Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Csóri horgok vidékén: a Palotai-Bakony szurdokvölgyei és sziklagyepes rétjei

Gyalogtúra · Keleti Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Baglyas-hegy oldalából
    / Kilátás a Baglyas-hegy oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Száraz-horogban
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített fenyves a gyepterületen
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csór a Bakony és a Mezőföld határán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Inota és a Sárrét a Baglyas-hegyről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklagyep facsoportokkal
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Torii kapu a Bakony határán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Száraz-horog völgytalpán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Színpompás erdőalj a Túró-horognál
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hideg-völgy őszi naplementés fényekben és színekben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dolomitsziklás lejtőgyep és szurdokerdő
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km

Bakonyszéli kóstolónkon a hegység és a Mezőföld tájhatárára hív ez a túra. A Keleti-Bakony Csór és Várpalota közötti délies lejtőit, gerinceit, völgyeit keressük fel, miközben javarészt panorámaúton járunk, nagyszerű kilátásokban gyönyörködve.

nyitva
könnyű
14,6 km
4:15 óra
455 m
449 m

Érdekes és sokszínű hegységrészre teszünk látogatást, ahol gyorsan váltakoznak a szikla- és lejtőgyepek a bokor- és szurdokerdőkkel. Utóbbiak a gerincekről kiinduló – itt horognak hívott – szárazvölgyek oldalain, talpain települtek meg, hosszanti sávokat alkotva. A térségre jellemző erdő nélküli gerincrégiók és hegyoldalak, a Kárpátok magasabb tagjainak jellegzetes gyephavasaira, kaszálórétjeire emlékeztetnek. Habár itt jóval alacsonyabban vagyunk, a szemlélődő kirándulónak mégis olyan érzete lehet, hogy a Keleti-Kárpátok vagy Máramaros hegyein sétál. A környék legmagasabb pontja a Baglyas-hegy 362 méteres dolomitröge, aminek tetejéről első osztályú körpanoráma tárul elénk a Sárrét vizenyős mocsárvilágától a Vértesig, s a Tési-fennsík felföldjéig pásztázhatunk tekintetünkkel a messzeségben. Mind erdős-sziklás horogból, mind a szél borzolta füves mezőből elég jut majd túránk során.

Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2020-04-15

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
354 m
Legalacsonyabb pont
117 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Útvonalunk részben a Bakonyi Harckiképző Központ területén vezet, a jelzett utakról tilos letérni! Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás vagy katonai használat zajlik, még a turistautakra való belépését is megtiltják, a bevezető utakat őrzik, és figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Előzetesen az Aktuális információk fül alatt és a következő honlapokról, valamint az ott feltüntetett elérhetőségeken tudunk tájékozódni: Lőtérértesítő, MH BHK

  • A horgok sziklás-köves peremein körültekintően és elővigyázatosan mozogjunk!

Kezdőpont

Csór, Magyar utca buszmegálló (117 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.205413, 18.259227
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°12'19.5"N 18°15'33.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 292436 5231635
w3w (what3words) 
///konyhapult.vállalat.bölcsőde

Végpont

Várpalota (Inota), Széchenyi utca buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A Z jelzésen a Száraz-horog felső széléig túrázunk.
  • Balra a P jelekre térve a Baglyas-hegyen át Inota irányába megyünk tovább.
  • A P▲ jelzésen rövid kitérőt teszünk a kilátópontra.
  • A P jeleken Inota központjába ereszkedünk.
  • A jelzés nélküli Széchenyi utcán a buszmegállóhoz sétálunk.

A túráról részletesen

Szent kapun át a természetbe

A buszmegálló mellett északi irányba induló Z jelzések mentén, aszfaltúton kezdjük a túrát, de rövidesen a vízmű kerítéssel övezett telephelye után jobbra, a hegyoldalba térünk. A bővizű karsztforrás egykor tavat táplált Csór határában - vizét a 20. század közepe óta Székesfehérvárra vezetik. Az innen csörgedező patak pedig a Sárrét mocsárvilágán átjutva egyesült a Séddel, és a Malom-csatornán át jutott a Sárvízbe. A vízfolyás malmok kerekeit forgatta a régi időkben, amelyek egy részét nem őrlésre használtak, hanem kallóként, amelyekben a környékbeli birkatartásból származó gyapjút dolgozták fel posztóvá.

Fehér dolomitsziklák között, ösvényen kezdünk a Kilátó-hegy teteje felé kapaszkodni. Odafent a peremen meglepő módon egy ívelt, piros torii kapu áll. Az istenek kapujának is hívott hagyományos japán jelkép rendszerint a Shinto szentély bejáratát jelöli, s ezáltal elválasztja az istenek és az emberek világát. Azonban nemcsak templomoknál, hanem más szent helyeken, pl. bizonyos hegyek tövében is megtalálható. Átlépünk a szimbolikus határvonalon hétköznapi életünket a Bakony lábánál hagyva, és innentől a természet lecsendesítő, átszellemítő világába nyerünk bebocsátást.

Sziklákkal pettyezett füves, nyílt területen, feketefenyő csoportok között sétálunk fel a 180 méteres Kilátó-hegyre, ami nomen est omen-ként csakugyan panorámát kínál a környező tájba. Alattunk Csór házait látjuk, ami mögött a Sárrét síkvidéke húzódik. Menetirányunkban pedig későbbi úti célunk, a Baglyas-hegy antennatoronnyal megjelölt fátlan kiemelkedésével ismerkedhetünk. Tovább kaptatva a füves hegyoldalban, lazán települt fenyőfacsoportok között megyünk el. Keresztezünk két távvezetéket, amelyek pásztáin kitekintve Várpalota épületeit és a már nem működő inotai hőerőmű hűtőtornyait pillantjuk meg.

Egy már felhagyott kicsiny dolomitbánya udvara mellett harckocsiakasztó betongúla mellé érkezünk, s hamarosan egy újabbat is látunk. A harcászati eszközök jelzik, hogy a Bakonyi Harckiképző Központ területére érkeztünk. Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás folyik, az illetéktelenek belépését még a jelzett turistautakon is megtiltják, a bevezető utakat őrzik, és figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Erről előre a Biztonsági előírások és az Aktuális információk fül alatt tájékozódhatunk.

A sziklagyepek és sztyepprétek világa

Széles kövesúton emelkedünk a Belátónak hívott csóri hegyoldalba, ahol a község legmagasabbra települt portáinak kerítései mellett bandukolunk el. Még feljebb jutva mintegy varázsütésre feltárul a táj, és széles panorámát kapunk a Keleti-Bakony karsztfennsíkos területére. A gerincekről mély szurdokok futnak a hegyláb felé. Az állandó vízfolyás nélküli száraz völgyeket e vidéken horognak hívják. Ezek alján és oldalain - ellentétben a jellemzően füves térszínnel - karsztbokor- és szurdokerdők díszlenek, amint az látjuk is álláspontunkról keleti irányba a Száraz-horog sziklás horhosának peremén.

A csupán kisebb fa- és cserjecsoportokkal pettyezett füves terület mind geomorfológiailag, mind az élővilágot tekintve különleges térség, amit erősít a szubmediterrán hatás. A jól aprózódó, és ezért a lejtőkön mozgásban lévő dolomiton csak igen sekély talaj képződhet, ezért errefelé szikla- és lejtőgyepek borítják a felszínt. A 20. században sok helyütt a tájidegen – de a köves talajhoz jól alkalmazkodó – feketefenyővel ültették be ezeket a kopárosokat, ezért láthatjuk a tűlevelűeket túránk során. A gyepeket a múltban legelőként is hasznosították, ahol pedig lösz vagy lejtőtörmelék borítja a hegyoldalakat, oda szőlőket ültettek. A térségre jellemző szubmediterrán mikroklíma szárazságtűrő, meleg- és fénykedvelő flórát éltet. Több helyütt láthatjuk például az árvalányhaj, illetve más fűfélék szélben hullámzó mezőit, és a cserszömörce cserjéit is. Utóbbit bozontos virágzata miatt parókafának is hívják; cserző- és gyógynövényként használják évszázadok óta. Levelei ősszel élénk kárminpirosan díszlenek, feltűnően megszínezve a hegyoldalakat. A csóri kallósok fel is használták a növényt munkájuk során.

Horogra akadva

A tetőn elvégződik a nyitott terület, és szép, ligetes, de helyenként összezáródó fenyvesben, szintösvényen gyalogolunk tovább a Száraz-horog felső szegélyéig. A csak időszakosan vizet vezető aszóvölgy alattunk mélyül. A továbbiakban ennek peremén vezet utunk, szuper kilátást adva a horhosra és környezetére. Jól kirajzolódik az előttünk álló út a kanyargó sziklás szurdok mentén, távolabb pedig túránk csúcspontja, a Baglyas-hegy 362 méter magas bérce jegecesedik. A karsztbokor- és szurdokerdőkkel borított térség fölött a füves gyepterületek terebélyesednek, míg alattunk, a hegy szoknyáján a Csórhoz tartozó gyümölcsöskertek és szőlők tájmozaikjai tarkítják a látványt.

Ösvényünkről itt-ott kitérhetünk a horog szélére és a kiágazó kis kőélekre, ahonnan tágabb panorámában részesülünk. A messzeségben Várpalota épületei és a tájképi elemnek, illetve tájékozódási pontnak számító inotai hűtőtornyok emelkednek a Sárrét vizenyős síkja előtt. A sziklás-köves peremeken körültekintően és elővigyázatosan mozogjunk!

Rövidesen elkanyarodunk a sziklavilágtól, és miután átvágtunk egy fenyvesen, kis tisztásra érünk ki. Szélét murvaút keresztezi, ahol fémtábla és sorompó hívja fel a figyelmet a katonai területre. Mi azonban nem arra megyünk, hanem a csapáson folytatva egy visszafordító kanyarral a Száraz-horog mélyére térünk. Következő szakaszunkon az eddig felülről alaposan megszemlélt horhos talpán, szurdokerdőben túrázunk és szemlélődünk. Az eddigi többnyire nyílt térszín hirtelen bezárul, a fák és a völgyoldalak fölénk tornyosulnak. A mini kanyonban már jelentősebb talajtakaró képződhet, ami pompás virágos kőrises-molyhos tölgyes vegetációt éltet. A völgy jellemzően száraz, csupán extrém nagy esőzésekkor szállít vizet. Vastag avarban, kisebb-nagyobb dolomitkövek mellett lépdelünk, helyenként kidőlt fákat, leszakadt ágakat kerülgetve. Egyszer csak jobbra irányít a jelzés, és emelkedőbe váltunk, hogy újra a horog peremére kapaszkodjunk. Méretes sziklák mellett jutunk fel a nyugati peremére, ahol újra fedetlen területen sétálunk. Jó rálátásunk van a korábbi álláspontjainkra a túloldalon, valamint némileg más perspektívából látjuk az egész környéket.

Bakonyi havasokon a Baglyasra

A peremen nyílt, füves mezőkön és fenyvesek mellett haladunk el, követve a szurdok ívét, aztán egy megnyugtató tölgyesben kereszteződéshez érkezünk. Itt elhagyjuk az eddig követett jelet, és balra, a P jelzés útján folytatjuk. A sziklák folyamatosan eltűnnek utunk mellől, jelezve, hogy kiértünk a völgyből. Összefüggő erdőben bandukolunk, itt-ott mezők szélén járva, ahol magaslesek alatt sétálunk el. Kényelmes ösvényünk érinti a Túró- és a Sár-horog tetejét is.

Rövidesen újra kinyílik a táj, és kiterjedt gyeptérszínre érünk ki, ahonnan a Baglyasig belátjuk a területet. A kárpáti havasokra, kaszálórétekre emlékeztető füves plájon csupán a gerincből levezető két völgy mentén húzódik erdősáv. Becélozzuk a hegyhátat, ösvényen vágunk át a sztyeppréten, miközben pazar kilátásunk van a környékre. Jobbról kerüljük egy régi térképészeti alappont beton csonkgúláját, és hamarosan széles murvaútra csatlakozunk, ahonnan a tetőn álló antennatorony látványa navigál a Baglyas 362 méteres tetejére, miközben Fejér megye területéről Veszprémbe lépünk.

Odafent teljes körpanoráma fogad: a Vértes egy része tűnik elő a Móri-árok mélyületén túl, a Mezőföld felé pedig Székesfehérvár lakótelepei láthatóak. Nyugati irányba a Fajdas és a Bér-hegy magasodik, mögöttük pedig az Eplény feletti Bakony kiemelkedéseket szemlélhetjük, míg északon a Tési-fennsík laposa zárja a látóhatárt. Alattunk a már nem működő inotai alumíniumkohó és az erőmű épületei, némileg távolabb pedig a péti vegyipari üzem füstölgő kéményei nyúlnak az ég felé, a Sárrét széli tórendszer látványával. Mögöttük valahol a messzeségben a Balaton vize hullámzik. Az antenna kerítése mellett kopjafát találunk, amit a szovjet csapatok 1991-es kivonulásának emlékére állítottak. Más militáns emléket is láthatunk a tetőn: fedezék és megfigyelőállás maradványait, amelyek eszünkbe jutatják, hogy katonai területen tartózkodunk.

A Várpalotai Lő-, és Gyakorlótér a kb. 250 km²-es Bakonyi Harckiképző Központ része. Jogelődjét 1905-ben alapították, és azóta is Közép-Európa legnagyobb kiképzőtereként működik. Nem képez összefüggő egységet, hanem több részletben terül el nagyjából Kincsesbánya magasságától Tapolca térségéig. A Várpalota környéki területei részben - természeti értékei okán - a Natura 2000 európai ökológiai hálózat részévé váltak, és azóta a katonai hasznosítás környezettudatos.

A Baglyas-hegy gyomra nagyméretű bunkert is rejt, amit a Varsói Szerződés korszakában építettek. Hivatalosan az inotai készenléti lakótelep óvóhelyeként vájták a dolomitba a folyosókat és termeket, azonban igazából szovjet híradóközpont üzemelt benne, majd a rendszerváltozás után a Magyar Honvédség használta még néhány évig a rejtett objektumot.

Ereszkedő Inotára

Utunkat a csúcsról a P jelzésen folytatjuk lefelé. Célunk az alattunk lévő völgyfő - azonban mielőtt oda beereszkednénk, érdemes a túloldali sziklás gerincél útjára kitérni, ahonnan a Tési-fennsík irányába kapunk szép panorámát, valamint belátunk a Hideg-völgy jó nagy falakkal övezett sziklaarénájába is. Megindulva a hegyről levezető horhosban beszűkül a táj, és a korábbi horogból már jól ismert virágos kőrisek és molyhos tölgyek között ereszkedünk, amit ősszel csodásan megfest a cserjeszinti cserszömörce. A szűkös völgyből több helyen is a felettünk tornyosuló Baglyas méretes sziklaormait látjuk, de a lábunk alatt az ösvény is kerülgeti a kiálló blokkokat. Nagy balkanyarral érkezünk a Hideg-völgyi-patak időszakosan működő árkához, ami mentén tovább talpalunk lefelé. Hamarosan átkelünk a medren, s a bal kéz felé kiágazó P▲ rövid kitérőjén a völgy feletti kilátópontra cammogunk. Az amfiteátrumszerűen kitáruló katlant három oldalról sziklás hegyek ölelik, a Mezőföld felé nyíló kijáratánál a hőerőmű hűtőtornyai csúfulnak. Odalent két karsztkutat állítottak az ember szolgálatába, elszállítva vizüket a településekre. Álláspontunkról kiválóan tanulmányozhatjuk a Baglyas nagyméretű törmelékkúpjait, amelyek a hegy felsőbb régióiból pusztultak le.

Miután visszatértünk a P jelzésre, 150 méter után ismét kitérhetünk egy jelzetlen ösvényen jobbra, ahonnan a Hideg-völgy beerdősült felsőbb szakaszára és a kimagasodó sziklaszirtekre kapunk príma panorámát. A hegy lábánál füvesútra váltunk, s egy darabig elektromos vezetékek pásztájában haladunk. Elérjük Inota szántóit, ahonnan feltűnnek Várpalota épületei is, míg az ellenkező irányba visszanézve búcsút vehetünk a kimagasodó Baglyas-hegytől. A már sokat csodált erőművi tornyok hármasának megpillantása után kövesútra lépünk, ezen gyalogolunk Inota széléig. A Várpalotához tartozó településrészen aszfalton dobban lábbelink talpa, s az utcákon lépdelve érkezünk a központba, ahonnan a jelzetlen Széchenyi utcán át tudunk a buszmegállóhoz sétálni.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Csór, Magyar utca nevű buszmegállóba Volánbusz járattal érkezhetünk Székesfehérvár vagy Várpalota irányából.
  • A túra végén Várpalota-Inotáról a Várpalota, Széchenyi utca nevű megállóból tudunk továbbutazni Székesfehérvár vagy Várpalota irányába.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, és egy másik buszmegállóban végződik.

Autóval

  • Csór, Magyar utca nevű buszmegálló környékén könnyen találunk parkolóhelyet.
  • A túra végéről Volánbusz járattal tudunk visszautazni Csórra.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.205413, 18.259227
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°12'19.5"N 18°15'33.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 292436 5231635
w3w (what3words) 
///konyhapult.vállalat.bölcsőde
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
14,6 km
Időtartam
4:15óra
Szintemelkedés
455 m
Szintcsökkenés
449 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!