziklákhoz érkeztünk. A kilátás inkább kellemes, mint széles: erdők bélelik a völgyet, melyet lapos táj szegélyez, a szirt pedig vad letörésként szakad le a máskülönben jámbor megjelenésű terepbe. Mintha szétnyílt volna a föld, átmenet nélkül hasít bele a Koloska a fennsík testébe.

Hogy megértsük, hogy kerül ide ez az élesen kirajzolódó forma, hozzávetőleg 11 millió évvel ezelőttre kell visszatekintenünk: akkoriban a Pannon-tó partvidéke hullámzott a völgy torkánál, ahová a Bakony kiemelkedő felszínéről patakok futottak le. A vízfolyások bevágódtak a korábban lerakódott üledékes kőzetekbe, miközben hordalékukat is lerakták (egy ilyen kúpon fekszik például Balatonarács). A Koloska-völgy helyét a dolomit- és mészkőrétegek közti tektonikus eredetű törésvonal jelölte ki, melynek enyhe mélyületében a patakvíz utat talált. Később a Bakony tömege még jobban kiemelkedett, a víz felgyorsulva pedig mélyebbre fűrészelte magát, belevésve a korábban lerakott hordalékába és az idő közben a szelek szárnyán érkezett löszbe, egyben kialakítva a mai völgyet. A kipreparálódott, viszonylag ellenálló  dolomittornyokat az erózió persze ma is formálja, apró darabonként lassan bontja, míg a Koloska-völgy lösszel betakart része egy-egy nagyobb áradás során látványos átalakuláson is keresztülmehet.

A sziklafal oldalában, nehezen elérhető helyen található a Millei-barlang (avagy Koloska-völgyi-kőfülke): nevét egy arácsi tolvajtól örökölte, aki lopásai után nem mert hazatérni, és a későbbi legendárium betyárként emlékezett rá. Az apró üreg nem alkalmas a tartózkodásra, így aztán a (Lóczy Lajos szavaival élve) „kujtorgó legény" is aligha húzta meg magát benne. Az ösvény a bozótba fúródik, ezért hátat kell fordítsunk a kilátóhelynek, és irány az erdő!

Az elveszett világ

Zárt rengeteg helyett viszont szembetűnő a csenevész, itt-ott ligetes jelleg. A kis tisztások természetes képződmények, a fásszárúak hiányaiban pedig az élőhelyi adottságok érhetőek tetten: a dolomitfennsík sekély talajához viszonylag csapadékszegény éghajlat párosul, hiszen az északra emelkedő Bakony megcsapolja a Kisalföld felől érkező nedves légtömegeket, így aztán ide többnyire már jóval szárazabb levegő érkezik. A mészkedvelő molyhos tölgyesek átmenetet jeleznek a Balaton felé hajló lejtők sziklagyepei felé, értékük pedig természetközeli állapotukban és az őshonos fajok sokaságában rejlik. A növényzeti szempontból alaposan átformált Balaton-felvidék egy olyan zuga ez, amit a dél felől árnyékot adó bércek, valamint a rossz talaj megvédtek az intenzív gazdasági hasznosítástól: szőlőnek és gyümölcsösnek, de még legelőnek sem volt igazán alkalmas, ezért a komolyabb bolygatást, majd az akácosítást is megúszta. (A nekünk jobbra eső, piciny völgyben, a megszűnt Kék falu területén termesztettek ugyan szőlőt, ám ennek nívójáról elég annyit felemlegetni, hogy akkoriban „Borsovány-völgyként" is ismerték a lankás árkot.)

A bájos ösvény kisvártatva magasabb fák alá kalauzol, ahol egy elágazásban balra, a K+ jelzésre kell térnünk. Itt már egészen más jellegű a pagony, nagyobbak a méretek, a molyhos és cseres-tölgyessel pedig ültetett fenyők elegyednek. Hosszú, kissé monoton séta vár ránk ebben a környezetben, a terep viszont semmilyen akadályt nem állít, fennsíkot szelünk át.

Egy irtás mellől felbukkan a Tamás-hegy alacsony háta, ennek tövében találkozunk a K jelzéssel. Ezt követve jobbra, fölfelé lendülünk, és ismét megváltozik a tájkép. Egyfelől közepesen nehéz, de a korábbiakhoz képest megerőltető kaptató következik, másfelől ismét bozótszerű erdő szegődik mellénk. A letaposott talaj kiveti a mészkőt, ezért a Balaton fölött őrködő hegyekre oly jellemző, göröngyös úton poroszkálunk. Lassan elérjük a gerincet, és feltűnik a Jókai-kilátó tornya is. A Tamás-hegy déli lejtője Füred egyik legfontosabb szőlőtermő területe volt a filoxéravész előtt, helyére pedig az errefelé gyakori (telepített) akáccal szemben az őshonos tölgyesek tértek vissza. (A Balaton-felvidék tó felőli oldalai nem csak napos fekvésük, hanem a tóról visszaverődő, ezzel több fényt és melegebb mikroklímát eredményező napsugarak miatt is kiválóak egyes szőlőfajták nevelésére.)

A Balaton a magasból

Egy utolsó „hullámmal" megostromoljuk a 315 méteres csúcspontot, és ezzel végre lehetőségünk nyílik felkapaszkodni a kilátóba. A lépcsők különösen meredekek, lépni rajtuk kifejezetten kényelmetlen, ennélfogva körültekintő mozgást igényel, de a panoráma megéri a fáradozást. A tájképet a Balaton hatalmas, zöldellő felszíne határozza meg, hegyünk lábánál pedig Balatonfüred terül el. A tó keleti része közel teljességében tárul föl, Keneséig csodálhatjuk a (nyáron párába burkolózó) látványt. A Tihanyi-félsziget vulkanikus eredetű felszíne terepasztalként mutatkozik, jól kirajzolódik a magas peremek határolta mélyedés. Elfordulva a Balaton-felvidék erdős hátai, zöld platói emelkednek, a távolban a Bakony sziluettje jegecesedik. A kilátó elődjét 1951-ben építették, nevét Jókai Mórról kapta, akinek egy időben villája volt Balatonfüreden.

Leereszkedés után már csak rövid séta vár ránk a természetben, de hamarosan ismét megváltozik a táj. A K jelzés lefelé hív, és perceken belül ligetes terepre terel az ösvény. A kisebb sziklagyep-foltokról ismét rálátunk a Balatonra, és egyre közelebb kerül a város is. Érzékelhető, hogy a Tamás-hegyet körbefogta a település, délnyugati orra benyúlik az utcák közé.

A nagyszerű panoráma aztán teljesen kinyílik, de a 2006 óta a hegy látványát meghatározó kereszt mellett lassan el is búcsúzhatunk tőle. Lépcsőkön ereszkedünk alá, eltűnnek a távoli vitorlások, és megjelennek az autók, valamint az aszfalt. A jelzés hosszan kanyarog az utcákon, és a Krisztus király-templomot (közismertebb nevén piros templom) látva kell váltanunk róla: itt balra fordulunk a Z jelekkel, amelyek már a vasútállomáshoz mutatják az utat. (A kereszttől a vasútállomásra mintegy félóra a menetidő.)

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Balatonfüred, Arácsi népház megállónál kell leszállni a buszról.
  • Vonattal érkezve a Balatonarács megállónál szálljunk le.
  • A túra másik végpontja a balatonfüredi vasútállomás.
  • A túra végpontjánál található a Balatonfüred, autóbusz-állomás is.

Megközelítés

  • A túra mindkét végpontja tömegközlekedési megállóknál van.
  • A busz közvetlenül a túra indulópontjánál tesz le.
  • Ha Balatonarács vasútállomásról indulunk, a P jelzésen induljunk észak felé: ez 950 méter plusz gyaloglást jelent.

Autóval

  • Érdemes a balatonfüredi vasútállomásnál parkolni, és onnan busszal utazni a túra kezdőpontjára. A túra végén a vasútállomáshoz (egyben az autóbusz-állomáshoz) érkezünk vissza.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.971416, 17.896124
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°58'17.1"N 17°53'46.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 720290 5206059
w3w (what3words) 
///finomít.megszokás.segédlet
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Balaton-felvidék turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Balaton-felvidék turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
8,9 km
Időtartam
2:30óra
Szintemelkedés
215 m
Szintcsökkenés
240 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp