Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Kallók és források nyomában

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Sár-hegy a Peres-bércről
    / A Sár-hegy a Peres-bércről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösben halad a P jelzés
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csurgó-patak
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei békaperspektíva
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sástói-kilátó a Peres-bércről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útrészlet a szanatórium mellől
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelző tábla a Csepegő-forrásnál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis-kő
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Négyeshatári pihenő
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyertyános-tölgyes a P jelzés mentés
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Kis-kőről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lucfenyves a szanatórium közelében
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Jávoros-forrás és piknikező hely Kékestető Adótorony és kilátó High-Tech Sportok Bázisa 1.

Közepesen nehéz körtúra Mátrafüredről a Kékesre forrásokkal, kilátópontokkal és a kallómalmok emlékével tűzdelve.

 

nyitva
közepes
18,2 km
5:35 óra
829 m
829 m
A Mátrafüred ősének tekinthető Bene, vagy másik nevén Beneváralja középkori településének maradványait elhagyva négy nagyon kellemes hangulatú forrást is útba ejtünk: a Csepegő-, a Jávoros-, a Szent László-forrást és a Disznó-kutat. Felkapaszkodva a Peres-bérc oldalába szép kilátás nyílik a Sár-hegy és a Sástói-kilátó irányába, majd tisztás- és erdőmozaikokon át emelkedünk a Négyeshatár pihenőjéig, ahonnan kihagyhatatlan a Kis-kő impozáns sziklaalakzata. A Kékes tornya nem mindennapi körpanorámával ajándékoz meg minket fáradalmainkért. Lefelé a Kalló-völgyben az egykori szűrök alapanyagát adó abaposztót készítő kallómesterekre, valamint azok malmaira emlékezik Kalló-kereszt. A hűvös kílmájú patakmeder mentén fellelhetőek az egykor itt állt Nékámszállás maradványai, amik Gyöngyös egykori rendőrfőkapitányának emléékét őrzik. A számos csodás gyógyulás hiedelmét őrző Máriácska kegyhely után kellemes sétányon érünk vissza Mátrafüredre.

A szerző tippje

Gyöngyös és Mátrafüred között busz helyett utazzunk a Mátravasút keskenynyomtávú szerelvényén!
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-08-04

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kékes, 1014 m
Legalacsonyabb pont
351 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Kékestető Adótorony és kilátó

Kezdőpont

Mátrafüred, autóbusz-váróterem (351 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.831135, 19.969920
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°49'52.1"N 19°58'11.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 422910 5298045
w3w (what3words) 
///kihajt.cserélés.báró

Végpont

Mátrafüred, autóbusz-váróterem

Útleírás

Itiner

  • Mátrafüredről a P jelzést követjük a Négyeshatárig.
  • A Z▲ jelzésen rövid kitérőt teszünk a Kis-kőhöz.
  • Visszatérve a P jelzésre a P● leágazásáig követjük azt a Disznó-forrásig.
  • A P jelzésen érjük el a Kékes csúcsát.
  • Lefelé a K jelzésen indulunk.
  • A K és a P jelzés találkozásánál észak felé haladva pár száz méterre találjuk Szent László-forráshoz vezető K● jelzést.
  • A P jelzést dél felé követve jutunk le Mátrafüredre. A Gyökeres-forráshoz a S● jelzésen teszünk rövid kitérőt.

A túráról részletesen

Mátrafüred eredeti neve Benepuszta volt a közelében épült Benevár és a hozzá kapcsolódó kis település nyomán. Mai nevét az 1892-ben épült hideg vizű fürdőhely miatt 1930-ban kapta Tátrafüred analógiájára. 

Mátrafüredről a Csepegő-forrásig

A buszmegállóból északnyugati irányba indulunk a 24. sz. főúton a P jelzésen, ami kb. 50 m-re jobbra tér a Vízimalom utcába. A zöld korlátos beton hídon átkelünk a Bene-patakon, ami egykor vízimalmok tucatját működtette. A jelzést követve hamarosan egy esőbeállóhoz érünk, ahonnan utunk meredekebbé válik. Az erdőből egy nyiladékra érünk ki, ahol a szálkőzeten sétálva villanyvezetékek alatt folytatjuk felfelé a Kőporos-tető nyergéig. Itt állt egykor Bene, vagy másik nevén Beneváralja középkori települése. Utcái a Lászlósora, a Dávidsora és a Samusora árkok formájában ma is fellelhetőek. Találkozásuk az egykori Kis-Sás-tó partján volt, melynek kiszáradt medrében található a mára felnőtt erdei fenyves csemetekert.

Fiatal, elegyes tölgyerdőben haladunk tovább. Az ösvény egy gyepes aljú, rudas korú kocsánytalan tölgyesben futó erdészeti útra ér ki, amin hamarosan elérjük a 400 méteres magasságban fakadó Csepegő-forrás hangulatos pihenőhelyét.

A Peres-bércen át a Négyeshatárig

Átkelve a Csurgó-patakon a jobb oldali ösvényen emelkedünk tovább. Hamarosan a jelzés hirtelen jobbra kanyarodva egy föld utat keresztez, majd meredek, köves ösvényen kapaszkodik a beszédes nevű Peres-bérc oldalában. A molyhos tölgyes erdőfoltokkal mozaikoló kiterjedt szilikát sziklagyepről szép kilátás nyílik a Sár-hegyre.

A gyep után kefesűrű újulatban megyünk tovább a következő tisztásig, ahonnan a száraz fák mögött a Sár-hegy és a Sástói-kilátó is feltűnik. Rövidesen újabb gyepes aljú kocsánytalan tölgyesbe érünk, amin újabb széles földutat, majd a kerékpárutat keresztezve, egy hosszabb sétával a Négyeshatár pihenőjéhez jutunk. Itt találkoznak Gyöngyös, Pálosvörösmart, Abasár és Markaz közigazgatási határvonalai. Érdemes kis kitérőt tenni a Z▲ jelzésen a Kis-kő panorámás tetejű, 18 m magas réteglávatornyához, melyről a Keleti-Mátra főgerincét és déli bérceit, Markazt és a környező településeket láthatjuk. A tetejére csak akkor másszunk fel, ha biztosan mozgunk a sziklán! 

Fel Kékesre

Visszatérve a Négyeshatárhoz a P jelzésen folytatjuk utunkat a Hidas-bérc sziklája felé, ahol egy tarvágásnak köszönhetően szép kilátás nyílik Gyöngyösre és a fölé magasodó Sár-hegyre. A kilátóponttól szálbükkösben haladunk. A Kékes-laposi részen kb. 7-800 m méter múlva a gerinc keleti oldalában kis ösvényen vezet a P● jelzés hazánk második legmagasabban fakadó forrásához, a Disznó-kúthoz. A forrásházon álló Disznós-kút névváltozat jobban mutatja a név eredetét, ami a terület egykori erős vaddisznóállományára utal. Visszatérünk a P jelzésre, amibe hamarosan becsatlakozik a Z jelzés.

A bükkök, majd idős lucfenyők között kanyargó ösvény a szanatórium déli kerítésénél ér ki egy aszfaltos útra, amin balra indulunk tovább. Hamarosan megpillantjuk a kerítésen belül hazánk legmagasabban fakadó forrását, a Kékes-forrást. A jelzést követve megkerüljük a gyógyintézetet, és pár száz méter múlva már a Kékes csúcskövénél állunk. Érdemes itt egy kis pihenőt tartani, és felmenni a tévétorony körpresszójába. Az innen nyíló lenyűgöző körpanoráma mindenden évszakban tartogat meglepetéseket. Körülöttünk a Mátra hegyei, dél felé az Alföld, keleten a Bükk, nyugaton a Karancs látszik. Északon Szlovákiába pillanthatunk át, ahol tiszta időben a Magas-Tátra is feltűnik. A nézelődés után Kányai János itt kiállított minipalack-gyűjteményét is érdemes megtekinteni.

Elindulunk lefelé

A K jelzésen indulunk lefelé. A parkoló alatt érünk hazánk harmadik legmagasabban fakadó forrásához, a Jávoros-forráshoz, mely nevét az egykor itt tenyésző hegyi juharos után kapta. A tűzrakó hellyel és esőházzal felszerelt pihenő után még egyszer átvágjuk a műutat, majd a vízmű kerítése mellett elhaladva a Somor-patak völgyében ereszkedünk lefelé. Az egyre meredekebbé váló oldalon szép szálbükkös ad hűs árnyékot, majd a patakon átkelve már lankásabban, a Tölgyes-bérc letermelt oldala alatt megyünk tovább. 

A hegyet megkerülve élesen észak felé fordul az út. A K és a P jelzés találkozásánál észak felé haladva pár száz méterre találjuk Szent László-forráshoz vezető K● jelzést. Ez a Központi-Mátra legismertebb forrása a Rákóczi-forrás után. Vizét a Kékes oldalára lehulló csapadék táplálja. A Csór-réti-víztározó mellett ez a forrás biztosítja Mátraháza és a Mátrai Gyógyintézet vízellátását. A forrás körül pihenőt és tűzrakó helyet építettek ki. Egy legenda szerint egyszer, amikor Szent László király a Mátrában a kunok ellen harcolt, akkora szárazság volt, hogy az összes patak és kút kiszáradt. Nagy királyunk az akkori Bene település környékén táborozott seregével, míg a kunok Viszeknél. Mikor a katonák már nem bírták tovább a vízhiányt, László néhány bizalmas hadvezérével elindult a Kallók völgyén felfelé vizet keresni. Mivel sehol nem leltek rá, ájtatos imádságba kezdtek, melynek végén szent királyunk felkiáltott. „A magyarok Istene nem hagyhat el bennünket!” Kardját egy sziklába döfte, amelyből forrás fakadt, ami a Bene-patakot táplálva oltotta harcosai szomját.

A hangulatos Kalló-völgy

A P jelzésre visszatérve balra fordulunk. Ez a Mátra első jelzett, 1888-ban kialakított turistaútja, a Széky István út. Széky tanár, turistaíró volt, aki sokat dolgozott a Mátra turisztikai feltárásáért, de ő volt hazánkban az iskolai kirándulások egyik első kezdeményezője is. A Mátrai Gyógyintézet kerítését elhagyva nemsokára átkelünk a patakon, majd keresztezzük az erdészeti utat. Innen kb. 200 m múlva jobbról becsatlakozik a S● jelzés, ami a következő kanyarban egy nagy bükk mellett tér balra a Somor-patak partjától nem messze fakadó Gyökeres-forráshoz.

A P jelzés mellett találhatóak a Mátra első gerenda menedékházának, az 1889-ben épített Nékámszállás romjai. Kora mellett további érdekessége a háznak, hogy Nékám Ede Gyöngyös köztiszteletben álló rendőrkapitánya a városi fogda fogvatartottjaival építtette azt. A hely valahai népszerűségét jelzi, hogy 1898-ban már tornácos kőház állt itt, előtte zenés mulatságokhoz készült tánctérrel. A Gyökeres-forrás eredetileg nem sokkal a ház mellett fakadt, melynek a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya által 1888-ban készített foglalása még fellelhető. Tetejére a Budapesti Sport Egyesület 1927-ben egy szobrot ajándékozott: egy turista fiút, aki kulacsából kínálja a forráshoz érkezőket. Az épület és a szobor a második világháború alatt pusztult el.

Mátrafüred felé haladva bő fél km múlva pillanthatjuk meg a patak partján álló egykori Kalló-kereszt kőtalapzatát és a régi helyett állított új fakeresztet. A völgyet is az egykor itt működő tucatnál több kallómalomról nevezték el Kalló-völgynek. A kallózás során az előre nedvesített kártolt gyapjút kallókádakba rakták, ahol nagy fakalapácsokkal ütötték, amiket a malomkerék forgása hozott működésbe. A folyamat során a végtermék a híres abaposztó volt. Ebből a vízhatlan nemezzé vert gyapjúból készült többek között a cifraszűr.

Máriácskától vissza Mátrafüredre

A kényelmes ösvény lassan közelít a patak szintjéhez, végül teljesen a partján halad kipreparálódott gyökerű gyertyánok között. Hamarosan elérjük a Máriácska nevű erdei kegyhelyet, ami régen a Bene-búcsú egyik állomása volt. Az első ilyen alkalmat 1713-ban tartották, és 1947-ig minden évben sor került rá. A néphit szerint a patakok összefolyása olyan energiákat szabadít fel, melyek az Szűzanya áldásával gyógyító erővel hatnak. A sziklabarlangot az orvosok szerint gyógyíthatatlan gyomorbajából kigyógyult gyöngyösi adótiszt, Kossa József és családja vájatta 1903-ban. A legenda szerint az orvosok csak pár hetet jósoltak neki, amikor itteni imádsága után egyik napról a másikra elmúltak a panaszai. A barlang felett álló kőfeszületet 1911-ben Gyöngyös városának önkormányzata állíttatta. Balra Szent Kristóf, az utazók és zarándokok védőszentjének szobrát találjuk.

A malomárok mellett kellemes sétaúton érünk vissza Mátrafüredre. Az Akadémia utcán érjük el a 24. sz. főutat, amin délkelet felé haladva érjük el a buszmegállót.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A többségében Gyöngyösről induló távolsági buszról a Mátrafüred, autóbusz-váróterem nevű megállóban szálljunk le!

  • A helyszínt akár a Mátravasúttal is megközelíthetjük Gyöngyösről; a Mátrafüred állomásig utazzunk!

Megközelítés

  • A túra a buszmegállótól indul és ugyanoda érkezik vissza.

  • A kisvasút megállójától néhány métert kell északi irányban megtennünk a túra kiindulópontjáig.

Autóval

  • Mátrafüred központjában, a túra kiindulópontján számos kiépített parkolót találunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.831135, 19.969920
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°49'52.1"N 19°58'11.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 422910 5298045
w3w (what3words) 
///kihajt.cserélés.báró
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • Meleg napokon bőséges folyadék ellátás.
  • A navigáláshoz Természetjáró app. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
18,2 km
Időtartam
5:35óra
Szintemelkedés
829 m
Szintcsökkenés
829 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!