Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Királyrétről az ősvulkán déli palástjára

Gyalogtúra · Központi-Börzsöny · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Magas-taxi turistaház (NEM ÜZEMEL!) Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont Hiúz Ház …

Királyrétről induló körtúránk során a Magas-Börzsöny felé vesszük az irányt, egyre feljebb hatolva az ősi óriásvulkán külső peremén. Bár az útvonal nem megy fel a legmagasabb régióba, a fordulópontot jelentő Rakodóról akár ellátogathatunk a Csóványosra vagy Nagy-Hideg-hegyre is. Visszaereszkedőben a Vasfazék-völgy mentén sétálunk le a hegyről.

 

nyitva
közepes
14,7 km
4:40 óra
585 m
585 m

A több patak összefolyásánál fekvő Királyrét - korábbi neve: Szokolyahuta - nagy múltú erdei telep. Az épületek feletti Vár-hegy bronzkori sáncokat rejt, a környék a középkorban uralkodói vadászterületként funkcionált, a 18. század végén pedig – helyi vízenergiára és a környező, csekély érctelepekre épülve – vaskohó és hámor működött a völgyben. A dualizmus idején itt létesült az első börzsönyi kisvasút; a telep ekkor vált a fafeldolgozás és a kőbányászat helyi szállítóközpontjává. A 20. század elején erdőbirtokosi kastély épült, ami egybeesik a turistaság kezdetével is.

Ezután a környék fokozatosan elvesztette ipari jellegét, és egyre inkább a turisztikai, rekreációs szempontok vették át a főszerepet. Napjainkban Királyrét az időtöltési lehetőségek és szolgáltatások széles skáláját kínálja: éttermek és büfék, különböző jellegű szállások, horgásztó, pihenőhelyek, erdei iskola, tanösvény, látogató-, és szabadidőközpont, hajtánypálya, minivasút szolgálja ki a nagyszámú kirándulót. A Börzsöny középső részének kapujaként ma fontos turistacsomópont, számos túraútvonal kezdő- és végpontja, illetve közbülső állomása.

A hegység forgalmas turistaközpontjába saját jármű nélkül kisvasúttal vagy távolsági busszal érkezhetünk meg Kismarosról. A vonatos közlekedés plusz élményekhez juttat, érdemes igénybe venni. Kirándulásunk során az évmilliókkal ezelőtt működött óriásvulkán roncsának oldalába kapaszkodunk, majd másik úton ereszkedünk vissza. Ma is felismerhetőek a tűzhányó formái, és látni fogunk a magmakamrából lávaként vagy robbanásokkal felszínre került kőzeteket. Útvonalunk első és utolsó részében megismerkedünk korábbi korok hegyi gazdálkodásának történetével, és elindulás előtt vagy visszaérkezés után megtekinthetjük a Királyréti Kirándulóközpontot, esetleg fogyaszthatunk a vendéglátóhelyek kínálatából.

A szerző tippje

  • Királyréten több szállás, büfé és étterem is működik.
  • A Rakodó nyergéből 15 perc séta a Nagy-Hideg-hegy, ahová a príma panorámát kínáló kilátópont és a menedékház miatt érdemes kitérni.
  • Felmehetünk a Csóványosra is a Rakodótól; bő 2 km gyaloglás árán jutunk el a Börzsöny legmagasabb pontjára. 
  • Királyréti vagy nagy-hideg-hegyi szállással két naposra bővíthetjük a túrát, így az útvonal kényelmesebben bejárható, a hegyen éjszakázás pedig plusz élményekhez juttat.
outdooractive.com User
Szerző
Kisida András
frissítve: 2020-06-18

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
779 m
Legalacsonyabb pont
253 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra teljes időtartamára elegendő folyadékkal induljunk, mert útközben nincs megbízható forrás! Ha azonban felkeressük a Nagy-Hideg-hegyi menedékházat, ott fel tudjuk tölteni a palackjainkat.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Szokolya, Királyrét buszmegálló (253 m)
Koordináták:
földrajzi
47.894889, 18.977951
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 348861 5306596

Végpont

Szokolya, Királyrét buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Királyrétről a K◼ jelzések mentén a Suta-berki-nyiladék felső végéig gyalogolunk.
  • A K● jeleken a Rakodó nyergébe túrázunk.
  • K+ jelzésen ereszkedünk vissza Királyrétre.

A túráról részletesen

Királyrét

Túránkat a kastélyból kialakított Királyrét Hotel sarkánál kezdjük, ahol a turista irányítótábla áll. A K◼ jelzésen, aszfaltúton indulunk el a Szén-patakkal párhuzamosan, amely többféle emberi tevékenység emlékét is rejti. Neve a szénégetésre utal, vizét munkára fogták. Először a vasműhöz használták fel a faszenet és a vízenergiát, majd az üzem bezárása után faúsztatásra és fűrészüzem működtetésére hasznosították. Kisvasút is épült a völgyben, az 1960-as évek végéig a jelenlegi műút helyett sínpár vezetett a Börzsöny rengetegébe szállítási céllal. Ennek - és a más patakvölgyekben is kiépített, egykori hosszabb vonalhálózatnak - máig használt része a Királyrét-Kismaros szakasz.

Az erdei nyersanyagszállítás speciális formáját jelentette a faúsztatás. Míg a kárpáti hegységív magasabb tagjain általánosan elterjedt volt a 20. század elejéig a kivágott fák víz általi továbbítása, ilyesmiről a középhegységeink közül csak a Börzsönyből tudunk. A módszer lényege, hogy a patakokat gátak segítségével felduzzasztották, alatta a rönköket a mederben felhalmozták, majd a zsilipek megnyitásával a lezúduló víz lesodorta a törzseket egy nagyobb vízfolyásáig, ahol tutajokba (régiesen: szál-, vagy talphajóba) kötözték azokat, és úgy szállították tovább az értékes kárpáti fát, végül már a Dunán vagy a Tiszán. Alkalmazásához precízen megépített és karbantartott tározó-, gát-, és csatornarendszerre, valamint hozzáértő szakemberekre volt szükség. Bizonyos hegyi vidékeken a népesség nagy része fakitermelésből és tutajozásból élt. Az így mozgatott faanyag, és maguk a tutajosok is az ország messzi vidékeire eljutottak. Ezt az úsztató infrastruktúrát a Börzsönyben, a Szén-patak – Morgó-patak vonalában, illetve a mellékvölgyek egy részében építették ki, ahol helyenként még ma is láthatóak a rendszer maradványai.

A múlt emlékei

Rövidesen balra hív a jelzés az aszfaltcsíkról. A murvaúton a Királyréti-tó elkerített területéhez érkezünk, bár a kapun besétálva egészen partjáig látogathatunk. A hegyek ölelésében hullámzó víztükör kialakulása mesterséges: az átfolyó patakot duzzasztották fel annak idején, hogy a vasmű vízszükségletét folyamatosan kielégíthessék. A vasgyár megszűnése után a faúsztatást segítette az eredetileg öt tóból álló rendszer, amelyből már csak kettő létezik. A 20. század folyamán csónakázótóként és strandolóhelyként szolgálta a pihenni vágyókat, jelenleg pedig a horgászok paradicsoma az évszázadok alatt többféle szerepet is betöltő vízfelület.

A tavat magunk mögött hagyva rövidesen táblával megjelölt, balra kiágazó ösvényhez jutunk. A rövid csapás egy foglalt forrásnál lévő pihenőhelyhez vezet, ahol feltölthetjük kulacsainkat, és elolvashatjuk a kilenc szarvas legendáját.

Kis tisztás mellett érkezünk a Bajdázói-tó partjára. Az idilli környezetben elterülő állóvíz létrejötte hasonló a korábban látott halastóéhoz: eredetileg a vasmű vízellátása miatt gátolták el a 18. században. A különleges vizes élőhely a közelmúltra jelentősen eliszaposodott, ezért medrét 2010-ben rekultiválták. Partjáról mocsári teknősöket, békákat, siklókat is megfigyelhetünk, ha pedig türelemmel várunk, a nádasból előbújhat a vadkacsa és a vöcsök. Amennyiben időnk és kedvünk engedi, körülsétálhatjuk, hogy jobban ismerkedjünk a környékkel és hangulatával.

Rövidesen a csak időszakosan működő Petőfi-forrást érintjük. Ha vizet épp nem is tudunk venni, érdemes erre letérnünk, a forrás mögött ugyanis a Bajdázói-kőbánya udvarába tehetünk látogatást. Évszázadokon át folyt itt a fejtés, a kitermelt dácit elszállítására még vasúti szárnyvonal is épült Királyrétről. Napjainkban a bánya már nem működik, viszont udvara az ásványgyűjtők kedvelt helyszíne lett.

Felfelé a Rakodóhoz

Tovább haladva emelkedőbe váltunk, és a Suta-berki-nyiladék hosszú, egyenes gerincútján kezdünk kapaszkodni. A lénia ligetes tölgyesen át, az egykori tűzhányó külső oldalán vezet fel. Helyenként a vulkáni működés tanúit, andezit kőmezőket látunk az erdőaljon. Jobbra a Szén-patak völgye mélyül.500 méteres térszín feletti magasságban jelzésünk le is fordul a völgytalp irányába, mi azonban maradunk a gerincen, az elágazástól immár a K● jeleket követve. Ahogyan egyre felfelé hatolunk, a tölgyes fokozatosan bükkösbe megy át. Egy helyen ablakszerűen kinyílik az erdő, és jó rálátást kapunk a szemközti Három-hárs-bérc hátára. A Kálmán-kaszáló lankásabb szakaszán kereszteződéshez érünk: a P● jelzésű ösvény ágazik balra és vezet a közeli, de romos foglalatú Újpest-forráshoz. Sajnos ma már csak a helye van meg annak a menedékkunyhónak, amelyet 1969-ben az újpesti turisták építettek. A házikó ingyenesen biztosított szállást a természetjáróknak a ’80-as évek elejéig, amikor sajnos az enyészeté lett.

Rövidesen utunk letér a gerinchelyzetből, hogy aztán az Égés-bérc alatti hegyoldalban kényelmes szintúton ballagjunk. Az erdőből déli irányba helyenként feltárul a panoráma: a Börzsöny alacsonyabb kúpjain túl a Visegrádi-hegységre és a Dunakanyar térségére látunk rá. A Páfrány útnak hívott szakaszon szép szálbükkös törzsei alatt lépdelve érkezünk a Rakodó turistaút csomópontjába. Szent István emlékére egy méretes fakeresztet állítottak a kis tisztásra, tövében megpihenhetünk. A 779 méteres magasságban található nyereg elnevezése a fakitermeléshez kapcsolódik. A 20. század első felében innen vitték a felhalmozott faanyagot a völgyi kisvasúthoz, hogy Királyrét felé továbbszállítsák. A favágók sajátos eszközzel, az ember vontatta román szánkó segítségével hordták le a törzseket. Igen kemény munkának számított a megrakott, nehéz szánok irányítása, - amelyek nemegyszer úgy megindultak a hegyoldalban, hogy halálos balesetet okoztak - majd lepakolás után a súlyos szerkezetek visszacipelése. A román szánkó használatát a Másfél millió lépés Magyarországon című kéktúrázó filmsorozat Börzsöny részében láthatjuk. A Rakodótól tehetünk egy kitérőt a Nagy-Hideg-hegyi menedékházhoz, és akár – túránkat megszakítva – éjszakára meg is szállhatunk az épület falai között. A turistaház a nyugat felé együtt haladó K és P jelzésen 15-20 perc alatt érhető el. Dönthetünk úgy is, hogy előbb a Csóványosra teszünk látogatást, és csak utána megyünk Nagy-Hideg-hegyre, vagy folytatjuk túránkat vissza Királyrétre. A hegység fő csúcsa bő 2 km-es gyaloglással érhető el a K és P jelzéseken az ellenkező, keleti irányba indulva.

Ereszkedés a Vasfazék-völgybe

A nyeregből a K+ jelzésen indulunk tovább, és az enyhén lejtő Erzsike úton összefüggő, háborítatlan erdőben sétálunk. Helyenként a Börzsöny fő tömegét képező andezit sziklakibukkanások szürkéllenek a hegyoldalban. A Bagoly-bükki-patak völgyfője után fokozódik az ereszkedő. Keresztezzük a Nagy-hideg-hegyre vezető murvautat, majd a bezárt turistaházat is hordozó Taxi-rét sarkához érkezünk. Bár útvonalunk elkerüli a tisztást, érdemes a csinos réten körülnézni, esetleg megpihenni.

Bükkök alatt kanyarog lefelé útvonalunk. Rövidesen ismét érintjük a széles kövesutat, de egy légvezeték nyiladékának keresztezése után letérünk róla. Bércorr harántolásával a Nagy-Vasfazék-patak völgyébe ereszkedünk, átkelünk a köves medren, és a vízfolyás fölött, azzal párhuzamosan túrázunk tovább. Balról mellőzzük a 20. század első felében művelt Inóci-kőbányát, ahonnan a lefejtett andezitet sikló- és drótkötélpályán szállították el. Újra átlépünk a nagy-hideg-hegyi kövesúton, majd a hídon át a patak felett is. Metsszük a régi sikló pályáját, és egy sorompót megkerülve a Cseresznyefa-parkoló aszfaltján dobban lábbelink talpa. A helyszínen volt a kisvasút végállomása, amellyel kezdetben követ és fát, később turistákat szállítottak az 1970-es évekig. A sínek felszedését és a végállomás megszüntetését az aszfaltút megépítése tette indokolttá. Csupán röviden ballagunk a műúton, mert a K+ jelzés jobbra letérít róla, hogy az erdőben lépdeljünk tovább a Vasfazék-völgy talpán. Túránk utolsó szakaszán az egykori kisvasút nyomvonalát követjük, többször is átkelve a kanyargós patakon. Helyenként megfigyelhetjük a hídpillérek és a vasúti töltés maradványait. Különböző korú és fajtájú fákból álló erdőkön keresztül, tisztásokon is átvágva vezet ösvényünk a szép völgyben; egy helyen földbe vájt esőkunyhót is érintünk. Végül Királyrét szélénél újra az aszfaltútra csatlakozunk. Elérjük a Hiúz Házat is magában foglaló Erdei Iskola és Látogatóközpont épületét, majd a Bagoly-bükki-patak hídján átkelve érkezünk vissza kezdőpontunkra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Szokolya, Királyrét buszmegállóba Kismaros irányából érkeznek az autóbuszok.
  • Kisvasúttal is közlekedhetünk, kezdőpontunk a Királyréti Erdei Vasút felső végállomása, ahová Kismarosról jönnek a szerelvények.

Megközelítés

  • Túránk kiindulópontja a Szokolya, Királyrét buszmegálló melletti kereszteződésben álló turista irányítótábla.
  • A kisvasút végállomástól 150 méter táv ez az elágazás északi irányban.

Autóval

  • Királyréten parkolási díj ellenében használhatjuk a parkolókat.
  • Kismaros vasútállomásán és a Királyréti Erdei Vasút melletti parkolóban ingyenesen letehetjük az autónkat.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
14,7 km
Időtartam
4:40óra
Szintemelkedés
585 m
Szintcsökkenés
585 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!