Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Galyatetői kis kör a bükkök csarnokában

Gyalogtúra · Magas-Mátra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Galyavárnál
    / A Galyavárnál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Karancs felé (Galyavár)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Péter hegyeséhez érkezve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra északi lejtőit nagyrészt bükkösök lakják
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Bükk kéklik (Péter hegyese)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszaérkezés a tetőre a Galyavár felől
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Péter hegyesén álló kilátó bivakszobája előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőzetfeltárás az ösvény mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra a Keleti-Mátra gerince a Kékessel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A galyatetői kilátó a Péter hegyesén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galya-tetőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Nyugati-Mátra fölött a Galya-kilátóból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei úton a Galyától északra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma észak felé galyatetői kilátóból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek lejtőt keresztez az ösvény a Galya északi oldalán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Galyavártól
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklák a Galyavár alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A megszűnt sípálya pásztája a Galya-tetőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bükk az uralkodó faj az északi lejtőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elágazás egy bércorron
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galyatető Turistacentrom
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Mátralábára
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Werbőczy-forrás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1100 1000 900 800 5 4 3 2 1 km Kilátó Vendégház és Étterem Galya-kilátó (Péter hegyese) Werbőczy-forrás

Rövid, de tartalmas kirándulás Galyatető környékén: a turistaszezonban nyüzsgő faluban nem is gondolnánk, milyen vadregényes, ritkán járt erdők élnek karnyújtásnyira az utcáktól. A Mátra ritkán járt, meredek északi oldalában nem ereszkedünk mélyre, helyette felkeresünk egy forrást és az ország legmagasabb fekvésű várhelyét - mindeközben emlékezetes szépségű bükkösökben sétálunk.
nyitva
könnyű
5,1 km
1:40 óra
234 m
234 m

A Mátra hatalmas vulkáni szerkezete a tektonikus erők hatására dél felé kibillent, míg északi oldalán kiemelkedés közben a kőzettestek elhasadtak, ezért itt csuszamlások faragták meredekké a lejtőket. Ez az árnyas, északi rész hűs klímán élő, kiterjedt bükkösöket tartogat a túrázók számára. A hegység főgerince néhol egészen elkeskenyedik, máshol széles, lapos hátakat és tetőket hordoz. Amint neve mutatja, Galyatető is egy ilyen térszínen jött létre (akárcsak a közeli felső-mátrai falvak). Létét annak ellenére kezdetektől a turizmusnak köszönheti, hogy a Mátra meglehetősen mellőzött, alacsony hegysége volt a trianoni határváltozások előtti Magyarországnak. Galyatető első épülete egy menedékház volt, körülötte hamarosan népszerű sípályák és sífutóutak kanyarogtak. A szocializmus évtizedeiben a Felső-Mátrában számtalan vállalati üdülő épült, napjainkban a hegyi levegő, a kilátó és az erdei környezet kínálta sportlehetőségek csábítanak egyre több turistát a településre.

Az utcákat elhagyva sűrű turistaút-hálózat kínál temérdek variációt a környék felfedezésére. A túrák hossza és nehézsége a mátrai terepviszonyok miatt mindenféle igényhez hozzáigazítható. E rövid kiránduláson csak néhány órára hagyjuk el Galyatetőt, és nem csak a népszerű kilátóból nézünk szét, hanem beereszkedünk a hatalmas, ezüstös törzsű bükkösök birodalmába. Néhány kilométer alatt olyan ösvényeket érünk el, melyeket alig keresnek fel turisták. Az intenzív természetélményt a Galyavár sziklalépcsőjének fejedelmi panorámája koronázza meg, hogy aztán az ország legmagasabb fekvésű, de talányos történelmű várhelyéről visszakaptassunk a tetőre.

Az útvonal rövid, szintkülönbséget alig tartalmaz, így kiváló programot nyújt családosoknak is egy galyatetői nap során. A természetben töltött órák után vagy előtt pedig a falu változatos étteremkínálata jelenthet felfrissülést.

A szerző tippje

  • Galyatetőn számtalan szálláshely áll rendelkezésre egy tartalmas hegyi hétvége eltöltéséhez. Érdemes több napot szánni a Mátra e jól feltárt, falvakkal sűrűn pöttyözött részére, és felfedezni az ország egyik legmagasabb területét.
  • A galyatetői kilátóba 200 forintos érme bedobása után léphetünk be, ez legyen kéznél (minden személy után 1 db 200 forintos)! Váltani a közeli Galyatető Turistacentrumban is tudunk.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-06-11

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Péter hegyese, 960 m
Legalacsonyabb pont
Galyavár, 787 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Galyatető Turistacentrum
Kilátó Vendégház és Étterem

Biztonsági előírások

  • Bár a túra könnyű utakon halad, és éppen a Galyavár sziklás, csúszós, balesetveszélyes szakaszánál fordul vissza. Ha gyerekekkel érkeznénk, ezen a ponton fokozottan figyeljünk oda a kisebbekre! A sziklalépcsőn az esés komoly sérülést okozhat!

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Galyatető Turistacentrum, parkoló (926 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.916945, 19.924826
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°55'01.0"N 19°55'29.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 419668 5307628
w3w (what3words) 
///hűtött.pukkad.átépít

Végpont

Galyatető Turistacentrum, parkoló

Útleírás

Itiner

  • Az együtt induló P és Z●  jelzésen kezdjük meg a túrát lefelé.
  • Az erdei elágazásnál a Z● jelzésen megyünk tovább.
  • A Werbőczy-forrás után szintben futó erdészeti utat követünk a Z● jelzésen. Amikor ez jobbra letér az erdőbe, maradjunk a jelzetlen dózerúton!
  • Az erdei út balkanyarjában keresztez a P▲ jelzés, ezen jobbra jutunk le a Galyavárhoz.
  • A sziklás kilátóhelynél visszafordulunk, és a P▲ jeleket követve a tetőig kapaszkodunk.
  • Balra fordulunk a K jelű turistaútra, és a Péter hegyese kilátójáig megyünk rajta.
  • A kilátótól a K jelzésen a Galyatető Turistacentrumhoz sétálunk, majd visszaérkezünk a parkolóhoz.

A túráról részletesen

Galyatető régen

Mielőtt a parkolóból nekivágnánk az erdő mélyének, érdemes kicsit elmerengeni a nem mindennapi történelmű Galyatető (korábbi Nagy-Galya) múltján. Maga a galya szó fátlan tetőre utal. Valószínűsíthetően ez már azokban az időkben ragadhatott a hegytömbre, amikor az erdőkitermelés eltüntette róla a fákat, virágos réteket varázsolva ezzel a délkeleti oldalra. Első épülete az 1894-ben nyílt gerenda menedékkunyhó volt, amit a Mátra Egylet alapított. A Samassa egri érsekről elnevezett menedékház néhány rövid évtized múltán megszűnt, majd a trianoni határváltozások után, 1924-túl új, 100 ágyas turistaházat kapott az ország második legmagasabb hegytömbjévé váló Galya. A későbbiekben kilátó is épült. Élénk sísportélet jellemezte ekkoriban a települést. A leghosszabb sípálya egészen Mátraalmásig nyújtózott, a Martalóc-völgyben síugrósánc készült, a meredek hegyoldalakat és a tetőt szintben futó síutak hálózták be. Utóbbiak mára erdészeti nyomként funkcionálnak.

Az intenzív fejlesztéseket jelzi, hogy 1939-ben átadták a luxusszínvonalat képviselő Nagyszállót is. A II. világháború és a következő évtizedek csaknem mindent elsöpörtek: a menedékházat lerombolták, a szálló szakszervezeti üdülővé vált. A szocializmus évtizedeiben tűntek el és szűntek meg a sípályák is, de ekkor (1976) épült a térség vízellátásban kulcsszerepet játszó Csór-réti-víztározó (melyet a kilátóból a Mátra-nyereg felé kémlelve szúrhatunk ki).

Az északi lejtőkön

Az új turistaház (Galyatető Turistacentrum) 2014-ben nyitott meg, étteremmel és változatos szálláskínálattal várja a kirándulókat (sok egyéb szálláshely, illetve fizikailag közvetlenül a Grand Hotel Galya mellett). A fantasztikus fekvésű, ezért télen-nyáron nagy érdeklődést gerjesztő kilátó parkolója mellett útjelző tábla irányít a fák közé. Az együtt induló  P és Z● jelzés röviden ereszkedik a felhagyott, bozótosodó sípálya mentén - pásztája azért jól felismerhető a mai napig, mert a '90-es években kitisztították. A tányéros felvonó drótkötele alatt átlépdelve tekintélyes mennyiségű rozsda árulkodik az infrastruktúra és egyben a galyai sísport sorsáról.

Öles fák alatt érkezünk egy előreugró bércorr útcsomópontjához, ahol balra a Z● jelzést kell választanunk. Szintben, kissé bokros ösvényen harántolunk a hegyoldalban, ahol életerős bükkös biztosít kellemes természetélményt. A turistaút csapása néhol olyan meredek lejtőt keresztez, hogy kialakításakor a felszínre került a kemény, tömbös lávakőzet. Mellőzünk egy támfalban foglalt forrást, majd kis völgyfőt kerülve lefelé kanyarodunk. (A kissé drasztikusan kiépített forrást talán egykor vízművel is ellátták, hiszen Galyatető vízhiányát a Csór-réti-tározó megépítése előtt a hegy magas részén befogott kutak biztosították.)

A bükkösök birodalmában

Régi sípálya pásztáján érkezünk le a Werbőczy-forráshoz. (Érdemes a széles erdészeti úton rövid, mindössze néhány perces kitérőt tenni jobbra, az első kanyarig: szép kilátás nyílik a Karancs-Medves-vidék felé.) A kissé benőtt foglalat mellett pihenőhely áll, a tájékoztató táblán Werbőczy István életútjáról olvashatunk. A jogtudós fő műve, az ország szokásjogát összegyűjtő Tripartium, azaz Hármaskönyv 1517-ben készült el, és bár nem volt törvényi ereje, az ítélkezési gyakorlatot a 19. század közepéig meghatározta.

Széles erdészeti szállítóúton indulunk tovább, mely szintben követi a hegyoldalt. Jobbra belátunk a sötét szálbükkös oszlopcsarnokába, néhol sziklák bukkannak ki a földből. A bükkök a hűs, nedves klímát szeretik, ezért a Mátra északias kitettségű, árnyékos lejtőit szinte kizárólagosan uralják. A társulás lombkoronája magasan van, és sűrű záródása révén alig enged fényt a talaj felé - éppen ez a tulajdonsága vezetett sikeréhez az utolsó jégkorszak után, s tette lehetővé számára, hogy más fajokat kiszorítson élőhelyükről.

Egy talányos várhely

Amikor a jelzés elhagyja a szállítóutat, túránk továbbra is szintet tart: ne kanyarodjunk le a fák közé, maradjunk a jelzetlen úton! Egy jobbkanyart egyenes szakasz, majd bal kanyar követ: itt csatlakozik a P▲ jelű ösvény, amit először jobb felé kell használnunk. Kisvártatva bükkmatuzsálemek gyökereit keresztezzük, s egyszer csak egészen elvékonyodó, magas füvű gerincszakaszon találjuk magunkat. Az erdőt e kiugró ponton melegkedvelőbb fajok alkotják. Átlépjük a sáncárkot is, a Galyavár egyetlen érzékelhető maradványát. Magáról az erődítményről csak annyit tudni biztosan, hogy a mai Magyarország legmagasabban fekvő várhelye, de eredetéről, építőiről, koráról nincsenek biztos információk. A középkorban vélhetően használhatták, hiszen a kutatások szerint ekkor megerősítették. Stratégiailag kiváló helyen állt: három oldalról természetes akadályt biztosító lejtők védelmezték, csak délen volt szükség nagyobb sáncárkokra. Valószínűleg palánk is védhette. Lejjebb óriási andezitsziklák tűzdelik a hegyoldalt, és ösvényünk kibukkan egy tetemesebb tereplépcsőre.

A panoráma lenyűgöző: a Nyugati-Mátra sűrű erdők fedte lejtői nagy meredekséggel futnak le a Mátralába lankái felé, mögülük még éppen kibukkan a Cserhát Tepke-gerince. Észak felé a Karancsvidék szlovákiai magaslatai hullámoznak (tiszta időben mélyen belátunk a Felvidékre). Bár az ösvény kínálta kihívások és a lejtő további sziklaformációi kétségkívül hívogatóan hatnak, útvonalunk hátraarcra késztet.

Újra a sísport nyomában

A P▲ jelzésen ismét felkeressük a szállítóutat, amin érkeztünk, ezúttal azonban keresztben átkelünk rajta. Egyre szebb szálbükkösben érjük el a hegytető elágazását - bár rendezettsége, egyenes vonalai imponálnak az emberi szemnek, természetes módon az erdő sosem nőne ennyire szabályosan. Az ilyen állományok a tarvágások utáni telepítések szüleményei - ez az oka, hogy nagyon hasonló korú és méretű minden egyedük. Az Országos Kéktúrán bal felé lendülünk (K jelzés), már nincs előttünk jelentős színkülönbség. Néhány méter erejéig Galyatető utcáit tapossuk. Baloldalt székelykapu áll az erdőszélen: a Síszövetség Sífutó és Biatlon központjához tartozik. A biatlon lőtér mellett az országban egyedülálló módon ratrakkal előkészített sífutó-terep működik.

Kilátó a Péter hegyesén

A Kéktúra ismét belép a bükkösbe; különösen idős példányok is előfordulnak a tető sétánya mentén. Rövid talpalás után már látjuk a fák között a Péter hegyese kilátójának jellegzetes szerkezetét. A hálóval körbevett, díjnyertes kialakítású torony alsó része 1934-ben épült, egy korábbi fakilátót váltott fel. 2014-ben adták át ennek megmagasított változatát, ami felső szegmensében bivakszobákat kínál éjszakára (bérlésük a közeli Galyatető Turistacentrumban lehetséges). A tetőteraszról bámulatos kilátást élvezhetünk: egész Észak-Magyarország alattunk hullámzik. Mátraalmás mintha csak egy lépésnyire lenne tőlünk, igaz, több száz méterrel lejjebb. Végignézhetünk a Mátra vonulatán, keleten a Kékes-tető tömbje és a Bükk uralják a látóhatárt. Tiszta (főleg téli) időben a messzi Magas-Tátra sziklafogsora vonzza magára a tekinteteket.

A torony tövéből az ösvény a Galyatető Turistacentrumhoz, majd az utca aszfaltja a parkolóhoz vezet.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Autóbusszal a Galyatető, Kodály Zoltán sétány megállóig kell utaznunk.

Megközelítés

  • A buszmegállóból a Kodály sétányt kell követnünk a S és P jelzésen a nagyszálló és a Turistacentrum felé. Az utca legvégén találjuk a parkolót, amely mellett, a jelzőtáblánál startol a túra.

Autóval

  • A Kodály Zoltán sétány legvégén találunk méretes parkolót (a Galyatető Turisracentrum és a kilátó közvetlen közelében).

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.916945, 19.924826
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°55'01.0"N 19°55'29.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 419668 5307628
w3w (what3words) 
///hűtött.pukkad.átépít
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
5,1 km
Időtartam
1:40óra
Szintemelkedés
234 m
Szintcsökkenés
234 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!