Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Gerinctúra a Balaton-felvidék peremén

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 350 300 250 8 7 6 5 4 3 2 1 km Zádorvár
A Barnagról Vöröstóra tartó túraútvonal fő látványossága a Zárdorvár, de szép panorámákban is részünk lesz, és a vöröstói egykori fáslegelő néhány idős hagyásfájával is találkozunk. Érdemes mindkét település különleges kálváriáját felkeresni.
nyitva
könnyű
8,3 km
2:10 óra
87 m
104 m

Barnag egykori virághímes legelőjén és a rátelepített gyantaillatú feketefenyvesén át kapaszkodunk a Zádor-hegy – Derék-hegy – Hideg-hegy gerinchez. Itt rövid kitérőt tehetünk a Zádor-kúthoz, ami a környék legnagyobb karsztforrása, mielőtt felkapaszkodunk a 3300 négyzetméter alapterületű várromhoz. A legújabb kutatások alapján már a neolitikumban is lakott hely izgalmas történetének részei voltak a több évig húzódó birtokperek, valamint az az időszak, amikor huszita martalócok tanyáztak benne. Déli fala mellől egyedi kilátás nyílik a Tihanyi-félszigetre.

A gerincen szinte végig a Kőgát nevű kősánc mellett haladunk egy szép erdő–gyep mozaikon át, majd a Hideg-hegy déli oldaláról ismét szép, a Balatonra irányuló panoráma tárul elénk. Az erdőn át északnyugat felé elérjük Vöröstó egykori fáslegelőjét, ahol több mint kétszáz éves kocsánytalan tölgy és gyertyán óriásokkal is találkozunk. A fák közül kilépve a Déli-bakony vonulataira is rálátunk, amit az egyik legszebb pajzsvulkánunk, a Kab-hegy ural, jól megférve a vöröstói templom tornyával és a kálváriával.

A szerző tippje

  • Barnagon és Vöröstón is található kálvária. Előbbi az útvonaltól 900 m-re van, és Veszprém megye legrégebbi, számos archaikus vonást őrző keresztútja, ami a hét kápolnában a Szűzanya hét fájdalmát jeleníti meg. Utóbbiért 600 m-t kell pluszban megtennünk. Itt a stációképeket két oldalon, egymáshoz képest eltolva helyezték el, így cikk-cakkban haladunk a kápolna felé. Mindkettőt érdemes megnézni.
  • A Várrom alól kis kitérővel elérhető a Zádor-kút, a környék legnagyobb karsztforrása, amire egy vízművet is telepítettek. A nem hasznosított vízmennyiség több kisebb ér vizét felvéve Pécsely-patakként az Örvényesi-sédet táplálva a Balatonba folyik. A forráshoz közel a pálinkát és a régi gyümölcsfajtákat kedvelők jó barátjával, egy öreg házi berkenyével is találkozunk.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-11-02
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
378 m
Legalacsonyabb pont
275 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Barnag, Fő utca buszmegálló (291 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.979188, 17.747066
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°58'45.1"N 17°44'49.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 708923 5206514
w3w (what3words) 
///tömeg.érzelem.keleszt

Végpont

Vöröstó, autóbusz-váróterem buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól északkelet felé pár méterre induló PL jelzés vezet a Zádorvárig.
  • A Zádorvártól a P jelzést követjük.
  • K jelzésre váltva jutunk a Hideg-hegy kilátópontjához.
  • Az erdőbe beérve hamarosan a K+ jelzésre térünk.
  • 300 m múlva a P jelzést követve érünk le Vöröstóra.

A túráról részletesen

Barnag

Túránk kiindulópontja a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál fekvő Barnag község. A falut oklevél 1082-ben említi először „Villa Barlog”-ként. Neve a barlang szó ősibb barlag változatából képződött, aminek már 1233-ból van adata, és eredetileg földbe vájt lyukat, gödröt is jelenthetett. 1526-ban már két településrésze van: Barnag és Kys-Barnag. A török háborúk során elnéptelenedett faluba 1714-ben érkezett meg az első rajnai frank telepes, Sebastian Czipff és háza népe. 1735-ben már a katolikus Németbarnagra és a református Magyarbarnagra különült el a falu. Mindkét településrésznek saját temploma, jegyzője, iskolája, temetője és kocsmája volt, majd a két településrész 1947-ben Barnagként egyesült.

Túránk a barnagi buszmegállótól északkelet felé pár méterre induló PL jelzésen kezdődik. A Zádorvári úton elhagyjuk a falut, és a szántók között dél, majd délkelet felé haladunk. Jobbra a termőterületek mozaikja mögött a Felső-erdőt látjuk, balra pedig egy felirat nélküli vörös homokkőből faragott feszület mellett sétálunk. Mielőtt beérnénk a fák közé, érdemes hátrafordulni: észak felé szép kilátás nyílik a hosszan elterülő déli-bakonyi tájra az Atibor- és a Kab-heggyel.

A fáslegelőn át

Az erdőszél egyik érdekes fája egy háromtörzsű mezei juhar (közvetlenül az út szélén). A széles, kavicsos úton a falu egykori legelőjének déli végére érkezünk, ahol nyár elején érkezve olyan látványos, védett növényfajokkal is találkozhatunk, mint pl. a kőrislevelű nagyezerjófű. Az akár 1 méter magasságot is elérő növény igen nagy mennyiségű illóolajat termel, ez okozza a tövek környékén – főleg nyáron – érezhető citrom illatot, és ennek köszönhető az is, hogy érintése allergiás tüneteket okozhat. Egy szelídebb növény a vitézvirág, vagy másik nevén tornyos sisakoskosbor. Ez az egyik leggyakoribb orchideafajunk. A rózsaszíntől a bíborvörösig terjedő színvilágú, de ritkán fehér virágokból álló, kúp alakú virágzataival elsősorban meszes talajú szárazgyepeinken és karsztbokorerdeinkben találkozhatunk. A Felső-erdő feketefenyves-foltja után a villanyvezetékek alatt haladva egy újabb cserjésedő gyepre érünk, melyben a legeltetés felhagyását követően erősen terjeszkedik a szürke fenyérfű és a közönséges boróka. Itt már tábla jelzi a 400 méterre levő várromot.

Zádorvár

Érdemes egy rövid bekezdést szánni a vár néhány szinonim nevére. Legismertebb elnevezését egy helyi mondának köszönheti, miszerint Mátyás király idejében a vár ura, egy Zádor Tihamér nevű rablólovag egyszer foglyul ejtett egy fiatal leányt. Az apa a király segítségét kérte. Mátyás a kérésnek eleget téve csapataival elfoglalta a várat, és Zádor holttestét a vár alatti patakba dobták. A magaslat „Csehek temetése” néven is ismert, melynek történetéről később lesz szó. 1650-ben egy Bácsi Gergely nevű jobbágy vallomásában „Him házát aliter Bántava várát… Vásomban bírták.” Bán tavának a Zádor-forrás által elmocsarasított területet nevezték Himfy Benedek, volt bolgár bán után. Egy III. Ferdinánd által 1652-ben kiadott Zichy Istvánnak szóló adománylevél az akkor már régóta elhagyott erősséget Pusztavárnak nevezte.

Nagy Lajos király 1371-ben a szabadhegyi szőlők be nem szolgáltatott borkilencedeinek – ha kell, fegyveres – behajtásával megbízta Döbröntei Himfy Benedeket, aki a fizetési kötelezettséget valószínűleg a veszprémi káptalan Pécsely-hegyi szőlőire is kiterjesztette, kiváltva ezzel annak jogos ellenállását. A mai vár helyén 1374-ben kisebb épületeket is emelt, amiért a káptalan a bírósághoz fordult. Végül 4 év pereskedés után Szepesi Jakab országbíró ítélete alapján a Himfy családnak el kellett hagynia a területet. Később Vezsenyi (Vesen) László királyi étekfogó Anjou Mária királynő engedélyével a királyné szakácsainak lakhelyéhez, a Barnaghoz tartozó „Zabad” (Szabadhegy) nevű helyen 1386-ra felépíttette a ma is látható Zádorvárat. Mivel a terület még mindig a veszprémi káptalan birtokán volt, sőt az építkezéskor a határjeleket is eltávolították, egy újabb, sok jogi csavarral és trükközéssel tarkított 8 évig elhúzódó birtokper végén, 1394 őszén Kaplai János országbírói bírósága a birtokháborítás megszüntetésére kötelezte a Vezsenyi családot, akik 1400-ig hagyták el az épületet - és helyette a nagyvázsonyi várat kezdték felépíteni. Mivel a Zádorvár nem volt része a végvári rendszernek, hadászati szerepe sem volt, így az épület közel 600 éven keresztül pusztult, és szokás szerint a lakosság használta fel a vár köveit és tégláit a környékbeli szőlőhegyi pincék és házak építéséhez. A várfalak túlnyomó részét adó mészkövet a várhoz közeli meredek sziklafal oldalából bányászták; ez azonban rosszul faragható, így a sarkok nagyméretű, bazalt kváderkövekből készültek. Ennek köszönhető, hogy a későbbi „építészek” először sarkokat bontották el saját házaik, pincéik, istállóik, stb. építőanyagának, és a várkápolna, valamint a kaputorony külső sarkai is ezért hiányoznak szinte teljesen.

Mátyás király 1472-ben a Vezsenyi család férfiági kihalását követően a várat a többi helyi birtokkal együtt Kinizsi Pálnak adományozta. Rómer Flóris 1860-ban le is jegyezte róla, hogy Kinizsi vár néven is emlegették. A király halálát követően a környéken garázdálkodó huszita zsoldosok is megtelepedtek a romban, akiket a nagyvázsonyi vár kapitánya öletett meg. Vezetőjük a tihanyi kolostorból kilépett pap volt. A Zádorvár 1652-ben III. Ferdinánd király birtokába került, aki azt Zichy Istvánnak adományozta. Utódai 1945-ig tulajdonolták a romot, ami 1958 óta műemléki védelem alatt áll. 1991-től Pécsely Község Önkormányzat tulajdona került, ami 2016. márciusától a Történelmi Emlékekért Alapítvány gondozásába adta. 2018-ban újkőkori műhelytelepet találtak a kaputorony feltárásakor. A tűzkőből készült kaparókhoz és egyéb eszközökhöz használt követ valószínűleg a Meggy-hegy füredi mészkövének tűzkőgumós rétegeiből fejtették. Az rom délkeleti sarkában elhelyezkedő kápolna szentélyben 2017-ig egy kilátó állt, amit rossz állapota miatt bontottak el. Ma a várrom déli oldaláról, ahol egy kis levendulaültetvény és árnyas pad is van, kiláthatunk a Tihanyi-félsziget irányába.

A Derék-hegyen át a Hideg-hegyre

A romtól a P jelzésen indulunk visszafelé. A Derék-hegyig a gerinc peremén húzódó Kőgát nevű kősánc mellett haladó keskeny ösvényen hangulatos borókás, gyepes foltokkal tarkított kocsánytalan tölgyesben megyünk tovább. A tisztásokat ősszel az aranyfürt sárga foltjai, május környékén a hegyi hagyma és a kőrislevelű ezerjófű rózsaszín virágzatai tarkázzák, a fagyok elmúlása után nem sokkal pedig a dúsan selymes szőrű lila leánykökörcsin és sárga virágú tavaszi hérics virít. Az út egyszer csak kiszélesedik. Elhaladunk a Hideg-hegyi menedék nevű szállás táblája mellett, majd a P és a K jelzés szétválásánál az utóbbin megyünk tovább. miközben a Hideg-hegy csúcsát dél felől megkerüljük, egy kellemes kilátópontról még egyszer megcsodálhatjuk a Balaton irányába nyíló panorámát. A réten északnyugat felé indulva egy következő kősáncnál érünk be az erdőbe.

Ereszkedés Vöröstóra

Amikor jelzésünk balra fordulna, a K+ jelzésen egyenesen megyünk tovább. 300 m múlva, irányunkat tartva a P jelzést követjük, amin kb. 700 m múlva elérjük az egykori vöröstói fáslegelőt. Néhány része, mint például amin áthaladunk, már becserjésedett, illetve fiatal gyertyános nő rajta, amiben azonban még több egykori hagyásfa megtalálható - köztük több 3 és fél - 4 métert meghaladó törzskörméretű gyertyán és kocsánytalan tölgy matuzsálemmel.

Ahogy kiérünk az erdőből, szép kilátás nyílik Nagyvázsonyra, a vöröstói templom tornyára, a fölé magasodó Kab-hegyre és a község kálváriájára. A lankás, kavicsos úton hamar leérünk Vöröstóra, ahol balra kanyarodva kb. 150 m-re van a buszmegálló, túránk végpontja.

Vöröstó

A vázsonyi medence széleire települt kis falu magyar eredetű neve a talaj minőségére vonatkozik. 1927-ben Laczkó Dezső a mezolitikumból származó kőeszközöket (penge, véső, szépen kidolgozott nyílhegy, lyukasztó és szúrószerszám) talált. A mezőkön a lakosság csiszolt kőbaltákra is bukkant, amiket „donnensteinnek”, azaz mennykőnek gondoltak, és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik a daganatos betegségekkel szemben.

A terület a 12. században a veszprémi Szent Mihály székesegyház tulajdonába, majd Comes Sol birtokába került, aki 1227-ben az almádi apátságnak adományozta. A 13. századtól a Vázsonyi nemzetség, 1472-től Kinizsi Pál birtokolta, akinek halála után birtokait felesége, Magyar Benigna kapta meg, majd második férje révén a Horváth család tulajdona lett 1649-ig. A török hódoltság alatt a vázsonykői várhoz tartozott. A Horváth család kihalása után a királyra visszaszállt birtokokat az uralkodó Zichy Istvánnak adományozta 1649-ben. A család 1722-ben németeket telepített be Honbachból, akik 1732-ben már annyian voltak, hogy plébániát is kaptak. 1780 után olyan tömegben érkeztek, hogy a vöröstóiak egy része 1803-ban Nagyvázsonyba költözött. Rómer Flóris 1860-ban a környék leggazdagabb falujaként jellemezte, aminek lakosai mezőgazdaságból éltek.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Nagyvázsony felől gyakran érkeznek buszjáratok Barnagra, de megközelíthető Pécsely és Tótvázsony irányából is. A járatról a Barnag, Fő utca megállóban szálljunk le!
  • A túra végén a Vöröstó, autóbusz-váróterem buszmegállóból utazhatunk haza.

Megközelítés

  • A túra a barnagi buszmegállótól északkeleti irányban pár m-re induló PL jelzésen kezdődik, és közvetlenül a vöröstói buszmegállóban ér véget.
  • A két település között viszonylag sűrűn közlekednek buszok, így tömegközlekedéssel könnyen visszajuthatunk az autónkhoz.

Parkolás

  • Barnagot autóval Nagyvázsony, Pécsely és Tótvázsony irányából is megközelíthetjük.
  • A buszmegálló környékén az út szélén vagy a templomnál érdemes parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.979188, 17.747066
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°58'45.1"N 17°44'49.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 708923 5206514
w3w (what3words) 
///tömeg.érzelem.keleszt
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
8,3 km
Időtartam
2:10óra
Szintemelkedés
87 m
Szintcsökkenés
104 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp