Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kalandozás Solymár körül a Budai-hegység északi végein

· 5 értékelés · Gyalogtúra · Budai-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Jegenye-völgyi vízesés tavasszal
    A Jegenye-völgyi vízesés tavasszal
    Fénykép: Farkas Péter
m 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Jegenye-völgyi-vízesés (a … vízesése) Kauzál István-emlékmű Sziklás-hegyi kilátóhely Szomjas-rét (Solymár) Solymári vár
Zegzugos úton, tartalmas túrán fedezzük fel a Solymár körüli hegyek látványosságait, az alapjaitól újjáépített solymári várat, a játékos Paprikás-patak sziklás szurdokát, a Zsíros-hegy turistaságának történetét, a Sziklás-hegy kilátópontját, vad letöréseit és a Pilisvörösvári-medence bányászmúltját.
nyitva
könnyű
Hossz 14,1 km
3:55 óra
438 m
397 m
417 m
147 m
Budapest határán, a Budai-hegyek legészakabbi peremén túrázunk a közeli Pilis hegység látványával és hangulatával. A tartalmas kalandtúrán rögtön Solymár határában megtekintünk egy újjáépített várat, átszelünk egy mészkőszurdokot, majd a települések között meghagyott keskeny erdősávban felkapaszkodunk a Zsíros-hegyre, hogy annak egykori turistaemlékeit és nagyszerű kiáltópontját megtekintsük. Ereszkedőben a Budai-hegységet és a Pilist elválasztó Arany-hegyi-patak völgyében a vidék bányászmúltját idézi a pilisi szénbányák emlékköve Pilisszentiván szélénél. Ha kedvünk és időnk engedi, megnézhetjük útközben a Solymári-ördöglyuk bejáratát, ahol barlangász generációk nevelkedtek fel. Az egykori bányászélet hagyományai, lelkülete él tovább a felszín alatti zegzugos járatokban.

A szerző tippje

  • Bár a Sziklás-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a Pilisre, ha időnk engedi és lelkesedésünk is kitart, érdemes felsétálni a közeli Nagy-Szénás kilátópontjára, ahonnan 360 fokos panoráma nyílik a környékre - így a déli oldalt is belátjuk a Budai-hegység és Budapest irányába.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-03-23
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
417 m
Legalacsonyabb pont
147 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 11,28%Murvás út 2,57%Földút 21,22%Ösvény 35,01%Utca 8,72%Ismeretlen 21,18%
Aszfalt
1,6 km
Murvás út
0,4 km
Földút
3 km
Ösvény
4,9 km
Utca
1,2 km
Ismeretlen
3 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Paprikás-patak szurdokában meredek, sziklás környezetben túrázunk. Körültekintően mozogjunk a meredek peremeken, mert a patak és a szurdok miatt sokszor párás, fagyos a sziklafelület, komoly sérülést tudunk szerezni egy megcsúszásnál.

Kezdés

Solymár, vasútállomás (149 m)
Koordináták:
DD
47.596082, 18.949195
DMS
47°35'45.9"N 18°56'57.1"E
UTM
34T 345831 5273445
w3w 
///diótorta.esemény.kisautó
Mutasd a térképen

Végpont

Pilisvörösvár, vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • A solymári vasútállomásról a Z◼, majd a Z jelzésen hagyjuk el a falut kelet felé.
  • Egy kitérővel a ZL jelzésen megnézzük a solymári várat.
  • Az Alsó-patak-hegy mögötti nyeregben a Z+ jelzésre térünk a S jelzésig, amivel túránk hátralévő részén követünk a szurdokon, Zsíros-hegyen, Antal-árkon át Pilisvörösvárig.
  • A Sziklás-hegyre a K▲ jelzésen teszünk kitérőt a Zsíros-hegy oldalából.

Útleírás:

Solymár erőssége

A solymári vasútállomásról indulunk a falu szélén, a Paprikás-patak folyása mentén a közeli kiemelkedéshez. A Z◼ jelzésről hamar a Z jelzésre pártolunk át, ami a várban tetőző orom alatt halad el. A ZL jelzés rövid kitérővel kanyarodik a felújított erődhöz, melynek falai közé a keleti kapuján lépünk be.

Látványos, de láthatóan újszerű falakat emeltek ide a 21. század elején. Igazából az eredeti erődítményt csak alapjaiban ismerjük, kapuja sem feltétlenül itt nyílott hajdanán. Feltehetően a török hódoltság alatt romlott le az a funkciójában kérdéses erősség, amit a betelepült német lakosság kőbányának használt, így falait az összes mozdítható kőtömbig elhordták.

Amit biztosan tudunk az épületről, hogy a 16. század közepén a Lackfi család lakóvára volt; nagy hadászati jelentősége nem lehetett a történelem folyamán. A Lackfiak Luxemburgi Zsigmond ellen szövetkeztük után vesztesként minden vagyonuktól megfoszttattak, ezek után számos királyi tulajdonosa volt a várnak. Az Oszmán birodalom budai térhódításával feltehetően a törökök elől menekülő várőrség végül felgyújtotta. Feltárása magánerőből történt; a két világháború között Valkó Arisztid kutatta az alapokat, majd a ’70-es évektől szakszerű régészeti leletmentést végeztek, melynek eredménye a ’90-es évektől kezdődő helyreállítás.

A faszerkezetű őrtoronyból pazar kilátás tárul fel Solymárra és a környező hegyekre: a Kevélyekre, a Pilisre és utunk következő helyszíneire, a Budai-hegység északi peremére.

A Z jelzéshez visszatérve szántók és legelők mentén érkezünk a Patak-hegy alá, az erdő szélére. Innentől egy szakaszon a hajdani tölgyesek egy jellemző szeletében vágunk át öreg fatörzsek között, míg csatlakozunk a hegy túloldalának hágójából nyugat felé aláereszkedő Z+ jelzéshez, ami rövid átvezető szakasszal leér a patakvölgy erdei tisztásához, a S jelzéshez.

Kalandozás a szurdok mélyén

Innentől végig a S jelzést követjük, amiről csak a Zsíros-hegyen kalandozunk el kissé a kilátásért. Az erdőkkel szegélyezett tisztáson átvágva leérünk a patakhoz, a hegyoldalak között kibontakozó szurdok bejáratához. A tölgyes itt már a sötét, sziklás szurdokra jellemző kevert erdőtársulásba vált, de mindinkább meghatározó eleme a látványnak a fák között csordogáló patak és annak köves medre, meredeken alázökkenő sziklás környezete.

A szurdokot a folyóvíz alakította folyton áskálódó, romboló természetével. A jégkorszakok közötti csapadékos periódusokban nagy hozammal zubogott alá a mai csermely őse, hátrahagyva a mélyre vágódó völgykatlant. A meder zegzugosságán látszik a patak egykori romboló, ma inkább építő szándéka; a zuhatagok környezetében számos lerakódás, mésztufa látható. A feljebb kioldott mészanyag a patakvízből kiválva újjáépíti a zuhatagok letöréseit.

Látványos és hangulatos szakasza ez az útvonalnak, nagy népszerűségnek örvend a hely. A turistaút emiatt jól kiépített, szélesre kijárt, nehézségünk nincs a meredek terepen oldalazó nyomvonal követésével. A szurdok beszűkültével egyre közelebb kerül hozzánk a Pesthidegkutat Solymárral összekötő út, melyhez egy fahíd keresztezése után fel is kapaszkodunk. Itt pár száz méteren át kénytelenek vagyunk a forgalmas út melletti járdát követni, amit egy szép gyertyánligetben hagyunk el, beváltunk ismét a települést szegélyező erdősávba. A patak egy oldalágának medrén vágunk át, ami után jelentős emelkedést kell leküzdeni a városszéli kertek szomszédságában a Zsíros-hegyig. A következő pár kilométeren tesszük meg a túra szintemelkedésének nagy részét, amivel Budai-hegység legmagasabb részére kapaszkodunk a tölgyesben átvágó erdészeti úton. A csúcsrégióban sziklássá válik az útbevágás, kilátszik a hegységet felépítő kőzetanyag, a triász dachsteini mészkő rétegei.

A Zsíros-hegy turistaélete

A Zsíros-hegyhez közeledve az eddig egyenletesen meredek hegyoldalt felváltja a lankás csúcsrégió, közel szintben haladunk Nagykovácsi legszélső házai mellett. A szintút felkapott a falu lakóinak, kutyasétáltatóinak körében, szinte mindig akad itt társaságunk. A helyszín kiváló fekvését kb. fél évszázadig menedékház használta ki, melynek mára már csak csupasz, romosodó falai maradtak a csúcs alatti erdei tisztáson. A szomorú látványt nyújtó rom pedig jókedvről, aktív turistaéletről emlékezik. A trianoni határok meghúzásával hazánkban fellendülő turistaság helyi képviselői, az MTE péntekiek asztaltársaságának tagjai két emeletes, 40 férőhelyes szállást és éttermet építettek fel önerőből a ’20-as évek végén. A természetjárás mellett a sísport gyakorlása is meghatározta a ház pozícióját, ugyanis a legeltetés miatt teljesen kopár hegy remek lesiklóhelyül szolgált. A közeli Solymári-ördöglyukat kutató barlangászok is a házat használták bázistáboruknak egy időben, a barlang lezárása után a kulcsot innen lehetett felvenni.

Az államosítással a Magyar Turistaellátó Vállalat kezelésébe került az épület, de a rendszerváltás után az országos fordítóiroda érdekeltségébe jutott, ami nagyszabású terveinek ellenére csődbe ment, és elhanyagolta állapotát. A ’90-es évek elején megsérült tetőszerkezete miatt gyors pusztulásnak indult, végül hasznosítható részeit elhordták, a falak maradtak csak a helyükön.

A szomorú helyszíntől kitérőt teszünk a hegytetőre a Zsíros-hegy északi mellékcsúcsáról nyíló kilátás miatt. A K▲ jelzés vezet fel a mára már tájidegen fenyvessel benőtt csúcsra, melynek keleti szélén emlékművet találunk a menedékház egykori alapítójának tiszteletére. A Zsíros-hegy északi, sziklás letörése felé egy hullámot átlendülve érjük el a mellékcsúcsot, a Sziklás-hegyet, ami erősödő fiatal fenyőerdő otthona, csak a legsziklásabb északi részen nyílik megdöbbentően tágas panoráma.

A sziklás letörés észak felé nyitja ki a fenyőerdővel keretezett kilátást, főként a Pilis vonulata és a közeli Nagy-Szénás meredek, vadregényes tömbje vonzza a tekintetünket. Alattunk a Pilisvörösvári-medence házakkal tarkálló, betelepült hullámai nyúlnak a nyugati látóhatár felé, a Pilis hegység mészkőhátain túl pedig a Gerecse szigethegyei keretezik a kilátást. Az ösvény kijártsága tanúsítja a hely népszerűségét, a Sziklás-hegy az egyik legkönnyebben elérhető hegyvidéki kilátópont a főváros közelében.

Ereszkedés a Pilisvörösvári-medencébe

A S jelzéshez visszatérve folytatjuk a sétát az erdő és a település határán, immár lefelé a csúcsrégióból. Az alattunk nyíló átjáróba, a csúcsok közé ékelődő Antal-árokba kanyarodunk a hágót követően, lendületesen ereszkedünk Pilisszentivánra. A mélyen bevágódó szárazvölgy alja sziklás, murvás dolomitfelszín, ami képet nyújt az erdősítés előtti környékbeli állapotokról. A törős, köves felszínen érdemes óvatosan, megfontolt léptekkel haladni, mielőtt a törmelék sorsára jutva mi is leerodálódunk a sziklafelszínen.

Az Antal-árok alján beérünk a Solymár és Pilisszentiván közötti egykori bányatelekre, ahol már csak a grandiózus épületek emlékeztetnek az egykori munkáséletre. Emlékkövet is találunk az első keresztutcán a Jóreménység-táró közelében; a környéken hosszú ideig bányászták a kőszenet a dolomithegyek lábánál felgyülemlett homokos üledékből. A környék betelepültsége is részben ennek a gazdasági motornak a hatása, ami elindította a Pilisvörösvári-medence urbanizációját.

A bányaterület után, egy csekély háton átlendülve beereszkedünk a dél felől erdőkkel övezett Pilisszentivánra. A főutcára kanyarodva takaros sváb házakat és portákat látunk felsorakozni a templom irányába. A főtérnél, a templom alatt lépcsősor vezet fel a túloldali utcákhoz, a bányászemlékműveket és a főteret elhagyva szinte észrevétlenül átérünk Pilisvörösvárra hasonlóan betelepült, kertvárosi területen. Lépcsőn érünk a Fő utcára a 10-es út forgalmas aszfaltsávjához, ami egyből keresztezi is a vasutat, jobbra pedig feltűnik a pilisvörösvári vasútállomás, utunk vége.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Vonattal érdemes érkezni Solymár, vasútállomásra, ahonnan a túra indul.
  • A túra végpontján Pilisvörösvár vasútállomáson szállhatunk vonatra.

Megközelítés

  • A túra vasútállomásról indul, és egy másik vasútállomáson ér véget.

Parkolás

  • A solymári vasútállomás parkolójában érdemes letenni az autót.

Koordináták

DD
47.596082, 18.949195
DMS
47°35'45.9"N 18°56'57.1"E
UTM
34T 345831 5273445
w3w 
///diótorta.esemény.kisautó
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, a tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Mohai Brigitta kérdése · 2022-01-14 · Közösség
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy a vonat milyen sűrűn megy, mert kocsival mennénk. Meg még azt szeretném kérdezni, hogy ezen a túra útvonalon eljuttunk a vízeséshez is? Válaszotokat előre is köszönöm 🙂
Mutass többet!
Farkas Péter válasza · 2022-01-17 · Közösség
Kedves Brigitta! A vasúti menetrendről a MÁV honlapján (https://jegy.mav.hu/#timeTableSearch) érdemes tájékozódni. És igen, ez a túra érinti a Jegenye-völgyi vízesést. Érdemes átolvasni a túrák leírását (Útleírás fül), mert ott minden ilyen információ szerepel, illetve kattintható ikonokkal a túra térképén is megjelennek a fontosabb látnivalók a nyomvonal mentén. Jó túrázást kívánunk! Üdv, a Természetjáró csapata

Értékelések

4,2
(5)
Herczku Ágnes
2022-09-28 · Közösség
Első komolyabb kirándulásom egyedül☺ Nagyon élveztem, a térkép tökéletes
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-09-23
Ré ka
2022-06-06 · Közösség
Voltak szép részei, de összességében nagyon egyhangú és monoton.
Mutass többet!
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
14,1 km
Időtartam
3:55 óra
Szintemelkedés
438 m
Szintcsökkenés
397 m
Legmagasabb pont
417 m
Legalacsonyabb pont
147 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 12 Útpontok
  • 12 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp