Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Kilátótól kilátóig a vörös homokkövön

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 8 6 4 2 km Óvári messzelátó, Balatonalmádi Csere-hegyi kilátó, Alsóörs
A Felső-hegyet és a Csere-hegyet is megmászó, könnyed túra témája a vörös homokkő, valamint a balatoni panorámák. Előbbi a teljes útvonalon végigkísér minket, utóbbiról pedig az Óvári- és a Csere-hegyi-kilátó gondoskodik.
nyitva
könnyű
9,3 km
2:40 óra
290 m
289 m
 A perm korú vörös homokkő már az őskortól rendkívül fontos szerepet játszott a Balaton ezen térségének lakói életében. Bányászatának csúcspontja a 20. század első felére tehető, melynek "termékei" a mai napig alapjaiban határozzák meg a térség arculatát. Ebből az anyagból épült például az csodás panorámájú Óvári-messzelátó talapzata is. Következő állomásunk a felső-hegyi geodéziai mérőtorony, ahonnan száraz tölgyeseken át érünk a Csere-hegyi-kilátó reneszánsz stílusú tornyához. A csúcsról lendületes ereszkedéssel jutunk a Köcsi-tó náddal borított víztestjéhez és a mellette lévő kis kőfejtő által feltárt alsó perm geológiai alapszelvényhez. Innen már csak pár száz méter a káptalanfüredi vasútállomás.

A szerző tippje

  • Ha nyáron indulsz útnak:
    • a túra végeztével csobbanj egyet a káptalanfüredi strandon!
    • vigyél magaddal bőségesen folyadékot, mert a délies kitettségű oldalakon nagyon meleg lesz!
  • A S+ jelzés által az erdőben keresztezett aszfaltos úton balra fordulva 600 m-es kitérővel a Nagy-kő orra kilátóhelyet is felkereshetjük. A helyi hagyomány a kis domb eredetét úgy magyarázza, hogy az utolsó óriást nem tudták eltemetni, így az orra örökre kint maradt a földből. A tektonikailag összetördelt kőtömeg egyes szikláin feltolódásos vetőkarcok is láthatóak. A kilátópontról Felsőörs felé nyílik panoráma.

Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-11-17
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
322 m
Legalacsonyabb pont
106 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Balatonalmádi, vasútállomás (106 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.028384, 18.015409
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°01'42.2"N 18°00'55.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 273221 5212642
w3w (what3words) 
///örökség.változat.jelvény

Végpont

Káptalanfüred, vasúti megállóhely

Útleírás

 Itiner

  • A vasútállomásról a K▲ jelzésen észak felé indulunk az Óvári-messzelátóhoz.
  • S▲ jelzésen nyugat felé megyünk tovább a Felső-hegyen át a Csere-hegyi-kilátóig.
  • A kilátótól (egy ideig a K jelzéssel együtt haladó) S+ jelzésen jutunk a Köcsi-tó érintésével túránk végpontjára. 

A túráról részletesen

Megismerkedünk a vörös homokkővel és Balatonalmádi jelképével

Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Utóbbi 1971 óta része a településnek, előtte azonban évszázadokon át fordított volt a viszonyuk. A 19. század vége felé főleg veszprémi kereskedők és iparosok szőlői növekedtek itt, majd 1877-ben megépült a fürdőhely, és Dornyay Béla 1934-ben írott sorait idézve „A B. egyik legszebb, legmodernebb és legjobban fejlődő fürdőhelye és üdülőtelepe” lett. Az idegenforgalom mellett a község másik fontos bevételi forrása  a vöröskőbányászat volt.

A vasútállomásról a Szent István parkon át a K▲ jelzést követve a Vörös Homokkő Tanösvényen érintjük a Kilátóhegyi, majd a Lomb utcát, ahol az almádi vöröskőbányászat egykori központja volt. Hogy miért is volt fontos szerepe ennek a kőzetnek, a köcsi-tavi geológiai alapszelvényénél ismertetjük. Egy rövid városi sétát követően érünk az Óvári-messzelátóhoz, Balatonalmádi jelképéhez. A közkedvelt kirándulóhely Dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről kapta a nevét, aki számos tisztsége között a Balatoni Szövetség ügyvezető alelnökeként az Almádiban 1884-ben tomboló filoxéravész alatt kipusztult szőlők helyére nyaraló-, majd villatelepet szervezett, de sokban segítette többek között az északi parti vasúthálózat kiépítését is.

Az 1900-as évek legelején épült kilátó vörös homokkő talapzatán eredetileg cseréptető fedésű vörösfenyő ácsolat és mellvéd állt. A II. világháborút követően a teljes tornyot újra kellett építeni, ami akkor a  „Wesselényi-kilátó” nevet kapta. A többször felújított toronyból szép panoráma tárul elénk a Fűzfői-öbölre és a fölötte magasodó magaspartra (melynek vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy és a berhidai Jákó-hegy), majd a Sió völgyére és a déli part felett magasodó Külső-Somogy dombsorára. Nyugat felé a Vár-, a Vörös- és a Csere-hegy emelkedik. Végül a Vörösberény fölé magasodó Megye-hegy következik, majd a település legidősebb épületével, az erődített református templommal és a Szent Ignác katolikus templom és jezsuita kolostor együttesével zárul a panoráma.

Egy elárvult toronytól a pazar kilátásig

A kilátótól a S▲ jelzésen nyugat felé indulunk tovább. Megkerüljük a távközlési tornyot, majd a Mátyás király út végén jobbra kanyarodva, egy tarvágott rész mellett elhaladva lassú emelkedésbe kezdünk. Egy rövid, kaptatós szakasz után megérkezünk a Felső-hegy lapos tetejére, ahol egy geodéziai mérőtorony fogad minket.

Az 1970-es és 80-as években földmérési céllal 111 ilyen vasbeton mérőtorony épült Magyarországon, főleg az akkori vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé. A hosszúoldalú sokszögeléshez használt, messziről irányozható tornyok a magyar állam tulajdonában állnak. A műholdas technológia terjedésével funkciójukat vesztették, így többségük rossz állapotú. Többet fémgyűjtők fosztottak ki, mások új szerepkörben működnek tovább adótoronyként vagy megfigyelőállomásként, néhányat pedig kilátóként használnak. A szebb napokat megélt, 16 méter magas felső-hegyi torony 1974-ben épült - és mint az összes többire, erre is tilos és életveszélyes felmászni a Csere-hegyi-kilátót felülmúló körpanorámája ellenére.

Jelzésünkön továbbhaladva rövid ereszkedés után elérjük az Öreg-hegy felső házait. A löszmélyútban haladó Oportó utca végénél balra tartva Felsőörs, szőlőhegy megállónál jobbra fordulunk a műúton, és Kilátó utcánál átkelve rövid ideig még nyaralók között folyatatjuk sétánkat. Az épületeket elhagyva széles murvás úton érünk a reneszánsz stílusban épült Csere-hegyi-kilátóhoz, amit eredetileg Horthy Miklósról neveztek el, majd az 1950-es években Szabadság-kilátóra kereszteltek át. Ez az 1935-ben épült, Padányi-Gulyás Jenő építészmérnök tervezte épület volt a Balaton-felvidék legelső kőkilátója. Mivel állapota egyre romlott, 1998-ban le is zárták, és csak a 2001-es felújítása után vált ismét látogathatóvá. Ekkor készült el a tetején álló 6,5 méter magas vörösfenyő torony, amely kiemelkedik a körülötte elterülő cseres fáinak lombkoronaszintje fölé.

Az építmény körül padokat, tűzrakó helyeket és egy kis pavilont alakítottak ki. A torony sarkain a Balatont közrefogó vármegyék (Veszprém, Fejér, Somogy, Zala) címereit láthatjuk. Tetejéről teljes körpanorámában gyönyörködhetünk. A látvány meghatározó eleme a Balaton keleti medencéje. Alattunk Balatonalmádi terül el, az aligai partok fölött tiszta időben Székesfehérvár, sőt a Vértes hegység is feltűnik, dél és délnyugat felé belátjuk a Balaton szinte teljes déli partját és a fölötte hullámzó külső-somogyi dombokat. Az északi parton Dörgicséig terjed a kilátás, ami mögött olykor a Badacsony is feltűnik. A táj jellegzetes eleme a Tihany-félsziget, a szomszédos Somlyó-hegy a 2015-ben állított kilátójával, valamint az innen látható mintegy 25 község szőlőkkel, erdőkkel, gyepekkel és néhány szántóval tagolt mozaikja. Észak felé fordulva a Bakony vonulatai sorakoznak: a Kab-hegy, a Hajag, a Papod, az Öreg Futóné, majd a geodéziai mérőtornyáról könnyen felismerhető Felső-hegy zárja a körpanorámát Balatonalmáditól északra.

A Köcsi-tó és egy kis geológia

A kilátótól a K jelzéssel együtt induló S+ jeleken indulunk tovább. A főleg kocsánytalan tölgyek közötti ereszkedő, keskeny ösvényen figyeljünk a lábunk alá, mert az út bár nem túl meredek, a talajból kiálló homokkövekben és konglomerátumokban megbotolva nagyot lehet esni. Mikor a térszín kissé ellaposodik, a S+ jelzésen jobbra folytatjuk utunkat. Átkelve a keskeny aszfaltos úton hamarosan elhaladunk az ifjúsági tábor színes faházai mellett, majd a szocializmusból ránk maradt üdülők mellett továbbsétálva a Köcsi-tó tanösvény indító táblájához érünk. A sziklás talajon alacsony molyhos tölgyek között haladunk, de a méret senkit ne tévesszen meg! Bár ez faj amúgy is ritkán haladja meg a 15 m-es magasságot, itt a tápanyagszegény környezet nem engedi őket nagyobbra nőni.

Az ösvényen egy felhagyott kis kőfejtőhöz érünk, ami a Balaton-felvidéki Homokkő Formáció alsó szakaszát tárja fel. Ez a kőzet a Balaton körül két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfő és Aszófő között egy 3 km széles, illetve Zánkától Badacsonyörsig egy kb. 5 km széles területen. Vastagsága a tó környékén az őskörnyezettől függően akár a 800 m-t is eléri, itt viszont csak 10 m körüli, ami alapján ez a terület kb. 250 millió éve egy kis kiemelkedésen helyezkedhetett el, az üledék keresztrétegzettségének iránya alapján egy nyugat - kelet irányú, az egykori folyóvölgy felé tartó patak medre közelében. A folyó vize a Dunántúli-középhegység északkeleti részeit ekkor már elfedő sekélytengerbe szállította hordalékát. Az akkori félsivatagi éghajlatnak köszönhetően a lerakódott üledékek, a homokszemcséket bevonó és hézagkitöltő hematit és limonit nevű oxidált vasásványtartalmuk miatt vörös, lilásvörös színűek.

A legalsó, vastag réteg konglomerátum, amire keresztrétegzett kavicsos homokkő települ, majd egy eróziós zóna után ismét konglomerátum következik, amelyen homokkő rétegek zárják a rétegsort. A durvább, kavicsosabb rétegek az egykori medrekben, míg a finomabb, homokos üledékek az egykori ártereken és holtágakban rakódtak le. A rétegsor ősmaradványokban szegény, csupán néhány őshüllő lábnyomot, féregjáratokat és kevés növényi maradványt találtak benne a kutatók. A kavicsok anyaga főleg fillit, kvarcit, dácit, amiket kovás-kaolinites kötőanyag cementál. Ennek köszönhető a kőzet ellenállósága, ami miatt őseink már 8-9000 évvel ezelőtt felhasználták például őrlőkő készítéséhez. A vörös homokkő bányászata a 20. század első felében élte virágkorát, amikor többek között a partvédelemben, támfalak és hidak, sírkövek, valamint házak építéséhez is felhasználták.

A hosszú időn át legelőként hasznosított gyep túlsó végén terül el a mára erősen benádasodott a Köcsi-tó. Az egykori agyagbánya helyén, az agyagos vízzáró réteg felett képződött bányató az itt élő kétéltűek fontos szaporodó helye. A 20. század elején kimélyítették a medrét, és a kitermelt anyagot strandolásra alkalmas part kialakításához a Balatonba szállították.

Jelzésünket követve az egykori kertmozi mellett elhaladva, majd a forgalmas 71. sz. főúton átkelve érünk Káptalanfüred vasúti megállóhelyre.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Balaton északi partján közlekedő vonatról Balatonalmádi vasútállomáson kell leszállni. 
  • A túra végén Káptalanfüred vasúti megállóhelyen szállhatunk vonatra.

Megközelítés

  • A túra a vasútállomástól indul, és a vasúti megállóhelyre érkezik. 
  • Ha autóval érkezünk, célszerű a túra kezdő- és végpontját vonattal összekötni.

Parkolás

  • Balatonalmádiban a vasútállomás melletti nagy, kiépített parkolóban érdemes letenni az autót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.028384, 18.015409
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°01'42.2"N 18°00'55.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 273221 5212642
w3w (what3words) 
///örökség.változat.jelvény
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
9,3 km
Időtartam
2:40óra
Szintemelkedés
290 m
Szintcsökkenés
289 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp