Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Az Upponyi-rög kalandos útjain - avagy látogatás a Bükk hegység öregapjánál

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Upponyi-hegyhát · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Lázbérci-víztározó kék szalagja simul az Upponyi-hegység erdeinek lábához
    / A Lázbérci-víztározó kék szalagja simul az Upponyi-hegység erdeinek lábához
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bánhorváti határában kaszálók ligetei között haladunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lázbérci-víztározó kedvelt horgász- és piknikező hely
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Upponyi-szoros bevágásában ősi (300 millió éves) kőzeteket láthatunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bánhorváti széle a védett terület határa
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bán-patak völgyét a Lázbérci-víztározó tölti ki Dédestapolcsány határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tóparti ligetek mentén haladunk a Bükk hegység látványával a háttérben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fűzfaligetek a Bán-patak völgyében, Bántapolcsány határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy letűnő világ emlékével, régi présházak között hagyjuk el Bánhorvátit
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a Kalica-nyereg alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyöngyvirágos tölgyesben halad a Dedevárhoz vezető ösvény
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászház a Köbölic-nyeregben a Damasa-szakadék felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Upponyi-szoros mészkő szurdoka a Kalica-tetőről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakparti fűzesek, szántók, kaszálók mellett halad az út Bánhorváti határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bánhorváti református templom kecses épületétől indulunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Három-kőről Uppony és a Bükk-hegység irányába nyílik pazar kilátás
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Három-kő-bérc Kalica-tető
A Bükk-vidék egy félreeső, rejtett zugában járunk, távol a fő közlekedési útvonalaktól, az északibb, nagy folyóvölgyektől, az ipari és gazdasági központoktól. A hegység vonulata mögött, Kazincbarcika és Ózd elhíresült egykori iparvidékének árnyékában, gazdag földtörténeti múlttal, látványos földrajzi elemekkel, változatos flórával és faunával képviseli hazánk egyik kimagasló természetvédelmi értékét az Upponyi-hegység.
nyitva
könnyű
Hossz 17,1 km
5:05 óra
624 m
582 m

Már az ivóvízellátás biztosítására létrehozott Lázbérci-víztározó kapcsán vízbázisvédelmi védőterület-lehatárolás történt, ami a későbbi tájvédelmi körzet alapjául szolgált. A hatvanas évek végén megépült völgyzáró gáttal a Bán- és a Csernely-patak összefolyását árasztották el, ahol csúcsüzemben 6 millió köbméter vizet tartanak visszaduzzasztva. A tározó északkeleti végén a kerítéssel körbevett vízműtelep a közeli iparvidék és a tágabb környék falvainak vízellátásáért felelős. A tározóba érkező patakok értelemszerű tisztántartása így közegészségügyi érdek lett, melyből a természet is profitál.

A Csernely-patak tisztaságát mutatja a vizében élő folyamirák-populáció, illetve a fokozottan védett kárpáti márna erőteljes állománya. A tó halait vízi madarak, ragadozók fogyasztják, mint a vidra és a halászsas, de az erdőben fészkelő védett fekete gólya is előszeretettel jár a tóra halászni. A szoros falán stabilan költ a vándorsólyom. Meglepő közelségben a szomszéd üreget legnagyobb bagolyfélénk, az uhu lakja. A környék erdeiben fészkel még a hazánkban kuriózum uráli bagoly és a darázsölyv. A szoros barlangjai letűnt korok emlékét őrzik, nemzetközileg jegyzett őskori leletanyag került elő innen. A Lázbérci-víztározó földtani feltárásában kilométereken keresztül látható a teljes paleozoikumi rétegsor.

Az Upponyi-hegységben két látványos szurdok is kialakult; mindkettőt érintjük túránk során. Az első egy fiatal vulkanikus tömb leszakadása, a hazánk legnagyobb álbarlangját is rejtő Damasa-szakadék. A földtani értelemben újszülött képződményt a 19. század földrengései hozták létre. A vulkáni kőzettömeg alatti puha üledék a közeli patak alámosásának köszönhetően a földmozgások során megrogyott, lesuvadt, így a rajta nyugvó vulkáni rétegek is alázökkentek.

A másik, még látványosabb földtani képződmény az Upponyi-szurdok, mely hazánk egyik legidősebb kőzetében keletkezett és meredek, sziklás oldalakkal, egyedi természeti környezettel gazdagítja a térség növénytársulásait és állatvilágát. A szurdok feletti sziklás gerincek tekintélyt parancsolóan őrködnek a vidék felett, gyönyörű kilátással ajándékozva meg az arra járókat.

A szerző tippje

  • A túrát két részre is oszthatjuk, és megszállhatunk Upponyban, a meghitt kis észak-bükki faluban, ahol az Országos Kéktúra útvonala is keresztülhalad. Közvetlenül az Upponyi-szoros túloldalán, a falu legelején találjuk az upponyi erdészházat, ahol szívesen látják a bakancsos turistákat. Ehhez csak tovább kell menni az aszfaltúton, amikor leérkezünk az Upponyi-szoroshoz, vagy még a Kalica-tető előtti nyeregből is lesétálhatunk az Országos Kéktúra K jelzésén a 1,5 kilométerre lévő faluba, hogy másnap ugyanitt visszatérve folytassuk a Kalica-tetőnél.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-29
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
458 m
Legalacsonyabb pont
167 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Damasa-szakadék környéke veszélyesen omlós, mállékony, óvatosan közlekedjünk a peremek körül! A Szakadék tetejére kivezető ösvény meredek és köves, esős időben csúszós. Túrabot használata ajánlott ezen a szakaszon.

Kezdés

Bánhorváti, autóbusz-váróterem buszmegálló (166 m)
Koordináták:
DD
48.231663, 20.504223
DMS
48°13'54.0"N 20°30'15.2"E
UTM
34U 463183 5342168
w3w 
///bögrék.zömök.hangya

Végpont

Dédestapolcsány, Tó utcai forduló buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Bánhorváti központjától a K+ jelzésen jutunk a Damasa-szakadékon keresztül az Upponyi-hegység központi részére.
  • Jelzés nélküli szakaszon váltunk a K jelzésre. 
  • Két rövidke kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Három-kő kilátópontjaihoz.
  • A Kalica-tető alatti kereszthez a K jelzésről a K▲ jelzésre térünk.
  • A Kalica-tetőről a visszaereszkedünk a nyeregbe, és a K▲ jelzésen megyünk tovább az Upponyi-szorosba.
  • Rövid kitérővel jutunk a Dedevárhoz a KL jelzésen.
  • Az Upponyi-szorosból ismét a K jelzésen haladunk tovább a Lázbérci-víztározó mellett Dédestapolcsányba.

A túráról részletesen:

Bánhorváti környékén

Túránk Bánhorváti központjából indul a K+ jelzésen észak felé a katolikus és református templomok érintésével. Mindkét épület műemlék; a fagalériával körbevett tornyú, letisztult formájú református templom alapja Árpád-kori, amire a 14. században gótikus hajót építettek. Gyönyörűen festett deszkamennyezete, karzata és padjai teszik a környéken egyedülállóvá.

A falut északnyugati irányban hagyjuk el a Som-patak széles, szántókkal hasznosított völgyében. Alig egy kilométer után a parton tábla hívja fel figyelmünket a Miklós-kútra, ahol a forrás hűsítő vize csörgedezik a patakba. A szántók feletti domboldalakat gyümölcsöskertek és hétvégi házak pettyezik. A szelíden hullámzó dombok a 19. század végéig virágzó szőlőkultúrának adtak otthont. Sajnos az északi határvidéken a 19. század végén sok helyen bekövetkezett filoxérajárvány itt is a szőlőskertek megszűnését eredményezte.

A Damasa-szakadéknál

A falu körüli szántókat pár kilométer után kaszálók és cserjés ligetek váltják. A patakvölgy is egyre szűkebbé válik, és a lankás dombok közt kanyargó út is meredekebb oldalak közé ékelődik. Ugyanis a környéket alkotó fiatal tengeri és folyóvízi üledékek felett itt már vulkanikus kőzetek települnek. Az Északi-középhegységre jellemző vulkáni kőzeteknek itt, a Bükk vidéken is megtaláljuk a képviselőit. Több tíz méter vastag vulkáni tajtékkő borítja az Upponyi-hegység belső területeit, ami foltokban megvédte a felszínt a komolyabb lepusztulástól, míg a puha, gyorsan erodálódó üledékek a vulkanitok körül lekoptak. Az északra felettünk húzódó gerinc, a Damasa-hegy is egy ilyen vulkáni felszínt őrzött meg. Az Egres-völgy felső végénél testközelből is megtapasztaljuk a két különböző kőzet találkozásának különlegességét.

A sűrűsödő erdőben, egy nagyobb tisztás után drámaian megváltozik a táj. A völgytalp szelíd formáiból hatalmas andezittömbök bukkannak elő, melyek között a turistaösvény tekeregve keresi a tovább vezető utat. A mohás tömbök, összeboruló tornyok mögött egy több tíz méteres leszakadás tövénél találjuk hazánk egyik legnagyobb és legfiatalabb kőzethasadékát, a Damasa-szakadékot. A puha, kimosódó üledéken ülő vulkanikus kőzettest alátámasztását elveszítve eredeti helyzetéből alázuhant, maga alá temetve az alatta álló erdőt. A 19. században bekövetkezett drámai esemény egy különleges álbarlangot hozott létre a leszakadó és kettéhasadó kőzettömb közepén; az alig pár méter széles nyílás közel 100 méter hosszan ereszkedik alá a kőzettest mélyére. Omladékos, csúszós felszíne és a hasadék felett megakadt hatalmas törmelékhalom miatt azonban életveszélyes bemászni a hasadékba.

 A turistaút a szakadék pereménél élesen kikerüli a leszakadást, és annak lankásabb folytatásánál kapaszkodik fel a sziklafal tetejére. Vigyázzunk a frissen keletkezett peremnél, itt bármikor lezuhanhat egy kilazult tömb. A völgy alját jellemző sötét gyertyános-tölgyes, bükkös erdő itt a domb tetején már világos cseresbe vált.

A Damasa-szakadékot elhagyva egy erdőgazdasági úthoz csatlakozunk, amin kényelmesen oldalazunk fel a lapos gerincre. A tetőre egy vadászlak mellett érkezünk, ahol aszfaltos út keresztezi a jelzést. Ezen az úton bal kézre folytatjuk túránkat délkeleti irányban, ami pár száz méter után csatlakozik a K jelzéshez a Köbölic-tető keleti szélén.

Az Upponyi-hegység kilátói

Az aszfaltos úton, de már a K jelzésen haladunk tovább. Pár száz méter után egy ösvényen betérünk az erdőbe, és lankásan feljutunk a Három-kő-bércre. A világos, tölgyes erdő dél felé foltokban kinyílik, ahova két helyen a K▲ jelzés is leágazik. A turistaúttal megközelíthető kilátópont ugyanis a Három-kő valóban három sziklakiszögellése, ami kiálló andezittaréjt alkot a meredeken letörő hegyoldalban.

A kilátás innen a legmegkapóbb és legteljesebb az Upponyi-hegységre és a Bükk északi vidékére. Alattunk a hegységnek nevet adó falu házai, melytől keletre a hegység legjellegzetesebb magaslatai, a 450 métert alig meghaladó Köves-Mál-tető, a Kalica-tető és a Vízköz-tető domborodik, míg a falvakkal pettyezett medencétől nyugatra a Heves-Borsodi-dombság és a nógrádi vulkánok zegzugos vidéke vész el a távolban. A kilátást egybefüggő tömegével uralja a háttérben magasodó Bükk vonulata, melynek jellegzetes csúcsait, a foghíjas bükkerdőben tetőző Örvény-követ, az adótoronnyal és kilátóval csúcsosodó Bálványt és a nyugati végen a bányászattal megbontott Bél-követ ismerhetjük fel.

A K jelzésen továbbindulva leereszkedünk a Három-kő-bércről, és a Köves-mál oldalának irtással megbontott bükkösében beérkezünk a Kalica-tető-nyeregébe. A K jelzés itt lekanyarodik Upponyba, de a K▲ jelzésen megyünk tovább, ami kis kitérővel ismét egy remek kilátóponthoz, a Kalica-tető keresztjéhez vezet.

A fáradságot mindenképp megéri a kapaszkodás, mivel a hegytető cserjés erdejéből a túloldalon kiérve döbbenetes látvány tárul elénk. Az Upponyi-rögbe mélyen bevág a Csernely-patak, ami kétszáz méterrel alattunk kanyarog a sziklás szurdok alján. Vizét a szoros túloldalán felduzzasztották, a Bükk vidék legnagyobb mesterséges tavát létrehozva, ami kék szalagként simul a zöldellő hegyek lábához. A Bükk innen is feltűnik, bár csak a legmagasabb csúcsokkal a Kis-fennsík északi peremén. Ha lejjebb sétálunk az alattunk lévő kereszthez, akkor a nyugati oldalra is átlátunk, a közvetlenül alattunk megbúvó Uppony házaira. 

A Kalica-tető különlegessége panorámája mellett, hogy itt belelátunk a Bükk legősibb múltjába. Az ősi alapkőzetek ugyanis itt kiemelve és a patakvölgy által feltárva láthatók hosszan a szoros mentén. A variszkuszi hegységlánc közel félmilliárd éves kristályos mészkövén állunk, ami a Kalica-tetőt és a szemközti Eszkála-tetőt alkotja, míg keletre fiatalodó üledékek, homokkövek és palák építik fel a hegyeket.

A Kalica-tető-nyergébe visszatérve keleti irányban kell továbbhaladnunk a K▲ jelzésen, ami bevisz minket a geológiai értékeket és növényritkaságokat rejtő Upponyi-szorosba. Útközben egy kis leágazással a KL jelzéssel megtekinthetjük a Dedevár csekélyke megmaradt falát, ám sajnos itt kilátásunk nincs, pedig közvetlenül alattunk kanyarodik a víztározó.

Az Upponyi-szoros és a Lázbérci-víztározó

A szoros aljára leérve csatlakozunk a Dédes és Uppony közötti országúthoz, amin megérkezik az Upponyba kitért K jelzés; innentől e mentén haladunk Dédestapolcsány felé. Dédesig hazánk egyik leghangulatosabb országútján gyalogolunk, a patak vizéből megszülető Lázbérci-víztározót a túloldali befolyásig követjük. Ugyanis az ivóvíznyerés céljából visszatartott víztömeg két patak vizéből táplálkozik: az Upponyból érkező Csernely-patakból és a Dédestaplocsány felőli Bán-patakból. Maga a gát és az vízmű nem is megközelíthető; az „Y” alakú tározó keleti csúcsánál található, és a tágabb környék ivóvízellátásáért felelős.

A tározó környezete az ivóvíz és az itt megtalálható természeti értékek miatt is fokozottan védett. A tóban élő halakkal és kétéltűekkel táplálkozik és a környék erdeiben költ a ritka fekete-gólya, de vonulási időszakban nagy bukót, északi búvárt és halászsast is láthatunk. A szoros sziklafalán költ a vándorsólyom és az uhu, legnagyobb bagolyfélénk is. A szurdokban található pár sekély barlang, amiből ősi állatok csontjai és az ősember szépen megmunkált kőpengéi kerültek elő.

A szoros elején az égerligeteket átszelő országút enyhén felkapaszkodik a tározó feletti erdőbe, így a torkolatnál hangulatosan az erdőbe ékelődő tavat egyre inkább eltakarja a sűrűsödő lombozat. Az utolsó szakaszon azonban a régi, duzzasztás előtti országúton haladunk a nádasokkal és rétekkel szegélyezett vízfelület mellett. Padok és asztalok kínálnak pihenési lehetőséget a parton. Érdemes megállni és megfigyelni a gazdag vízi világot, a táplálkozó vízi madarakat.

A tó túlvégén a Bán-patak éger- és fűzfaligete mellett hagyjuk el a tározót, és feltűnnek előttünk Bántapolcsány házai. Dédestapolcsány ugyanis Dédes és Bántapolcsány egyesüléséből keletkezett. Nem szükséges átvágni a hosszú településen, hiszen a bántapolcsányi faluközpontban lévő buszmegállónál megérkezünk túránk végpontjához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Bánhorváti, autóbusz-váróterem megállóig utazunk busszal, ahonnan a túra is indul.
  • A túra végén a Dédestapolcsány, Tó utcai forduló buszmegállótól vagy a Gagarin utca megállótól utazunk vissza. (A Tó utcai fordulónál ér véget a túra, de ide csak néhány busz kanyarodik be, míg a pár száz méterrel messzebb lévő Gagarin utcai megállónál minden járat megáll.)

Megközelítés

  • A túra Bánhorváti, autóbusz váróteremtől indul és Dédestapolcsány, Tó utcai fordulóba érkezik. Ha nem konkrét buszt néztünk ki a végpontnál, akkor érdemes kimenni a Gagarin utcai megállóig, ahonnan sokkal több busz közlekedik. Ehhez csak tovább kell menni Bántapolcsány főutcáján és balra fordulni a fő elágazásnál, pár száz méter múlva a patak túloldalán található a buszmegálló.

Parkolás

  • Parkolni a Bánhorváti református templom előtt vagy Dédestapolcsányban a bántapolcsányi bolt előtt érdemes. Busszal mindenképp kell utaznunk, bár a menetidő alig negyed óra a két falu között.

Koordináták

DD
48.231663, 20.504223
DMS
48°13'54.0"N 20°30'15.2"E
UTM
34U 463183 5342168
w3w 
///bögrék.zömök.hangya
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Bükk turistatérkép (északi rész)

Felszerelés

Évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Györkös Katalin
2021-09-14 · Közösség
Csodálatos túra, nem is értem, Uppony és környéke miért nem népszerűbb, még sosem bántam meg, amikor arra jártam. Azoknak is ajánlott, akik nem elégszenek meg kevesebbel, mint a lélegzetelállítóval.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-09-13

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
17,1 km
Időtartam
5:05 óra
Szintemelkedés
624 m
Szintcsökkenés
582 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet Egyirányú túra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp