Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Favágók és vadászok nyomán a huták vidékén

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Újhuta központja erdők ölelésében a gyermek Tolcsva-patak partján
    / Újhuta központja erdők ölelésében a gyermek Tolcsva-patak partján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök csarnokában vezet az út a Kerek-kőre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fazonra vágott bükkerdő a Kerek-kő felett (távolban a Milic tömbje)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Kerek-kőről, erdők végeláthatatlan hullámai
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gerincen, az erdőgazdasági úton vezet az Országos Kéktúra K jelzése
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szplanyica-völgyben kanyarog az Újhutára levezető dózerút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zöld jelzés vadregényes útvonalon kapaszkodik fel a Gerendás-réthez
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített erdei fenyők sora szegélyezi a Kotliszka-rétre vezető utat
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újhuta felső végét nyaralók zárják a Tolcsva-patak égerligetei között
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Kerek-kő
Körtúránkkal a Tokaji-hegység mélyének sűrű erdőségeit fedezzük fel a Tolcsva-patak forrásvidékén, a hutai hegyekben, ahol pár évszázada még érintetlen erdőségek hullámoztak. Bár az intenzív erdőgazdálkodás rajta hagyta a nyomát a tájon, a hutatelepülések hangulata mégis meghitt erdei harmóniát áraszt. Túránk csúcspontján, a Kerek-kő eldugott kilátópontján végigtekinthetünk a központi erdőségek messzire hullámzó palástján, ahol valóban csak a favágók és a vadászok járnak még napjainkban is.
nyitva
könnyű
Hossz 12,3 km
3:40 óra
302 m
301 m

A Tolcsva- és a Kemence-patak felső folyása között elterülő kiterjedt erdős vidék egészen a 18. századig szinte érintetlen maradt. A hegyaljai és a hegyközi falvak messze a nagyobb patakvölgyekben, folyók mentén települtek. A hegység belső, zegzugos vidékére ritkán jutott el ember - akkor is inkább vadászni, mint a tájat átalakítani.

Rákóczi Ferenc fejedelmünk kívánta először hasznosítani ezeket a távol eső erdőségeket, hogy a Habsburgok elleni háborút finanszírozza. Ennek érdekében felvidéki szlávokat telepített a regéci uradalom eldugott völgyeibe, hogy az értékes faanyagot kitermeljék. A mai Újhuta, ahogy azt neve is mutatja, már egy újabb állomása volt a betelepülésnek, ugyanis eredetileg a Regéci vár alatt, a mai Óhuta területén építették fel az üvegolvasztót, ami csak az ottani erdők kimerülésével költözött feljebb a Tolcsva-patak völgyében. Itt több állomással, folyamatosan működött az üveghuta bő 200 évig, aminek eredményeképpen kialakult a patak felső folyása mentén a Háromhutaként ismert foghíjas település.

Ugyanezen az útvonalon hatolt be a 20. században a nagyságrendekkel nagyobb pusztítást végző vasút. A világháború után a kárpáti erdőségeit elveszítő országban a megmaradt területek erőforrásait aknázták ki. A börzsönyi, a bükki erdészeti vasutak mintájára itt, a Tokaji-hegységben is keskenynyomtávú síneken hordták el az addig nehezen megközelíthető erdők faanyagát. A Háromhuta feletti hegyekben ez az intenzív letermelés ma is látványos monotonitású erdőket eredményezett.

Hasonló volt a helyzet a hegyeken túl, a Kemence patak völgyében, ahol napjainkig megmaradt a keskenynyomtávú vasúti pálya - igaz, a turizmus érdekében. Erre még a 21. század elején is tarvágások folytak; szinte nincs olyan hegy, vukáni kúp, ami ne lenne valamelyik oldalról megnyesve. Pedig a Kemence-patak felső völgyhálózata és a felette húzódó gerinc a Zempléni Tájvédelmi Körzet központja, ahol a rejtett völgyekben bizonyítottan először tért vissza, vagy talán el sem tűnt a hazánkból kipusztuló farkas és hiúz. A hutai hegyekben csendben járva szinte biztosan látunk vadakat; szarvas, muflon, vaddisznócsapatok mellett kis szerencsével portyázó rókát vagy a lombok felett köröző hollókat, sasokat is megpillanthatunk.

Utunk végén útba ejtjük az egykori Waldbott uradalom vadaskertjét is, ahol mára már kerítés nélkül élik életüket a rőtvadak, ám a telepített fenyvesek, mamut-, duglász- és jegenyefenyők mutatják a hely kitüntetett szerepét. A Waldbott vadászkastély nyitva áll a turisták előtt Újhután. A 19. századi gerendavázas, német stílusú épületben meg is szállhatunk (ahogy azt a terület urai tették még a békebeli időkben), ha kedvük támadt járni egyet kedvelt erdeikben.

A szerző tippje

  • A túrát egy rövid kitérővel kiegészítve a Mlaka-rét és a Sólyom-bérc felé remek rálátást kapunk az egész Tolcsva-patak völgyére, Regéctől egész a Bodrog-ártérig. Ehhez csak tovább kell mennünk nyugatnak a Kerek-kőről visszaérkezve a K jelzésen, ami egy kilométer múlva éri el a gyönyörű, nyírfaligetes Mlaka-rétet. A rét túloldalán a K▲ jelzésen kapaszkodunk fel Sólyom-bérc andezittornyaihoz, a remek kilátóponthoz, ahonnan a Kerek-kő északi panorámája után dél felé is belátjuk a huták vidékét, a regéci uradalom központját.
  • Háromhuta remek szálláshelyeket kínál az árnyas Tolcsva-patak völgyében, így közvetlenül a kiindulópontunk mellett is vendégházak sora közül választhatunk, amennyiben behatóbban fel kívánjuk fedezni a vidéket. A nyári idényben, ünnepek alatt foglaljunk előre, mert népszerű turistacélpont Háromhuta.
  • A túra remekül kombinálható a Középhutáról Sólyom-bércre, István-kútra, a Nagy Péter-mennykőre vezető túrával, illetve amennyiben Újhután éjszakázunk, érdemes a Komlóskára átvezető körtúrával kiegészíteni felfedezőutunkat a következő napon.
  • Útban a hutákba, a vulkánok közé kanyarodva áthaladunk a patinás hegyaljai településen, Tolcsván. A boráról, történelméről híres faluban érdemes megállni egy pihenőre akár a központi Waldbott-kastély kávézójában, akár a bormúzeumban, vagy a középkori eredetű katolikus templomban, ahol a szent koronát is őrizték a hódoltság idején. A 14. századi épület többszögű alapjával, keleti hatású hagymakupolájával különleges kultúrtörténeti emlék.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-17
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
534 m
Legalacsonyabb pont
304 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Kerek-kő környékén találkozhatunk keresztes viperával, aminek marása veszélyes. Főként a tavaszi, nyári meleg reggeleken kedveli a napfényes sziklakiszögelléseket, ahol hüllőként a nap sugarával éleszti fel szervezetét. Mielőtt leülünk bárhova, győződjünk meg, hogy nem ülünk vagy tenyerelünk-e viperába. A köveket ne forgassuk, ne nyúljunk a repedésekbe, mert kellemetlen élményben lehet részünk.

Kezdés

Háromhuta (Újhuta), autóbusz-forduló (305 m)
Koordináták:
DD
48.382282, 21.450916
DMS
48°22'56.2"N 21°27'03.3"E
UTM
34U 533387 5358888
w3w 
///suttog.kötőtű.sítábor

Végpont

Háromhuta (Újhuta), autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner:

  • Újhuta központjából indulunk a Gerendás-rétre a Z jelzésen.
  • A Gerendás-rétről a K jelzésen haladunk a Szplanyica-völgyig, amiről egy vargabetűvel letérünk a Kerek-kőhöz a K▲ jelzésen.
  • A Szplanyica-völgyben a K◼ jelzés mentén kanyarodunk Újhuta felé, a völgyben félútig.
  • Egy extra kaptatóval még megnézzük a Waldbott vadaskertet a Szplanyica-rét felé a Z↺ jelzésen, amin végül Újhutára érkezünk vissza.

A túráról részletesen:

Észak és dél határán a Tolcsva- és a Kemence-patak völgye között

Újhuta központjából indulunk a Z jelzésen északkelet felé a buszforduló és a harangláb mellől, a Tolcsva-patakot követve. Utunk elején a szűk völgybe simuló egyutcás település házai kísérnek minket. Újhuta központját az egykori üveghuta köré épített öreg lakóházak adják, míg a völgyben felfelé inkább a 20. században kiépülő üdülőövezet nyaralói dominálnak. A hangulatot a sűrű erdők szegélyezte patakvölgy határozza meg: itt még a legnagyobb kánikulában is hűs levegőt áraszt az erdő és a dús vegetációjú hegyi vízfolyás.

Egy bő kilométer után a házak ritkulásával a völgy is kettéválik; mi a jobb oldali oldalvölgyet követjük a Z jelzésen, ahol a vízellátásért felelős források és védőterületük foglalják a völgytalpat. Kikerüljük a kerítéssel körbevett vízbázist a patak medrébe térő ösvényen, míg egyébként a vízmű dózerútján hatolunk egyre feljebb a völgyben. A felső kútcsoport után, a völgyfő lankás térségénél kiér az út a sűrű erdőből a Gerendás-rét tágas csomópontjához.

A Tolcsva-patak és a Kemence-patak völgye közötti legalacsonyabb átjáró ez, a legkönnyebben megközelíthető nyeregben vezet át a hegység déli és északi területei között a dózerút. Ezen kitüntetett helyzeténél fogva az erdei munkások, a huták lakosai sűrűn használták ezt a nyerget közlekedésre, a letermelt faanyag szállítására, ahogy azt neve is mutatja. Az erdei tisztás szélén pihenő és tűzrakó hely áll az erdészeti és turistautak csomópontjában. Itt találkozunk az Országos Kéktúra útvonalán mutató K jelzéssel, ami  Makkoshotykáról útban Regécre leköveti a fokozatosan emelkedő vulkáni gerincet.

A nyeregből csillag alakban szerteágazó utak közül az enyhén emelkedő, nyugatnak tartó dózerutat választjuk, amin a K jelzés is halad. A következő két kilométeren erdőgazdasági területen, még álló bükkösök és tölgyesek, illetve tarvágás utáni fiatalosban haladunk a lomhán kacskaringó dózerúttal. Az erdőgazdasági utak enyhe kanyargással remekül kicselezik a morfológiát, a Maklány-tető hosszú gerincét, illetve az Új-Határ-völgy bevágását követve kacskaringózunk. A Határ-bérc alatt a térségre jellemző, nyeregben ülő kaszálórétet érintünk. A Cseliszka-rétnél a turistaút is elágazik, hogy egyik ága felfedezze a hegység egyik rejtőzködő, rendkívül hangulatos kilátópontját, a Kerek-követ.

A Kerek-kő kilátópontján, a belső területek vadonjában

A meredek, keskeny völgyekben, merész vulkáni kúpokban gazdag tájon pont az ilyen laposabb nyergekben alakították ki kaszálóikat a helyiek, ahol az állatok takarmánya, a dús, vadvirágos széna termett. Az egyébként sűrűn erdősült, csapadékos vidék híján volt a füves térségnek, így az irtások után maradó, mesterségesen fenntartott kaszálókból a lakosság és a természet is profitált.

A néhány hagyásfával ligetes Cseliszka-rét közepén alig kivehető ösvényen vágunk át a nyergen a K▲ jelzés mentén, ami a túloldali irtásban szintben belesimul a Hangyás-bérc öreg bükkösébe. Az észak felé vadul letörő köves oldal egy keskeny gerinc mentén csúcsosodik ki, ahova a K▲ jelzés is tart. A gerinc egy keskeny nyereg után ugyanis egyre kövesebbé, sziklásabbá válik, és a mohos aljú, göcsörtös tölgyek között tekintélyt parancsolóan állja el utunkat egy gomba alakú sziklaszirt. Az ösvény balról kerüli az áthajló csonka tornyot, aminek túloldali sziklás gerincélen kitárul a táj, a Tokaji-hegység belső vidéke.

Bár a távolban feltűnik a Milic-csoport is, a látványt meghatározza a Kemence-patak sűrű völgyhálózata. Alattunk meredeken szakad alá az északi oldal erdőkkel sűrűn benőtt meredélye, ami az Ördög- és Kemence-patak találkozásába vész. Pont alattunk másfél kilométerre, a fákkal sűrűn benőtt völgyelágazásban található Rostalló, ahol a Kemence-völgyi kisvasút végállomása áll. Eddig hozták helyre azt az erdőgazdasági vonalat, ami egykor a belső területek faanyagát szállította ki a Kemence-patak völgyén keresztül. Az első világháború utáni intenzív fakitermelés lekopaszította a környező vulkáni kúpokat, az erdőségei nagy részét elvesztett ország faéhségének enyhítésére. A völgy alsó végénél található Kishután keresztül Pálházára érkezett a kidöntött erdők anyaga, ahonnan Sátoraljaújhelynél hagyta el a hegységet. A kemence-völgyi Kishuta és felső szomszédja, Nagyhuta rövid ideig működő üvegolvasztója emésztette az erdőket még a 18. században. A betelepített felvidéki szláv lakosság az üveghuták felhagyása után is a fakitermelésből élt, ami kézenfekvő ezen az erdőkben gazdag tájon.

A Kerek-kőről egy rövid ideig ugyanazon a gerincszakaszon jövünk vissza, ám a szikla alatti nyeregből a K▲ jelzés nyugati ága egyenesen halad tovább a Hangyás-bércen. Ezen folytatjuk utunkat mi is, a lankásabbá váló nyereg felé elkanyarodva jobbra. Az ellaposodó hegyoldal öreg tölgyesében visszaérkezünk a gerincen haladó dózerúthoz, a rajta tovább vezető K jelzéshez, amit nyugat felé egy alig kilométeres szakaszon még követünk. A Nagy-Hangyás tekintélyes tömbjének túloldalán a Tolcsva-patak völgyének legfelső részéhez érünk, amit itt Szpalanyica-völgynek hívnak. A szó jelentése a helyi szláv lakosság nyelvén égetett völgy, ami az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír égetésre utal. A völgyfőhöz érkezve lekanyarodunk a völgyben ereszkedő erdőgazdasági útra, ahol a K◼ jelzést követjük.

A Waldbott uradalom vadaskertjében

A Szpalanyica-völgy széles teknőkében, alig az elágazás után egy nagyobb kanyart ír le a dózerút, ahol a legnagyobb ívnél két erdészeti út ágazik ki. Az alsó, szintben haladó pont úti célunkhoz oldalaz - bár jelzés nélkül, de amennyiben ezt a csekély kellemetlenséget bevállaljuk, kényelmesen átsétálhatunk a Nagy-Kőrös alatt a Vadaskertbe. A jelzett ösvényen haladó változat a távval és a szinttel is nagyvonalúan bánik, ugyanis azt a bő száz métert, amit a következő közel két kilométeren ereszkedünk a völgyben, a Kotliszka-réthez vissza kell kapaszkodjuk.

Sűrűsödő bükkösben vágunk egyre mélyebbre a Szpalanyica völgy lomha kanyarral íves bevágásában a K◼ jelzést követve. Legyünk figyelmesek, mert ahogy a dózerút keresztezi a még gyermek Tolcsva-patakot, egy bevágás mentén meredek út kaptat fel a szemközti hegyoldalban, amit mi is követünk a Z↺ jelzéssel (ezen haladunk Újhutáig). Igaz, hogy megdolgoztat az első pár száz méteren, utána viszont gyönyörű fenyvesek közt haladunk könnyedén az egykori vadaskertben.

A Szpalanyica-rétnél kiérkezünk a nyeregbe, ami előtt közvetlenül két mamutfenyő áll bent az erdőben; tekintélyes törzsüket, tujához hasonlító örökzöld leveleiket könnyű felismerni. A Szpalanyica-rét is különleges: a tisztás szélén és az azt keresztező ösvény mentén vadgesztenyesor vezet, míg a tisztáson túl vörösfenyők szegélyzik az utat. A rétnek helyet adó nyereg után lankásan ereszkedünk az öreg fenyvesben, ami vegyesen lucos, duglászos és jegenyefenyves. A hazánkra nem jellemző erdőtársulást a Tolcsván székelő, de német származású Waldbottok telepítették a 20. század elején. Itt volt ugyanis a vadaskertjük, Újhuta alsó végén pedig a  vadászkastélyuk.

Az északi tájakra jellemző hangulat kísér a Hársas-tető alatt. Egészen a 20. század közepéig faszerkezetű kilátó állt az 500 méter magas hegytetőn, ahogy testvérén, a 600 métert közelítő Nagy-Hársas tetején is, amiből mára már csak korhadék maradt. A vadaskert fenyvesei alatt, már őshonos tölgyesben kerüljük a köves gerincet, aminek túloldalán lekanyarodunk Újhuta irányába. Az erdészeti utak találkozásánál hangulatos erdei tisztást érintünk, a Sop-rétet, ami mellett beváltunk a bükkös erdőbe. Innentől fokozódó meredekséggel ereszkedünk a falu feletti hegyoldalban, ahol a völgy aljához közeledve újabb tisztás tűnik fel a házak felett. Ez a település halottjainak nyughelye, ugyanis itt található a temető, ami egész a Tolcsva-patakig nyújtózik, hazánkban egyedülálló meredekséggel. A temető kapuján túl, a Tolcsva-patakon átlépve visszaérkezünk Újhuta központjába a haranglábhoz és a buszfordulóhoz, bezárul körtúránk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról érkezünk a menetrendszerinti busszal Újhuta központjába a Háromhuta (Újhuta), autóbusz-forduló megállóhelyhez.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Újhuta központjában az étterem előtt érdemes parkolni.

Koordináták

DD
48.382282, 21.450916
DMS
48°22'56.2"N 21°27'03.3"E
UTM
34U 533387 5358888
w3w 
///suttog.kötőtű.sítábor
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Balázs-Katona Klaudia
2021-05-25 · Közösség
2021. május 24.
Fénykép: Balázs-Katona Klaudia, Közösség

A közösség fényképei

2021. május 24.

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
12,3 km
Időtartam
3:40 óra
Szintemelkedés
302 m
Szintcsökkenés
301 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp