Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Az ősemberek nyomában

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 150 100 10 8 6 4 2 km Csopaki Csonkatorony Plul-malom (Csopak)
A Csopakról Felsőörsre tartó, közepesen hosszú családi túra legfőbb célpontja az őskori festékbánya. A kilátóval és forrással is színesített útvonalon a szintemelkedés döntő részén hamar túlesünk.
nyitva
könnyű
10,6 km
2:58 óra
231 m
144 m
A 10 km-es nyomvonal legnehezebb szakaszát rögtön az elején letudjuk a Csákány-hegyi kilátóhoz való feljutással. A toronyból nyíló panoráma gyorsan feledteti az esetleges fáradtságot. Innen a túra végéig nem lesz újabb jelentős emelkedő. Egy hosszabb ereszkedés után a Balatoni Élménypark Nosztorit is útba ejthetjük a Nosztori pihenőnél, majd az egykori legelőn és gyantaillatú telepített feketefenyveseken át jutunk el egyik kiemelkedő régészeti értékünkhöz, a lovasi őskori festékbányához. A Király-kút lesz a következő állomás, melynek tiszta vize patakként folyik végig a Király-kúti-völgyben; a peremén látványos, több mint 200 millió éves, kis méretű barlangokat rejtő sziklák merednek az ég felé. Áttérve a hasonlóan szép Malom-völgybe, amelyben tanösvény is halad, a Lovasi-séd által kialakított mésztufagátakat csodálhatjuk meg. Felsőörsön a buszmegálló előtt ne hagyjuk ki a románkori prépostsági templomot sem!

A szerző tippje

  • A Csákány-hegyre felfelé menet középtájt egy fiatal, megjelölt virágos kőrisnél balra induló ösvényen kis panorámás tisztásra érünk, amit dél felé megkerülve jutunk a Csákány-hegyi- vagy Strenner-barlanghoz. A hadifogságából 1922-ben hazatérő Strenner Jánost nővére teljesen kiforgatta a vagyonából, amiért ő bosszúból megölte, és a faluban több házat és pincét is felgyújtott. A helyi hagyomány szerint menekülése közben ebben a kis barlangban rejtőzködött, amíg egy hajnalban a felszálló füst el nem árulta.
  • Ha a Malom-völgyből, ahol a tanösvényen jobbra kanyarodva elválik a P jelzéstől, végig jobbra tartva megyünk tovább, az ösvényen kb. 400 m sétával érhető el a Szent Kereszt-hegy tetején álló, 1912-ben faragott kőkereszttől kb. 30 m.-re a Malom-völgy fölé meredő sziklaborda (Miske-szikla). Az iszkahegyi mészkő eredetileg vízszintes, a középső-triászban képződött rétegeit a későbbi földszerkezeti mozgások állították ebbe a közel függőleges helyzetbe, így annak rétegfejei merednek az ég felé. A bércről szép kilátás nyílik az alattunk húzódó Malom-völgyre. A kis hegy természetvédelmi értékét növeli a róla leírt 28 védett növényfaj is.
  • Felsőörsön a Hóvirág utcáról egy lépcsőn balra térve a Z jelzésen a falu északi végén fekvő Forrás-hegyi geológiai bemutatóhelyet is érdemes meglátogatni, amelyhez egy rövid tanösvény is kapcsolódik. Itt a fő látványosság a Balaton-felvidék legrégibb, Böckh János kutatásai által már az 1870-es években ismerté vált geológiai alapszelvény, ami a Balaton-felvidéki középső-triász (245,9 – 228,7 millió év) rétegsor anizuszi emeletének közepétől a ladin emelet közepéig tartó szakaszát tárja fel.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-11-16
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
315 m
Legalacsonyabb pont
153 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Csopak, Községháza buszmegálló (153 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.982569, 17.920391
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°58'57.2"N 17°55'13.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 722090 5207367
w3w (what3words) 
///táskák.legel.korai

Végpont

Felsőörs, autóbusz-váróterem buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállóból kelet felé, majd a Kossuth utcán észak felé haladunk a K jelzésen.
  • A balra leágazó rövidke K▲ jelzésen érünk Csákány-hegyi kilátóhoz.
  • A K jelzéssel együtt induló K▲ jelzésen megyünk tovább, majd 200 m múlva balra térünk a K▲ jelzésen.
  • A Balatoni Élménypark kerítésének túlsó sarkánál északnyugatnak tartunk a P● jelzésen.
  • A villanyvezetékeket követve balra fordulunk a S jelzésen.
  • A kb. 700 m hosszú egyenes végén az utat követve jobbra fordulunk, majd 100 m múlva jobbra tartva érünk a lovasi őskori festékbányához (jelzés nélküli szakasz).
  • A jelzetlen úton továbbindulva északkelet felé hamarosan elérjük a P jelzést, amin jobbra kanyarodunk.
  • A Király-kúttól a S jelzésre váltunk, amin balra fordulunk a kis fahídon át.
  • A Lovasi-séd betonhídján átkelve balra térünk P jelzésen.

A túráról részletesen

A Csákány-hegy kincsei

A buszmegállóból kelet felé indulunk. A Kossuth Lajos utcán észak felé fordulunk a K jelzésen, majd a Csákányhegyi utcát egy lépcsőn elhagyva érünk ki a településről. Rögtön közel egyenletes emelkedésbe kezdünk a Csákány-hegy meredek déli oldalán. A Füredi Mészkövön képződött vékony rendzina talajon virágos kőris és molyhos tölgy dominálta mészkedvelő tölgyes tenyészik, ami gyakori faj az ősszel egész hegyoldalakat vörösre színező sárga cserszömörce, vagy régebbi nevén szkumpia is, amit csersavtartalma miatt régebben bőrök cserzésére, napjainkban többek között szájvizek összetevőjeként is használják.

A hegy a teteje felé ellaposodik. Az úton, valamint annak környékén tűzkőlencsés mészkőgörgetegek hevernek. A távközlési torony után a balra leágazó rövidke K▲ jelzésen érünk a 2015-ben átadott, 18,5 m magas Csákány-hegyi kilátóhoz. Elődje 1972-ben épült; Endrődi Sándor költőről nevezték el.

A magaslatról a Balaton felé tekintve alattunk Csopak terül el, majd nyugat felé haladva a Tihanyi-félsziget nyúlik be a tóba. Belátjuk a Balaton szinte teljes déli partját és a fölötte hullámzó külső-somogyi dombokat. Az északi parton a Nosztori-völgyön túl a Péter-hegy–Kereszt-hegy vonulat mögött bújik meg a kedvelt kirándulóhelyként ismert Koloska-völgy. Északabbra tekintve a háttérben a Bakony hegyei tűnnek elő, majd a geodéziai mérőtornyáról könnyen felismerhető Felső-hegy és a kilátóval koronázott Csere-hegy után Alsóörsnél visszatértünk a Balatonhoz.

A Kánya-ríkatótól az őskori festékig

A kilátó után a K jelzéssel együtt haladó K▲ jelzésen indulunk tovább, amiről kb. 200 m múlva a K▲ jelzésen balra térünk, és a kavicsos ösvényen kényelmes ereszkedésbe kezdünk. Egy magas vadhálóval bekerített szántó után érünk a Kánya-ríkatóhoz, amit 1879-ben az erdőt letermelő munkások nevezték el a sok itt élő varjúról, vagy ahogy erre felé nevezik, kányáról. Az erdőből az egykori legelőre érünk ki, majd a Balatoni Élménypark Nosztori kerítése mellett haladunk annak túlsó sarkáig, ahol néhány göcsörtös törzsű, árnyat adó csertölgy alatt északnyugatnak tartunk a P● jelzésen. A leromlott egykori legelő domináns növényfaja a fenyérfű, aminek homogén állománya szőnyegszerűen borítja a talajt, kiszorítva sok más, nála értékesebb fajt. A gyep nagy részét feketefenyővel telepítették be, aminek kiterjedt egykorú állománya mellett haladunk el, miután a villanyvezetékeket követve balra fordulunk a S jelzésen.

A kb. 700 m hosszú egyenes végén az utat követve jobbra térünk (jelzés nélküli szakasz), és mintegy 100 m múlva jobbra tartva jutunk a lovasi őskori festékbányához, amit 1950-51-ben tártak fel a 73-as főút építéséhez megnyitott ún. mackói murvabánya fejtése közben. A festékfészkekből mintegy 20 kőeszköz és 142 állatcsont került elő, melyek közül 70-et meg is munkáltak. Egy 1995-ben Zürichben végzett C14-es szénizotópos vizsgálat szerint a leletek közel 11800 évesek, vagyis használóik a paleolitikum végén, a Würm glaciális Dryas-III. stadiálisa idején éltek. A legjellemzőbb szerszámaik az ekkortájt itt élő óriásszarvas singcsontjából készültek, de jávor- és rénszarvas, vaddisznó, kőszáli kecske és darucsontokat is felhasználtak. Ez az embercsoport a kutatók szerint több ezer évvel megelőzte a korát csákányszerű, nyeles szerszámaik használatával.

A kibányászott körülbelül 24 m³ festékanyag mennyisége alapján valószínű, hogy kereskedtek is vele. De mi is ez a festék, és vajon mire használták? A lovasi okker vörös színét a hematit (vörösvasérc, vas(III)-oxid) nevű ásvány okozza, ami pár µm vastag rétegben borít be dolomit- és kvarcszemcséket, hasonló szerkezetet létrehozva, mint a mai drága Core-Shell típusú festékek. Az okker legkorábbi hiteles felhasználása kb. 150 ezer évvel ezelőttre, a Neander-völgyi ősemberhez köthető. Mivel a halál folyamatát nem értették, de azt tapasztalták, hogy annak beálltával a bőr halványabb lesz, beszórták a halottaik testét vörös porfestékkel: az élet és az erő színével, amivel „élővé varázsolták”. A vadászatok előtt a vadászeszközöket is ezzel a módszerrel tették hatékonyabbá, és valószínűleg gyógyszerként is fogyasztották, testüket bekenve vele pedig spirituális hatása mellett a vérszívó rovaroktól is megvédte őket.

A király-kút meseszép völgye és a Malom-völgy zúgói

A jelzetlen úton továbbmenve hamarosan elérjük a P jelzést, amin jobbra folytatjuk tovább az utunkat. A Király-kút pihenőjénél a hagyomány szerint Mátyás király itatta egyszer a lovát. Nemsokára elérjük a S jelzést; a fahidacskán átkelve egy kis tisztásra érünk. A patakot követve egyre beljebb jutunk a festői szépségű Király-kúti-völgybe, melynek alsó részén, a völgy nyugati oldalában, az Iszkahegyi Mészkő sziklába oldott három kis hévizes eredetű barlang rejtőzik: a Boszorkány-barlang, a Király-kúti 1. és 2. sz. sziklaüreg. Az út mellett több helyen valószínűleg kályhások által vájt üregek tárják fel a triász kőzetekre települt löszt.

Az erdőből egy gyepre érünk ki, ahol balra fordulva, majd a Lovasi-séd betonhídján átkelve elérjük P jelzést. Mielőtt ezt követve balra indulnánk tovább, érdemes megtekinteni a híd alatti szakaszon képződött mésztufagátat, amelyből a karsztos eredetű patak szép sorozatokat alakított ki. Képződése során, miközben a víz átbukik a mederben fekvő akadályokon (nagyobb kövek, fadarabok stb.), elillan belőle az addig oldott széndioxid, aminek következtében a mészanyag (édesvízi mészkő) azonnal kicsapódik, és bekérgezi a tereptárgyat, idővel kisebb-nagyobb zúgókat kialakítva. Ahogy a völgy neve is mutatja (Malom-völgy) a Lovasi-séd vízhozama és esése miatt alkalmas volt arra, hogy több,  a múlt századig működő malmot is telepítsenek rá. A kanyargó patak mellett haladva egy mesterséges Iszkahegyi mészkőfeltáráshoz érünk, majd elhaladunk a séd túlpartján álló Malomvölgy Oktatási és Szabadidő Központ mellett. A vízmű kerítése után nem sokkal kiérünk a Hóvirág utcára, amin jobbra fordulva érünk be Felsőörs központjába.

A lakott terület felfedeznivalója

Mielőtt elérnénk túránk végpontját, a felsőörsi buszmegállót, a Körmendy prépost utcán jobbra fordulva mindenképpen nézzük meg a 13. század első felében épült Bűnbánó Magdolna titulusú prépostsági templomot. A Balaton környékének legjelentősebb románkori épülete az alsó-triász rétegsorban helyet foglaló Hidegkúti Dolomit alkotta gerincen áll. Az épület északnyugati sarkánál felszínre is bukkan az annak alapját adó kőzet. A hely azért is érdekes, mert Felsőörs környékének keleti részét felső-perm és alsó-triász kőzetek, míg nyugati felét fiatalabb középső- és felső-triász kőzetek építik fel. A két részt egy a templom dombjától nem messze nyugatra haladó balos vető választja elegymástól. Ennek köszönhető, hogy a vető két oldalán egymáshoz nagyon közel eltérő korú kőzeteket találunk a felszínen.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A távolsági buszról a Csopak, községháza megállóban érdemes leszállni.
  • A túra végpontján a Felsőörs, autóbusz-váróterem megállóból utazhatunk haza.

Megközelítés

  • A túra buszmegállóból indul, és egy másik buszmegállóban ér véget.
  • Ha autóval érkezünk, a túra két végpontja között busszal tudunk közlekedni. A járatokról érdemes indulás előtt tájékozódni.

Parkolás

  • A túra mindkét végpontján a buszmegálló mellett ingyenes parkolót találunk. 

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.982569, 17.920391
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°58'57.2"N 17°55'13.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 722090 5207367
w3w (what3words) 
///táskák.legel.korai
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
10,6 km
Időtartam
2:58óra
Szintemelkedés
231 m
Szintcsökkenés
144 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp