Királyrétről a Bajdázói-tóhoz - erdei túra kerekesszékkel

Itiner :

• Királyrét központjából a Szénpataki úton induljunk el.
• Balra, ahol a tábla jelöli, letérünk az útról a horgásztó felé.
• A tanösvény T jelzéseit követjük a Bajdázói-tóig.
• Először a tó keleti oldalát fedezzük fel, majd a nyugatit, kitekintve az egykori kőfejtő, majd a Petőfi-forrás felé.
• A tó melletti rétet kelet felé hagyjuk el egy jelzetlen ösvényen, amely a Szénpataki útig felé visz, majd visszafordulunk.
• A Bajdázói-réttől a már ismert úton jutunk vissza Királyrétre.

Részletes leírás : 

Királyrét és az egykori vasmű

Már a Kismarosról Királyrétre vezető úton is érdemes gyönyörködni a nagy ívű, erdős-mezős dombhátakkal tarkított kilátásban. Királyrétre érve turisztikai központ hangulatát árasztó környezet fogad számtalan információs táblával, kis helytörténeti múzeummal, kereskedelmi egységekkel és ízlésesen felújított, akadálymentes kirándulóközponttal.

A tőlünk dél-keletre emelkedő Várhegy 2020 őszén átadott fa kilátója magasodik a völgy fölé, ha pedig a másik irányba is elnéznénk, arrfelé a Nagy-Vasfazék-patak és a Bagoly-bükki-patak összefolyása közelében találjuk a Hubertus-forrást. A Várhegy kilátója és az oda való feljutás sajnos nem akadálymentes, így a Börzsöny felülnézeti látképét sajnos most mellőznünk kell.

A Kismarosról érkező főút enyhe jobb ívvel a Királyréti Erdészet fenntartásában működtetett, bitumen burkolatú Szénpataki erdészeti útba torkollik; ezen indulunk el.  100-150 méter megtétele után az Y alakban szétváló úton balra fordulva a „Horgásztó” feliratú, apróköves-murvás erdei ösvényre kanyarodunk. A tóhoz vezető út murvás, helyenként köves, erdei agyagos talajú, de nem túl meredek a kerekesszékes közlekedéshez.

Kezdetben a bal oldalunkon húzódó kerítés mentén haladunk, amivel a népszerű horgászparadicsomot kerítették körbe. Bár a tó a horgászok birodalma, a déli oldalon a kapun besétálva egészen a partjáig látogathatunk. Elhagyva a horgásztavat szép, öreg fákkal tarkított erdőben megyünk tovább. 200-300 méterrel feljebb, a baloldalon egy tiszta vizű forrás fakad a völgyecskében (amit csak járó ember tud megközelíteni), majd néhány erdei kanyarulatot követően egy tisztáshoz érkezünk. Ez a Bajdázói-tó felé kiszélesedik.

Az idilli környezetben elterülő tó létrejöttét - hasonlóan az imént mellőzött Királyréti-horgásztóéhoz - az 1778-tól itt működő vasmű folyamatos vízellátása indokolta. A vasgyár megszűnése, 1791 után pedig a faúsztatást segítette az eredetileg öt tóból álló rendszer, amelyből már csak az említett kettő létezik. A vasmű egyes részei 1900-ban még álltak, sőt néhány romja 1920-ban is megvolt. Napjainkban csak a salakhányó, valamint a hajtóvíz biztosítását szolgáló öt vízduzzasztó és a vízvezető árokrendszer nyomai láthatók. Az egyre inkább eliszaposodó Bajdázói tavat 2010-ben rekultuválták, azóta egyre népszerűbb a túrázók és a vízi állatvilág megfigyelése iránt érdeklődők körében. Itt él ugyanis hazánk egyetlen teknősfaja, a mocsári teknős - ha szerencsénk van, és szép az idő, láthatjuk őket napfürdőzni a tó vizén úszó holtfákon.

Erdei kitérőkkel a tó körül

A tó és környezete ugyan viszonylag magasan helyezkedik el, de nincs kilátás a környező hegyekre, a tisztás fái és a tavat körülölelő erdő határolja a teret. A tó körüli tanösvényen jobbra (kelet felé) elindulva sajnos csak nagyjából félútig juthatunk. Az egészen a tópartig húzódó erdőben kisebb segítséggel eljuthatunk a sűrűbb részekig, majd erősen meredek, fakidőléses részhez érünk, itt forduljunk vissza. Indulópontunktól balra indulva szintén nagyjából félútig tudjuk a tavat megkerülni, és egy-két meredekebb részhez szükségünk lesz a kísérő hatékony segítségére is. Ezen az ösvényen eljutunk egy múlt században épült, fazsindelyes, mohával borított, nagyméretű turista pihenőhely és tűzrakó hely együtteséhez is. Itt, a tótól 20-30 méterre eltávolodva folytatódik az erdei ösvény, az Y elágazás mindkét szára a hajdani kőfejtő területéhez vezet. Ezt a részt sorompó védi, de előszeretettel látogatják az ott kirándulók, csak extrém kerekesszékeseknek ajánlott a megközelítése.

Ha kigyönyörködtük magunkat a tóban, tegyünk még egy kitérőt, hogy minél tovább élvezhessük az igazi erdei élményt. A réttől először ne visszafelé induljunk el, ahonnan jöttünk, hanem forduljunk keleti irányba egy jelzetlen, de eleinte jól járható úton. Nagyjából 200 métert tehetünk meg zavartalanul a hangulatos, háborítatlan gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. A közeli Szénpataki úttól, amelyen könnyedén visszagurulhatnánk Királyrétre, mindössze száz méter választ el, de ez a rövid szakasz olyan meredek és köves, hogy kerekesszékkel egyáltalán nem ajánljuk! Így sajnos nincs más lehetőség, mint visszatérni a Bajdázói rétre, és a már ismert ösvényt választani a Királyrétre való visszatéréshez. 

Innen, ha van még erőnk, energiánk és kedvünk, a Szénpataki erdészeti műúton (ahonnan a túra elején lekanyarodtunk) immár a jobb oldali ágon továbbmenve akár plusz 3-4 kilométert is tudunk akadálymentesen sétálni (ez alternatíva lehet a nagyon nehezen mozgó túrázóknak is!). Itt is találni szalonnasütő helyeket és szép, alagútszerű erdei kilátást a Várhegy-kilátóra.

Az erdei túra lassú, nyugodt tempóban 2,5-4 óra alatt teljesíthető kerekesszékkel, de a Szénpataki műutas kitérővel akár egész napos kalanddá bővíthető.