Az ősemberek nyomában

Itiner

• A buszmegállóból kelet felé, majd a Kossuth utcán észak felé haladunk a K jelzésen.
• A balra leágazó rövidke K▲ jelzésen érünk Csákány-hegyi kilátóhoz.
• A K jelzéssel együtt induló K▲ jelzésen megyünk tovább, majd 200 m múlva balra térünk a K▲ jelzésen.
• A Balatoni Élménypark kerítésének túlsó sarkánál északnyugatnak tartunk a P● jelzésen.
• A villanyvezetékeket követve balra fordulunk a S jelzésen.
• A kb. 700 m hosszú egyenes végén az utat követve jobbra fordulunk, majd 100 m múlva jobbra tartva érünk a lovasi őskori festékbányához (jelzés nélküli szakasz).
• A jelzetlen úton továbbindulva északkelet felé hamarosan elérjük a P jelzést, amin jobbra kanyarodunk.
• A Király-kúttól a S jelzésre váltunk, amin balra fordulunk a kis fahídon át.
• A Lovasi-séd betonhídján átkelve balra térünk P jelzésen.

A túráról részletesen

A Csákány-hegy kincsei

A buszmegállóból kelet felé indulunk. A Kossuth Lajos utcán észak felé fordulunk a K jelzésen, majd a Csákányhegyi utcát egy lépcsőn elhagyva érünk ki a településről. Rögtön közel egyenletes emelkedésbe kezdünk a Csákány-hegy meredek déli oldalán. A Füredi Mészkövön képződött vékony rendzina talajon virágos kőris és molyhos tölgy dominálta mészkedvelő tölgyes tenyészik, de gyakori faj az ősszel egész hegyoldalakat vörösre színező sárga cserszömörce, vagy régebbi nevén szkumpia is, amit csersavtartalma miatt régebben bőrök cserzésére, napjainkban többek között szájvizek összetevőjeként is használják.

A hegy a teteje felé ellaposodik. Az úton, valamint annak környékén tűzkőlencsés mészkőgörgetegek hevernek. A távközlési torony után a balra leágazó rövidke K▲ jelzésen érünk a 2015-ben átadott, 18,5 m magas Csákány-hegyi kilátóhoz. Elődje 1972-ben épült; Endrődi Sándor költőről nevezték el.

A magaslatról a Balaton felé tekintve alattunk Csopak terül el, majd nyugat felé haladva a Tihanyi-félsziget nyúlik be a tóba. Belátjuk a Balaton szinte teljes déli partját és a fölötte hullámzó külső-somogyi dombokat. Az északi parton a Nosztori-völgyön túl a Péter-hegy–Kereszt-hegy vonulat mögött bújik meg a kedvelt kirándulóhelyként ismert Koloska-völgy. Északabbra tekintve a háttérben a Bakony hegyei tűnnek elő, majd a geodéziai mérőtornyáról könnyen felismerhető Felső-hegy és a kilátóval koronázott Csere-hegy után Alsóörsnél visszatértünk a Balatonhoz.

A Kánya-ríkatótól az őskori festékig

A kilátó után a K jelzéssel együtt haladó K▲ jelzésen indulunk tovább, amiről kb. 200 m múlva a K▲ jelzésen balra térünk, és a kavicsos ösvényen kényelmes ereszkedésbe kezdünk. Egy magas vadhálóval bekerített szántó után érünk a Kánya-ríkatóhoz, amit 1879-ben az erdőt letermelő munkások nevezték el a sok itt élő varjúról, vagy ahogy erre felé nevezik, kányáról. Az erdőből az egykori legelőre érünk ki, majd a Balatoni Élménypark Nosztori kerítése mellett haladunk annak túlsó sarkáig, ahol néhány göcsörtös törzsű, árnyat adó csertölgy alatt északnyugatnak tartunk a P● jelzésen. A leromlott egykori legelő domináns növényfaja a fenyérfű, aminek homogén állománya szőnyegszerűen borítja a talajt, kiszorítva sok más, nála értékesebb fajt. A gyep nagy részét feketefenyővel telepítették be, aminek kiterjedt egykorú állománya mellett haladunk el, miután a villanyvezetékeket követve balra fordulunk a S jelzésen.

A kb. 700 m hosszú egyenes végén az utat követve jobbra térünk (jelzés nélküli szakasz), és mintegy 100 m múlva jobbra tartva jutunk a lovasi őskori festékbányához, amit 1950-51-ben tártak fel a 73-as főút építéséhez megnyitott ún. mackói murvabánya fejtése közben. A festékfészkekből mintegy 20 kőeszköz és 142 állatcsont került elő, melyek közül 70-et meg is munkáltak. Egy 1995-ben Zürichben végzett C14-es szénizotópos vizsgálat szerint a leletek közel 11800 évesek, vagyis használóik a paleolitikum végén, a Würm glaciális Dryas-III. stadiálisa idején éltek. A legjellemzőbb szerszámaik az ekkortájt itt élő óriásszarvas singcsontjából készültek, de jávor- és rénszarvas, vaddisznó, kőszáli kecske és darucsontokat is felhasználtak. Ez az embercsoport a kutatók szerint több ezer évvel megelőzte a korát csákányszerű, nyeles szerszámaik használatával.

A kibányászott körülbelül 24 m³ festékanyag mennyisége alapján valószínű, hogy kereskedtek is vele. De mi is ez a festék, és vajon mire használták? A lovasi okker vörös színét a hematit (vörösvasérc, vas(III)-oxid) nevű ásvány okozza, ami pár µm vastag rétegben borít be dolomit- és kvarcszemcséket, hasonló szerkezetet létrehozva, mint a mai drága Core-Shell típusú festékek. Az okker legkorábbi hiteles felhasználása kb. 150 ezer évvel ezelőttre, a Neander-völgyi ősemberhez köthető. Mivel a halál folyamatát nem értették, de azt tapasztalták, hogy annak beálltával a bőr halványabb lesz, beszórták a halottaik testét vörös porfestékkel: az élet és az erő színével, amivel „élővé varázsolták”. A vadászatok előtt a vadászeszközöket is ezzel a módszerrel tették hatékonyabbá, és valószínűleg gyógyszerként is fogyasztották, testüket bekenve vele pedig spirituális hatása mellett a vérszívó rovaroktól is megvédte őket.

A király-kút meseszép völgye és a Malom-völgy zúgói

A jelzetlen úton továbbmenve hamarosan elérjük a P jelzést, amin jobbra folytatjuk tovább az utunkat. A Király-kút pihenőjénél a hagyomány szerint Mátyás király itatta egyszer a lovát. Nemsokára elérjük a S jelzést; a fahidacskán átkelve egy kis tisztásra érünk. A patakot követve egyre beljebb jutunk a festői szépségű Király-kúti-völgybe, melynek alsó részén, a völgy nyugati oldalában, az Iszkahegyi Mészkő sziklába oldott három kis hévizes eredetű barlang rejtőzik: a Boszorkány-barlang, a Király-kúti 1. és 2. sz. sziklaüreg. Az út mellett több helyen valószínűleg kályhások által vájt üregek tárják fel a triász kőzetekre települt löszt.

Az erdőből egy gyepre érünk ki, ahol balra fordulva, majd a Lovasi-séd betonhídján átkelve elérjük P jelzést. Mielőtt ezt követve balra indulnánk tovább, érdemes megtekinteni a híd alatti szakaszon képződött mésztufagátat, amelyből a karsztos eredetű patak szép sorozatokat alakított ki. Képződése során, miközben a víz átbukik a mederben fekvő akadályokon (nagyobb kövek, fadarabok stb.), elillan belőle az addig oldott széndioxid, aminek következtében a mészanyag (édesvízi mészkő) azonnal kicsapódik, és bekérgezi a tereptárgyat, idővel kisebb-nagyobb zúgókat kialakítva. Ahogy a völgy neve is mutatja (Malom-völgy) a Lovasi-séd vízhozama és esése miatt alkalmas volt arra, hogy több,  a múlt századig működő malmot is telepítsenek rá. A kanyargó patak mellett haladva egy mesterséges Iszkahegyi mészkőfeltáráshoz érünk, majd elhaladunk a séd túlpartján álló Malomvölgy Oktatási és Szabadidő Központ mellett. A vízmű kerítése után nem sokkal kiérünk a Hóvirág utcára, amin jobbra fordulva érünk be Felsőörs központjába.

A lakott terület felfedeznivalója

Mielőtt elérnénk túránk végpontját, a felsőörsi buszmegállót, a Körmendy prépost utcán jobbra fordulva mindenképpen nézzük meg a 13. század első felében épült Bűnbánó Magdolna titulusú prépostsági templomot. A Balaton környékének legjelentősebb románkori épülete az alsó-triász rétegsorban helyet foglaló Hidegkúti Dolomit alkotta gerincen áll. Az épület északnyugati sarkánál felszínre is bukkan az annak alapját adó kőzet. A hely azért is érdekes, mert Felsőörs környékének keleti részét felső-perm és alsó-triász kőzetek, míg nyugati felét fiatalabb középső- és felső-triász kőzetek építik fel. A két részt egy a templom dombjától nem messze nyugatra haladó balos vető választja elegymástól. Ennek köszönhető, hogy a vető két oldalán egymáshoz nagyon közel eltérő korú kőzeteket találunk a felszínen.