Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra recommended route

Az Őrség és a Göcsej határán

Gyalogtúra · Zalai-dombság · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Pankasz feletti tölgyerdő, Vas és Zala megye határa
    / A Pankasz feletti tölgyerdő, Vas és Zala megye határa
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pankaszi szoknyás harangláb, régi mesterek remeke
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zala folyó Pankasz határában, még patak minőségben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mozaikos göcseji táj Zalalövő felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zalai erdők rengeteg vadat rejtenek, bármikor átléphet előttünk egyikük
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Borosán-völgy Zalalövő felett tavaszi, harsány színekben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zalai vegyes erdőket erdészeti utakon járjuk be
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csödéig együtt halad a Dél-dunántúli Kéktúra és a Szent Márton zarándokút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zalalövő felett a híres zalai bükkösökben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fehérre meszelt boronaházak mellett túrázunk a Pacsa-hegyen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyermekláncfűvel hintett legelő Csödén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mozaikos zalai borvidék a '90-es évektől hivatalosan is borvidék
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bükkök oszlopai alatt oltárként tisztelt zalalövői Szent-kút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fedő agyag és mészborítás mállásával látható a boronaházak faszerkezete
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pacsai "szőlőhegy" Zalalövő dombháti gyümölcsöskerje
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 12 10 8 6 4 2 km Pankaszi szoknyás harangláb
A Zala folyó völgyének két jellegzetes és jól csengő nevű települése között teszünk egy hangulatos erdei túrát az utak csomópontjában álló Zalalövő és a szoknyás haranglábáról ismert Pankasz között. A Szent-kút öreg bükkfaligete hangulatos kezdés az erdei séta kitérőjeként, miután beleveszünk a Zala és Vas megye határán terpeszkedő széles erdős hátak világába. Úti célunk, Pankasz ugyan már az Őrséget képviseli, de a két tájegységet csak a megyehatár és az elnevezés választja el.
nyitva
könnyű
Hossz 12,7 km
3:25 óra
180 m
167 m

Mindkét tájegység, a Göcsej és az Őrség is hagyományos gazdálkodásáról, szerekben, szegekben élő közösségeiről, erdeiről és gazdag természeti környezetéről ismert. A tájegységeket valójában csak a megyehatár választja el, de a Zala, azaz itt a Szala folyása köti össze. Ezt a vonalat a dombokon, szőlőhegyen és kiterjedt erdőségeken átvezető nyomvonallal kötjük össze a zalalövői római emlékektől, a Bodon-völgyi Szent-kúttól a pankaszi szoknyás haranglábig.

Utunk során láthatjuk a pacsai szőlőhegyen még fellelhető tölgyfarönkökből összeillesztett boronaházakat, ami építkezésében mindkét tájegység büszkesége, úgymond védjegye. Története ősi időkre vezethető vissza. Már a római kori emlékekben is fellelhető az összecsapolt gerendákból álló faszerkezet, de az Árpád-kortól bizonyíthatóan így építkeztek őseink ezen a vidéken. Bár a szőlőhegyen álló présházak meszelt falai szemérmesen elfedik magát a szerkezetet, Pankaszon a harangláb zsúpos szoknyája alá lesve felfedezhetjük a mesterek alkotását. Messze híresek voltak a helyi ácsok a vasút térnyerésének korában, a talpfák készítéséhez keresett volt a helyi munkaerő. A kifogyhatatlannak tűnő erdőség biztos alapanyagot adott az ősi építési módszereknek, csak a 20. században kezdte kiszorítani a tégla, aminek alapja a terület másik építőanyaga, az agyagos föld. Pankaszon ma is messziről látszik a téglagyár égetőkemencéjének kéménye. Fűtésre kéznél volt az fedett boksákban elégtelen égetéssel előállított faszén.

A zalai, őrségi erdők alapanyaga biztos munkalehetőséget kínált a lakosságnak, a földeket is az erdős vidékek irtásával, felégetésével nyerték, főként a dombtetőkön. A vizenyős völgytalpak sem gazdálkodásra, sem lakhatásra nem voltak ideálisak, a falvak is a dombok peremére, sokszor gerincére szorultak, míg a termőföldek a szélesebb hátak és platók mentén nyerték, hódították el az erdőktől a területet. Utunk során erről testközelből győződhetünk meg a pacsai szőlőhegy laposán sétálva, vagy az erdős domboldalból hirtelen kinyíló szántóföldekkel tágas platókon.

Az erdők mára már főként mesterségesen telepített faállománnyal rendelkeznek, de ennyire vegyes erdőképet ritkán látni hazánkban. Nagy területeket fedő őshonos fenyvesek egyedül itt, az Alpokhoz közeli dombokon, hegyhátakon fordulnak elő. Az alacsony térszín ellenére fenyvesek és bükkösök honolnak a jégkorszak után területet foglaló ősi erdők hagyatékaként. Ezek a pionírok nagy térségben maradtak fenn a szegényes talajon, ahova más erdőtársulások nem tehették be a lábukat.

A szerző tippje

  • Zalalövőn tájházban (Petőfi u. 35.), Pankaszon helytörténeti gyűjteménnyel (Fő út 63.) pillanthatunk be a régi idők hétköznapjaiba.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-05-26
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
273 m
Legalacsonyabb pont
186 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Túránk során vízvételi lehetőség csak a településeken akad, vigyünk magunkkal elegendő innivalót!

Kezdés

Zalalövő, vasútállomás (189 m)
Koordináták:
DD
46.845564, 16.585267
DMS
46°50'44.0"N 16°35'07.0"E
UTM
33T 620866 5189222
w3w 
///egyidős.kiadvány.dísztárgy

Végpont

Pankasz, vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • A K+ jelzés vezet Zalalövő vasútállomásától a város széléig.
  • Rövid kitérőt teszünk a K jelzésén dél felé, amiről a K● jelzés navigál a Szent-kúthoz.
  • Visszatérve a K jelzésre nyugat felé hagyjuk el Zalalövőt. Felsőcsödéig a K jelzést követjük.
  • Felsőcsödéről Pankaszra a K+ jelzésen jutunk át.
  • A vasútállomástól egy rövid kitérővel a K+ jelzésen továbbsétálva, majd a KL jelzésre letérve érjük el a pankaszi szoknyás haranglábat.

A túráról részletesen

A római gyökerű Zalalövő és a Borosán-völgyi Szent-kút

A Zala folyó partjáról, a tornyos faszerkezettel ékes zalalövői vasútállomástól indulunk a K+ jelzésen. Egy rövid bemelegítő szakasszal jutunk ki a várossá lett településről a síneket keresztezve a Zala hídjánál. Bár egy rövid részen még házak között kanyargunk, itt már a Pörgölinnek nevezett településrészen járunk. A zalai települések, de főleg a Göcsej falvainak jellemzője, hogy apró településrészekre, szegekre bomlik, ahogy a történelem során a különböző nemesi birtokokra kiköltöző családok a róluk elnevezett szegeket megalapították.

Bár Zalalövő története az ókorra nyúlik vissza, hiszen a természetes közlekedési csomópontban már a rómaiak is őrséget, sőt palotát emeltek. Erre vezetett ugyanis a Balti- és Adriai-tengert összekötő Borostyánkő út, ami itt metszette a természetes nyomvonalként Pannónia belső vidékeibe vezető Zala-völgyi utat. A rómaiak az i. sz. 1 és 4. század között birtokolták ezt a vidéket, de a honfoglalás után is védelmi szerepe volt az újraépülő településnek. Az Árpád-korból maradt fenn oklevél, miszerint a király íjászai lakják a települést, ahonnan neve is származik. A középkorban vásártartási joggal felruházott mezőváros lett, így a Zala völgyéből és a szomszédos Kerka vidékéből is jártak át vásározni.

Pont a Hetés felé átvezető régi út mentén kezdjük túránkat, bár egy rövid kitérőt teszünk a Dél-dunántúli Kéktúra K és a K● jelzésen dél felé a Borosán-völgyi Szent-kúthoz. Ehhez felkaptatunk a házak között a szemben lévő partoldalon, és az erdőt elérve jobbra térünk száz métert a kicsiny völgykatlan gödréhez. Előbb a forrást szegélyző kálváriát érintjük, ahonnan lépcsősor vezet le az öreg bükkfák lombkoronájával árnyas erdei szentélyéhez. A felirat szerint a II. világháborúból megszabadult hívek emelték a kegyhelyet, ahol Szent Mária alakja őrzi a forrásfakadást. A két világháború között cserkésztalálkozókat tartottak itt, és búcsújáróhely lett a sarlós boldogasszony ünnepén, július elején, illetve szeptemberben. A tekintélyes bükkfák felénk hajló törzsei valóban gótikus katedrálisra emlékeztetnek, ahova a lenyugvó nyári nap szűrt fénye kúszik csak be. Érdemes tüzetesebben szétnézni a buja vegetációval zöldellő völgytalpon, hangolódni az erdőségekhez. Sajnos a kút csak csapadékos időszakban folyik, így ne számítsunk feltétlenül a vízvételi lehetőségre.

Pörgölin településrészhez visszatérve hamar kilábalunk a házak közül a K jelzésen nyugati irányban kanyargó széles murvaúton. Egy helyen letér az ösvény az út kanyarját rövidítő ösvényen, de ugyanoda kapaszkodik végül, a pacsai szőlőhegyhez. Takaros házak, hangulatos gyümölcsös és szőlőskertek között tesszük meg a dombtetőre felvezető utolsó métereket. A göcseji táj egy jellegzetes eleme a településeket övező szőlőhegy, ahova jellemzően feljártak munka után a férfiak dolgozni, iddogálni, beszélgetni. Itt maradtak fent leginkább a régi élet elemei, mint a tájegységre jellemző boronafalas faházak. Több ilyen mellett is elhaladunk - néhol csoportokba összegyűlve, fejüket összedugva regélnek a régi időkről. Egy tekintélyes körtefa alatt hirdetőtábla is függ, ami a borok mustrájára hívja a környék szőlősgazdáit.

Két megye határán, az őrvidék erdőségeiben

Virágszőnyeges porták mellett kanyarodunk ki a szőlőhegy házai közül, hogy végre elvegyüljünk a zalai rengetegben. Vegyes tölgyes, bükkös, gyertyános erdőket keresztezünk szinte utunk végéig. Előbb szántóföldek szélén, majd kis tisztásokkal tarkított erdei ösvényeken kanyargunk. A térszín alig változik, szinte végig azonos magasságban haladunk. Egy-egy vízmosás indul csak be a Zala folyó irányába. A legnagyobbnál mocsaras patakot is keresztezünk, a túlsó partoldalon felkapaszkodva érkezünk az álmos kis faluba, Felsőcsödére. Itt pár házat, gazdaságot és egy fogadót találunk, de csendes főutcája a vidék nyugalmát, a falusi idillt hirdeti.

 Az aszfaltcsíkot keresztezve a K+ jelzésre térünk. Egy gazdaságnál hagyjuk el a települést a széles mezőn legelő állatok pillantásaival kísérve, hogy a túloldalt ismét elvegyüljünk a vidékre jellemző erdei hangulatban. Feltűnően sok fenyvest keresztezünk, ami az ország nagy részével ellentétben őshonos ezen a tájon. Az erdészeti utakon érdemes csendben haladni, ugyanis a környező erdők rengeteg vadnak adnak otthont. Kis szerencsével láthatunk is a bozótos erdőben vonuló őzeket, szarvasokat, vaddisznókat.

 Az erdőrészletek váltakozásával szinte már monotonná váló dózerút egy kibontakozó völgyfő szélénél eléri a megyehatárt. Amint átléptünk Vas megyébe, az addig egyenes nyomvonal szertelenül kanyarogva ereszkedik vissza a Zala folyásához. Az északi oldal öreg gyertyános-tölgyesében, egy kimélyülő patakbevágást követve érkezünk a Zalához. Itt már alig okoz akadályt átugrani a gyermek vízfolyást, de ettől is megkímél egy ingatag sínpárra fektetett hídpalló, amivel magasan  felette, száraz lábbal kelünk át a Zalán.

Az Őrség kapuja, a zsúpszoknyájú haranglábas Pankasz

Rönkrakodó mellett érjük el Pankasz sportpályáját, ahol ismét keresztezzük a nemzetközi vasútvonalat. Itt a túloldalt akár be is fejezhetjük túránkat, de érdemes pár száz métert még sétálni a falu nevezetességéhez, a szoknyás haranglábhoz. Ehhez közel egyenesen haladunk tovább a K+ jelezésen, amiről egy gyümölcsösben a KL jelzés ágazik el jobbkézre. A ligetes domboldal felső részén áll a zsúpfedeles faszerkezet, ami az őrségi falvak látványos védjegye. A felirat szerint már az 1700-as évek derekától itt áll a faszerkezetes harangtorony, amit a 20. század második felében felújítottak. Templomot a helyi református közösség nem engedhetett meg magának, így csak egy harangláb hívta imára a falu híveit.

A szoknya szalmazsúp, minden más az építményen fából van. Esztétikus csapolásai, merevítései, keresztgerendákkal erősített szerkezete a korabeli mesteremberek szakértelmét dicséri: még közel három évszázad múltán is szilárdan áll. A harangláb alatt egy kovácsműhelyt is felállítottak, a falut kettéválasztó Denke-patak mellől ideszállítva, felújítva. A jellegzetes csapolt boronafalas épület padlásán kapott helyet a tüzet élesztő fújtató, feltehetően a helytakarékosság miatt. A szomszédos porta pitvaros, pajtás udvara is a régi időket, a hagyományos gazdálkodást és értékrendet képviseli.

 A kovácsműhely előtti padon pont a lemenő nap fényében sütkérezve pihenhetünk túránk végén, megvárva a csatlakozást akár vonattal vagy busszal. Ha elég időt hagytunk, a helytörténeti gyűjteményt is megnézhetjük a falu központjában, de a barátságos, kedves itt lakó emberekkel is szóba elegyedhetünk a vidék hangulatát mélyebben átélve.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra Zalalövő vasútállomásról indul, ahova Zalaegerszegről indul menetrendszerinti járat.
  • Busszal a Zalalövő, vasútállomás bejárati út megállóhelyig érdemes utazni, amivel megspóroljuk a túra bevezető 100 méterét.
  • A túra végpontján Pankasz vasútállomásán szállhatunk vonatra.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a vasútállomásról indul, majd egy másik vasútállomásra érkezik.

Parkolás

  • A zalalövői vasútállomás mellett nagy parkoló áll rendelkezésre. Érdemes itt letenni az autónkat, mert a túra végpontjáról vonattal és autóbusszal is visszajuthatunk.

Koordináták

DD
46.845564, 16.585267
DMS
46°50'44.0"N 16°35'07.0"E
UTM
33T 620866 5189222
w3w 
///egyidős.kiadvány.dísztárgy
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Az Őrség és a Göcsej turistatérképe (Cartographia)

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Kényelmes öltözet, bejáratott lábbeli (túracipő, futócipő, szandál), étel és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
12,7 km
Időtartam
3:25 óra
Szintemelkedés
180 m
Szintcsökkenés
167 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp