Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Tipp

Időutazás hazánk leghosszabb római útján a Kőpitére

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Dunaalmási-kofejtok természetvédelmi terület · nyitva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A tanösvény táblái a Római út legelején
    / A tanösvény táblái a Római út legelején
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Dunaalmás felől nézve valóban pite a Kőpite
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás a Ferencmajori-halastavakra a Kőpitéről
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Gerecse sasbércei a Les-hegyről nézve
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Esőbeálló a Kőpite-hegyen
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Segítség a pontos tájékozódáshoz (Les-hegy)
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Tanösvény a római bányákban
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 250 200 150 100 8 6 4 2 km
Ezen a könnyű túrán az ország leghosszabb, mai napig épségben álló római kori útján kapaszkodunk fel a Gerecse legnyugatibb sasbérceire, a Les-hegyre és a Kőpitére, hogy onnan nézzünk le az ország madárfajokban egyik leggazdagabb területére, az Által-ér völgyére és megértsük, hogy mi köze a környék híres karsztvíz forrásainak Samuhoz, az ősemberhez, a valaha itt élt mamutokhoz, a madarak vándorlásához, a rómaiakhoz és hazánk első kultúrtájához.
nyitva
közepes
9,3 km
2:30 óra
218 m
218 m
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott Kőpite-túrakörök tanösvény egy meglehetősen izgalmas időutazásra csábít egy, a természetjárók által kevésbé ismert helyszínen. A Tata-Dunaalmás közötti közút mellett található Dunaalmási kőbánya emlékkőtől a közeli Brigetio (Szőny) felépítéséhez használt kőbányákhoz vezető Római úton indulunk meg. Először a közeli Les-hegyre kapaszkodunk fel, ami arról nevezetes, hogy itt találták meg a valaha élt legnagyobb szárazföldi emlősnek, a déli mamutnak az őrlőfogát, de a panoráma is verhetetlen. Visszatérve a Római útra hihetetlen látványban lesz részünk: az erdőben egy több méter magas, kővel erősített „töltésen” haladunk, amely alatt több ponton is több ezer éves vízátereszek találhatók. Végigkanyargunk az egykori kőbányák látványos bányaudvaraiban, majd végül, de nem utolsósorban felkapaszkodunk a talányos nevű Kőpitére, ahol azt is megtudhatjuk, honnan kapta furcsa nevét a hegy.

A szerző tippje

  • Ennek a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéknek a jobb megértéséhez érdemes meglátogatni a Tatai Fényes Tanösvényt, és körbesétálni a tatai Öreg-tavat. De érdemes összekötni a túrát Samu, azaz a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Bemutatóhelyének meglátogatásával is!
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-11-24
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
281 m
Legalacsonyabb pont
140 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A két hegycsúcs közelében az ösvények egyes helyeken meredekek, csúszósak: óvatosan közlekedjünk!
  • A piros tanösvény teljes hosszában járható akár nagy kerekű babakocsival is, a leágazó tanösvények viszont nem!

Javaslatok és linkek

  • A Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Bemutatóhelyének nyitvatartásáról annak honlapján tájékozódhatunk!
  • A Tatai Fényes Tansövény egy fizetős tanösvény, a vonatkozó árakról és a nyitvatartásról szintén a tanösvény honlapján tájékozódjunk!

Kezdés

Dunaalmási kőbánya emlékkő a Tata-Dunaalmás közút mellett (139 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.707828, 18.311266
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°42'28.2"N 18°18'40.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 298309 5287329
w3w (what3words) 
///tájképek.ugyanis.szülinap

Végpont

Dunaalmási kőbánya emlékkő a Tata-Dunaalmás közút mellett

Útleírás

Itiner

Ezen a természetjárók által kevésbé, a természetvédelmi szakemberek által sokkal inkább ismert tájon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény-hálózata vezet körbe, összesen 9,3 km hosszan. A tanösvények fő ütőere, a piros jelzésű út a Dunaalmási kőbánya emlékkőtől indul, s erről kisebb-nagyobb letérőkkel érhető el a négy, egymásba kapcsolódó tanösvény és azok 32 állomása. Magán a műemlék Római úton az országúttól kezdve a Z+, majd később a Z és a P+ jelzés vezet Dunaalmás, illetve Dunaszentmiklós felé, de ezek a páratlan panorámát nyújtó hegytetőket nem érintik. Az emlékkőnél az egyébként kissé talán bonyolult tanösvény-hálózatot bemutató információs táblát is találunk, érdemes lefotózni az úthálózatot vagy pedig letölteni telefonunkra magát a tanösvény leírását az információs táblán kihelyezett QR kód segítségével. A tanösvény bámulatosan sok irányjelző táblával van kitáblázva, eltévedni nehéz. A bemutatott túra (9,1 km) a tanösvény-hálózat legszebb részeit fűzi fel, és a tanösvény jelzéseit követi az alábbiak szerint.

  • A Tata-Dunaalmás közötti országút szomszédságában található Dunaalmási kőbánya emlékkőtől a piros tanösvényen indulunk meg a Betlehemi-erdészház felé.
  • Az erdészháznál a zöld tanösvényre térünk, s azon balra tartva közvetlenül felkapaszkodunk a közeli Les-hegy csúcsára (a zöld tanösvényen jobbra tartva egy kisebb körrel, bejárva a zöld tanösvény egészét jutunk fel a csúcsra).
  • Visszatérve a piros tanösvényre folytatjuk utunkat, végighaladunk az itt már nagyon is látványos Római úton egészen a Kóbor Jenő természetjáró emlékét őrző oszlopig, illetve a Kőpite Túrakörök információs táblájáig.
  • Jobbra fordulunk a kék tanösvényre (együtt a P+ jelzéssel), amely pár lépést követően balra tér le a római kori bányák felé.
  • A bányákon végighaladva kikapaszkodunk a fennsíkra, s a mezei szekérúton jobbra tartunk, majd a közeli kereszteződésben balra (együtt a kék tanösvénnyel).
  • Felkapaszkodunk a Kőpite-hegy csúcsára, majd a kék tanösvényen annak túloldalán visszaereszkedünk a Római útra és a piros tanösvényre.
  • A kereszteződésben a bemutatott túra balra térve a már ismert, látványos Római úton érkezik vissza az erdészház érintésével a tanösvény-hálózat kiinduló pontjára. A kereszteződésben egyenesen továbbhaladva azonban az innen induló lila tanösvényen, valamivel rövidebb úton, de végig a gázvezeték nyiladékán is visszatérhetünk a kiindulóponthoz.

A túra részletes leírása:

Az időutazás első része a Római úton

A látványos emlékkő rögtön a túra elején segít tudatosítani bennünk azt, hogy a kezdetben jellegtelen akácosban vezető teljesen átlagos erdei út mégsem akármilyen út (később, fentebb, az erdőben ez vizuálisan is egyértelművé válik). A Kőpite-hegy és a Les-hegy környéki bányákból a rómaiak ugyanis a könnyen formálható édesvízi mészkövet fejtették, elsősorban az ókori Római Birodalom legközelebbi erődvárosának, Brigetio (a mai Szőny) katonai táborának és polgárvárosának épületeihez. Márpedig a rómaiak a dunai limes mentén, az őrtornyok és települések között kiterjedt úthálózatot építettek, s a tudatosan tervezett, legtöbbször alapozott, sőt, sok esetben burkolt utak nyoma nem csak légi felvételeken látszik a szántóföldeken végighúzódó, szétszántott kavicsos sáv formájában. Több helyen közvetlenül látható maga az út is: például az Esztergom melletti Hideglelős-kereszt oldalában, de a Piliscsév határában álló Szent Orbán-szobor alapjául szolgáló római határkő is arról tanúskodik, hogy egykor ott futott az Aquincum–Brigetio útvonal. Nem csoda, hogy a kő szállítására is jó minőségű utat építettek: ennek mintegy két kilométeres, roppant látványos szakasza látható és járható itt az erdőben. Így már érthető, hogy miért került maga az út is műemléki védelem alá.

A földút enyhe emelkedővel, szinte nyílegyenesen vezet a Betlehemi-erdészházig (1,1 km). Itt jobb kéz felé találjuk a zöld tanösvény kitérőjét a Les-hegyre. A zöld tanösvény kis kitérővel kapaszkodik fel a Les-hegyre, mi a túrán közvetlenül célba vesszük a kiváló kilátást nyújtó hegycsúcsot. A hegycsúcs környéki kőfejtőkben került elő a tanösvény emblémájának, nem mellesleg a valaha élt legnagyobb szárazföldi emlősnek, a déli mamutnak az őrlőfoga az 1900-as évek elején (a ma élő afrikai elefántnál kétszer nehezebb volt az utolsó jégkorszakot követően, kb. 10 ezer évvel ezelőtt kihalt állat).

A Les-hegy 236 méter magas csúcsáról jól látszanak a Gerecse tekintélyes sasbércei, a Kisalföld itt kezdődő síkja Tata környékével és a Duna vonala. A hegycsúcson panorámatábla segít beazonosítani a látnivalókat, a csúcs maga pedig ideális helyszíne egy kis földtörténeti utazásnak, hogy megértsük, miért itt bányásztak a rómaiak, miért a mai Vértesszőlősön élt Samu, és mit keresett itt egyáltalán a mamut. A közeli Tata köztudottan a „vizek városa”, hiszen az emberi történelem során itt törtek fel a környék legnagyobb hozamú karsztforrásai. Tatán 1885-ben naponta mintegy 287 ezer m3 forrásvíz tört a felszínre! Ezek többsége a környék szénbányászata (pontosabban a mélyművelésű szénbányák fokozott vízkiemelése) miatt a szocializmus évtizedeiben sajnos kiapadtak, mint ahogy ebben az időszakban a szintén híres hévízi, tapolcai és budai karsztforrások hozama is csökkent, de az ökológiai katasztrófa legnagyobb vesztese minden bizonnyal Tata volt. A bányászat megszűntével a kétezres évek elején ismét elkezdtek működni a források, de még évtizedekig tart, míg elérik eredeti hozamukat. A tatai forrásokat nemcsak az ókori rómaiak tartották kimerülhetetlennek, a 19. század végén felmérés készült, hogyan lehetne Budapest ivóvíz ellátását Tatáról biztosítani – a mennyiséggel nem is volt gond, ellenben a feltörő 20-22 °C fokos víz nem hűlt volna le kellő mértékben a Budapestig kiépítendő csőrendszerben. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az egykori vízhozam a főváros mai lakosságnak is elegendő lenne!)

A mai Gerecse és Vértes mészkőrögeiben elnyelt víz szövevényes úton vándorol e látványos források felé. Az évmilliók során azonban a források több lépcsőben helyeződtek át egyik helyszínről a másikra, párhuzamosan a térség tektonikai mozgásaival. Erről tanúskodnak a források környezetében létrejött forrásmészkő rétegek, például itt, a Les-hegy környékén is: az alattunk elterülő többszintes bánya által feltárt, mintegy 30-40 méter vastagságú (!) mészkőtömeg jól bemutatja az egykori forrástevékenység volumenét.

Könnyen elképzelhető, hogy az egykori karsztforrások langyos vize gazdag élővilágnak nyújtottak otthont, ahogy ma is megfigyelhető ez a páratlan Tatai Fényes Tanösvényen. A Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Bemutatóhelye is hasonló, a Gerecse peremén elhelyezkedő forrásmészkő bányában található. Itt került elő 1965-ben az ősember nevezetes tarkócsontja, de az Európában is egyedülálló leletegyüttes (településrészek, tűzhely, ékszerek, valamint az egykori forrásoknál járó ősállatok lábnyomát megőrző és bemutató kiállítás) részletes képet nyújt a neandervölgyi emberek életét megelőző időszakról. Jóval később pedig a karsztforrásoknak hatalmas szerepe volt abban, hogyan alakították a tájat a rómaiak, és hogyan jött létre hazánk legidősebb halastava, illetve az ország első kultúrtája Tatán.

Visszatérve a piros tanösvényre továbbindulunk a Kőpite-hegy felé, amely állítólag jellegzetesen lepényszerű, pitére emlékeztető alakjáról kapta a nevét, bár gyanús a csúcson fekvő szikla alakja is. Az erdészházat elhagyva mind erőteljesebben szembetűnik a Római út és a helyszín különlegessége: az erősen bolygatott erdőben egy több méter magas, kővel kirakott „gáton” haladunk. Nehéz elképzelni, hogy ilyen szinten megerősített út kellett a kőszállításhoz. Nehéz elképzelni továbbá, ahogy rabszolgák seregei nehéz szekerekkel hordják a katonaváros épületeinek való követ. A rómaiak fejlett útépítési technikáját pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a külön táblával jelzett, kiváló állapotban fennmaradt boltozatos vízátereszek, amelyekből a tanösvény útvonalai mentén összesen öt található. A meglehetősen száraz erdőben pedig nehéz elképzelni, hogy miért is épültek ennyire masszív vízátereszek. A piros tanösvényt egészen annak végéig, a Kóbor Jenő természetjárónak emléket állító oszlopig kövessük, majd forduljunk jobbra a kék tanösvényen (illetve a P+ jelzésen) a római kori bányák felé.

Időutazás a római bányákban és a furcsa nevű Kőpite tetején

Pár lépést követően tábla jelzi, hogy a bányaudvarok felé balra kell térnünk a kék tanösvényen, amely zeg-zugos ösvényeken halad át a bányafalak között. A Gerecse a hazai kőbányászat kiemelkedően fontos helyszíne volt mindig is, s még ma is az, gondoljunk csak Tardos fölötti vörösmárvány bányára. A szemünk előtt látható bányafalak puha, jól faragható édesvízi mészkövét már az itt élő kelta törzsek is fejtették, de a bányászat a rómaiakkal indult be igazán, akiknek rengeteg építőanyagra volt szükségük a Duna mentén húzódó limes megerősítésére. Nem mellesleg a négy, egymásba nyíló bányában a mintegy 20 méter vastagságú édesvízi mészkőréteg nyitott könyv a geológusok számára.

Az ösvény a bányaudvarok végén meredeken kapaszkodik ki egy tágas mezőre, ahol a szekérúton jobbra fordulunk, még mindig együtt a kék tanösvénnyel. Itt a dunaalmási Nagy-hegy fennsíkján a természetvédelmi élőhelykezelés napi kihívásaival ismerkedhetünk meg testközelből. Pár évtizede még ugyanis ez a fennsík egy legelő volt, ahol legeltetés biztosította az életterét a fokozottan védett növények mellett a szintén fokozottan védett ürgekolóniának is. Az állattartás visszaszorulásával azonnal megindult a cserjésedés, s az elmúlt évekre az egykori legelő szinte teljesen eltűnt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, mint a terület természetvédelmi kezelője 2018-ban, emberi munkával „szabadította ki fogságából a legelőt".

A kék tanösvény egyenesen halad fel a Kőpite-hegy tetejére. A 292 méter magas csúcsról a tanösvény legszebb panorámája tárul elénk, s egy esőbeállót is találunk itt, kiváló helyszín tehát egy kis pihenőre. A csúcsról szemünket leginkább a Ferencmajori-halastórendszer és a Duna csíkja vonzza magához, de látszik az Öreg-tó víztükre is. Az alattunk elterülő hegylábi vizes élőhely (élén a Ferencmajori-halastavakkal) Magyarország madárfajokban egyik leggazdagabb területének számít az eddig itt megfigyelt mintegy 300 madárfajjal.

Innen nézve az is megérthető, hogy a langyos vizű forrásoknak olyan események létrejöttében is szerepe van, mint hazánk legnagyobb természetvédelmi rendezvénye, a tatai vadlúd sokadalom. A melegebb víz nemcsak azért ideális telelőhely a madarak számára, mert nem fagy be oly könnyen, hanem mert halakban is kifejezetten gazdag. A madarak előszeretettel követik vándorlásuk során a folyóvölgyeket és a nagyobb tavak vidékét. Így válhatott az elmúlt évezredek során az alattunk húzódó Által-ér völgye is, részben emberi beavatkozás hatására, ilyen útvonallá. Az Európa fontos élőhelyeit összefogó Natura 2000-es hálózathoz tartozó tatai Öreg-tavat és környezetét, valamint a Tata környezetében található nemzetközi jelentőségű, ún. Ramsari vizes élőhelyeket köztudottan nagyszámú madársereg látogatja, ezért lett Tata városa a mindössze 18 tagból álló exkluzív Ramsari városhálózat – egyetlen magyarországi - tagja.

A hegycsúcsot a kék tanösvényen egy lépcsősoron hagyjuk el, majd a nyiladékra kiérve jobbra fordulunk, s a kék jelzésen visszaereszkedünk a már ismert Római útra, amelyen balra térve az erdészház érintésével jutunk vissza túránk kiindulópontjára. Ebből a kereszteződésből egyenesen is továbbhaladhatunk, követve az innen induló lila tanösvényt, amely ugyan pár száz méterrel rövidebben, de végig egy gázvezeték pásztáján halad.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiinduló pontja a Tata-Dunaalmás közúton található Dunaalmás, pincesor nevezetű buszmegállóból érhető el. A megállóban a Tatabánya-Tata-Dunaalmás-Esztergom között közlekedő 8401-es, valamint a Tata-Süttő közötti 8700-as járat áll meg.

Megközelítés

  • A buszmegállóból az országúton Dunaalmás felé gyalogolva 700 méter alatt érjük el a túra kiindulópontját.

Parkolás

  • A Tata-Dunaalmás közútról az emlékkőhöz letérve, az út melletti füves téren tudunk parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.707828, 18.311266
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°42'28.2"N 18°18'40.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 298309 5287329
w3w (what3words) 
///tájképek.ugyanis.szülinap
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Cincér-füzetek: Kőpite-túrakörök Dunaalmás (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság)

A szerző által javasolt térképek:

  • A Gerecse turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

3,7
(3)
Csősz Tibor
2021-02-01 · Közösség
Készült: 2021-01-31
Fénykép: Csősz Tibor, Közösség
Fénykép: Csősz Tibor, Közösség
Fénykép: Csősz Tibor, Közösség
Fénykép: Csősz Tibor, Közösség
Lévai István
2021-01-27 · Közösség
2021. január 27., szerda 9:45:16
Fénykép: Lévai István, Közösség
2021. január 27., szerda 9:45:28
Fénykép: Lévai István, Közösség
2021. január 27., szerda 9:45:57
Fénykép: Lévai István, Közösség
2021. január 27., szerda 9:46:17
Fénykép: Lévai István, Közösség
Gutléber Gergő
2021-01-13 · Közösség
Nagyszerű kirándulóhely gyerekkel is!!!
Mutass többet!
2021.01.09.
Fénykép: Gergő Gutléber, Közösség
2021.01.09. (2)
Fénykép: Gergő Gutléber, Közösség
2021.01.09. (3)
Fénykép: Gergő Gutléber, Közösség
2021.01.09. (4)
Fénykép: Gergő Gutléber, Közösség

A többiek fényképei

+ 8

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
9,3 km
Időtartam
2:30óra
Szintemelkedés
218 m
Szintcsökkenés
218 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Babakocsival járható

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp