Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kalandozások az Orfű körüli karsztvidéken

Gyalogtúra · Mecsek
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Pécsi- és a Herman Ottó-tó nyaralókkal övezett szalagja a Bálázs-hegyről
    / A Pécsi- és a Herman Ottó-tó nyaralókkal övezett szalagja a Bálázs-hegyről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Büdös-kúti kulcsosház remek pihenőhelyként szolgál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vízfő tanösvény pallósora a patak menti égerlápot keresztezi
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Táborhelynek is beillő pihenő a Szuadó-völgy mélyén, a Bagoly-forrásnál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vízfő-forrás az egyik legnagyobb hozamú karsztvíz fakadás a hegységben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyre vágódó karsztos völgyek a Balázs-hegy oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálórétek sora a Balázs-hegy alatt Abaliget irányába
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Megigéző látvány a fák közül kikandikáló vízműház a Vízfő-forrás mellett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-rét parkosított tisztása kiindulópontunk és végcélunk is
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az orfűi malommúzeumban újjáépített papírmalom
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Burjánzó gombavilág a Szuadó-völgy mélyének öreg erdejében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban Büdös-kút felé a Kis-hegy oldalának bükkösében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei pavilon a Büdös-kútnál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az orfűi strand és kemping az Orfűi-tónál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Laci-forrás a forrásépítő második gyerekének nevét őrzi
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A patakparti víznyelő Trió-barlnag szája
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálók és hétvégi házak felett áll a Balázs-hegyi kilátó
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sziklás Sárkány-törés szurdokát érintjük az orfűi országút mentén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Büdös-kút is egy legendát őriz, a vizébe pusztult sárkányról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az orfűi malommúzeum udvarán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek-háza a Vízfő-forrás mellett szálláshely és a barlangászok bázisa
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szuadó-völgyben számos forrásfakadást érintünk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Orfűre vezető leágazásnál kanyarodunk a Balázs-hegyre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Büdöskút Kulcsosház Gubacsos Kulcsosház Orfűi Fakunyhó
Az Orfűi-patak körül, a barlangokkal lyuggatott Szuadó-völgyben, illetve a Balázs-hegyi kilátó panorámáját érintve sétálunk az Orfűi-tóhoz. Túránk másik ágán a malommúzeum, a Vízfő tanösvény égermocsara és a tekintélyes Vízfő-forrás kalandjai után a Büdös-kút erdei tisztásán át kapaszkodunk vissza a Remete-rétre.
könnyű
Hossz 15,2 km
4:30 óra
416 m
416 m

A Mecsek karsztos vidéke nem nagy kiterjedésű, látványában is alulmarad a Bükk és az Aggteleki-karszt tágas platóival, szurdokaival és barlangjaival szemben, ám kompakt jellege, egymástól karnyújtásnyira megjelenő típusos formái hangulatos túrában összegződnek Orfű és Abaliget körül. Láthatunk töbörmezős hegyoldalakat, szűk, sziklás bevágásokat, éhes mészkőtorkával a patak folyása mellett lesben álló víznyelőt, mely mértéktelenül nyeli el az áradást. A hegylábnál szélsőséges hozamú karsztforrások törnek elő széles patakká változtatva az egyébként száraz medreket, de komoly vízfakadással is találkozunk, mely malmokat, tavakat táplál, és pezsgő turisztikai élettel tölti meg a Mecsek északi lábát.

A karsztjelenségek alapja az a triász mészkő, amit különböző kifejlődéseiben hazánk legtöbb karsztvidékén láthatunk. A Téthys-óceán partközeli, sekély vizében, 250 millió éve, az eggyé forrott őskontinens talapzatán halmozódott fel tiszta mésziszap, ami kőzetté válva jól reagál a csapadékvízre. Ez ugyanis töbröket, víznyelőket, barlangokat és szurdokokat old a mészkőbe, és a belső járatokban összegyűlve koncentráltan jut felszínre a hegylábnál.

A bő karsztvízfakadást, a Vízfő-forrást használta ki az a malomsor, aminek megmaradt részét az orfűi malommúzeumban tekinthetjük meg. A Mecsek egyik legnagyobb hozamú forrását egy időben a közeli Komló vízellátásának igájába hajtották, de a hegyből előtörő víz leglátványosabb hasznosítása az a négy tóból álló rendszer, ami Orfűtől Kovácsszénájáig sorakozik, és a háború utáni idők építő szándékának megtestesülése. Strandokat, éttermeket, aktív vízi életet, virágzó turizmust hozott a völgybe az 1960-as években megálmodott tófüzér, mely mentén a Dél-Dunántúlon egyedülálló hegyvidéki környezetben, erdős díszletek közt élvezhetjük a különleges vízi világot.

A szerző tippje

  • Érdemes megállni Orfű mellett a malmoknál egy frissítőre, akár étkezni is a vendéglőben vagy a kávézóban.
  • Orfűn több szálláslehetőségünk is van, kézenfekvő a Mecsek Házánál a barlangkutatók felújított bázisában megszállni, amit érint is a túra.
  • Ha nagy melegben túrázunk, Orfűről is indulhatunk, és a kirándulás végén a strandon hűthetjük le magunkat.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-09-16
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
527 m
Legalacsonyabb pont
183 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra a Balázs-hegy előtt egy szakaszon a forgalmas országutat követi. Körültekintősen haladjunk az út szélére lehúzódva, ha a szituáció megköveteli, akár lépjünk félre a vízelvezető árok feletti padkára.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Pécs, Remeterét buszmegálló (424 m)
Koordináták:
DD
46.110487, 18.185003
DMS
46°06'37.8"N 18°11'06.0"E
UTM
34T 282465 5110176
w3w 
///cincog.érlel.védés

Végpont

Pécs, Remeterét buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Remete-réttől a K jelzésen hágunk át a Rózsa-hegyen.
  • A K● jelzésen jobbra fordulva ereszkedünk be a Szuadó-völgybe.
  • A Szuadó-völgyből Orfű határáig a K+ jelzést követjük.
  • Az Orfűi elágazás buszmegállótól a K▲ jelzésen indulunk jobbra, amit a Balázs-hegyi kilátóig követünk.
  • A kilátótól a S▲ jelzésen ereszkedünk le a hegy aljára.
  • Jobbra fordulunk a S● jelzésre, amin az autóútig maradunk.
  • Az autóúton jobbra váltunk a S+ jelzésre, és az Orfűi-tó gátjáig gyalogolunk.
  • Átsétálunk a tó gátján.
  • A gát túloldalán jobbra fordulunk a S jelzésre, ami a malommúzeumhoz vezet.
  • A malmoktól a Vízfő-tanösvény ZT jelzése vezet el a Vízfő-forrásig.

  • A Vízfő-forrástól a ZΩ jelzésre fordulunk vissza.

  • A Mecsek Háza után aszfatra érünk, amin jobbra a Z jelzést követjük a falu utcáin egy hídig.

  • A S+ jelzésen balra az erdőbe térünk.
  • Jobbra, a Z● jelzésen rövid kitérővel megnézzük a Sárkány-forrást.
  • Visszatérünk a S+ jelzésre, amit a Büdös-kúti kulcsosházig követünk.
  • A kulcsosháznál (egyenes irányban) a K jelzésre váltunk, és ezen végül visszaérkezünk a Remete-rétre.

A túra részletes leírása

A karszt hátán

A Pécs és Orfű között húzódó országút hágójából, a Remete-rétről indulunk a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzése mentén nyugat felé, a Rózsa-hegy tömbjén át. Fenyőkkel és hársfákkal kevert tölgyes erdőrészletben kapaszkodunk fel a hegy hátára, hamar el is érjük a kilátás nélküli legmagasabb pontot. A csúcsrégió rengetege a magassághoz idomulva és az északi oldal hűvösebb klímájával összhangban bükkösbe vált. Egy rövid kitérővel a KL jelzésen meglátogathatjuk a szomszédos Vas-hegy északi peremén álló Cinke-tanyát is, ahol mára már sajnos az erdei kunyhó helyett csak pihenőhelyet és emlékkövet találunk, ami négy mecseki természetbarát nevét örökíti meg. A Millner testvérek, Baranyai Aurél gyógyszerész és Csokonay Sándor erdőmérnök barátságára és a természetjárásért tett erőfeszítéseikre emlékezünk itt az egykori épület helyén. Baranyai Aurél lázasan kutatta a hegység gyógynövényeit a népi gyógyászat sarokkövei mentén, Csokonay Sándor számos mecseki vízfakadást tárt fel, és foglalt be a vízvétel elősegítése érdekében, így kapta a „mecseki források atyja” kitüntető nevet. Mi is pont az egyik általa készített forrásfoglaláshoz tartunk: a Szuadó-völgy oldalában csordogáló Laci-forráshoz.

A K jelzésről a K● jelzésre térünk, ami egyre meredekebben ereszkedik alá a Szuadó-völgy bükkösében. A hegyoldalban pár öregebb bükkfa törzsének gyűrűjében takaros forrásfoglalást találunk, az elsőt a völgy számos fakadása közül. A Laci-forrás neve Csokonay Sándor másodszülött fiának emlékét őrzi. A „források atyja” takaros kőfallal megtámasztott, közcélú alkotásával írta be a természetjárás históriájába gyermeke nevét, amit a praktikusan hozzáférhető csurgó fölé maga is vésett be.

Alant, a völgytalpon a K+ jelzéshez csatlakozunk, és a patak mentén ereszkedünk. Még pár vízfakadás feltűnik útközben, mint a völgyről elnevezett Szuadó- és a Bagoly-forrás, illetve egy kiváló táborhelyet is érintünk. A tekintélyes méretű esőbeálló egy öreg gyertyán mellett foglal helyet, tűzrakóval és padokkal, illetve egy rendkívül praktikus „padlásszinttel” felszerelve, ahol szükség esetén meg is szállhatunk. A táborhelyet a völgyben tevékenykedő barlangászok használják, alattunk ugyanis a patak különös vidékre kanyarog.

A beszűkülő völgytalp görgeteges, sziklás mederbe kényszeríti az eddig játékosan kanyargó patakot. Három víznyelőbarlang nyílik itt a parton, melyek nagyvíz idején levezetik a fölös vízmennyiséget. A nyelőket a helyi barlangász egyesület eredményesen kutatja, hiszen mára a Szuadó- és a Trió-barlang is többszáz méteres feltárt hosszal és 50 méter körüli mélységgel rendelkezik, a földalatti sziklavilágba pedig overálos „kalandtúrákat” is vezetnek. Itt találták meg a mecseki karszt legnagyobb ismert mészkőképződményét is, a „búbos kemence” névre keresztelt cseppkőkiválást. Nem mellesleg a Szuadó-barlang feltérképezése közben alakult meg a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület is. A barlangoknál az ösvény felvált a hegyoldalba, ezért ha meg akarjuk tekinteni az egyébként lezárt, földalatti bejáratokat, jelzetlen úton kell a patak mentén gyalogolnunk.

A hegyoldal bükkösében szintező ösvény szekérútra vált, majd csatlakozunk az aszfaltos országúthoz egy rövid, de veszélyes szakasz erejéig. Itt a sziklás szurdok mélyre vág a mészkőben, a Szuadó- és a Körtvélyes-völgy patakjai egyesült erővel fűrészelik át a Sárkány-szakadéknak elnevezett hasadékot, amit túránk visszafelé kanyarodó felén érinteni fogunk. Most azonban még át kell verekednünk magunkat a szűkületben oldalazó, forgalmas autóút szűk mezsgyéjén, miközben a vízelvezető árokba szorult lépteinket szaporázzuk. A szoroson túl kinyílik az eddig erdős völgybe szorult táj, és az orfűi útelágazásnál kaszálók mentén kanyarodunk fel a Balázs-hegyre vezető utcákra a K▲ jelzést követve

Orfű körül

Hétvégi házak között érjük el a hegytetőt és a rajta strázsáló kilátót. Az eddig a sűrű erdő fái között kutakodó tekintetünket határtalan panorámával jutalmazza a Balázs-hegy kilátója, ahonnan a Mecsek északi lábát, a baranyai dombokat pásztázhatjuk körbe. Figyelmünket magával ragadja az alant hosszan elnyújtózó Pécsi-tó, csillogó víztükre körül nyaralók tarka mozaikja szabdalja az erdős tájat. Mögöttünk, eddigi utunk területén mecseki csúcsokra kúsznak fel az erdők, a Rózsa-hegy mosolyra nyíló erdőrészlete mellett a Tubes tornyokkal tűzdelt tömbje áll, Pécs felett a legmagasabbra nyújtózva.

A kilátó alatti kaszálók mentén kanyarodunk le a hegytetőről a S▲ jelzés rendkívül meredek ösvényén, mely lejjebb, a megnyugvó terepen a S● jelzésbe csatlakozik. Utóbbin jobbra tartva megközelítjük a hasadozott sziklamonstrumok közt megbújó Sárkány-kutat, mely igen ritka természeti jelenség: periodikus forrás. Ez azt jelenti, hogy a működése nem függ a lehulló csapadék mennyiségétől, hiszen intenzív, gyakran morajló hangok által megelőzött fakadásait a mögötte húzódó, bonyolult szifonrendszer határozza meg. A forrás tulajdonságait egy helyi legenda is megörökítette, miszerint a környék népeit rettegésben tartó sárkány egyszer beszorult a barlangba, amikor egy szikla eltorlaszolta a kijáratot. Még mindig él, hiszen amikor felkel, morgását kívülről is hallani, és a vízben fürödve a felszínre nyomja a vizet.

Túránk csatlakozik az orfűi úthoz, amelyen jobbra, a S+ jelzésen sétálunk az Orfűi-tó gátjáig. Az 1960-as években az Orfűi-patak folyása elé emelt gátat jelzés nélkül, de határozottan keresztezzük. Túloldalt jobbra térünk a S jelzéssel, ami az erdészet tóparti faházait kerüli, majd megérkezik a környék egykori, jellemző malomépületeit felvonultató „ipari skanzenbe”, az orfűi malommúzeumhoz. A takaros házak nem mindegyike állt ezen a helyen, a papírmalmot és járgányos malmot csak rekonstruálták itt. A közeli karsztforrásban eredő Orfűi-patak hozamára viszont vízimalom épült a XIX. században, ami a csatornákkal átszőtt hangulatos gyümölcsfaliget és az erdő találkozásánál áll jelenleg is. A patak partján egy faszerkezetű fogadóépület áll, ahonnan a múzeum vezetett túrái is indulnak, illetve kézenfekvő lehetőség itt a teraszon megpihenni, és egy frissítővel, süteménnyel feltölteni energiakészletünket - amihez étterem és kávézó nyújt segítséget.

Innentől ugyanis visszakapaszkodunk kiindulópontunkhoz, bár kifejezetten kényelmes, lankás utakon vágunk neki a mecseki erdőknek. Rögtön a malommúzeumnál letérünk az aszfaltútról, és az épületek mögött a ZT tanösvényjelzéseket követve, széles erdei úton közelítjük meg a Vízfő-forrást. (Másik lehetőségünk tovább sétálni az autóúton, és arról balra, a Vízfő tanösvény fapallóin keresztezni a patakmenti mocsár égererdőjét. A rövid, de annál érdekesebb, a környező életközösségeket magyarázó táblákkal ellátott út végénél leljük a patak eredetét.) A fák lombjai között egy meghökkentő, obeliszkre, totemoszlopra emlékeztető földöntúli építmény körvonalazódik, ami már jelzi a Vízfő-forrás közelségét. Az eredetileg tulipánra emlékeztető, az 1970-es években épített vízműház mára már elvesztette eredeti funkcióját, ugyanis segítségével szivattyúzták át a karsztvizet a szomszédos, Mánfa feletti karsztterületre, ahonnan Komló vízellátását biztosították. A forrásház alatt ugyanis egy mohával és borostyánnal vastagon benőtt sziklafalból fakad a környék egyik legnagyobb karsztforrása, amelyben az eddigi utunk által lefedett területen beszivárgó csapadékvíz gyűlik össze. Jelenleg egy széles, kavicsos mederben elinduló patakot látunk, ugyanis pár évtized lázálma után, a rendszerváltás óta már szabadon folyik el a forrás vize a kényszerű komlói kitérő helyett.

Sárkányok vidékén

A patak mentén vissza indulva, majd balra tartva a ZΩ jelzéssel, felsétálunk a barlangkutatók bázisához, a Mecsek Házához, mely erdőbe simuló épületével remek lehetőséget kínál rá, hogy megszálljunk. A Mecsek Háza előtt, az aszfalton csatlakozunk a Z jelzéshez, ami átvág az Orfűi-tó feletti réten, majd a falu házai között kanyarog. Egy kis híd előtt a S+ jelzés hív balra, az erdőbe, róla rövid kitérőt teszünk a Z● jelzésen, hogy a karszttevékenységek újabb szüleményét tekintsük meg. Itt húzódik ugyanis az a szurdokárok, amit túránk harmadánál fentről, a műútról már láthattunk. Most azonban testközelből is felfedezhetjük a sziklavilágot, ahol csak nagyvíz idején lép felszínre a patak barlangi rejtekhelyéről. A Sárkány-szakadékban, a sziklás patakmeder szélén található a Sárkány-forrás, ami lassan szivárogtatja levét.

Visszatérünk a S+ jelekre, és kellemes bükkösben tesszük meg a gerincre vezető utat. Egyedül a Büdös-kút tisztása töri meg az erdőrészletek monotonitását. A forrás elszíneződését is egy (újabb) sárkány rovására írják, akivel a legenda szerint egy lovag végzett, minek hatására vére és teteme bebarnítja és megbüdösíti a vizet. A kulcsosházként szállást kínáló, tornácos erdei lak békés hangulatot áraszt, az oltalmazó bükkös szelíden fedi a ház környékét. A takaros forrás, a kőhíd, az erdei pavilon és a tűzrakó aktív turistaéletre utal a megyeszékhely közelében. A bükkösön átvágva, immár a K jelzés mentén, egyre közelebb kerül hozzánk a műút, a Remete-rét előtt keresztezzük is a Tubes felé leágazó oldalágát. Ezután egy erdei játszótér és piknikezőhely mellett vissza is érkezünk kiindulópontunkhoz, a Remete-rét aszfaltcsíkkal átszelt erdei tisztásához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Az Orfű és Pécs között közlekedő buszokkal elérhető Pécs, Remeterét buszmegállótól indul a túra, és ott is végződik.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parkolás

  • Az autót a Remete-rét mögött, a Remeteréti útról megközelíthető parkolóban érdemes hagyni.
  • Indulhatunk Orfűről is, így lehetőség van étterembe vagy a strandra visszaérkezni a túra végén, itt a legnagyobb parkolókat a tavak mellett találjuk.

Koordináták

DD
46.110487, 18.185003
DMS
46°06'37.8"N 18°11'06.0"E
UTM
34T 282465 5110176
w3w 
///cincog.érlel.védés
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

  • A Mecsek turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
15,2 km
Időtartam
4:30 óra
Szintemelkedés
416 m
Szintcsökkenés
416 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp