Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Hegylábi túra Kőszegről Bozsokra

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A K+ jelzés Bozsok határában
    / A K+ jelzés Bozsok határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Terv út kanyarja Velemnél
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jurisics-vár Kőszegen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jurisics-vár Kőszegen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csónakázó-tó Kőszegen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles úton halad a K+ jelzés Velem határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A velemi régészeti témapark
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Vid-kápolna
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A velemi buszforduló
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P jelzésen Kőszeg és Velem között
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Enikő-forrás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Malomporta, Bozsok
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bozsoki Sibrik-kastély
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Bozsoki kolostorrom Régészeti témapark
Löszbe vájt pincesor, ősöreg atlaszcédrus, romantikus sétány, koronaőrző bunker, kolostorrom és kastély teszi feledhetetlenné ezt a kevés szintemelkedést tartalmazó, könnyed túrát.
nyitva
közepes
13,2 km
4:00 óra
469 m
424 m
A Pogányok pincéi és nyaralói után Kőszeget elhagyva az egyedi foglalású Enikő-forráshoz teszünk egy rövid kitérőt, ami után máris a következő forrás felé indulunk. A Gerebincs- vagy Elektromos-forrás fölé magasodó öreg, kiszáradt szelídgesztenye alatt akár egy rövid pihenőt is tarthatunk. A Cáki-patak raklaphídja után egy agárkosboros kis réten haladunk át,  hogy megcsodálhassuk az  Eresztény- vagy másik nevén Wisinger-major kertjében álló idős atlaszcérdust. Az árnyas Nuschy-sétányon útba ejtjük a Vasa-kutat. A velemi buszfordulónál a Stirling-villát nézzük meg, aminek a kertjében kialakított pincében őrizték egy rövid ideig a Szent Koronát. A mellettünk csörgedező Bozsoki-patakkal érkezünk meg a Sibrik-kastély kerítéséhez, majd a kolostorromhoz.

A szerző tippje

  • Az útvonalat könnyen kibővíthetjük kisebb kitérőkkel például a Bechtold István Látogatóközponthoz, a Mohás-kúthoz, a cáki pincesorhoz vagy a Kalapos-kövekhez.

  • A Sibrik-kastély kerítéséhez érve a K+ jelzés helyett a kastély parkján is keresztülmehetünk, így egy táró mellett is elhaladunk.
  • Bozsokon a Rákóczi u. 133. szám alatt találjuk a Bozsoki borházat. Az 1819-ben emelt épületben a helyi bortermelés eszközeit lehet megtekinteni. Szüret idején népi kézműipari vásárt is rendeznek az udvarán.
  • A buszmegálló után továbbhaladva jobb oldalon, bozóttal benőtt helyen áll az 1551-től ismert Alsó-kastély, amit 1616-ban a Battyány család leromlott állapotban vásárolt meg, és helyére egy vizesárokkal körülvett, kétemeletes, négy saroktornyos, jellegzetes 17. századi főúri vadászkastélyt épített. A Batthyány-kastélyban több előkelő vendég megfordult, mint például II. Rákóczi Ferenc, Esterházy Antal kuruc generális, vagy I. Ferenc császár. 1841-ben villámcsapás következében az épület kigyulladt, majd 1860-ban a Batthyány család eladta. Jelenleg is romos állapotban van.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-08-25
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
470 m
Legalacsonyabb pont
271 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegálló (271 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.387252, 16.544552
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°23'14.1"N 16°32'40.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 616573 5249356
w3w (what3words) 
///zsák.göndör.kávébab

Végpont

Bozsok, autóbusz-váróterem buszmegálló

Útleírás

Itiner

  •  A buszmegállótól délnyugat felé indulunk, jobbra fordulunk a Kossuth útra, majd rögtön balra a Szűk utcába térünk.
  • Az utca végén balra a P jelzést követjük.
  • A Gerebincs-forráshoz a P● jelzésen teszünk rövid kitérőt.
  • A P jelzésen haladunk a velemi buszfordulóig.
  • A K+ jelzésen indulunk tovább a Kossuth utcán.
  • Bozsok szélétől a K jelzésen jutunk a buszmegállóhoz.

A túrától részletesen

Kőszegtől az erdőig

A buszmegállótól pár lépést teszünk délnyugat felé, majd jobbra a Kossuth Lajos útra térünk. Ezen a P jelzésekkel is találkozunk, amit akár követhetünk végig, de lerövidíthetjük a városi sétát, ha az első lehetőségnél rögtön balra térünk a jelzetlen Szűk utcába, és azon sétálunk végig. A végén balra térve ismét találkozunk a P jelzéssel amit egészen Velemig fogunk követni. A Temető utcán elhaladunk a Kenyér-hegy mellett, melyet az alatta folyó Tamás árok fűrészelt le egykor a Szabó-hegy gerincéről. Egy helyi elbeszélés szerint a napóleoni háborúk idején kitört éhínség idején 7 db kenyérért vásárolta meg új gazdája a kis dombot - ezt azonban történelmi tények egyelőre nem igazolták.

A túra során végigjárt hegylábi felszínek főként a miocén és pliocén határán, besugárzás általi aprózódás hatására képződött nagy mennyiségű törmeléken alakultak ki, melyekre pliocén vályog és pleisztocén lösz települt. Részben ennek köszönhető a Pogány-völgyi pincék megléte, amelyek előtt nemsokára elhaladunk. Az egykor önálló településként létező Pogányok ma már csak Kőszegdoroszló egyik dűlőneveként él. Legkorábbi említése 1279-ből való „villa Pugan” néven, mint a Kőszegi család helyi várának szolgáló falu. A települést nem sokkal ezután ismeretlen okokból elhagyták lakói, ami után már csak pusztaként említik a források. A terület délies fekvése hozzájárult a régóta itt folyó eredményes szőlőtermesztéshez és bortermeléshez. Az egykor ezt a területet is elborító Pannon-tó lápos, mocsaras partján tenyésző növényzetből a Pogány-völgy felszíne alatt lignittelepek képződtek, melyekre 1919-ben egy kis lignitbánya is települt - ezt azonban vízbetörés miatt 1924-ben bezárták. Ugyanebben az évben a völgyben mélyített fúrás 10 és 26 m-en is harántolt lignitet, 60 m-en pedig barnaszenet.

Az erdőn át Velemig

A pincék és nyaralók után a tájvédelmi körzet határát jelző táblánál beérünk az erdőbe. Keresztezzük a patakot, és a hosszabb szintben haladás után emelkedésbe kezdünk az egyre mélyülő a patakvölgy oldalában. Egy rövid meredek emelkedő után érünk a Kőszeget Velemmel összekötő Terv út nevű aszfaltos erdészeti úthoz, amin jobbra fordulva kis kitérőt tehetünk a Doroszlói-patakot tápláló, az 1970-es években foglalt Enikő-forráshoz. Innen visszaindulunk az aszfalton, és kb. 300 m után balra térve kefesűrű újulatban folytatjuk a sétát. A nagy bükk után 200 m-rel balra kanyarodunk egy kis ösvényre.

Az idősebb elegyes erdő és lucfenyves alatt futó vízmosás mellett megyünk tovább a Gerebincs-forráshoz vezető P● jelzésig. A helyiek által használt megnevezés mellett az Elektromos-forrás név szerepel a legtöbb turistatérképen, mert 1968-ban a szombathelyi ÉDÁSZ természetjáró csoportja foglalta, akik az 1970-es években pihenőt is kiépítettek a foglalás közelében.

A P jelzésen tovahaladva elegyes fenyvesben emelkedünk, majd ahogy a mélyútban megyünk lefelé, elkezdenek ritkulni mellettünk a fenyők, és egy sarjaztatott kocsánytalan tölgyesbe érünk. Az első világháborúig ez volt a lombos erdők esetében leggyakrabban alkalmazott erdőfelújítási mód, melynek során a tarvágáskor a sarjaztatni kívánt fákat a vegetációs időn kívül, minél alacsonyabb tuskót hagyva sima, ferde vágáslappal döntötték. A sarjak a letermelt fa tuskójáról, gyökeréről verődtek fel, és az első években a hajtások viszonylag nagy fatömeget adtak, mert a visszamaradt gyökerek sok tápanyaggal és vízzel látták el őket. Később a növekedésük azonban erősen lelassult, és élettartamuk nem érte el a magról nevelt erdőét.

A kis emelkedőről a Cáki-patak raklaphídja után balra kanyarodva egy réthez érünk, aminek a szélén jobbra fordulunk. Tavasszal jó eséllyel találkozunk itt hazánk egyik leggyakoribb orchideafajával, a lila virágú agár sisakoskosborral. Rövid emelkedő után érjük el az Eresztény-  vagy Wisinger-majort, melynek kertjében idős atlaszcérdus áll. Hamarosan egy földutat keresztezünk. Az akácos után egy szélesebb útra érünk, amiről 10-15 m után jobbra térünk, és meredeken ereszkedünk a patakhoz. Itt egy hajtűkanyart tesz az ösvény, és a Borha-völgy túloldalától a Velemi delta pihenőjéig emelkedik.

Utána szintben haladunk az aszfaltos útig, majd levágva annak kanyarulatait meredeken ereszkedünk le Velem szélére. Átkelünk az aszfaltcsíkon meg a patakon, és a település 1930-40-es évekbeli főjegyzőjéről elnevezett Nuschy (József)―sétányon folytatjuk utunkat. A roskadozó híd után balra egy romantikus padhoz tehetünk kis kitérőt a patakvölgy dombocskájára. A szájhagyomány szerint ezen az idilli helyen már számos szerelem szövődött. Kisvártatva a Vasa-kút körül kialakított pihenőnél vagyunk. Az egykor nagyobb vízhozamú forrás nevét a vizéből kiváló rozsdás üledékről kapta; hívják Vasas- vagy Vas-kútnak is. Vize nem iható.

A sétányt egy kis fahídon hagyjuk el. Egy-két perc múlva már a község buszfordulójánál vagyunk. A közeli parkban áll a Stirling-villa, amely napjainkban népművészeti alkotótelepként működik. 1944-45-ben a nyugatra menekülő Szálasi-kormány Budapest szovjet fenyegetettsége miatt itt rendezte be a miniszterelnökséget, mivel a falut nem fenyegette légitámadás 1944.12.27. és 1945.03.19 között az épület mögött egy földalatti bunkerben őrizték a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel együtt. Az utca túloldalán egy kis történelmi parkot találunk.

Velem - Bozsok

Innen a Kossuth utcán indulunk tovább a K+ jelzésen, majd a vízmű után elhagyjuk a település házait. Az aszfaltos úton a tájvédelmi körzet táblája és a vízmosás után balra térünk egy ösvényre, amely mellett termetes tuskó emlékeztet az egykori itteni szelídgesztenyésre.

Egy széles földút kereszteződésében szépen gondozott kegyhelyhez érünk. Balra fordulva egy sétány hangulatú úton haladunk tovább a terebélyes kocsánytalan tölgyek alatt. Amikor elhagyjuk a vízmű kerítését, jobbról már kilátunk az alattunk fekvő rétre és a csordogáló Bozsoki-patakot kísérő égerligetre. Ez a kis vízfolyás, melyen jó száz évvel ezelőtt még strand is volt, fűrészelte le a bal oldalunkon magasodó Holt-hegyet a Kalapos-kő-Széles-kő gerincéről. A rét végénél a Sibrik-kastély parkjának kerítése előtt érünk ki a Bozsoki-patakot kísérő makadámútra, amin balra fordulva közeledünk Bozsok felé. Jobbra egy lépcső vezet fel a mélyút oldalában egy falazott oszlopban elhelyezett feszülethez. Innen már csak pár perc a Bozsok határában haladó K jelzés, melyen egyenesen megyünk tovább.

A kis határ menti falu területe régészeti leletek alapján már a kőkorban lakott volt; a peremén római villamaradványokat is feltártak. A felette húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága, melynek védelmét a Sibrik-kastély helyén valószínűsített castrum biztosíthatta. Első írásos említése Villa Bosuk néven 1279-ből ismert, amikor még Szent Vid várához tartozott. A törökdúlás idején teljesen elpusztult, majd horvát telepesekkel népesült vissza, akik a 19. század végére teljesen elmagyarosodtak. Több későbbi főúri család után 1538-ban Sibrik György kapta meg a falut királyi adományként. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta a bozsoki birtokát: az északi terület az idősebb Osvát fiáé lett, míg a délit a fiatalabb Máté kapta. Az előbbin álló Sibrik-kastélyt 1554-ben említik először, mint nemesi udvarházat, amit 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá alakítottak át. A kapu kosárívének záróköve feletti felirat is ebből az időből származik, melynek magyar fordítása: „Védd meg, Uram, aki itt belépett és innen távozott – 1614". A kastély mai formáját 1815-ben nyerte el, majd a család 1906-ban Végh Gyulának, az Iparművészeti Múzeum későbbi főigazgatójának adta el. Az 1960 óta védettség alatt álló 8 hektáros kastélypark mai képe főleg az ő feleségének, Wimpfenn Mária grófnőnek köszönhető. Az épület ma szállodaként működik.

A Rákóczi utcán dél felé továbbhaladva hamarosan elérjük a Szent Anna plébániatemplomot, ami mögött egy régi kolostor romja áll. A 15.-16. században épült négyszögletű épület egyes források szerint a pálosoké volt, mások a premontrei prépostság tulajdonaként említik. Északi és nyugati fala viszonylag épségben megmaradt, melyeken ágyúlőrésszerű ablakokat is találunk.  A jelenleg műemléki védelem alatt álló épületet már egy 17. század eleji forrás is romként írta le. 

A falu központja felé tartva innen már csak 600 m a bozsoki buszmegálló, túránk végpontja.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Kőszegre főleg Szombathely, Sopron és Bozsok felől érkeznek buszok. A Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegállónál kell leszállni a járműről. 
  • A túra végpontján a Bozsok, autóbusz-váróterem megállóban szállhatunk buszra.

Megközelítés

  • A túra a kőszegi buszmegállóból indul, és a bozsoki buszmegállóba érkezik.

Parkolás

  •  Kőszeg Szombathely felől a 87. sz. úton érhető el. 

  • A buszpályaudvarhoz legközelebbi parkolót a Kossuth utca - Szűk utca kereszteződésénél találjuk. A parkolás fizetős!

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.387252, 16.544552
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°23'14.1"N 16°32'40.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 616573 5249356
w3w (what3words) 
///zsák.göndör.kávébab
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Kéktúra II. Turistakalauz (Visegrádtól az Írott-kőig)

A szerző által javasolt térképek:

A Kőszegi-hegység turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
13,2 km
Időtartam
4:00óra
Szintemelkedés
469 m
Szintcsökkenés
424 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Család- és gyerekbarát Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp