Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Csúcsról csúcsra a Központi-Mátrában

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Magas-Mátra · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Együttműködő szervezetek Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Nyírjes-bérc kilátópontja
    / Nyírjes-bérc kilátópontja
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • Fenyves a Nyírjes alatt
    / Fenyves a Nyírjes alatt
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • Keresztül a Nyírjes-bércen
    / Keresztül a Nyírjes-bércen
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • Út a Nyírjes-bércen
    / Út a Nyírjes-bércen
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • Nyírjesi erdészház
    / Nyírjesi erdészház
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • A régi vadászház romja
    / A régi vadászház romja
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • / Látkép a Keleti-Mátra vonulatára
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • / Ereszkedés a zöld négyzet jelzésen
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • / Panoráma a Nyírjes-bércről
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás a Bükk irányába
    Fénykép: Demecs Norbert, Együttműködő szervezetek
  • / Galyatető Turistacentrum - belső oldal
    Fénykép: Tassy Márk, Magyar Természetjáró Szövetség
450 600 750 900 1050 m km 1 2 3 4 5 6 7 8

Látnivalókban és kalandokban gazdag panoráma útvonal Mátraháza és Galyatető között, lankás hegyoldalakon, sűrű fenyveseken és kopasz hegyhátakon keresztül patakátkelésekkel tűzdelve.

nyitva
közepes
8,1 km
2:37 óra
427 m
211 m

Mátraháza Magyarország egyik legmagasabban fekvő, ritkán lakott üdülőterülete. Korábbi neve Rózsadomb volt, amelyet feltehetően a környéken előforduló havasalji rózsa (Rosa pendulina) után kapott. Mai neve 1930-ból származik, ugyanis ekkor építették a Kékesalja menedékházat. A május 15-én átadott épület nemcsak Rózsadomb, de az egész Központi-Mátra első igazi turistaháza volt - innen a tréfásnak is mondható Mátra háza elnevezés.

A település tengerszint feletti magasságát 719 méterre becsülik, a jó levegő, a hatalmas bükkösök, a gyógyító környezet lehetővé tették , hogy a ’30-as évek elején szanatórium épüljön a Nagy-Somor-völgyben, mely a mai napig állami gyógyintézetként működik. Hatalmas fenyőfákkal teli parkjában még a II. Világháborúban elesett orvosok és betegek sírjai is megtalálhatóak. 

 

A szerző tippje

Galyatetőn mindenképpen keresd fel a felújított Galya-kilátót, amelynek a kilátóteraszról elédtáruló páratlan panoráma megkoronázza a szép túrát.

outdooractive.com User
Szerző
Demecs Norbert
Frissítés: 2018-01-30

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
930 m
Legalacsonyabb pont
506 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A zöld négyzet Mátraháza - Nagy-Hidas-patak közötti szakasza kőpergős, a patakszurdokba vezető ösvény keskeny, esős időben csúszós.

Felszerelés

Fontos, hogy induláskor legyen nálunk elegendő folyadék és élelem (minimum 1,5 l víz, néhány szendvics és csokoládé szelet), mert a túra során sem élelmiszerboltot vagy vendéglátó ipari egységet, sem pedig forrást nem érintünk, kizárólag csak közvetlenül Galyatető közelében.

Kezdőpont

Mátraháza, nagy parkoló (714 m)
Koordináták:
Geographic
47.869009, 19.978241
UTM
34T 423588 5302246

Végpont

Galyatető, Turistacentrum

Útleírás

Galyatetőre vezető túránkra Mátraházáról, a nagy parkoló végében kezdődő zöld négyzet jelzésen indulunk. Utunk egyből egy erőteljes ereszkedővel kezdődik és a Nagy-Hidas-bércen át egészen a Nagy-Hidas-patak völgyéig tart. Bár kialakított pihenőhely nincs a patakvölgyben, mégis érdemes néhány percet eltölteni itt a szinte már szurdoknak számító képződményben.

A pihenő után egy rövid, cserjékkel benőtt emelkedős szakasz következik, majd megérkezünk a Hatökör Urán található útelágazáshoz. A hely legendák szerint onnan kapta nevét, hogy egykor egy elborult elméjű földesúr riogatta az erre járókat. Az útelágazás után továbbra is a zöld négyzet jelzésen haladunk Galyatető irányába. Itt már egyre jobban érezhetővé válnak az út változatos terepviszonyai. Az ösvény a Nagy-völgyet elzáró gáttal kialakított Csórréti-víztározóval szembe halad, így egy keleti irányba vezető, hirtelen emelkedővel kerüli el a vízmű védterületet. Az emelkedőt követően keresztezzük a víztározóhoz vezető bekötőutat, rövid ideig a zöld négyzet jelzés is ezen az úton halad. Már látható távolságba kerül a vízmű bejáratának kapuja, amikor az ösvény ismét betér az erődbe és szintén kelet-északkeleti irányba halad tovább.   

A Csórréti-víztározót völgyzárógát kiépítésével alakították ki 1977-ben. Ez Magyarország legmagasabban fekvő ivóvízellátást biztosító víztározója. A tározó Mátraháza, Kékestető, Sástó és a Felső-Mátra településeinek ivóvízellátását szolgája.  Térfogata: 1,1 millió m3, területe: 13 hektár. Vízgyűjtőterülete főleg északi irányba, a Galya tömbje felé terjed. Öt állandó patak táplálja a tározót a Nagybérc-folyás, az Aranybánya-folyás, a Kisagyagos-folyás a Nyírjes-folyás és a Nagy Lipót-folyás. A tó átlagos mélysége nagyjából 10-20 méter között váltakozik. A Víztározó területe vízmű védterület, szigorúan őrzött, látogatók elől elzárt terület.   

Utunk a víztározó keleti oldalán, rövid emelkedő után szintben halad tovább Galyatető irányába, egy fenyves és egy bükkös találkozásának szegélyén. Bár a fenyves elfedi a pár évvel ezelőtt még élvezhető tóra való kilátást, de a víztározót tápláló patakok közül többet is keresztezünk. Az utolsó patakátkelés után az ösvény ereszkedni kezd, majd utunkat mindkét oldalról körülölelő fenyves kíséri tovább. Ezt a sűrű fenyőerdőt akár „Meseerdőnek” is nevezhetnénk, ugyanis főleg őszi időszakban meglehetősen sok légyölő galócával találkozhatunk itt, amelyeknek látványa mesekönyvbe illő hangulatot varázsol a túrázó elé. Amint elhagyjuk a fenyvest nagyjából túránk feléhez, a Nyírjesi erdészházhoz érkezünk. Ezen a helyen érdemes újabb pihenőt tartanunk, ugyanis az erdészházat elhagyva utunk egészen Galyatetőig emelkedik. Túrázók számára kialakított pihenőhellyel, asztalokkal és padokkal továbbra sem találkozunk.   

A Nyírjesi-elágazás után a kék kereszt jelzést követjük egészen Galyatetőig. A jelzés az egykori Kéktúra vonalán halad, így az erdészház kapuján még megtalálhatjuk a régi Kéktúra bélyegző maradványait. A mai erdészháztól pár száz méterrel feljebb az egykori vadászháznak már csak romjait találjuk. A romokat elhagyva az ösvény egyre emelkedik. A jelzés egy  feltehetően 2 évtizede végzett tarvágáson halad keresztül, utunkat kelet felől kerítés szegélyezi. A túra ezen a szakaszon kissé monotonabbá válik, megtekintésre méltó látnivalóval nem találkozunk. Amint emelkedünk érdemes vissza-vissza nézni, hiszen hátunk mögött már felbukkan az 1014 méter magas Kékes a Tv-toronnyal. A kerítéssel elzárt tarvágást lassanként fiatal vörösfenyőerdő váltja fel. A Nyírjes-bércen át tartó hosszas, olyakor unalmasnak tűnhető menetelés nem volt hiábavaló: a csúcsra érve csodás panoráma tárul elénk. A Nyírjes-bérc legmagasabb pontjáról keleti irányba nyerünk szabad kilátást. Szemünk elé tárul a velünk párhuzamosan emelkedő Bagoly-bérc és a Nagy-Lipót, a Keleti-Mátra vonulata és a Kékes tömbje, távolban pedig a parádi-medence települései és a Bükk-fennsík is.   

A kilátóponttal szemben épült vízátemelő objektumot elhagyva ismét egyenes szakasz következik. A Károlyvágási-kerékpárutat keresztezve egy fenyvesen át jutunk ki a Mátra-nyerget Pásztóval összekötő műútra. Innen mindössze már csak pár száz méter választ el minket a csúcstól. Egy újabb kereszteződést elérve a kék kereszt jelzéshez csatlakozik a sárga sáv jelzés is, Galyatetőre ezek kettősén jutunk. Az utolsó szakasz esőzések után lehet körülményesebb, ugyanis a Galya-csurgó alatti rétről nehezen folyik el mind a forrás vize, mind pedig a felgyülemlett csapadékvíz, ebből kifolyólag saras, lápos szakaszra kell készülnünk néhány méteren keresztül. A körülményes útszakaszt elhagyva egy utolsó, kisebb emelkedőt leküzdve jutunk fel Galyatetőre. A jelzés a hátsó nagy parkolóba érkezik, ahonnan mindössze már csak néhány perc választ el minket a településrész központjától.   

Galyatető hazánk második legmagasabb pontja, a Mátraszentimréhez tartozó településrész nevét a 964 m magas, hasonló nevű Galya-tetőről kapta. A „galya” szlovák eredetű szó, jelentése fátlan, füves hegy. Ez utal a hegy egykori, erdőterület mentes küllemére. Galyatető mára kedvelt turisztikai célpont. Megtekintendő látnivalói közé tartozik a Magyarok Nagyasszonya kápolna, melyet csak Kodály-kápolnaként ismerünk, az egykori Horthy szálló épülete, a bivakszállásokatt is kínáló Galya-kilátó, a Galyatető Turistacentrum,  a Kodály Zoltán sétány vagy éppen a Kodály park. A wellness szolgáltatásokra vágyó vendégektől kezdve az egynapos kirándulásokat kedvelőkön át a komolyabb túrázókig mindenki megtalálja a számára megfelelő időtöltés módját az ország második legmagasabb csúcsán.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, minden nap menetrendszeri járatok közlekednek Mátraházára és Galyatetőre is eyaránt, átszállás nélkül Budapestről, a Stadion autóbusz-pályaudvarról illetve Gyöngysről, az autóbusz-állomásról.

Megközelítés

Az M3-as autópályáról Hort, Gyöngyös lehajtónál kell lehajtani. A 3-as útról Gyöngyösön a Toronyházat elhagyva jobra a 24-es főútra kell ráhajtani, melyen egyenesen haladva kb. 15 km múlva érjük el Mátraházát.

Autóval

Parkolási lehetőség Mátraházán, a Nagy parkolóban.
Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
8,1 km
Időtartam
2:37 óra
Szint +
427 m
Szint -
211 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!