Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Dallamok, kilátók, növényritkaságok nyomán

Gyalogtúra · Soproni-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Dalos-kő utáni szintút a Károly-kilátóhoz
    / A Dalos-kő utáni szintút a Károly-kilátóhoz
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Károly-kilátó, Sopron
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Sopronra irányába a dalos-hegyi sípályáról, háttérben a Fertő tó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dalos-hegyi TV torony a sípálya széléről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Sopron belvárosára a Sörházdombi-kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dalos-hegyi TV torony a Sörházdombi-kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felhőbe burkolózott a Klosterwappen (Schneeberg) a Sörházdombi-kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gombocz Endre Természetismereti Ház
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erzsébet-kert
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Altdörfer Viktor zongoraművész emlékműve
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 km Károly-kilátó (Sopron) Sörház-dombi kilátó

Ezen a könnyed családi túrán a történelem és a természet fonódik össze egy látnivalókkal teli, rövid, de kalandos útvonalon.
nyitva
könnyű
4,1 km
1:15 óra
160 m
198 m
A Soproni-hegység keleti peremén vezető rövid, családbarát útvonal a Hotel Lövértől indulva kalauzol a természetbe. A  Károly-kilátóról és a Sörházdombi-kilátóról csodás panoráma nyílik a városra és a környező területekre. Sopron gazdag történelmének mementója Altdörfer Viktor emlékműve és a tőle párszáz méterre álló Dalos-kő. A Károly-magaslaton a Kőhalmy Vadászti Múzeum, erdei büfé és erdei játszótér is színesíti a túrát, valamint előzetes bejelentkezéssel meglátogathatjuk a Gombocz Endre Természetismereti Házat is. A túra végén visszatérünk Sopronba, hogy a nagy múltú Erzsébet-kert idős fái között is eltöltsünk egy kis időt.

A szerző tippje

  • Az erdőbe beérve, majd a S▲ jelzésen jobbra indulva kis kitérővel elérhető a Muck-pihenő.
  • Az Erzsébet-kerttől a soproni K jelzésen jobbra fordulva egy városi sétával körtúrává alakítható ez a rövid kirándulás. 
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-07-17

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Károly-magaslat, 394 m
Legalacsonyabb pont
231 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Károly-kilátó (Sopron)

Kezdőpont

Sopron, Lövér szálló buszmegálló (helyi járat) (269 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.667117, 16.578210
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°40'01.6"N 16°34'41.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 618481 5280509
w3w (what3words) 
///listáz.kockák.lábnyom

Végpont

Sopron, Erzsébet-kert buszmegálló (helyi járat)

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a K▲ jelzésen, érintve az Altdörfer Viktor emlékművet, a Dalos-követ és a vadászati múzeumot.
  • A Károly-kilátónál érjük el a Z▲ jelzést, amin a Sörházdombi-kilátóig haladunk.
  • A kilátótól visszatérünk a Z▲ és a Z+  jelzés kereszteződéséhez, és utóbbin jobbra fordulunk.
  • A Z jelzésre térve jutunk az Erzsébet-kerthez.

A túráról részletesen

Fel a Károly-magaslatra

 A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a K▲ jelzésen a Hotel Lövér kerítése mellett. A második kereszteződésben balra fordulva egy kaptatón kezdünk emelkedni az elegyes erdőben. Keresztezzük a sípálya nyomvonalát, majd hamarosan megérkezünk Altdörfer Viktor (1860–1940) zongoraművész 1941-ben átadott emléktáblájához, melyet hálás tanítványai állítottak. Az evangélikus gyülekezet egykori orgonistája és kántora tanulmányait a soproni Evangélikus Líceumban és a bécsi konzervatóriumban végezte. Zenei mestere édesapja volt. A  sikerei ellenére is szerény művész tudását már életében is nagy tisztelet övezte. Az emlékmű mellett álló dalos-hegyi páholy padjairól Sopronra és a Fertő tóra nyílik kilátás.

Felfelé haladva a K▲ jelzésen elérünk egy kocsiutat, amin jobbra fordulunk, majd pár másodperc múlva az út szélén álló három padot pillantunk meg. A fák közül előtűnik az 1864-ben állított Dalos-kő is, amelynek márványtábláját a bécsi Frohsinn énekegylet ajánlotta fel, míg a befoglaló mészkőtömböt a soproni Dalfüzér egylet szállíttatta a helyszínre. Az emlékmű az 1863. július 28-29-én tartott első soproni dalos találkozót idézi fel, melyen a hivatalos lista szerint 586 dalár vett részt. A rendezvénynek azóta is nagy hagyománya van a városban.

Tovahaladva ismét keresztezzük a sípályát, ahonnan egészen közeli rálátásunk van a Dalos-hegyi TV-toronyra, míg a másik irányba a Fertő tó tűnik fel a távolban. Innen egy vörösfenyő fasor kísérte 400 m hosszú, enyhén emelkedő egyenes után érkezünk a 20,6 m magas Károly-kilátóhoz.

A Károly-kilátó és környéke

Az épület a tűztorony mellett Sopron városának második jelképévé és a soproni parkerdő leglátogatottabb attrakciójává vált. Helyén már 1876-ban egy fakilátó állt, amit Romwalter Károly helyi nyomdász és lapkiadó saját költségén építtetett a 398 m magas Váris-hegyen, és elkészülte után a Városszépítő Egyesületnek adományozta, melynek választmányi tagja volt. Az ő tiszteletére keresztelték át a Váris-hegyet Károly-magaslatnak. Mivel torony állaga gyorsan romlott, dr. Printz Ferencnek, a Városszépítő Egyesület elnökének és a város polgármester-helyettesének javaslatára 1896-ban pályázatot hirdettek egy új kőkilátó terveinek elkészítésére. Sajnos a Sopron gazdasági életét alapjában meghatározó Építőbank bukása miatt a nyertes tervet nem tudták megvalósítani, így a Városszépítő Egyesület 1902-ben megépíttetett egy újabb fakilátót. A mai kőkilátóra csak 1933-ban gyűlt össze a pénz. Az újabb pályázatot ötven induló közül Winkler Oszkár építőmérnök készítette, míg a kivitelező Füredi Oszkár lett. A tornyot 1936. június 14-én ünnepélyesen felavatták. A kilátót 1945 után a város önkormányzata kapta meg, és csak 1996-ban került vissza a Soproni Városszépítő Egyesülethez, ami a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta.

Az első emeleti helyiségben kialakított „Botanikus szentélynek” is hívott állandó kiállítás Kitaibel Pál (1757–1817), Gombocz Endre (1882–1945) és Kárpáti Zoltán (1909–1972), míg a második emeleti szoba Roth Gyula (1873–1961) és Csapody István (1930–2002) munkásságát mutatja be.

A kétszintes tetőteraszról északkelet felé Sopronra és a Fertő tóra látunk rá. A távolban a pozsonyi vár is fellelhető. Délkeleti irányban a Harkai-csúcs, Kópháza és Nagycenk látszik. Tiszta időben még a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk. Nyugati és déli irányban a Soproni-hegység vonulatai emelkednek. Tiszta időben a Rax és a Schneeberg hófödte tömbjeit is láthatjuk.

A kilátó körül Winkler Oszkár építészmérnök, Kárpáti Zoltán erdőmérnök és botanikus, Roth Gyula erdőmérnök, Csapody István erdőmérnök és botanikus, valamint Barabits Elemér erdőmérnök és növénynemesítő emlékoszlopai állnak. Innen pár méterre található a 2016-ban átadott Kőhalmy Tamás erdőmérnök és nemzetközi hírű vadbiológus professzornak emléket állító Kőhalmy Vadászati Múzeum és az erdei büfé, valamint az erdei élménypark. A kilátó túloldalán a Gombocz Endre természetismereti ház várja a látogatókat.

Ereszkedés az Erzsébet-kertig

A kilátónál a Z▲ jelzésre váltunk, amin kanyarogva lassú ereszkedésbe kezdünk. Egy padhoz érve jobbra fordulunk, ahonnan újra szűk kilátás nyílik a városra. A rövid meredek szakasz után újból ellaposodó ösvény a brennbergi aszfaltos úthoz ér, ahol balra a Soproni Városszépítő Egyesület egykori elnökének, Heimler Károlynak állított emlékművét találjuk, mellette egy pihenővel. Átkelünk az úton, és 300 m múlva elérjük a Sörházdombi-kilátót.

A Lövérek 298 méter magas Sörház-dombján, a volt Tulipán-magaslaton már 1900-ban állt egy gloriette, majd az 1939-ben itt kijelölt háromszögelési pont tornya szolgált kilátóként, ami a II. világháború alatt összedőlt. A helyére 1970-ben épült egy új 16,5 m magas kilátó Rosenstingl Antal tervei alapján, amit az 1980-as évek elején kellett lebontani. A mai, ragasztott tartókból összeállított, csavarozott faszerkezetű, építészetileg is különleges tornyot a város és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 2006-ban állította Szabó Péter és munkatársai tervei alapján. Mivel ez a városhoz legközelebbi kilátó, igen népszerű kirándulóhely. Felkapaszkodva a lépcsőkön Sopronra, a Fertő tóra és a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire nyílik panoráma, de szép idő esetén a Schneeberg és a Rax vonulatai, sőt Pozsony és a Bécs környéki szélerőművek is feltűnnek. Az épület mellett padok és asztalok teszik kellemesebbé a pihenést.

Visszatérünk a Z▲ és Z+ jelzés kereszteződéséhez, és utóbbin jobbra fordulunk. Az elegyes erdőben fél km múlva elérjük Sopron házait és a Z jelzést, amit követve  az Erzsébet-kerthez jutunk.  A 18. század elején még kültelekként nyilvántartott parkot 1763-ban az elhunyt Preysing generális családjától egy árverésen vette meg Sopron város 6010 Ft-ért - így lett az akkor még Neuhofnak hívott terület hazánk egyik első közparkja, melyet 1841. évi katonáskodása alatt Petőfi Sándor is szívesen látogatott. Az eredetileg francia stílusú kertet 1846-ban elkezdték angolparkká átalakítani. Hozzácsatolták a Rák-patak galériaerdő-sávját, majd vadgesztenyefákat ültettek. Felépült az egynyári virágok szaporítását szolgáló üvegház és a zenepavilon, bevezették a Deák-kút vizét, és egy kis kápolna is tovább ékesítette az akkor már népszerű Neuhofot, amit 1898-tól, Erzsébet királyné halála óta hívnak Erzsébet-kertnek. Az 1944-45. évi bombázások szinte teljesen elpusztították a parkot. Az azóta újjáéledt területen több különleges, egzotikus növénnyel is találkozhatunk. Az itt álló hatalmas kaliforniai mamutfenyő például a faj hazánkba eljutó első példányainak egyike.

A park előtt találjuk a túra végpontját adó buszmegállót.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Sopronba vonattal és távolsági busszal is érkezhetünk.
  • A túra kiindulópontját, a Lövér szálló nevű megállót az 1-es és 2-es helyi járattal érhetjük el.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja egy-egy buszmegálló. A két megálló között helyi járatok közlekednek.

Autóval

  • Autóval a kiindulópont közvetlen közelében, a Várisi úton lehet parkolni (a buszmegállóval szembeni parkolót csak a szálloda vendégei használhatják).

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.667117, 16.578210
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°40'01.6"N 16°34'41.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 618481 5280509
w3w (what3words) 
///listáz.kockák.lábnyom
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A Soproni-hegység turistatérképe

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
4,1 km
Időtartam
1:15óra
Szintemelkedés
160 m
Szintcsökkenés
198 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!