Hűvösvölgy - Rozália téglagyár (OKT-14)

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk

• a Gyermekvasút megállójától a Hűvösvölgyi utat átszelve, a Glück Frigyes sétaút mentén a Határnyeregig,
• a Határnyeregnél jobbra az Árpád-kilátóig,
• az Árpád-kilátótól a Szépvölgyi utat átszelve a Fenyőgyöngyéig,
• a Fenyőgyöngyétől a Hármashatár-hegy csúcsán lévő Guckler-kilátóig. A hegytetőn van a második pecsételőhely, konkrétan három is, de elég egyet használnunk.
• A Guckler-kilátótól tovább a Hármashatár-hegy északi lejtőjén a Virágos-nyeregig, ahol újabb pecsételőhelyet találunk. A túrának ez a szakasza a legtechnikásabb.
• A Virágos-nyeregtől a K és a S jelzés egy darabig együtt halad, majd a Csúcs-hegyi nyeregnél a Z jelzés csatlakozik bele. A K jelzést követve sétálunk tovább a Rozália téglagyárig, ahol a szakasz végpontja és a negyedik, egyben utolsó pecsételőhely is van.

A túráról részletesen

Hűvösvölgy - Árpád-kilátó

Hűvösvölgyben, a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút végállomásánál bélyegzés után rátérünk az Országos Kéktúra útvonalára. Keresztezzük a Hűvösvölgyi utat, majd a 2009-ben leégett Balázs vendéglő parkolóján átvágva érjük el az Ördög-árok felett átvezető gyaloghidat. Lemegyünk a völgybe, és a Glück Frigyes úton haladunk tovább. Kis tetőre érünk; előttünk feltűnik az erdő széle, aztán hamarosan kilépünk a Hármashatárhegyi repülőtérre.

A hegyhátra vezető erdei gyalogút éppen annyira emelkedik, hogy még nem fáraszt el, kisebb lendülettel fel tudunk kaptatni rá. Fent a vitorlázó repülőtér makulátlanul sík füves lapálya kíséri utunkat. Ahogy a nagy tölgyekkel árnyalt köves úton haladunk, elérünk a Vadaskerti-emlékműhöz, mely Mátyás király vadaskertjének állít emléket.

A Határ-nyeregben figyelni kell, hiszen itt a szélrózsa minden irányába ágaznak ki turistautak. Szerencsére a jelzések jól követhetők, így könnyen haladunk tovább a kéken a Glück Frigyes úton, amely a Látó-hegyre visz. Az Alsó-Kecske-hegy oldalában elhalad az állítólag lerobbantott fejű, de még a mai napig is valóban oroszlánra emlékeztető Oroszlán-szikla mellett. Fent, a hegyoldalban a Glück Frigyes kezdeményezésére 1929-ben épült Árpád-kilátóból ráláthatunk a Duna vonalába települt fővárosunk egy szeletére, még a Gellért-hegyen is túlra, miközben végigszalad a tekintetünk a makettként elénk táruló város épületein a budai vártól a  pesterzsébeti lakótelepig.

Árpád-kilátó - Hármashatár-hegy

A hegy keleti-északkeleti oldalán ereszkedünk le az aszfaltúttal és lakóházakkal egyre jobban beépülő Szépvölgybe, ahol a buszmegállón túl az 1935-ben alapított, majd a háború alatt felrobbantott, végül 1988-ban átépített Fenyőgyöngye Vendéglő fogad bennünket - persze csak akkor, ha megtehetjük, hogy megszakítjuk túránkat egy Újházy tyúkhúslevesért, egy Fenyő kehelyért vagy más finomságért. Különben a K jelzésen az aszfaltutat rögtön elhagyva belépünk az erdőbe, s enyhe emelkedővel nekiindulunk a Hármashatár-hegy-csoport eleinte nummuliteszes mészkő, majd dolomit kőzetekkel burkolt felszínének gyalogösvényein.

Néhányszor keresztezzük a hegytetőre vezető aszfaltutat. Az utolsó 200 m-en egy meredek kaptatót leküzdve, az Udvarház Étterem üvegteraszos oldala mentén felérünk a tetőre - pontosabban a hegytető alatti, kilátásban pazar oldalra, ahol egy, valamilyen oknál fogva a régi időkből megmaradt pingpongasztal áll. Néhány száz lépéssel arrébb a geodéziai alappontként is megjelölt csúcstól, a dolomit kőzet látványos kibukkanó rétegfejein állva a Pesthidegkúti-medencére és az azon túli Budai-hegyekre láthatunk rá, de nem kell sokat mennünk, hogy teljes körpanorámában legyen részünk, hiszen a 2016-ban felépített és átadott Guckler Károly-kilátó szinte hívogat bennünket a maga különleges, kristályformára emlékeztető építményével.

A kilátóban elidőzve, ha eddig még nem tettük volna, rácsodálkozhatunk, milyen gyönyörű helyre is települt a főváros, milyen természeti környezetben élnek, élünk sokan. Még ha a városi szmog időnként leplet is dob ránk, egy fél óra-óra alatt feljöhetünk ide, és mintha egy másik világba cseppentünk volna, élvezhetjük a hegyi levegőt.

Hármashatár-hegy - Rozália téglagyár

A csúcs északi oldalán sziklás, köves gyalogúton ereszkedünk le, amikor is a kissé meredek út beletorkollik a régen vitorlázó-repülőgépeknek otthont adó, napjainkban már vendéglátóhelyként üzemelő hangárak területére, a Zöldbázisra, pontosabban az előttük futó murvás útba. Nyáron a rekkenő nap vissza-visszaverődik a fehér murván, a fák árnyékára kicsit még várni kell.  A 2016-ban átadott turistaház mellett is elhaladunk, amely a régi repülős múltból visszamaradt egykori pilótaszállás épületét örökölte meg. A korszerű átépítéssel olyan hívogató külleme lett, hogy az ember legszívesebben meg is szállna benne, amire természetesen van lehetőség.

Elhagyva a murvás utat az erdőbe lépünk. Keskeny ösvény kanyarog a kis tisztáson át, majd újra az erdőben a Virágos-nyereg felé, hol fel, hol le, míg a nyereg előtt kiérünk egy lejtős, nagy rétre (pecsét a villanyoszlopon). A nyeregből a régi Csúcs-hegyi menedékházhoz tehetnénk kitérőt, de sajnos manapság már csak egy emléktábla utal a valamikori helyére. A 444 m magas Csúcs-hegyet északról kerüljük az erdőben kígyózó, kellemes Guckler Károly sétányon, mígnem leérkezünk a sorompótól már köves, majd aszfaltozott felszínű Rozália sorra, ahol a napjainkban is működő Rozália téglagyár épületénél - egyben az OKK bélyegzőhelynél - ér véget utunk. Azaz csak érne: ahhoz, hogy hazamehessünk, ki kell még gyalogolnunk a 10-es főútig, ott szállhatunk buszra. A K+ jelzésen közel 400 métert tesz ki ez az extra útszakasz.