Bányáról a Feneketlen-kúthoz

Itiner

• A Panoráma panziótol a S jelzésén indulunk körtúránkra.
• Az Óteleki-erdőn át érkezünk a Nozsi-hegy gerincére, ahol rátérünk jobbra a Z jelzésre.
• A Feneketlen-kút után az erdőből kibukkanva elhagyjuk a balra induló Z jelzését és jobbra, északnyugati irányban, már jelöletlen erdészeti úton haladunk.
• A Gólya-völgyi-tavaknál ismét rátérünk a már ismert, és bejárt S jelzésre, melyen visszasétálunk Bányára, a Panoráma Panzióhoz.

A túra részletes leírása

A falu központjából vagy a festői tavak fölötti domboldalon álló Panoráma panzió parkolójától indulhatunk körtúránkra. Az utóbbi ideálisabb, mert eleve a S jelzés mentén fekszik, így azt követve elindulunk a völgy felé, ahol a Gólya-völgyi-tavakat kerüljük meg egy nagy hurokkal. A Bárdi-patakon felduzzasztott halastavak festővászonra kívánkozó panorámáját magunk mögött hagyva az erdészeti műúton jobbra fordulunk. Egy kicsivel több, mint egy kilométert az aszfalton gyalogolunk, majd a Görgényi vadászházat jelölő tábla utáni, első balra kanyarodó földúton elhagyjuk az aszfaltot.

Itt egy 50 méteres szakaszon a jelek „bevisznek minket a sűrűbe”, majd egy szélesebb földúthoz érve jobbra indulunk tovább. A csodaszép Óteleki-erdőben közel 100 méteres szintkülönbséget legyűrve kapaszkodunk felfelé egy kilométeren át. A tetőre érve - Túlsó-bükk - balra indulunk, majd néhány száz méter után jobbra, egy mély völgybe vezet minket a jelzés, ahol egy erdőirtás mellett haladunk. Az irtást jobbra elhagyva egy vadregényes erdőrészhez érkezünk, ahol az alig járt ösvény átvezet minket a völgyben csordogáló patak fahídján, majd egy szélesebb csapáshoz érve balra indulunk tovább.

A hangulatos völgyből egy meredek kaptatón jutunk a tetőre, ahol a kerítés jobb oldalán folytatjuk utunkat. Itt nemigen találunk jelzést, arra csak a kerítés mellett elhaladva, később bukkanunk rá. Széles földúton, erdőszéleken és szántóföldek mellett érünk a hátra, ahonnan szép panoráma tárulkozik elénk. A távolban – délnyugati irányban - a vótapusztai rádiótorony körvonalai rajzolódnak ki. Először balra, majd hamarosan jobbra kalauzol minket a turistaút. Nagyon szép erdőn át érkezünk a Nozsi-hegyre, ahol a S jelzés véget ér, majd felváltja azt a K és Z jelzés. A jobbra, déli irányba vezető kocsiúton követjük jeleinket. Szántóföldek, ligetek, kisebb erdősávok mentén vezet utunk a Zselic lankái között. Figyeljük a jeleket és a térképet, mert rövidesen jobbra, egy kisebb földútra térünk rá, melyen 500 méter után a Dennai-erdő széléhez érkezünk. Itt balra betérünk a sűrűbe, ahol túránk legszebb, leghangulatosabb két kilométernyi szakasza vár ránk.

A kanyargós erdei úton lefelé ereszkedve rövidesen a vidék egyik ékszeréhez, a Mátyás-kúthoz érkezünk. A legendájáról híres kútnál szépen kiépített pihenőhelyet találunk. Valaha állítólag Mátyás király is megpihent e helyen, mi se tegyünk másként, nyolc kilométeres gyaloglás után megérdemlünk egy kiadósabb szusszanást.

Mátyás király első felesége - Podjebrád Katalin - halála után, 1474 szeptemberében eljegyezte Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király lányát. A házasságot diplomaták tárgyalták meg, s Mátyás nem csak eljegyzésekor, hanem még házasságkötésekor sem látta a menyasszonyt. Az akkori kor elfogadott szokása szerint a király nevében egy követe vezette Beatrixot oltár elé Nápolyban. A monda szerint a Beatrixért induló bandérium megállt ezen a helyen a Zselicben, s később maga Mátyás király is szívesen vadászott a környéken. Ennek emlékeként nevezik a kutat Mátyás-kútnak.

A vadregényes Dennai-erdőben és a csordogáló patak mellett barangolva számos gombafajt, védett növényt is felfedezhetünk, április-májusban pedig a környék erdeit szőnyegként borítja a medvehagyma. Továbbindulva néhány száz méter után egy kis kitérőt tehetünk a Z● jelzésen, ahol a Zselic egyik feledésbe merült, de igen izgalmas és legendákkal teleszőtt helyéhez, a Feneketlen-kúthoz érkezünk.

A legenda szerint a Dennai-erdő, ahol a Feneketlen-tó is található, hajdanán Esterházy-birtok volt, amit mezőgazdasági területként hasznosítottak. A tó állatok itatására szolgált. Abban az időben a mezőgazdasági munkákat kézi erővel végezték, a termény szállítása pedig ökrös szekérrel történt. A monda szerint a tóba süllyedt egy egész szekér ökreivel együtt, ezért kapta a Feneketlen-tó nevet. A tavat az 1950-es évek végén tisztították és építették ki, ekkor találtak benne szürke marha szarvat, ami alátámasztani látszik a régi elbeszélést.

Visszatérve jelünkhöz kisétálunk az erdészeti műúthoz, ahol elhagyjuk a Z jelzést, és jobbra fordulunk az erdészeti úton. A jelöletlen út menti erdők, rétek, mezők szépségében gyönyörködve közel két kilométer után találkozunk a már ismert, és megjárt S jelzéssel, melyen felsétálunk a Panoráma panzióhoz, vagy az üdülőfalu központjába térünk vissza.