Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Csevicék nyomában a Mátra északkeleti lábánál

Gyalogtúra · Mátra-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Ilona-völgyi gesztenyefasor
    / Az Ilona-völgyi gesztenyefasor
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elágazás az Ilona-völgyben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Klarissza-forrás kútháza Parádóhuta határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű völgytalpi erdőben lapul a Tótbereki-csevice
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Békebeli időket idéz a parádsasvári étterem
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Egy földtanilag különleges területen természetes ásványvízlelőhelyeket rejt a mátrai erdő. A forrásoknál és kutaknál magunk is megkóstolhatjuk és összehasonlíthatjuk az eltérő rétegekből fakadó ásványvíz-különlegességeket, helyi nevükön csevicéket. A hazánkban kuriózumnak számító, természetes szén-dioxidban dús, vasas vagy kénes vizeket természetes fakadásuknál egy hangulatos mátralábi túrán keressük fel, összekötve a legismertebb csevicekutakat. A túrával fokozott gyógyító erejük lesz a vizeknek, hiszen a sűrű mátrai erdőkben, völgy menti réteken nem csak a testünk, de érzékeink és lelkünk is feltöltődik.
nyitva
könnyű
17,5 km
5:00 óra
483 m
603 m

Földtani értelemben hazánk egyik legértékesebb területe a Mátra északi lába. A legnagyobb rézérctelepét találták itt meg a 19. században, ami nem mellesleg számottevő aranyat és ezüstöt is tartalmaz. Recsk és Mátraderecske között a Lahóca-hegy csak részben kitermelt ércei mellett hazánk egyedüli mofettája, azaz természetes szén-dioxid feláramlása is itt található Mátraderecskén. Az érctömzs és a gyógyító hatású gázfeltörés közelében Mátraderecskén, Recsken és a Parádhoz tartozó településrészek közelében gyógyvizek, szén-dioxid tartalmú ásványvizek fakadnak az erdőben és a települések határán.

A helyiek által csak csevicének hívott, természetes szén-dioxid tartalommal rendelkező ásványvizek szinte valamennyi feltörése az oligocén üledékekben áramlik fel. Eredete viszont a hegység vulkáni tömbjének gyökere, ahol a mélybe szivárgó vizek nagy mennyiségű ásványi anyagot oldanak be, köszönhetően a gazdag vulkanikus és tengeri üledékes kőzeteknek. A Mátra vulkánjai már évmilliókkal ezelőtt kihunytak, de a működésük végén átalakult kőzetekből azóta is gazdag ásványianyag-tartalmú vizek származnak.

A parádsasvári csevicére palackozót is építettek, melyet már régóta parádi vízként árulnak. Sajnos ennek eredménye, hogy ez a csevicekút - illetve forrás - már nem látogatható, de vizét megvásárolhatjuk a helyi közértekben, hogy teljes legyen a sor. A másik államilag is hasznosított gyógyvíz a parádürdői timsós gyógyvíz, melyet már szintén csak az erre berendezkedett kórházban találhatunk meg. Az egykori timsóbánya előtt, a kórház mögött még felleljük a medencéket, de üresen. Viszont a többi csevicét egytől egyig felkereshetjük, hogy megízlelhessük vizét. A túra által érintett csevicék mellett található még szén-dioxidos ásványvízforrás Recsken a Csevice-patak partján, a vasútállomás mögött, és a Tar feletti erdőkben, a nyugati Mátrában a Csevice-völgyben.

Ha kíváncsiak vagyunk, mit rejt a mátrai erdők mélye, megkóstolnánk a kihunyt vulkánok lábától feláramló vizeket, akkor érdemes összekötve a különleges földtani területeket bejárni a túrát, akár egyben, akár szakaszokra osztva. Ebben segítségünkre lesz a Parádfürdő körüli geológiai tanösvény is. Egészségünkre!

A szerző tippje

  • Vigyünk magunkkal több kisebb palackot, és gyűjtsük össze a meglátogatott kutakból az ásványvizeket, majd hasonlítsuk össze őket a túra végén ízre, szagra, színre, szénsavasságra.
  • A túra remekül osztható kisebb szakaszokra, de akár ki is bővíthető. Lehetőség van csak a Parád környéki csevicéket megtekinteni és megkóstolni - ehhez még ki is bővíthetjük az útvonalat Parádsasvárig, ahol a palackozott parádi gyógyvizet termelik. Sajnos az egykori ivócsarnok már nem üzemel, az épület bezárt, ahogy a kutat is lezárták a védett kastélyparkban, ahogy azt a közegészségügy megkívánja.
  • Ha érdeklődünk a különös gyógyvizek iránt, egy kis kitérővel megtekinthetjük a Parádfürdői Kórház feletti timsóbányát bizarr, üres medencéivel. A túrát Mátraderecskéről folytathatjuk a Kanázsvártól lejövet tovább a használaton kívüli sínek mentén Recskre, ahol a Csevice-patak partján az egykori vasútállomás mellett található még egy köztéri csevicekút, mint ahogy a falu több magánkútja is ásványvizet rejt.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-08-06
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
445 m
Legalacsonyabb pont
188 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Tótbereki-csevicéket a patakmedren átkelve tudjuk megközelíteni. Figyelmesen közlekedjünk a köves mederben, mert a sziklák, görgetegek csúszósak.
  • A mátraderecskei Kanázsvárra vezető út rendkívül meredek, csak gyakorlott erdőjáróknak ajánlott. Ha megkíséreljük bevenni a várat, jó szolgálatot tehet egy túrabot, de mindenképpen viseljünk bakancsot vagy bordázott talpú túracipőt.

Kezdés

Parádóhuta, harangláb buszmegálló (319 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.904406, 20.019761
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°54'15.9"N 20°01'11.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 426743 5306140
w3w (what3words) 
///sürgető.tűzőgép.halász

Végpont

Mátraderecske, piactér buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  •  A Tót-berki-csevicéhez a S● jelzésen jutunk a parádóhutai haranglábtól, és azon is jövünk vissza.
  • A S jelzésen megyünk tovább a Klarissza-csevice érintésével a méhészkerti erdészházig.
  • A S+ jelzésen megyünk tovább a Szőke-víz-patakot és a Pál-Bükk-patakot keresztezve a Pál-Bükk nyergébe.
  • A nyeregtől ismét a S jelzésen haladunk a Szent István-csevicekút érintésével Parádfürdőig.
  • Parádfürdő legelején, az elágazásnál letérünk a S+ jelzésen jobbra, ez visz Mátraderecskére.
  • Mátraderecskén a Büdös-kúthoz, illetve kedvünk és erőnk szerint a Kanázsvárhoz a SL jelzésen teszünk egy rövid kitérőt.

A túráról részletesen:

Parádóhuta körül

A túra Parádóhuta központjából, a haranglábtól indul. Először délnyugati irányban a S● jelzésen a Széchenyi és Wesselényi utcákon a falu határában lévő Tót-berki-cseviceforráshoz teszünk kitérőt. A falu csendes utcáin hatolunk be a szűk völgybe, ahol egy portát balról kikerülve, ősi bükkök között oldalazunk a patak felett, majd pár száz méter után a jelzés átvált a medren, és egy apró oldalvölgy szikláihoz vezet. A lemezes agyagpalát a bevágás alján vöröses réteg vonta be, ahol a magas ásványtartalmú víz az apró repedéseken a felszínre tör. A helyiek már régóta használják a cseviceforrás vizét, amit a tisztább hozzáférés végett egy fedeles kútcsővel védtek meg. A fedelet leemelve a kutak mellé készített merőpohárral mi is megkóstolhatjuk a szén-dioxidos, enyhén kénes ásványvizet. A kis oldalvölgy patakmederbe torkollásánál is felfedezhető pár rozsdás folt a meder kövei között; ezek is ásványvíz-feláralmások, viszont itt már a patak vizével keveredve.

A S● jelzésen visszamegyünk a falu központjába, majd a S jelzésen hagyjuk el a falut a Clarissa utcán délkeletnek. A házak és az erdő találkozásánál egy szépen kiépített, fedett forrásfoglalást találunk. A hozzá vezető lépcsősor alján, kellemes hűvösben ízlelhetjük meg a Klarissza-csevice szintén szén-dioxidos vizét. Ennek a forrásnak alacsony a szulfáttartalma, kénhidrogénes ízt sem érzünk, viszont a magas vastartalomnak köszönhetően rozsdás kútvízhez hasonlít. A kiépített forrás körül kis tisztás szélén, padoknál üldögélhetünk kicsit, élvezve a Mátra erdeinek leheletét. Innentől ugyanis elhagyjuk a falut, és a hegység belső részei felé vesszük az irányt.

Az Ilona-völgyben

A S jelzésen haladunk tovább, ami megkerüli a Méhészkerti erdészházat. Az épület túloldalán a S+ jelzésen megyünk tovább a kelet felé egy dózerúton, ami a Méhészkerti elágazásnál a Pál-Bükk-patak völgyébe tér. Egy irtás mellett haladunk a sűrűn benőtt patakvölgyben, ahol a bedőlt fák és a leszakadó partoldal miatt néhol nem egyértelmű az út nyomvonala. Kövessük a völgyet felfelé, amiből egy bevágás fiatalos erdejében kiágazik a jelzés, és felvezet a Pál-Bükk nyergébe. A túloldalon lebukó S jelzés is egy patakmeder szélén halad, itt már sokkal öregebb és sűrűbb erdőben. A Macska-lyuknak nevezett völgy a középső szakaszon igen meredek, de ez a legkézenfekvőbb átjáró Parádóhuta és az Ilona-völgy között. Ha tartunk a meredek hegyi ösvényektől, ez a szakasz kikerülhető a Méhész-kerti elágazástól a P+ jelzésen Sándorrét felé aszfaltos dózerúton, ahol kényelmesen, minimális szintezéssel jutunk át az llona-völgybe, a Szent-István csevicéhez - azonban számoljunk vele, hogy ez az útvonal dupla olyan hosszú.

Az eredeti útvonalon, a Macska-lyuk után egy hangulatos tisztás szélén érkezünk az Ilona-völgyben végighaladó aszfaltúthoz. A rét túloldalán félkörívesen települő erdő visszhangszerűen visszaveri a hangot, amire a tanösvény táblája hívja fel a figyelmünket. Az út mentén végig évszázados gesztenyefasor árnyékában haladhatunk a Károlyiaknak köszönhetően. A környék ugyanis a 19-20. század elején a Károlyiak birtokában volt, akik rengeteg épülettel, sétánnyal és gesztenyefasorral gazdagították a Parád körüli erdők hangulatát. A tisztás alsó végénél, a patak túloldalán egy kis hídon át jutunk a Szent István-csevicekúthoz. A fakalodás, tekerős kútból vizet kell húznunk a majd 10 méteres mélységből, ha kíváncsiak vagyunk az itteni csevicére. A vödörrel fel lehet tölteni a kút szélén található kis bádogtartályt, amiből forrásszerűen csorog ki a víz. A szén-dioxidos, kén-hidrogén szagú víz gyomorbántalmakra, "macskajaj" ellen használták a helybeliek. A kút mellett igényesen kialakított pihenő kínál remek piknikezési lehetőséget. Kijelölt tűzrakó helyek, padok, asztalok mellett még esőbeálló is található. Érdemes itt egyet pihenni, az öreg fákkal szegélyezett árnyas tisztáson elmélyülni a Mátra hangulatában.

Innentől ugyanis az út már kifelé vezet a hegységből, bár hangulatos rétek és gesztenyefasorok kísérik utunkat. Az Ilona-völgyben futó geológiai tanösvény állomásait tekinthetjük meg kisebb kitérővel, mint a Sándorrét előtti timsóbányát, illetve a völgy bejáratánál lévő bányatárókat. Parádfürdőhöz közeledve egy hatalmas tölgyfa tövében feldíszített szenthely mellett haladunk el. A Mária-képoszlop errefelé nagy hagyománynak örvend; a hegységben több helyen találunk a települések szélén hasonló, áhítatra hívó emlékhelyeket, mely mutatja a helybeliek vallásosságát.

Parádfürdő klasszikus üdülőfalujánál

Az Ilona-völgy végénél egy székelykapu alatt haladunk át, mely szimbolikus jelentéssel bír. Itt már beérünk az üdülőfaluba, amit a Károlyiak alatt a 19. században építettek ki. A fürdőélet fellendítésére gyönyörű klasszicista épületeket emeltek a felfedezett gyógyvizek kihasználására. A fürdővendégek gyógyulását a természetben eltöltött idővel, az erdő gyógyító erejével, a mozgás örömével próbálták teljessé tenni. Ezen célból rengeteg sétautat építettek ki Parádfürdő körül, amiket mára már nagyrészt visszafoglalt az erdő, vagy leaszfaltoztak.

Egy ilyen aszfaltos úton érintjük az üdülőfalut. A fürdőkórház parkja mellett az elágazásnál jobbra térünk a Peres utcán a S+ jelzést követve. A Parádi-Tarna-patak felett húzódó hegygerincet kerüljük meg itt a lehető legkevesebb szintemelkedéssel. A hegy központi részén találták meg azt a timsóvagyont, ami az itteni bányászat alapját adta, és a természetes timsós vizet szolgáltatta, amire a fürdőkultúra is épült. A gerincen átbukva és a tölgyes erdőben leereszkedve magunk mögött hagyjuk az üdülőfalut, és a Baláta-patak völgyét követve kerüljük az előbbi hegynél is értékesebb ásványi vagyont rejtő, a 20. században felfedezett rézércet és nemesfémeket is tartalmazó Lahóca-hegyet.

A Lahóca-hegy árnyékában

A Recsk és Parád között elterülő, erősen lekopott harmadidőszaki andezittömb volt az alapja a magyarországi réztermelések, ami jelentős bányajáratok mélyítésével szinte az egész hegyet behálózta. A közel egy kilométeres mélységbe is lehatoló tárókkal termelték ki azt a rézvagyont, ami egy időben a világ ismert legnagyobbikának számított. A jelentős ércesedés nem csak rezet, de mellékesen aranyat is tartalmaz. A bányákat gazdaságtalan kitermelésre és a tengeren túli ércbányászat fellendülése végett bezárták. Mára már csak a vegetációval erősen benőtt egykori táróbejáratokat és kiszolgáló létesítmények kísérteties vázát láthatjuk.

A turistaút a Baláta-patak folyása mentén felfelé követi a mára alig használt aszfaltutat. Az út métereiből következtethetünk az egykori tehergépjármű-forgalomra. A mocsaras patakvölgyet elhagyva egy rétnél lekanyarodunk az aszfaltról, és a rétet átszelő dózerúton keletnek fordulunk Mátraderecske irányába. A magaslati tisztásról jól visszalátunk a Mátrára, illetve szemközt feltűnik a falu határában meredező Kanázsvár utolsó toronymaradványa.

A ritkás erdőszélen beérünk Mátraderecske Tóvölgy falurészébe, ahol hangulatos hétvégi házak között érkezünk le a Balla-patak völgyébe a téglagyár és az egykori Kincses Termálfürdő között. A fürdő termálvizét szolgáló kút vize sajnos eliszapolódott, és már évek óta zárva van a termálstrand.

A patak túloldalán a Kanázsvári utcán kis kitérőt teszünk a SL jelzésen, ami a faluszéli Büdös-kúthoz és a szomszédos Kanázsvárhoz vezet. Érdemes ezt a párszáz métert megtenni az egyébként lehangolóan lepusztult falurészen, ugyanis a házak után egy betonmedencében fakad a Büdös-kút valóban orrfacsaró vize. Magas szulfáttartalmával erős kénes záptojásszagot áraszt. Furcsa szaga mellett gyomorbántalmakra javallott az itteni gyógyvíznek is beillő csevice.

Ha maradt még erőnk és kedvünk, a közeli Kanázsvárig vezet a SL jelzés, ami a faluszéli dombot megkerülve a szomszédos völgyben a kiszáradt öreg nyárfánál kanyarodik rá a meredek hegyoldalra. Meglepően nehéz feljutni a várhoz, nem véletlenül épült pont ide az erődítés. Az erősséget feltehetően az Árpád korban építtette a környéket uraló Aba nemzetség egyik családja. A történelemben nagy szerepe nem volt, feltehetően Sirok előretolt őrbástyájaként funkcionált. A magaslatról kiválóan rálátni az alatta húzódó patakvölgyre és a Mátra északkeleti oldalára. A várból egyedül megmaradt, szürreálisan karcsú és magas toronytöredék felkiáltójelként emelkedik a környék fölé.

A kalandok után visszatérünk a már megtett úton a faluba, és a S+ jelzéshez visszacsatlakozva a falu központjába, a templom melletti piactérre jutunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A többségében Egerből induló távolsági buszról a Parádóhuta, harangláb megállóhelyig utazunk.
  • A túra végpontján a Mátraderecske, piactér megállóban szállhatunk buszra.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja a buszmegállónál van.

Parkolás

  • Parkolni Recsk vagy Parád központjában érdemes, mert az átmenő túrához mindenképpen buszozni kell. A helyijáratok a térség két fő településén át közlekednek.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.904406, 20.019761
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°54'15.9"N 20°01'11.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 426743 5306140
w3w (what3words) 
///sürgető.tűzőgép.halász
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem, innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
17,5 km
Időtartam
5:00óra
Szintemelkedés
483 m
Szintcsökkenés
603 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp