Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kilátótól kilátóig a vörös homokkövön

· 6 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Köcsi-tói kőfejtő
    Köcsi-tói kőfejtő
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 8 6 4 2 km Óvári messzelátó (Balatonalmádi) Csere-hegyi kilátó (Alsóörs)
A Felső-hegyet és a Csere-hegyet is megmászó, könnyed túra témája a vörös homokkő, valamint a balatoni panorámák. Előbbi a teljes útvonalon végigkísér minket, utóbbiról pedig az Óvári- és a Csere-hegyi-kilátó gondoskodik.
nyitva
könnyű
Hossz 9,3 km
2:50 óra
324 m
324 m
322 m
106 m
 A perm korú vörös homokkő már az őskortól rendkívül fontos szerepet játszott a Balaton ezen térségének lakói életében. Bányászatának csúcspontja a 20. század első felére tehető, melynek "termékei" a mai napig alapjaiban határozzák meg a térség arculatát. Ebből az anyagból épült például az csodás panorámájú Óvári-messzelátó talapzata is. Következő állomásunk a felső-hegyi geodéziai mérőtorony, ahonnan száraz tölgyeseken át érünk a Csere-hegyi-kilátó reneszánsz stílusú tornyához. A csúcsról lendületes ereszkedéssel jutunk a Köcsi-tó náddal borított víztestjéhez és a mellette lévő kis kőfejtő által feltárt alsó perm geológiai alapszelvényhez. Innen már csak pár száz méter a káptalanfüredi vasútállomás.

A szerző tippje

  • Ha nyáron indulsz útnak:
    • a túra végeztével csobbanj egyet a káptalanfüredi strandon!
    • vigyél magaddal bőségesen folyadékot, mert a délies kitettségű oldalakon nagyon meleg lesz!
  • A S+ jelzés által az erdőben keresztezett aszfaltúton jobbra fordulva 600 m-es kitérővel a Nagy-kő-orr nevű kilátóhelyet is felkereshetjük. A helyi hagyomány a kis domb eredetét úgy magyarázza, hogy az utolsó óriást nem tudták eltemetni, így az orra örökre kint maradt a földből. A tektonikailag összetördelt kőtömeg egyes szikláin feltolódásos vetőkarcok is láthatóak. A kilátópontról Felsőörs felé nyílik panoráma.

Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-11-25
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
322 m
Legalacsonyabb pont
106 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 16,21%Murvás út 4,32%Földút 24,28%Ösvény 24,24%Utca 4,48%Ismeretlen 26,45%
Aszfalt
1,5 km
Murvás út
0,4 km
Földút
2,3 km
Ösvény
2,3 km
Utca
0,4 km
Ismeretlen
2,5 km
Szintprofil megjelenítése

Kezdés

Balatonalmádi, vasútállomás (106 m)
Koordináták:
DD
47.028384, 18.015409
DMS
47°01'42.2"N 18°00'55.5"E
UTM
34T 273221 5212642
w3w 
///örökség.változat.jelvény
Mutasd a térképen

Végpont

Káptalanfüred, vasúti megállóhely

Útleírás

 Itiner

  • A vasútállomásról a K▲ jelzésen észak felé indulunk az Óvári-messzelátóhoz.
  • S▲ jelzésen nyugat felé megyünk tovább a Felső-hegyen át a Csere-hegyi-kilátóig.
  • A kilátótól (egy ideig a K jelzéssel együtt haladó) S+ jelzésen jutunk a Köcsi-tó érintésével túránk végpontjára. 

A túráról részletesen

Megismerkedünk a vörös homokkővel és Balatonalmádi jelképével

Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Utóbbi 1971 óta része a településnek, előtte azonban évszázadokon át fordított volt a viszonyuk. A 19. század vége felé főleg veszprémi kereskedők és iparosok szőlői növekedtek itt, majd 1877-ben megépült a fürdőhely, és Dornyay Béla 1934-ben írott sorait idézve „A B. egyik legszebb, legmodernebb és legjobban fejlődő fürdőhelye és üdülőtelepe” lett. Az idegenforgalom mellett a község másik fontos bevételi forrása  a vöröskőbányászat volt.

A vasútállomásról a Szent István parkon át a K▲ jelzést követve a Vörös Homokkő Tanösvényen érintjük a Kilátóhegyi, majd a Lomb utcát, ahol az almádi vöröskőbányászat egykori központja volt. Hogy miért is volt fontos szerepe ennek a kőzetnek, a köcsi-tavi geológiai alapszelvényénél ismertetjük. Egy rövid városi sétát követően érünk az Óvári-messzelátóhoz, Balatonalmádi jelképéhez. A közkedvelt kirándulóhely Dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről kapta a nevét, aki számos tisztsége között a Balatoni Szövetség ügyvezető alelnökeként az Almádiban 1884-ben tomboló filoxéravész alatt kipusztult szőlők helyére nyaraló-, majd villatelepet szervezett, de sokban segítette többek között az északi parti vasúthálózat kiépítését is.

Az 1900-as évek legelején épült kilátó vörös homokkő talapzatán eredetileg cseréptető fedésű vörösfenyő ácsolat és mellvéd állt. A II. világháborút követően a teljes tornyot újra kellett építeni, ami akkor a  „Wesselényi-kilátó” nevet kapta. A többször felújított toronyból szép panoráma tárul elénk a Fűzfői-öbölre és a fölötte magasodó magaspartra (melynek vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy és a berhidai Jákó-hegy), majd a Sió völgyére és a déli part felett magasodó Külső-Somogy dombsorára. Nyugat felé a Vár-, a Vörös- és a Csere-hegy emelkedik. Végül a Vörösberény fölé magasodó Megye-hegy következik, majd a település legidősebb épületével, az erődített református templommal és a Szent Ignác katolikus templom és jezsuita kolostor együttesével zárul a panoráma.

Egy elárvult toronytól a pazar kilátásig

A kilátótól a S▲ jelzésen nyugat felé indulunk tovább. Megkerüljük a távközlési tornyot, majd a Mátyás király út végén jobbra kanyarodva, egy tarvágott rész mellett elhaladva lassú emelkedésbe kezdünk. Egy rövid, kaptatós szakasz után megérkezünk a Felső-hegy lapos tetejére, ahol egy geodéziai mérőtorony fogad minket.

Az 1970-es és 80-as években földmérési céllal 111 ilyen vasbeton mérőtorony épült Magyarországon, főleg az akkori vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé. A hosszúoldalú sokszögeléshez használt, messziről irányozható tornyok a magyar állam tulajdonában állnak. A műholdas technológia terjedésével funkciójukat vesztették, így többségük rossz állapotú. Többet fémgyűjtők fosztottak ki, mások új szerepkörben működnek tovább adótoronyként vagy megfigyelőállomásként, néhányat pedig kilátóként használnak. A szebb napokat megélt, 16 méter magas felső-hegyi torony 1974-ben épült - és mint az összes többire, erre is tilos és életveszélyes felmászni a Csere-hegyi-kilátót felülmúló körpanorámája ellenére.

Jelzésünkön továbbhaladva rövid ereszkedés után elérjük az Öreg-hegy felső házait. A löszmélyútban haladó Oportó utca végénél balra tartva Felsőörs, szőlőhegy megállónál jobbra fordulunk a műúton, és Kilátó utcánál átkelve rövid ideig még nyaralók között folyatatjuk sétánkat. Az épületeket elhagyva széles murvás úton érünk a reneszánsz stílusban épült Csere-hegyi-kilátóhoz, amit eredetileg Horthy Miklósról neveztek el, majd az 1950-es években Szabadság-kilátóra kereszteltek át. Ez az 1935-ben épült, Padányi-Gulyás Jenő építészmérnök tervezte épület volt a Balaton-felvidék legelső kőkilátója. Mivel állapota egyre romlott, 1998-ban le is zárták, és csak a 2001-es felújítása után vált ismét látogathatóvá. Ekkor készült el a tetején álló 6,5 méter magas vörösfenyő torony, amely kiemelkedik a körülötte elterülő cseres fáinak lombkoronaszintje fölé.

Az építmény körül padokat, tűzrakó helyeket és egy kis pavilont alakítottak ki. A torony sarkain a Balatont közrefogó vármegyék (Veszprém, Fejér, Somogy, Zala) címereit láthatjuk. Tetejéről teljes körpanorámában gyönyörködhetünk. A látvány meghatározó eleme a Balaton keleti medencéje. Alattunk Balatonalmádi terül el, az aligai partok fölött tiszta időben Székesfehérvár, sőt a Vértes hegység is feltűnik, dél és délnyugat felé belátjuk a Balaton szinte teljes déli partját és a fölötte hullámzó külső-somogyi dombokat. Az északi parton Dörgicséig terjed a kilátás, ami mögött olykor a Badacsony is feltűnik. A táj jellegzetes eleme a Tihany-félsziget, a szomszédos Somlyó-hegy a 2015-ben állított kilátójával, valamint az innen látható mintegy 25 község szőlőkkel, erdőkkel, gyepekkel és néhány szántóval tagolt mozaikja. Észak felé fordulva a Bakony vonulatai sorakoznak: a Kab-hegy, a Hajag, a Papod, az Öreg Futóné, majd a geodéziai mérőtornyáról könnyen felismerhető Felső-hegy zárja a körpanorámát Balatonalmáditól északra.

A Köcsi-tó és egy kis geológia

A kilátótól a K jelzéssel együtt induló S+ jeleken indulunk tovább. A főleg kocsánytalan tölgyek közötti ereszkedő, keskeny ösvényen figyeljünk a lábunk alá, mert az út bár nem túl meredek, a talajból kiálló homokkövekben és konglomerátumokban megbotolva nagyot lehet esni. Mikor a térszín kissé ellaposodik, a S+ jelzésen jobbra folytatjuk utunkat. Átkelve a keskeny aszfaltos úton hamarosan elhaladunk az ifjúsági tábor színes faházai mellett, majd a szocializmusból ránk maradt üdülők mellett továbbsétálva a Köcsi-tó tanösvény indító táblájához érünk. A sziklás talajon alacsony molyhos tölgyek között haladunk, de a méret senkit ne tévesszen meg! Bár ez faj amúgy is ritkán haladja meg a 15 m-es magasságot, itt a tápanyagszegény környezet nem engedi őket nagyobbra nőni.

Az ösvényen egy felhagyott kis kőfejtőhöz érünk, ami a Balaton-felvidéki Homokkő Formáció alsó szakaszát tárja fel. Ez a kőzet a Balaton körül két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfő és Aszófő között egy 3 km széles, illetve Zánkától Badacsonyörsig egy kb. 5 km széles területen. Vastagsága a tó környékén az őskörnyezettől függően akár a 800 m-t is eléri, itt viszont csak 10 m körüli, ami alapján ez a terület kb. 250 millió éve egy kis kiemelkedésen helyezkedhetett el, az üledék keresztrétegzettségének iránya alapján egy nyugat - kelet irányú, az egykori folyóvölgy felé tartó patak medre közelében. A folyó vize a Dunántúli-középhegység északkeleti részeit ekkor már elfedő sekélytengerbe szállította hordalékát. Az akkori félsivatagi éghajlatnak köszönhetően a lerakódott üledékek, a homokszemcséket bevonó és hézagkitöltő hematit és limonit nevű oxidált vasásványtartalmuk miatt vörös, lilásvörös színűek.

A legalsó, vastag réteg konglomerátum, amire keresztrétegzett kavicsos homokkő települ, majd egy eróziós zóna után ismét konglomerátum következik, amelyen homokkő rétegek zárják a rétegsort. A durvább, kavicsosabb rétegek az egykori medrekben, míg a finomabb, homokos üledékek az egykori ártereken és holtágakban rakódtak le. A rétegsor ősmaradványokban szegény, csupán néhány őshüllő lábnyomot, féregjáratokat és kevés növényi maradványt találtak benne a kutatók. A kavicsok anyaga főleg fillit, kvarcit, dácit, amiket kovás-kaolinites kötőanyag cementál. Ennek köszönhető a kőzet ellenállósága, ami miatt őseink már 8-9000 évvel ezelőtt felhasználták például őrlőkő készítéséhez. A vörös homokkő bányászata a 20. század első felében élte virágkorát, amikor többek között a partvédelemben, támfalak és hidak, sírkövek, valamint házak építéséhez is felhasználták.

A hosszú időn át legelőként hasznosított gyep túlsó végén terül el a mára erősen benádasodott a Köcsi-tó. Az egykori agyagbánya helyén, az agyagos vízzáró réteg felett képződött bányató az itt élő kétéltűek fontos szaporodó helye. A 20. század elején kimélyítették a medrét, és a kitermelt anyagot strandolásra alkalmas part kialakításához a Balatonba szállították.

Jelzésünket követve az egykori kertmozi mellett elhaladva, majd a forgalmas 71. sz. főúton átkelve érünk Káptalanfüred vasúti megállóhelyre.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Balaton északi partján közlekedő vonatról Balatonalmádi vasútállomáson kell leszállni. 
  • A túra végén Káptalanfüred vasúti megállóhelyen szállhatunk vonatra.

Megközelítés

  • A túra a vasútállomástól indul, és a vasúti megállóhelyre érkezik. 
  • Ha autóval érkezünk, célszerű a túra kezdő- és végpontját vonattal összekötni.

Parkolás

  • Balatonalmádiban a vasútállomás melletti nagy, kiépített parkolóban érdemes letenni az autót.

Koordináták

DD
47.028384, 18.015409
DMS
47°01'42.2"N 18°00'55.5"E
UTM
34T 273221 5212642
w3w 
///örökség.változat.jelvény
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Nyisztor Orsolya kérdése · 2022-05-22 · Közösség
ofline térkép! hogy tudom lementi oflineba és utána hogy találom meg az ofline térképet. mióta frissítve lett ezt nem sikerült megfejtenem.
Mutass többet!
Kedves Orsolya! Az adott túra Térkép fülére bökve a három pont jelezte menüben található a Letöltés lehetőség. Később "Az én oldalam" menüpontban, a Tartalmaim részben, a Letöltéseknél találja meg.
Még 1 hozzászólás

Értékelések

4,7
(6)
Zéman Attila
2022-07-06 · Közösség
Kellemesen futható túra, némi szinttel, szép kilátással fűszerezve. Az erdei ösvény vöröses színe, különleges élményt nyújt!
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-07-06
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 4

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
9,3 km
Időtartam
2:50 óra
Szintemelkedés
324 m
Szintcsökkenés
324 m
Legmagasabb pont
322 m
Legalacsonyabb pont
106 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát Egyirányú túra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 6 Útpontok
  • 6 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp