Kirándulás a fonyódi magaspart hullámain

Itiner :

• Az állomástól a sportpályáig a P jelzésen haladunk.
• A Sipos-hegyre, majd onnan le a P▲ jelzés navigál.
• A kertvárosban a P jelzésen folytatjuk a sétát, ami a Kossuth-erdőn át a Szaploncai-sétányra vezet.
• A Szaploncai-sétányon áttérünk a P+ jelzésre, ami a Vár-hegy oldalába kapaszkodik fel.
• A Vár-hegy csúcsára már a P▲ csúcs jelzés visz, amin utána leereszkedünk a villákhoz.
• A P jelzésen sétálunk vissza a kertvároson át a vasútállomásra.

A túra részletes leírása :

A fonyódi kikötőből a város látóhegyére

A fonyódi vasútállomás elől indulunk a P jelzés mentén a város dombjai felé. A Szent István utcáról a rendőrségnél jobbra lekanyarodunk a József utcára, amin a Sipos-hegy erdőségeinek kezdeténél felkanyarodunk a domboldalba a P▲ jelzésen. Tekervényes vonalvezetéssel elhagyjuk az erdőt szegélyező házakat, ami után egy zsebkendőnyi erdei hangulatban sétálhatunk a hegy tetejéig.

Az erdei sétány göcsörtös tölgyfák között kanyarog a borostyánszőnyegben kígyózó ösvényen. Hamar megérkezünk a csigalépcsős, kilátóteres telekommunikációs toronyhoz. A somogyi oldal laposán stratégiai értékkel rendelkezik a város közepén magasodó dupla csúcs, amit a mobilszolgáltatók maximálisan ki is használnak.

A kilátóba felkanyarodva azonban már csak a panoráma foglalkoztat minden szemlélődőt, ami valóban rendkívüli a maga nemében. A Balaton széles víztükre felett ugyanis mint egy képeskönyv lapjain tárulnak fel a szemközti bazaltvulkánok, a Balaton-felvidék hegyei. A magyar tenger víztükre felett messzire ellátunk, jól kirajzolódik a vízbe benyúló egykori vulkanikus sziget, mára félszigetté szelídülő tihanyi hegyhát, közepén az apátság tornyaival. A túlvégen a Keszthelyi-öbölbe is belátunk a dolomithegyek fodrainak lábához kucorodó városra. A meghatározó látvány azonban a szemközti tanúhegyek ritmusa, ahogy a messze földön híres Badacsony laposán át a játékos kistestvérek hullámaira terelődik a tekintet. A szinte tökéletesen szimmetrikus Gulács után az egykor erődített Csobánc trapéz alakja nyújtózik, majd a Tóti-hegy határozott kúpja után az Örsi-hegynél olvad össze a vulkáni hátság a környező hegyekkel. Alattunk a kikötőből a vitorlások fehér szárnyaikat bontva siklanak szerte a Balaton vizén, hogy aztán fehér foltjaikkal tegyék mozgalmassá a színjátszó vízfelszínt.

Séta a fonyódi magasparton

A P▲ jelzésen meredek betonrámpán ereszkedünk alá a nyugati oldalon. A hegylábi erdő szélén egy visszafordító kanyarral érkezünk vissza a József utcára a P jelzéshez. Egy rövid szakaszon itt követjük a kertvárosias utcát, majd a Templom utcán jobbra befordulva, a festői helyszínen épült, fehérre festett katolikus templom irányába térve érkezünk le a magaspartra. Itt az utca, majd a sétány a meredeken lezuhanó peremet követi végig az öreg tölgyekkel ékes parkban, romantikus sétányon.

A Kossuth-erdő szépen karbantartott közparkjában, erdei környezetben indulunk a sétányon. Rögtön az első ritkulatnál a kilátóból már megcsodált panoráma legjavát élvezhetjük; a Szaplonczay-sétány hosszan kínálja a rálátást a Balatonra és a tanúhegyekre. Jellegzetes reformkorbeli oroszlános padok sorakoznak végig a sétány mentén, ahol kedvünkre megpihenhetünk romantikus hangulatba mélyedve. 19. századi villák és a Szinyei Múzeum mellett haladunk el, illetve Szaplonczay Manó emléktábláját is érintjük. Ő volt a megálmodója a 19. század végén a látványos helyszín beépítésének, az üdülőterület kialakításának.

Szaplonczay 1891-től 25 éven át volt Kaposváron megyei tiszti főorvos volt - és a Balaton szerelmese. Barátaival többször kirándultak Fonyódra, mert úgy vélte, hogy a Balatonban való úszás, valamint a tiszta levegőjű erdőkben való sétálás jó hatással van az egészségre. Az orvosi szempontok és persze a csodás panoráma késztette arra, hogy egy nyaralótelepet létesítsen a Vár-hegy északi oldalában. Gróf Zichy Béla, a terület tulajdonosa felkarolta az ötletet: a 29 villatelekre felparcellázott hegyoldal első tulajdonosai Szaplonczay és barátai lettek. A városrész azóta is a gróf nevét, a sétány pedig a tevékeny doktorét viseli. Az akkori normáknak megfelelően még szellősen elszórt villákkal kiépült Bélatelep ideális környezetet teremtett a pihenésre; a kor művészei, arisztokratái és politikusai is gyakran látogatták. Itt töltött el két nyarat is Szinyei Merse Pál, aki lenyűgöző hangulatokat örökített meg a századvégi Balaton-partról.

A sétány felénél átváltunk a P+ jelzésre, ami öreg csertölgyek között érkezik a Vár-hegy nyugati lábához. Innen egy visszafordító kanyarral, a Bartók Béla utat keresztezve meglovagoljuk a Vár-hegy erdős hullámát; második kilátónk ostromával az egykori sáncvár erődítéséhez kapaszkodunk.

A Vár-hegy erődített tetején

A P+ jelzést követjük továbbra is a nyaralók és tölgyerdők között kapaszkodó ösvényen. Feltűnik pár szürke kőtömb, a hegyet létrehozó vulkáni takaró megmaradt szilánkjai. A fonyódi Sipos- és Vár-hegy ugyanis a tanúhegyek déli parti folytatásai, azonban itt a kevésbé védett, eróziónak jobban kitett déli végen egybefüggő sziklás bazalttakaró a dombtetőn nem maradt meg. A több millió éves bazalttakarásra már csak a hegy formájából és az erdőben előkerülő vulkáni kövekből következtethetünk. Hangulatos tölgyerdőben érkezünk a csúcs alá, ahol egy utolsó kapaszkodással a P▲ jelzésre térve bevesszük az erődített kilátót, a bazaltsziklás alapon nyugvó faszerkezetes tornyot, ami ugyancsak antennaerdőben csúcsosodik.

A Várhegyi Széplátóból a panoráma az előző tetőnél is megkapóbb, mivel pont alattunk kanyarodik a Balaton-part széles, csillámló vízfelületet kirajzolva a hegy körül. Szemben a vulkáni kúpok már ismert ritmusa rajzolódik ki, viszont a somogyi partot hosszan követhetjük nyugati irányba is a Belső-Somogy homokhátainak elvégződéséig. Alattunk a Nagy-Berek kiterjedt mocsárvilága húzódik a homokdombokig az üdülők és az autópálya szalagja mögött. Gazdag vízi élővilág honol itt karnyújtásnyira az üdülőhelyektől. Kis szerencsével és éles szemmel (pláne távcsővel) láthatjuk is a vízimadarak csapatait a nádasok felett.

A P▲ jelzésen ereszkedünk vissza a csúcsról, ami egy derékszögű kanyarral kiér a tölgyesből a Kossuth-erdő feletti utcára. A P jelzéshez csatlakozva végül visszaérkezünk kiindulópontunkra, a fonyódi vasútállomásra. Ha még nem tettük meg, mindenképp menjünk le a közeli kikötőbe, ahonnan testközelből is megcsodálhatjuk Közép-Európa legnagyobb tavát az időnek megfelelő színével és hangulatával.