Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Keresztül a Tokaji-hegységen a Rákóczi úton a Szent Erzsébet zarándoklattal

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Útban a Tokaji-hegység belseje felé, Erdőhorváti felett
    / Útban a Tokaji-hegység belseje felé, Erdőhorváti felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gönci pálos kolostor romjai a XIV. századból a Kis-patak völgyében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szekérút az Erdőhorváti feletti tölgyesekben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erenyi-rétről rálátunk a Bordogközre és a Szokolya tömbjére
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőfallal erődített erdőhorváti katolikus templom
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Király-kút Erdőhorváti és Regéc között Rákóczi emlékét őrzi
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-patak forrásvidéke Gönc határában igazi kárpáti hangulatot idéz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc felett a Parlag-kőszál delelőfás legelőkkel nyitott
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc és a felújított vár a Tokaji-hegység szívében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegység összefüggő erdei kiváló gombatermő vidékek (nyári vargánya)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehér-kút felett szálbükkösben és széles dózerúton tekergünk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 25 20 15 10 5 km Amadé-szikla és várrom Sólyom-kő Regéci vár
Túránk a Rákóczi út középső szakaszát járja be; a Tokaj-Hegyalja peremétől, a Tolcsva-patak völgyéből a központi erdőségeket keresztezve az egykori bányavárosig, az aranygombos Telkibányáig. Talán a legteljesebb képet ezzel az útvonallal nyerjük a különleges és változatos Tokaji-hegység zárt völgyekkel, öreg erdőkkel, sziklás csúcsokkal és álmos kis falvakkal tarkított vidékéről.
nyitva
közepes
Hossz 29,3 km
8:56 óra
1 160 m
1 048 m

„Tornyok ormán az őszi szél régmúlt dicsőségről mesél.

Rákócziak dicső kora nem jön vissza többé soha…” 

Bár a közismert dallamok Krasznahorka büszke váráról emlékeznek, ezt ugyanolyan teljességgel énekelhetjük Regécről is. A vidék ugyanis a Rákócziak birtoka volt; a regéci várban töltötte kora gyermekkorát II. Rákóczi Ferenc, ahova a szabadságharc alatt tért vissza - igaz, ekkor már csak romjait találta egykori otthonának. Központja volt ez a vidék a kuruc felkelésnek, és leverése után is generációkon keresztül képviselte a kuruc szellemet. Erdeiben a Habsburg törvények elől bujdostak egykor a szabadság mellett kardoskodók.

A magyar érzelem, a nemzeti törekvések mellett különösen összetett etnikumú a vidék. Erdélyi fejedelemként Rákóczi is ruszin favágókat telepített hegységszerte Kárpátaljáról, míg a Kárpátokon túlról, Galíciából lengyel üvegmestereket a Tolcsva-patak felső folyásához. Tokaj-Hegyalja nemzetközi kapcsolatai, így jóléte eleinte a török hódítás elől idáig menekülő szerb, később galíciai zsidó kereskedőkön múlott. Már a középkor derekán is vegyes lakosság jellemezte a vidéket, ha a bányavárosok rangjára emelkedett Telkibányát vesszük alapul, ahol a bányászatban és ércmegmunkálásban járatos német mesterek tevékenykedtek. A vidéket elfogadó, etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül egymás mellett békeségben élő népek lakták.

Útvonalunk a Rákóczi túra mellett a Szent Erzsébet zarándoklatnak is nyomvonala a szent szülőhelyétől nyughelyéig. Az Árpád-kor végén élt királyné a mai Németország területére házasodott, és bár korai megözvegyülése és halála még életének virágában elszakította a földi valótól, istenhitével, könyörületességével maradandó eszményi képet festett az irgalmasság mintájaként. A szent üzenete évszázadok palástján keresztül lehet a vidék jelmondata is. Szól az erdőnek, a hegyeknek, amik közt még egy ősibb, nyugodtabb, természetesebb világ honol: „Tegyétek boldoggá az embereket.”

A szerző tippje

  • A túraleírás a középső része a Rákóczi Piros és a Szent Erzsébet zarándoklatnak. Érdemes a teljes útvonalat bejárni. Mindkettő Sárospatakról indul, ám a Rákóczi Piros felkanyarodik a füzéri várba Füzérről, míg a Szent Erzsébet zarándoklat folytatja északnak az országhatáron túl Kassáig.
  • Érdemes megszállni útközben. Regéc és Telkibánya is sok szálláshelyet kínál, ahol a zempléni falvak nyugalmával valódi természeti élményt nyújt a hosszú túra közepén, végén a pihenés.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-04-08
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
743 m
Legalacsonyabb pont
133 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra hosszára való tekintettel vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű vizet és élelmet. Bár útba ejtjük Regécet és több forrást is, jobb, ha biztosak vagyunk benne, hogy van elegendő utánpótlás erőtartalékaink fedezésére.

Kezdés

Erdőhorváti, templom buszmegálló (133 m)
Koordináták:
DD
48.316076, 21.428152
DMS
48°18'57.9"N 21°25'41.3"E
UTM
34U 531742 5351520
w3w 
///remeték.nyelvtan.gyufa

Végpont

Telkibánya, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Túránk végig, Erdőhorvátitól Telkibányáig a P jelzését követi három kitérőtől eltekintve.
  • A regéci várnálPL, a Sólyom-kőnél a P▲, az Amadé-várnál a PL jelzésen térünk le pár tíz métert.

Útleírás:

Erdőhorváti, Tokaj-Hegyalja és a zempléni vadon peremén

Erdőhorváti központjából, a római katolikus templomtól indulunk északnyugati irányba a P jelzésen. Eleinte a Kassai úton haladunk, ami tényleg Kassára vezet Regécen és Vizsolyon keresztül, de az S-kanyar helyett egyenesen továbbmegyünk nyugatnak a Kistolcsvai utcán a Kis-Tolcsva-patak völgyében, ahol elhagyjuk a település házait. Erdőhorváti kedvező pozíciója, festői környezete ellenére gyéren lakott, pedig már az Árpád-korban említik ezer fő feletti lakossággal. Híres volt boráról és perecéről; mindkettő időtálló és törhetetlen. Tokaj-Hegyalja ugyanis a falu határában ér véget, a Tolcsva-patak völgyén felnyújtózva, a Horváti és Komlóska közötti Vég-hegyen. A filoxéra ezeken a kötött, erdei talajokon tenyésztett szőlőkben végezte a legnagyobb pusztítást egész Tokaj-Hegyalján. Csaknem az összes tőkét újratelepítették a 19. század végén, hogy a híresen szállítást és időtálló tolcsvai és horváti borok szomját oltsák a messzi észak lakóinak. A vásárlóerő azonban a trianoni határokkal elapadt, a 20. században lassú hanyatlásnak indult a régen dicső bortermelés.

A ropogós horváti perec azonban kelendő maradt a környéken; a 20. század elején még több tíz család sütötte a faluban. A környező városokban, vásárokban madzagra fűzve árulták a tenyérnyi, ropogósra sütött karikákat, ami kedvelt és időtálló csemegéje volt a vidéknek. A perecet az erdőben, a szőlőben szárazon elropogtatva, vagy otthon forró vízzel puhítva, túróval keverve fogyasztották.

A horváti és a baskói határban, a hegység elhagyatott vidékén

A falu után egy kilométerrel kettéágazik a völgy és a dózerút is; mi a kettő közötti gerincre a harmadik úttal kanyarodunk fel, megkezdve lassú kapaszkodásunkat a hegyek közé. Cserjés vidéken, régi kaszálók, legelők között jutunk fel a Szőlő-máj-tetőre. Mögöttünk a Pusztavár jellegzetes, süveg alakú csúcsa és a Tolcsva körüli hegyek magasodnak, a Tolcsva-patak kiszélesedő völgyén pedig egészen a Bodrog árteréig lelátunk. Az út eleinte a széles háton vezet, de amint keskenyedni kezd a gerincél, átpártolunk a nyugati oldalra. Ez már a tölgyesek vidéke - bár a göcsörtös tölgyfák elég lihásan, foghíjasan állnak az egyre meredekebb köves hegyoldalban, alattuk sűrű aljnövényzet burjánzik. Néhány felhagyott kaszálót is keresztezünk; a ligetes, facsoportos tisztásokról jól belátni a szomszédos Baskó feletti vulkánokat.

A dózerútról egy rövid, enyhe hullámmal letérünk a tölgyfák között haladó P jelzéssel az alig pár méterre lévő Király-kúthoz. Egy jelentéktelen kőrakás alól fakad a hasadékvíz, ami nagy érték volt mindig is a kaszálójukra tartó lakosoknak, a tölgyesben legeltető kondásoknak, juhászoknak, gulyásoknak. Az enyhe kitérő után  a dózerúton megyünk tovább, ami beérkezik a ligetes Baski-legelőre. A tekintélyes delelőfák között keresztül jobbra elhagyjuk a patakvölgyet, és egy bevágás felett erős kaptatásba kezdünk. A sűrű erdőben keresztezzük a bevágást, és egy erdőgazdasági úthoz csatlakozva már tekintélyes bükkök között érkezünk a Zabarla-nyeregbe.

Elhagyatott vidéken járunk. A huták, Regéc, Baskó és Horváti közötti több tíz négyzetkilométeres hegyvidéket egyedül a P jelzés keresztezi, rajtunk kívül csak a vadak és a favágók, vadászok járják a területet. Nem véletlen, hogy Baskó határában már farkasok portyáznak. Ha csendben és figyelmesen járunk, esélyünk van vadat látni nekünk is.

A Zabarla-nyereg után lendületesen ereszkedik az út a túloldalon egy bevágást követve. A Mély-patak forrásvidéke felett egy széles dózerúthoz érkezünk, amivel már szintben kerüljük a forráskatlant, majd a Farkas-verem nyergén keresztülvágva rövid ideig a vízválasztón haladunk. Balra tőlünk ugyanis már az Arka-patak ered, jobbkézre a Tolcsva-patak vízhálózata bontakozik ki. Egyik a Hernádon, míg másik a Bodrogon keresztül éri el a Tiszát messze az Alföld laposán. Itt, a patakok eredésénél, a Regéci-medence peremén érkezünk az impozáns sziklabérc tövéhez, a regéci Várhegyhez.

A regéci várnál

A különösen meredek, sziklás csúcs a szakemberek szerint egy vulkán kürtőjéből megmaradt andezitláva nyak, ami körül maga a vulkán már lepusztult. Jelenlegi ismereteink szerint innen nyugatra található az egyedüli bizonyított vulkáni kaldera, azaz berogyott, leerodálódott krátermaradvány, ami maga a Regéci-medence.

A P jelzésen előbb felkapaszkodunk a Farkas-verem mélypontjáról a vulkán oldalában egy hangulatos tölgyesben, majd becsatlakozunk a várhoz felkapaszkodó murvás úthoz, ahol csatlakozunk az Országos Kéktúra K jelű nyomvonalához. A csigavonalban a csúcsra vezető szekérút helyett azonban lerövidítjük a hosszú spirálozást: a PL jelzést követve egy szilaj rohammal, gyökerekkel támogatott meredek ösvényen bevesszük az erődítményt.

A regéci vár újjáépített öregtornyából a Tokaji-hegység legteljesebb panorámáját élvezhetjük. Nem véletlenül épült pont ide az erődítmény... Belátunk a Hernád és a Bodrog völgyébe is, bár ezek elvésznek a ködös távolban. Uralja a tájat a Gergely-hegy hatalmas, lekerekedett kúpja, mely a Hernád völgye és az alattunk elterülő Regéci-medence felett terpeszkedik. Tőle keletre vulkáni kúpok sorozata hullámzik végig a túloldali Bodrog árteréig. Keletre a Sátoros-hegyek jellegzetes csonka kúpjai törik meg az ellaposodó vulkáni hátak monotonitását. Alattunk hosszan húzódik a Tolcsva-patak völgye, aminek alján az üveggyártásról híres Háromhuta rejtőzik. Tőlünk délre pedig megszámlálhatatlan vulkáni kúp és tető vész a párás látóhatárba, melyet a Magoska tekintélyes kúpja zár ismét a Hernád-völgy felett.

A várból visszatérünk a murvaúton haladó P jelzéshez, ami pár száz méter után balra ösvényre vált. Egy hosszú tisztásra érünk, melynek aljában feltűnik Regéc elnyújtózó házsora. A gyümölcsfákkal szegélyezett utacska a rét végénél belecsatlakozik egy szekérútba, ahol a falu feletti legelőkön átvágva rövidesen elérjük Regéc házait.

A felvidék kapujában a Nagy-Szár-kő és a Bán-hegy között

Regéc álmos kis településén átvágva, az északi végen a házak között balra térve hagyjuk el a hegyközi falut. A lakott területet körbekerített legelők övezik; a ligetes, facsoportos rétről impozáns látványt nyújt a Regéci-medence túloldalán trónoló középkori vár. A ligetek egyre sűrűbb cserjés mozaikja a Kovács-dombon egyöntetű tölgyesbe vált. Itt egy lankásabb szakasszal megpihenve erőt gyűjtünk a kapaszkodáshoz, és egy nagyívű kanyarral ráfordulunk a felettünk magasodó Nagy-Szár-kő tömbjére.

A tetőn a hegység egyik legnagyszerűbb kilátása nyílik - sajnos a turistaúttól számottevő távolságra, de a sziklákkal övezett rét messziről hívogatja a kalandvágyókat. Az erdőgazdasági út a köves hegyoldalban egyre meredekebben kapaszkodik, a magasság növekedésével a falu feletti tölgyesek a csúcsrégió bükkösébe váltanak.

A nyeregben már egyértelműen hegyvidéki klíma uralkodik, tekintélyes bükkök strázsálnak a belső hegyvidék határán. Alattunk a Gönci-(Nagy-)patak kiterjedt völgyhálózata a hegység és a Zempléni Tájvédelmi Körzet legbelső vidéke, rengeteg természeti értékkel. A nevek is beszédesek: a Medvemarás és a Farkas-domb között közeli úti célunk a Sólyom-kő, a hegy sziklás túloldala pedig a Medve-Kas. Bár legnagyobb ragadozónk, a barna medve nem települt vissza, csak látogatóba jár át ritkán, de a farkas meg a hiúz, és a levegő urai, a parlagi és szirti sas, illetve a vándorsólyom is bizonyítottan lakja a vidéket. A körülöttünk lévő terület ugyanis a legnagyobb összefüggő erdősége, település nélküli zavartalan, természetes vidéke a Tokaji-hegységnek. A szerteágazó völgyrendszer a hegység legnagyobb átlagmagasságú területébe ékelődik. Bár a csúcsok alulmaradnak a Milic-csoport 800 méter feletti tetőszintjéhez képest, a minden irányban 700 m feletti csúcsokkal körbevett völgykatlan különösen zárt hegyvidéket alkot.

A Bán-hegy és a Téglás-kő között egy rövid szakaszon kitekintünk a Szerencs-patak forrásvidékére, a Fehér-kúthoz, ahonnan már láthatóak a felvidéki hegyek, Kassa és a Gömör-Szepesi-érchegység. A dózerút a nyergen átvágva a túloldali bükkös erdőben egy rövid szakaszon aszfaltozva ereszkedünk le a fehér-kúti vadászházhoz. A Fehér-kút kifolyója már ritkán csordogál, azonban a ház előtti hegyi rét szélén asztallal, paddal felszerelt pihenőhelyen szusszanhatunk az utolsó nagyobb emelkedő előtt. Innen ugyanis még 150 méter szintet kell megtennünk a Téglás-kőig, túránk csúcspontjáig.

A rét szélén, a murvás útról jobbra egy erdőgazdasági út ágazik le a gyertyános, bükkös erdőben, fokozatosan emelkedve a terebélyes rétegvulkán oldalában. A változó meredekségű tömbön jellegzetes andezitpadok, kővé szilárdult lávafolyások terülnek el, amik bástyaként veszik körbe a csúcsrégiót. Egy ilyen sziklasávon haladunk keresztül a sűrű bükkös erdőben, és a hegytetőhöz közeledve a bükktörzsek oszlopcsarnokán át kibontakoznak a Sólyom-kő szürke andezittornyai.

A Sólyom-kő és az Amadé-vár

A hegytető peremét alkotó andezitbástyasor, a Sólyom-kő természetes erődítménye a sziklamászók fellegvára. A tornyok tetejére a P▲ jelzéssel ellátott erdei ösvény vezet fel; a délnyugat felé kitekintő sziklaoromról gyönyörű kilátás tárul elénk. A hegység nyugati szélének impozáns vulkánja, a Gergely-hegy és a Hernád völgye határozzák meg a tájképet. A Gergely-hegy ferde kúpja és közöttünk a Szerencs-patak teknőszerű völgye húzódik, ami összefüggő erdőkkel takarva nyújtózik Hejce irányba. A falu alatt a Hernád völgye nyitja szélesre a panorámát a látóhatárig. Tiszta időben a Bükk ferde platója is felismerhető a délnyugati horizonton, míg a Hernádon túl a Cserehát és a gömöri dombvidék, a lapos, erdős hátak felett vész el a tekintet. A tekintélyes magasságú kilátópontnak markáns hangulata van, mintha páholyból, egy másik világ kapujából néznénk vissza a Földre.

A P▲ jelzés egy félkört leírva, a hegytető túloldalán érkezik vissza a P jelzéshez, ami az eddigi dózerúttal a Cicés-rét felé kanyarodik. A hegysége jellemző ez a nyír- és fenyőcsoportokkal ligetes, vegyes erdővel körbevett kaszálórét - talán ezek a hegyi rétek idézik leginkább a kárpáti hangulatot. A Cicés-rét túloldalán nyiladék vezet fel a Téglás-kő oldalában, amin a hegyoldal irtásában elérjük túránk legmagasabb pontját. A vadvédelmi hálóval körbevett tisztásról némi kilátásunk még adódik a már elhagyott vulkáni tetőkre, majd éles kanyarral északnak vesszük az irányt lefelé a gerincen az Amadé-várhoz.

Az lapos, erdőgazdasági vidéket elhagyva az Amadé-vár gerince egyre vadregényesebb, mohos sziklákkal, meredek leszakadásokkal szegélyezett vegyes bükkösben vezet. Egy bő kilométert ereszkedünk az egyre keskenyebb gerincen, mire a sziklasávok, árkok és kőfalak tagolta várhoz érkezünk. Az Árpád-kori erődítés már csak nyomokban felfedezhető, a hely hangulata azonban így is markáns: időtálló a kevély büszkeség, amivel a vidék felett trónol a sziklaszirt. A PL jelzéssel felfestett kis ösvény vezet a vár természetes alapjaként a legmagasabbra nyújtózó sziklára, ahonnan belátjuk a Nagy-patak völgyét, a környező hegyoldalakat. Körülöttünk a Tokaji-hegység elzárt, erdős vidéke, szemben a 700 méter feletti csúcsokat felsorakoztató gerincen túl a Nagy-Milic masszív tömbje terpeszkedik az északi láthatáron. Egy szeletet látunk a Hernád völgyéből is, ahol jó időben Kassa és a mögötte sorakozó kárpáti hegyek is feltűnnek.

Az alattunk leszakadó, meredek sziklafal a jégkorszaki klíma hagyatéka, ami kifaragta a rétegvulkán oldalából a keményebb, kővé vált andezitláva réteget. Erre a kifagyási formára iskolapélda végig a gerinc és a Téglás-kő túloldalán a Sólyom-kő sziklafala.

Ereszkedés a Gönci pálos Kolostoron át aranygombos Telkibányára

A kilátóponttól visszatérünk a P jelzéshez, ami a leszakadó gerincél alatt alázuhanó nyugati oldalban kanyarog. A gerinc öreg bükköséből kiérve egy régi irtás fiatalos erdeje mellett ereszkedünk a meredek ösvényen a Gönci-Kis-patakhoz. A völgytalpon a medret követve már szelídebb vidéken, de mélyen a vadon hangulatával körülölelve ereszkedünk. Egy kaszálót keresztezünk a dózerúttal, aminek túloldalán egy fenyvesben vész el a P jelzés ösvénye. Nagy, mohás kövek között, őserdő jellegű vad vidéken kanyargunk a mélyre vágódó patak szurdokában.

A kacskaringós völgyszorosból kiérve az ösvény határozott erdészeti útra talál, ami el is hagyja a patakot. Lankásan ereszkedve a Dobogó-hegy tölgyes erdővel borított oldalában a pálos kolostor romjaihoz érkezünk. Az évszázados tölgyek között magasló templom áhítattal tölti meg a kis erdőrészt. A falak közé lépve meglepően épen maradt, díszített oszlopfőket, faragott pilléreket, íves mennyezet és kapumaradványt, a rózsaablak helyét találjuk az erdő mélyén megbúvó templomban. A környező települések turistái, a Magyar Turista Egyesület Hernádvölgyi Szakosztálya állhatatos munkával mentette meg a romokat a 20. század elején. Ami sajnos végleg elpusztult, az a templom melletti kolostor lakórésze, ami méretei és elhelyezkedése alapján több emeletes, kerengőfolyosós, klasszikus kolostorépület lehetett. A romok nagy területen, erősen tagolt felszínnel jelzik a szerzetesek egykori lakhelyét.

A kolostor alatt fiatalos erdőben, enyhe lejtéssel érkezünk a Kis- és Nagy-patak összefolyásához, a Potácsházhoz. Hosszú ideig hamuzsírt főztek itt, a szappan és üveggyártás hamuból előállított alapanyagát. Az előállításhoz szükséges tömérdek fához a hegység belsejében, a bükkerdőkkel körbevett gönci Nagy és Kis-patak völgyében juthattak hozzá legkönnyebben, nem kellett a hegyek közül elszállítani. A 20. század elején már vasúti pályán hordták ki a törzseket a gönci vasútállomásra - főként vasúti talpfának, bútorgyártáshoz és tűzifának.

A Potács-ház mögött a Potács-völgy bevágását követve átkelünk a Gönci- és Ósva-patakot elválasztó gerincen. Ehhez közel 100 méter szintet kell még leküzdeni, de lankás dózerúton, amiről csak a Potács-völgy tetején térünk le a völgyfőt keresztezve a nyereg irányába. A gerinc túloldalán meredeken ereszkedünk le az egykori felvidéki bányavárosba, Telkibányára.

A dicső múltra emlékező település ma álmos hétköznapjait éli. A gazdagságot és hirtelen felemelkedést hozó arannyal hintett kvarctelérek pár évszázad alatt kimerültek. A fénykor Károly Róbert uralkodásától Zsigmond királyig tartott a 14-15. században. Rákóczi fejedelmünk újraindította a mélyművelésű bányák termelését a Habsburgok elleni háború pénzelésére; a tárnák a 19. század végéig működtek.

A Bizsóka-hegy oldalában érkezünk ki a sűrű erdőkkel körbevett temetőhöz, ahol az Ezüst-fenyő hotel aszfaltútján csorgunk be a településre. Az Ósva-patakot keresztezve, a katolikus templommal szemben érkezünk a főtérre, ahol a kocsma és buszmegálló is található. A faluban szállás is akad bőséggel, ha folytatjuk másnap felfedezést a Rákóczi úton Füzérre, de a buszközlekedés is viszonylag gyakori a Kassa-Miskolc vasútvonal irányába, Hidasnémetire.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Erdőhorvátiba Olaszliszka-Tolcsva vasúti megállóhelyből érkezünk busszal. Az Erdőhorváti, templom megállóhelynél szálljunk le, ahonnan a túra indul.
  • A túra végén a Telkibánya, községháza buszmegállóból utazhatunk haza.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, és a másik buszmegállónál ér véget.

Parkolás

  • Autóval érdemes a fő tömegközlekedési csomópontokban parkolni, mivel a túra kezdő és végpontja logisztikailag igen messze esik egymástól. Ha csak a túraleírás nyomvonalát járjuk be, akkor ehhez Olaszliszka-Tolcsva vasúti megállóhely a legmegfelelőbb, ahonnan a horváti busz is indul és Telkibányáról Sátoraljaújhelyen keresztül vissza is tudunk jutni.

Koordináták

DD
48.316076, 21.428152
DMS
48°18'57.9"N 21°25'41.3"E
UTM
34U 531742 5351520
w3w 
///remeték.nyelvtan.gyufa
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Zempléni hegység (déli rész és északi rész) turistatérkép

Felszerelés

  • Időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
29,3 km
Időtartam
8:56 óra
Szintemelkedés
1 160 m
Szintcsökkenés
1 048 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp