Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kalandozás Göcsej dombjainak rejtekén

Gyalogtúra · Zalaegerszegi járás
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Tavasz a Szentmihályfai-patak völgyének fűz- és égerligeteiben
    / Tavasz a Szentmihályfai-patak völgyének fűz- és égerligeteiben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kustánszeg összeforrott a faluszéli tározó tóval
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zalai gazdálkodási forma: dombteteji kaszálók és szántók erdővel körülvéve
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes zalai dombhátak, gyümölcsösökkel és házak sorával
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kustánszeg határába a Dél-dunántúli Kéktúrán érkezünk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karácsonyfa-ültetvényeket minden zalai település szélén találunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sarjadó tavaszi kaszálórét Salomvár és Németfalu között
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tavaszi színárnyalatok jól mutatják a göcseji erdők mozaikosságát
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentmihályfai-patak legelőkkel tágas völgysíkja a vadak terített asztala
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elhagyatott nemesi kúria Kurtamajor szélén, egy régmúlt világ emléke
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Böde takaros portái mentén a Petőfi utcán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sarjadó tavaszi idill Böde határában, a Szentmihályfai -patak völgysíkján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban Cigányhegyre, az egykor különálló településre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 20 15 10 5 km
Hosszú, kalandos útvonallal fedezzük fel a Zalai-dombságot a Zala folyóval határos tetőktől a belső vidékekig. A szántókkal és legelőkkel nyitott dombok panorámái mentén és a zárt völgyek vadat rejtő erdőiben, mezőin tekereg útvonalunk, fordulópontján a Kustánszegi-tó skandináv tóvidéket idéző partját kerülve.
közepes
Hossz 25 km
6:15 óra
361 m
361 m

Kalandos körtúra a lankás göcseji dombokon, ahol a túra elejét a Dél-Dunántúli Kéktúrán és az abba csatlakozó K+ jelzésen, kilátások, dombtetői rétek során át tesszük meg. A Kustánszegi-tó skandináv hangulatú fenyő- és nyírfaligeteiben beleveszünk a völgyben futó szekérutak füzérébe, visszafelé pedig mocsaras rétek, éger- és fűzfacsoportok mentén kanyarodunk a Zala-völgy felé. A túra vége könnyen rövidíthető Kávás felé, ahol a Göcsejre jellemző szőlőhegyen, boronapincék és buja kertek mentén ereszkedhetünk le.

Tekervényes útvonalunk négy göcseji települést érint, mindegyik jellegzetes zalai kisközség. Németfalu és Böde álmos zsákfalu, Salomvár a Zala völgyének szélén, a dombvidék lankáin épült az elöntésektől védve, míg Kustánszeg jól csengő neve igazi turistabázis a szegek északnyugati csücskében.

Közöttük a Göcsejre jellemző sakktáblaszerű táj hullámzik, ahol az erdőkkel körbevett legelők és szántók a falvak, tanyák és szőlőhegyi présházak köré csoportosulnak. Salomvár felett a Salomhegyen láthatunk évszázados tölgyfa árnyékába épült lakóházat, ahogy a szintén Salomvár feletti Kurtamajor elvadult platánligetében szebb időkről emlékezik a romosodó kúria. A széles dombhátak gazdálkodásra alkalmas vidékét az ember formálja már évszázadok óta, itt az erdőktől kerítéssel: döntéssel és égetéssel elfoglalt területeken gazdálkodnak. Az utak is javarészt a szárazabb, lankás hátakat követik, rálátást kínálva a vidékre.

A mindenütt agyagos talaj, az Alpok árnyékának csapadékos klímája ugyanis vizenyős, mocsaras vidéket éltet a völgyek teknőjében. Itt lápos öntésterületek, éger- és fűzfaligetek színesítik a domboldalakról lehúzódó erdők és völgytalpi mezők találkozását. Vadban rendkívül gazdag ez a terület: ha csendben haladunk, szinte biztosan találkozunk őzzel, szarvassal - nyomaik az agyagos talajba szilárdulva lépten-nyomon emlékeztetnek jelenlétükre.

A szerző tippje

  • Tervezzünk be egy nagyobb pihenőt a Kustánszegi-tónál, ami idilli környezetben nyújt árnyas, jól felszerelt pihenőhelyet túránk felénél
  • Ha hosszúnak találjuk a túrát, több helyen kiszállhatunk, ha ismerjük a menetrendet. Kustánszegről, Németfaluból, Bödéről is visszautazhatunk busszal a megyeközpontba, de kézenfekvő Kávásra is lesétálni a túra végét lerövidítve a P+ vagy a P◼ jelzésen. 
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-08-31
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
285 m
Legalacsonyabb pont
175 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra hosszára való tekintettel legyünk felkészülve a környező falvakből induló buszok menetrendjével.
  • Tájékozódáshoz használjunk mobil navigációt (pl. TERMÉSZETJÁRÓ app), mivel a túra középső szakasza jelzetlen utakon halad.
  • Készüljünk fel élelemmel, innivalóval, hogy útközben ne kelljen vesződnünk az utánpótlással.

Kezdés

Salomvár, Jókai tér buszmegálló (176 m)
Koordináták:
DD
46.850929, 16.660838
DMS
46°51'03.3"N 16°39'39.0"E
UTM
33T 626615 5189937
w3w 
///hangosan.fogalmak.pintyek

Végpont

Salomvár, Jókai tér buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A K+ jelzésen haladunk Salomvártól Erdeifaluig, ahonnan a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzését követjük Kurstánszegig.
  • A Kustánszegi-tóhoz a jelzetlen Tó utcán jutunk; a tavat a horgászösvényen kerüljük a túloldali félszigetig.
  • A Kustánszegi-tótól jelzetlen szekérúton jutunk át Németfalun keresztül Bödéig.
  • Bödétől csatlakozunk a P jelzéshez, amin visszajutunk Salomvárra.

A túráról részletesen

Harkály és Salamon

Salomvár központjából, a katolikus templom mellől indulunk a K+ jelzésen keletnek, majd az első utcánál dél felé fordulunk a dombok irányába. A faluhoz érdekes történelmi emlék kapcsolódik. Az Árpád-házi II. András király feleségét, Gertrúdot megölő főnemesek elől fiát, a később IV. Béla királlyá koronázott trónörököst Vasvári Miska ispán és fia, Salamon menekítette meg és bújtatta el. A király hálából a Harkály nevű települést adományozta Salamonnak, aki fel is vette a harkályi nevet, ellenben a települést Salamonvárnak, később Salomvárnak nevezték el. A falut a török pusztítástól a Zala folyó mocsara menekítette meg, míg a szegényes földeken tengődő lakosságot a zala-völgyi vasútvonal kapcsolta össze a külvilággal.

A település csendes zugában, a Salomhegyre vezető út mentén hagyjuk el a kies völgykatlant pöttyöző házakat. Rövid, de intenzív kapaszkodással érünk a Salomhegyre és a róla elnevezett szőlőskerteket, gyümölcsösöket magába foglaló településrészre. Jellemző gazdálkodási formája ez a zalai domboknak: a falu feletti hátakat beültető, boronafalas présházakat építő lakosság a nap végén rendszeresen feljárt a „szőlőhegyre” gazdálkodni, társadalmi életet élni. Pár öreg ház mellett újonnan épített nyaralót is látunk. Lakták is ezeket a dombtetőket a régi világban, amíg a kommunizmus alatt a faluba, városba nem parancsolták a szőlőhegyen élőket.

Egy matuzsálemi tölgyfánál elhagyjuk a házakat, és a Németfalu, Erdeifalu felé vezető széles murvás úthoz kapcsolódva szántók nyílt térségén át folytatjuk utunkat. A helyi magaslat a török időkben megsemmisült középkori település nevét őrzi, a Cigányhegy gerincén újból tanyák és házak sorakoznak. Itt egy puritán haranglábat és feszületet is találunk, ahogy az a szőlőhegyeken lenni szokott. A hát folytatásával virágos réteket és egy karácsonyfát termő ültetvényt elhagyva, a Németfaluba ereszkedő murvaútról letérve agyagos dózerúton lépünk be az erdősült vidékre. Bár az út mellett akácos honol, a két oldalt induló völgyben már szép keményfa erdők, tölgyesek, bükkösök élnek.

A víz vonzásában

A völgyek találkozásának mélypontjáról egy szántóval nyitott hátra kapaszkodunk, ahonnan körbetekintve a környező erdőségeket kémlelhetjük. A dombhát tetején érkezünk az egykor lakott területre, Erdeifaluba, ahol még iskola is működött a világháború után a 70-es évekig. Mára főként csak romokat láthatunk itt, pár ház élte túl az enyészetet. A terület ura, a legkisebb Eitner fiú fél évig bujdosott egy homokkőbe vájt üregben a közeli erdőben, hogy kivárja a világháború utáni világ eseményeit. Leghűségesebb szolgája látta el élelemmel, kisurranva a házból minden este, amíg végül ura feladva mindenét nyugatra menekült.

Jobbról bekapcsolódik a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzése, amit ezután Kustánszegig követünk. A gerincen haladó utat rövidesen elhagyjuk, és a dombok hullámait meglovagló úton, tölgyes és akácos erdők között érkezünk Kustánszeg határába. A Göcsej egyik legnagyobb települését azonban csak érintjük, a szemközti domboldalra épült hétvégi házak között a völgybe ereszkedünk. Érdekes a templomot és a tájházat megtekinteni, ha szánunk rá időt. A falu másik nevezetessége, az északi határban, a ’80-as években épült völgyzárógátas víztározó ideális pihenőhely. A két kis patak folyását egyesítő tó körül fenyőkkel, nyírfákkal, füzekkel ligetes, hangulatos környezetet alakítottak ki, üdülő- és horgászparadicsomot teremtve a mocsaras területen.

Kustánszeg szélén, a Göcsej kempingnél hagyjuk el a K jelzést, és fordulunk északnak a tározóhoz vezető úton, hétvégi házak között, immár jelzés nélkül. A gátat balról kerülve érkezünk a stranddal, játszótérrel, büfével komfortos vízpartra. Érdemes itt megpihenni a túra féltávjánál, fürdeni, feltöltődni a folytatáshoz. Innentől a völgytalpon haladunk jelzés nélkül, de jól követhető utakon. Magát a tavat egy horgászoknak kialakított ösvény kerüli, amit a túloldali félsziget csúcsáig követünk, kis fahíddal keresztezve a tározót tápláló patakot. A tó szegletétől remek kilátás nyílik a víztükör felett húzódó Kustánszeg házaira, templomára.

Egy széles szekérút indul északi irányba, a tó partjától fokozatosan távolodva, ami átvezet Németfaluba. Pár száz méter után rákanyarodik a vezetékek alatt futó szekérútra, ami a következő faluig kísér minket. Egyedül egy hármas elágazás okozhat fejtörést; itt a középső, átlósan a mezőn átvágó utat választjuk, bár a legszélesebb bal oldali út is a falu felé kanyarodik.

Őzek, szarvasok vidéke

A völgytalpi mezőkön, szántókon keresztül érkezünk a Kustánszeghez hasonlóan dombhátra épült Németfaluba. A település nyugodt, csendes légkörén érződik zsákfalu jellege. Takaros házak közt érjük el a központban álló Nagyboldogasszony-kápolnát, ahol keresztezzük az utcát, és jobbra átellenesen, egy kibontakozó völgyben el is hagyjuk a települést. Mélyre vágódó homokos úton veszünk bele a völgytalpi gyertyánerdőbe, ami levezet a Jám- és a Szentmihályfai-patakok találkozásához. Éger- és fűzfaligetek között érkezünk a mezők széléhez, de itt balra, az erdő peremén, az Újhegy lábánál kerülünk észak felé, míg egy még tágasabb mezőhöz érkezünk. Ez a Szentmihályfai-patak forrásvidéke, a Göcsej egyik legnagyobb vízfolyásának kezdete. A lápos rétre rengeteg szarvas jár le inni, lakomázni. Az eldugott völgyben nyom nyomot ér, szinte érezzük a vadak tekintetét. Szinte biztosan látunk itt szarvast, őzet vagy rókát, ha csendben közlekedünk. A szekérút lekanyarodik a völgytalpi mezőre, és keresztezi a vízfolyást egy vadles mellett. Jobbra fordulva követjük a patak folyását, majd mezőket, ligeteket keresztezve érkezünk Bödére.

A falu sportpályája mellett csatlakozunk a Petőfi utcához és a P jelzéshez, ami keresztülvezet a kicsiny településen. A központban elhaladunk egy cseréppel fedett, szoknyás harangláb mellett. A Göcsej és az Őrség jellegzetes építménye a régi szegény világot idézi, amikor templomot nem építhetett a vallásos közösség.

A temető mellett hagyjuk el a falut, ahol hosszú kapaszkodás kezdődik a kávási határba, a Zala folyó feletti dombhát gerincére. Akácos és fenyves erdőkön keresztül érkezünk a dombtető tágas mezejére. Innen váltakozó irányú kilátásokkal haladunk túránk végéig. Itt lehet lerövidíteni a túrát a legkönnyebben, hiszen a jobbra, északi irányba induló utak mindegyike levezet Kávásra, a Zala völgyének fő közlekedési folyosójába.

Egy letűnt major emlékei

Mi nyugatra fordulunk a ritmikusan hullámzó dombhátakat követve a P jelzés mentén, ami Salomvárra visz vissza. Jobbra a Kávás feletti „szőlőhegyek” mindegyikének tetején házak, szőlő- és gyümölcsöskertek sorakoznak. Néhol alkalmunk is nyílik betekinteni a Zala folyó völgyébe, ami domboldalakkal szegélyezve húzódik kelet-nyugati csapással.

A legmagasabb dombra, a Kacsi-hegyre felérve mezőgazdasági épületek mellett haladunk el, az út kanyarulatában elvadult platánfák ligetében kísérteties kúriarom húzza meg magát. Ez volt a környéket birtokló Eitner család egykori központja. A Kurta major egészen a világháború utáni államosításig úri pompájában tündökölt. Az új világrend elől Ausztriába menekülő birtokosok után a cselédség képtelen volt a hátrahagyott földeket vetőmag, állatok híján művelni. Egy ideig még állami iskola működött a kúriában, de idővel a családok a faluba vagy Zalaegerszegre költöztek.

A majortól induló aszfaltúton aláereszkedünk a dombhátról, és Kávás házainak látványával, egy szántókkal borított tágas völgyben visszaérkezünk túránk kiindulópontjához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Salomvár, Jókai tér megállóig utazunk busszal.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Salomvár központjában, a templomnál tudunk parkolni; innen indul a túra is.

Koordináták

DD
46.850929, 16.660838
DMS
46°51'03.3"N 16°39'39.0"E
UTM
33T 626615 5189937
w3w 
///hangosan.fogalmak.pintyek
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Őrség és Göcsej turistatérképe (Cartographia)

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
25 km
Időtartam
6:15 óra
Szintemelkedés
361 m
Szintcsökkenés
361 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp