Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Az óhutai erdőkerülő egy napja - avagy barangolás a regéci uradalom szívében

Gyalogtúra · Háromhutai-hegycsoport · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Naplemente a Sólyom-bércről, a távolban Regéc vára
    / Naplemente a Sólyom-bércről, a távolban Regéc vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pengő-kő mértani alakzatokat formázó sziklái
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Sólyom-bércről, a távolban Regéc vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Kavicsbánya-rét a hegységre jellemző, hágó laposán ülő kaszáló
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napfelkelte a Nagy-Péter-mennykőn
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi erdészház az István-kúti nyírjesben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Péter-mennykőre vezető ösvény
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rét a Nagy-Péter-mennykő előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rákóczi-kő a kuruc világra emlékezik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óhuta békés főutcáján még a keritésből is gomba nő
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc vára
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az István-kút vizéből duzzasztott tavacska, mögötte az erdészház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc vára alatt a Tolcsva patak vízgyűjtője (Czárán-pihenő)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Zabarla zuzmófoltos tölgyese
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Solyom-bérc a levegőből
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Viharfelhők a Pengő-kő felett, az irtásrétről kitárul a hegység déli része
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napfelkelte a Nagy-Péter-mennykőn
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar előtti csend a Nagy-Péter-mennykőn
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár újjáépített palotaszárnya
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Óhuta feletti erdős hátak a Kis-Zabarla rétjéről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyutcás Óhuta a nyugalom otthona
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc felett magasodnak a hegység központjának legnagyobb hegyei
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az István-kúti kulcsosház
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Czárán-pihenő a Tolcsva patak völgye fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szoba a regéci vár visszaépített palotaszárnyában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Napfelkelte a Nagy-Péter-mennykőről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az István-kúti nyírjesliget az erdészház körül
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 25 20 15 10 5 km István-kúti nyírjes Nagy-Péter-mennykő Regéci vár Sólyom-bérc
A Tokaji-hegység szívében, vízválasztó gerincek találkozásánál járunk, az egykori regéci uradalom központjában, a legmélyebbre nyújtózó völgyek mentén, a fő vízfolyások eredeténél. Az egész hegység leglátványosabb körtúráját tehetjük az Óhuta és Regéc körüli rétek kilátásaival, valamint a legszebb természetes kilátópontok, a regéci Várhegy, a Nagy-Péter-mennykő és a Sólyom-bérc panorámájával. A hegyvidéki, erdei hangulatot pedig a központi területek kiterjedt tölgyesei, bükkösei, az egykori hagyásfák matuzsálemi kort megért egyedei biztosítják.
nyitva
közepes
Hossz 25,3 km
8:05 óra
1 056 m
1 056 m

Az óhutai erdőkerülő egy tartalmas napját járjuk végig a legmélyebbre vágódó völgyek, legmagasabb gerincek és kilátópontok felkeresésével, ahogy azt a környék erdőmunkáit ellenőrző szakember is tehette az évszázadok folyamán.

Bár maga a település fiatal, alig pár száz éves, Óhuta mégis romantikus, hegyvidéki hangulatot áraszt a zempléni falvakra jellemző nyugodt, természetközeli harmóniával. A szűk völgytalpon meghúzódó, sűrű erdőkkel körbevett egyutcás település a kárpáti tájakat idézi. Az azonosság kézenfekvő, hiszen a Kárpátokhoz tartozó Tokaj-Eperjesi-hegylánc legmélyén a hegységek lakói, felvidéki és galíciai szlávok alapították a falut.

Innen indulunk felfedezőutunkra, a környék vízfolyásainak eredetéhez. A Regéc melletti hegyháton a Szerencs-patakkal a Tiszába ömlő Arka-patak és a Bodrogba rohanó Tolcsva patak vízrendszerének határán járunk, míg a Tokár-tető környékén a Hernád felé induló Ósva-patak és a Bózsvával a Ronyvába tartó Kemence-patak völgyfőjét érintjük. E fontos völgyeknek kitüntetett szerep jutott a környék erdőségeinek kitermelésében. A 20. század elején a kisvasút is hosszan felnyújtózott rajtuk: amit a huták nem emésztettek fel, azt a trianoni határokkal erdői nagyját elvesztő ország faéhsége kebelezte be. A tarolás hanyagságához elkeserítő méreteket társultak; ezért az elmúlt 100 év az erdészet és az egykori tulajdonosok részéről a lassú gyógyításról szólt.

Az erdőkerülők nyomába eredve a fő útvonalak és hágók mellett a legjobb kilátópontokat is felkeressük. Regéc Várhegyéről a központi hegytömegre, a Nagy-Péter-mennykőről az északi erdőségre, míg a Sólyom-bércről a Tolcsva patak völgyrendszerének legnagyobb részére nyílik kiváló rálátás. Az elmúlt kétmillió évet tarkító jégkorszakok fagyhatása bontogatta ki azokat a vulkanikus anyagú sziklaformákat, amelyek a természetes kilátóhelyeket hordozzák. Ezeken a magaslati terepeken a panoráma mellett különleges klíma honol, melynek következtében ritka természeti értékeket rejt a táj. A Nagy-Péter-mennykőn és az István-kúti nyírjesben hazánkban ritka áfonyás található.

A kiterjedt, mohás aljú bükkösökben, valamint az öreg hagyásfáktól fenséges tölgyesekben csapadékos időjárás után gombaszőnyeg fogadja az erdőjárót. Tudta ezt és gyűjtötte a gombát a környék lakossága is, ahogyan azt az erdőn dolgozók ma is teszik. Nem ritka, hogy a faszállító teherautóból kipattanó favágók gyorsan átpásztázzák a legjobb helyeket - mint ahogy az is megesik, hogy a turisták gombával tömik meg hátizsákjukat, kosarukat.

A vidék gazdagságát állatvilága is bizonyítja. Ha csendben járunk, szinte biztosan láthatunk őzet, szarvast, a sziklás, köves vidékeken mufloncsapatot. Középhuta felett, a Soltész-hegy oldalában lőtték azt a 22-es szarvasbikát, amelynek trófeája Berlinben aranyérmet kapott a vadászati kiállításon. Ha szeptemberben járjuk a térséget, hangos az erdő a szarvasok nászénekétől - annak ellenére is, hogy a nagyragadozók jelenléte miatt kevesebbet és rövidebb ideig bőgnek a bikák.

Ugyanis hazánkban ide települt vissza először a szürke farkas a 20. század végén, ahogy a hiúz is lakója a meredek, sűrű erdőknek. A hegység kárpáti összeköttetésének köszönhetően sok hegyvidéki faj húzódott le a nagyobb hegyekből. Hamvasszürke nagytestű ragadozó madarunk, az uráli bagoly legnagyobb hazai populációja él itt. A parlagi és szirti sas is jelen van pár példánnyal, míg hollót vagy ölyvet szinte mindig láthatunk az erdők felett portyázni. A Tolcsva patak völgyében található, erdőmélyi fészkelőhelyéről jár le vadászni a Bodrog árterére a fekete gólya. E völgy felett vitorlázó, rendkívül ritka és érzékeny nagytestű madarunk érzékelteti, hogy itt még nem emésztett fel minden értéket a természet és a civilizáció folytonos küzdelme.

A szerző tippje

  • Mindenképp érdemes a környéken megszállni és ráhangolódni a vidékre. A három hutatelepülés bármelyikében találunk kiadó szobát, házat, ahol átélhetjük az erdők között megbúvó falvak nyugalmát. Háromhuta remek szálláshelyeket kínál az árnyas Tolcsva patak völgyében, így Középhután, a kiindulópontunk mellett is vendégházak sora közül választhatunk. A nyári idényben, ünnepek alatt foglaljunk előre a népszerű turistacélpontban!
  • A túra bevezetésére előző nap, vagy akár levezetésképpen a következőn érdemes bejárni az Óhuta körüli tanösvényeket. Meglepően változatos, hangulatos a táj itt a hegység szívében, és sok vonásában az erdős Kárpátokat idézi.
  • Nem véletlen a Nagy-Péter-mennykő elnevezése. A környék legjobb kilátópontjának magasba nyújtózó andezitfalait a villámok is előszeretettel találják meg. Jó tudni, ha vihart kapunk itt a hegygerincen, a közeli Pengő-kő áthajló sziklatornyai menedéket nyújthatnak a felhőszakadás elől, de még jobb, ha az István-kúti gerendaház teraszán vagy a Mlaka-rét esőbeállójánál tudjuk magunkat meghúzni. A hegyháton elemi erővel csaphat át a vihar, jobb az ilyen helyzetekre felkészülve észben tartani a menedékeket.

  • Ha tömegközlekedéssel utazunk, vigyázzunk a menetrenddel, mert nem minden busz megy be Óhuta központjába, egy részük csak az elágazásnál áll meg. Ezt tartsuk észben, amikor lejövünk a hegyről, és ennek megfelelően kanyarodjunk vissza Óhutára, vagy le a Tolcsva patak völgyébe.

  • Regéc mellett haladunk el, de ha fogyasztanánk valamit a büfében, rövid kitérővel a K és P jelzésen továbbsétálva betérhetünk a kicsiny településre. A falu közepén található elágazástól csak vissza kell kanyarodnunk az országúttal Óhuta (Tolcsva) irányába, hogy a gerincen csatlakozzunk eredeti nyomvonalunkhoz. Szezonban a regéci várnál is kapunk enni- és innivalót a beléptető melletti büfében. A nyitvatartásról mindig (különösen szezonon kívül) tájékozódjunk előre!

  • Útban a hutafalvakba, dél felől a vulkánok közé kanyarodva áthaladunk a patinás hegyaljai településen, Tolcsván. A boráról, történelméről híres faluban érdemes megállni egy pihenőre, akár a központi Waldbott-kastély kávézójában, akár a bormúzeumban, vagy a középkori eredetű katolikus templomnál. A különleges, hagymakupolás templomban a szent koronát is őrizték a hódoltság idején.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-11-26
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Pengő-kő, 712 m
Legalacsonyabb pont
Regéc, országút, 230 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra hossza miatt érdemes élelemmel, energia-utánpótlással felszerelkezve elindulni. Vizet csak az István-kútnál tudunk biztosan szerezni, túl a túra felén.
  • A sziklás kilátópontoknál óvatosan mozogjunk a peremeken! A zuzmós sziklák csúszósak lehetnek, a görgeteges sziklafelszínen is könnyen megcsúszik a bakancs.

Kezdés

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló (257 m)
Koordináták:
DD
48.378466, 21.398082
DMS
48°22'42.5"N 21°23'53.1"E
UTM
34U 529477 5358443
w3w 
///bővülés.fürj.leckék

Végpont

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Óhutáról a P◼ jelzésen indulunk nyugatnak a Zabarlán át a regéci vár irányába.
  • A P jelzésekkel érkezünk a regéci vár alá.
  • Regéc várába egy rövid kitérővel kaptatunk föl a PL jelzésen.
  • Visszatérve a P jelzésen folytatjuk utunkat a vár alatt egy elágazásig.
  • Az elágazásból egyenesen, a Z kerékpáros jelzésen jutunk az országútra.
  • A Z jelzésen jobbra indulunk, és felkapaszkodunk a Kavicsbánya-rétre.
  • A hegyháton jobbra az Országos Kéktúra K jelzését követjük.
  • Jobbra rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Pengő-kőhöz.
  • Tovább indulunk a K jelzésen.
  • Balra a K▲ jelzésen sétálunk ki a Nagy-Péter-mennykőre, majd visszatérünk a Kéktúrára.
  • K jelzésen gyalogolunk az istván-kúti kulcsosházhoz.
  • A ház mellől egy hurokkal, a K● jelzésen kitérünk az István-kúthoz, majd elsétálunk a vadászházhoz.
  • A vadászháztól ismét a K jelzést követjük a Mlaka-rétre.
  • A Mlaka-réttől a K▲ jelzésen látogatjuk meg a Sólyom-bércet, ahonnan visszatérünk a Mlaka-rétre.
  • A Mlaka-rétrőlS jelzésen ereszkedünk le Háromhuta völgyébe.
  • A patakon átkelve, az aszfalton jobbra indulunk (Z kerékpáros jelzés).
  • Az út balkanyarja után balra, a nehezen követhető, piros C betű formájú jelzésen felkapaszkodunk a Czárnán-pihenőhöz, és ugyanezen a jelzésen sétálunk tovább a háromhutai elágazásig.
  • Az elágazástól Óhuta felé az aszfalton, a Z kerékpáros jeleket követve sétálunk vissza kiindulópontunkra.

A túráról részletesen:

Pirkadat a huták felett

Hajnalban csendes a falu: az erdőn dolgozók kis csoportjai már kirajzottak a környékre, hogy az első fénysugarak már fadöntés közben találják őket, a többiek pedig még visszadőltek, vagy a házban serénykednek - már aki megmaradt az eredeti háromhutai lakosságból. Elődeiket még a Rákóczi-időkben a fejedelem telepítette ide a Kárpátokból, Galíciából. Az utóbbi évtizedekben a legtöbben városokba költöztek, csak néhányan maradtak az idővel egyre inkább üdülőhellyé váló falvakban.

A párás patakvölgyben indulunk nyugat felé a regéci országút aszfaltcsíkján, amely tekervényes szalagjával belesimul a mély fekvésű terepbe. A P◼ jelzés hangulatos ösvénye a Zabarlákon át Regécre, a Várhegy alá vezet a Huta-völgyi- és a Mély-patak találkozásától, a falu határából. A vízfolyás fölött ívelő kis fahídon átlépünk a Zabarla oldalába, melynek keleti gerincén megkapjuk reggeli áldásunkat, a kelő nap első sugarait. Meredek a kaptató, de a hegytető ligetes rétjei és a napsütötte tisztások erőt adnak a kapaszkodáshoz. Öreg hagyásfák, mohás és zuzmós törzsű tölgymatuzsálemek között érkezünk a hegytetőre, a meredek letörés pereméhez, ahonnan utunk során először visszapillanthatunk a megtett útra, a „huták völgyére". A sűrű erdőkkel borított hegyvidéken még a házak is az erdőből nőnek ki, mint rozsdabarna gombák a zöld mohaszőnyegből.

A Kis-Zabarla kaszálókkal csinosított vidékén a harmatos fűben futó párhuzamos szekérnyomon vágunk át. A nagyobb Zabarlán már bekebelez az erdő; a Tölgyes-tetőt kerülve pedig ráfordulunk a Serfőző-patak forrásvidékére, ahol bükkösök moha- és gombaszőnyegét keresztezve kapaszkodunk fel a regéci Várhegy alá.

Öreg tölgyfák között szegődünk a Szent Erzsébet zarándoklathoz a Rákóczi-turistaúton, amelynek P jelzése hamarosan kiegészül az Országos Kéktúra K jeleivel. A várat ostromló meredek ösvényhez érkezünk, balra ráfordulva gyökerek fonatán, természetes lépcsőfokokon vesszük be a Regéci várat a KL jelzést követve.

A különösen meredek, sziklás csúcs egy vulkán kürtőjéből megmaradt andezitláva nyak, amely körül a tűzhányó nagy része már lepusztult. Körötte található a vulkán kalderája, azaz a berogyott, erodált krátermaradvány, azaz a Regéci-medence.

Az évszázados falak közé lépve fülünkbe csenghet a kuruc induló, a bujdosó fejedelmet, a dicső Rákóczi-időket sirató régi dallam. Kora gyermekkorát töltötte itt a fejedelem, a szabadságharc alatt azonban már csak romjaiban láthatta az egykor délceg fellegvárat. Nem hiába épült ide még az Árpád-korban az Abák erődítése: falairól adódik a környék legteljesebb panorámája. Belátunk a Hernád és a Bodrog völgyébe, valamint a kettő között elterülő hatalmas, erdővel borított hegyvidékre. Alattunk hosszan húzódik a Tolcsva patak völgyrendszere, eddigi utunk erdős szalagja, és vulkáni eredetű kúpok sorozatát vehetjük szemügyre a Gergely-hegytől egészen a Sátor-hegyekig. E vidék központi részét vesszük most célba.

Keresztül a hegység meridiánján: Regéctől a Mlaka-rétig a vízválasztón

A Rákóczi-turistaút P piktogramjaihoz visszatérve folytatjuk utunkat észak felé. Hamarosan ez az Országos Kéktúrával együtt lekanyarodik Regécre, de mi egyenesen haladunk tovább a murvás úton a Z kerékpáros jelzésen. A Regéc és Óhuta közötti nyereg széles, rétekkel nyitott térségén vágunk át, majd az országúton a Z jelzés kacskaringós vonalát követjük jobbra, a kaszálókon át - a regéci vár őrző tekintetétől kísérve. A Huta-völgyi patak forrásvidékét közel szintben keresztezzük, eleinte még a kaszálók szélén, majd az erdőbe térve csatlakozunk a völgyeket és gerinceket kerülgető dózerúthoz - a legnagyobb kanyart azonban levágjuk a Rákóczi-völgyben felkapaszkodó erdei úton. A fejedelem címerével ellátott, nagy andezitmonolit és a felette ligetes térségben fakadó Rákóczi-kút is a kuruc időket idézi.

A forrásoktól vizenyős terület felett visszacsatlakozunk a már a csúcsrégióhoz közel kanyargó dózerúthoz, melyen feltáróutak csomópontjához érkezük. Habár a jobbra, felfelé tartó jelzetlen úttal egyenesen megérkeznénk a gerincre, mi most balra kerüljük a Tokár-tető tömbjét a Mély-patak forrásvidéke felé, a Pengő-kőre tartó nyomon.

A hosszú Kavicsbánya-réten érkezünk a nyeregbe, ahol a Tolcsva és az Ósva-patak völgyrendszere találkozik. Alig pár száz méterre innen, a Tokár-tető keleti oldalából pedig már a Kemence-patak táplálkozik. A körbejárt Tokár-tetőt így tekinthetjük a hegységrész központjának, ugyanis mindhárom meghatározó vízfolyás eredete a tömbjéhez kötődik.

A Kavicsbánya-rét laposán csatlakozunk ismét az Országos Kéktúrához, melynek K jelzését innen (jobb felé) hosszan követjük a Mlaka-rétig. A Tokár-tető túloldalán a Pengő-kő sziklái mellett visz az út; a K▲ jelzésen alig száz méteres kitérővel megtekinthetjük a hegytető különös sziklaalakzatait. A szabályos formájú kompozíciók mintha építőkocka elemeiből összeállított tornyokként emelkednének a piciny csúcson. Ez túránk legmagasabb pontja, de kilátást már nem ad, a környező bükkös túlnőtte a sziklákat. Ellenben a Pengő-kőt követő szakaszon kiterjedt irtásról tekinthetünk a regéci várra és környezetére.

A szomszédos völgyfőbe átkanyarodva a Pin-kút feletti réthez érkezünk, ahol bal felé ismét rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen, immár a Nagy-Péter-mennykőre, a hegység impozáns kilátóbástyájára. A réten átvágva, majd erdőben kapaszkodunk fel, a tekintélyes bükkös egyre kövesebb, ahogy a csúcshoz közelítünk. Aztán szinte „elszakad" a hegy, és alattunk pár ugrással a mélybe zuhan a féloldalas hegytető.

700 méter feletti magasságával a hegység egyik legmagasabb természetes kilátópontja a Nagy-Péter-mennykő. Északon a Kemence-patak szerteágazó völgyrendszere szabdalja részleteire a tájat, az erdőkkel takart vulkáni kúpok hosszan hullámoznak körülöttünk. Meghatározó látvány a szemközti Csattantyú-hegy és a mögötte húzódó Nagy-Milic széles csoportja, mely az egykor szilaj tűzhányók kitörési központjának hagyatéka.

Visszatérve a K jelzésre egy újabb kanyarral beereszkedünk az István-kúti katlanba, az egykori erdészházhoz, rétek szövevényébe. A hegyi idillt, a mesebeli hangulatot a ligetes tisztás közepén álló gerendaházikó teszi teljessé, mellette kis tóba gyűlik a ház mögötti forrás vize. Az árnyas pagony a szomszédos kőház egykori tulajdonosait szolgálta, itt kaszálta állatainak a szénát az erdész. Az 1970-es években felhagytak a kaszálással, így az erdő vissza is vette volna birtokát, de a tisztásokon élő védett növények és állatok megtartásának érdekében a cserjéket kiirtották, azóta pedig rendszeresen, évente lekaszálják a területet. A kulcsosháznál ágazik ki a K● jelzésű ösvény az öreg bükkfák árnyékában megbúvó István-kúthoz, ahol minden időszakban friss vízhez juthatunk. A forrás környezetét óvó véderdő tekintélyes bükkfa matuzsálemekből áll; nyugodt, meghitt erdei hangulatot áraszt a szürke bükktörzsek temploma.

Az István-kúti nyírjes zöldellő ligetén átvágva, a nyeregtől széles dózerúton érjük el a Mlaka-rétet, a hegyhát másik védett kaszálóját. Bár a csábítás erős, hogy a következő kilátópontot, a Kerek-kőt is megnézzük, hiszen alig egy kilométernyire található, de a Nagy-Péter-mennykőről már láthattuk az északi tájakat. Közel van azonban a Tolcsva patak völgyének legszebb kilátópontja, a Sólyom-bérc.

A Sólyom-bérctől Óhutáig

A nyírfacsoportokkal tarkított rét túlvégén egy ösvény ágazik le jobbra a K▲ jelzéssel a szemközti bükkös lejtőre. Mohos andezitgörgetegek között kaptatunk fel a sziklás hegygerincre, melynek túloldalán drámai hirtelenséggel tárul ki a táj a tornyok tetejéről. Szemközt sűrű tölgyesekkel takart hegygerincek húzódnak hosszan Óhuta irányába, a mélyen alattunk bevágódó Tolcsva patak völgyébe. A házakat nem látjuk, ellenben a völgyet hosszan pásztázhatjuk, egész a hegyeken túli Bodrog árteréig. A Regécig húzódó, masszív vulkáni hegysor is kibontakozik, mely a Várhegy impozáns tömbjével zárul.

Visszatérve a Mlaka-réthez jobbra fordulunk a köves hegyoldalba vágott dózerúton, és dél felé folytatjuk utunkat a S jelzésen. A Kis-Pockála nyergénél rákanyarodunk a Nagy-Királyos oldalára, és lendületes szintvesztéssel beereszkedünk a Tolcsva patak völgyébe.

Középhuta alvégén érkezünk a völgytalpra a patak fölött átívelő fahídon. A körtúra bezárásához még bő két kilométert kell megtennünk, eleinte a völgy aszfaltján, a Z kerékpáros jelzésen. Az égerfákkal benőtt árnyas patakvölgy, a gyermek Tolcsva patak gyökerek közti játéka hangulatos befejezése a hosszú túrának. Amennyiben van még energiánk, és a monoton aszfaltsétát is kihagynánk, alig pár száz méterre balra, a nehezen követhető, ritkásan felfestett piros C jelzésen térjünk ki a hegyoldalba, egy benőtt erdei úton. Bár a túra számos kilátópontján már kémleltük a vidéket minden irányban, a Czárán-pihenő és az Éles-bérc kilátópontjai markáns hangulattal bírnak.

Szövevényes, fenyőerdei ösvényről érkezünk ki a hegyoldal tűlevelűekkel övezett kaszálórétjére, melynek felső végén pad fogad, a Czárán-pihenő. Az erdélyi természetjárás nagy alakjáról elnevezett helyszín valóban erdélyi tájakra emlékeztet. A környező fenyveseken túl sűrű erdővel fedett, meglepően vad formavilágú bércek vesznek körül. Szemben a Nagy-Királyos tekintélyes kúpja domborodik, míg a mélyen bevágódó Tolcsva patak völgye felett, a nyugati látóhatárt magasan meghaladva a regéci vár trónol. A réttől jobb felé, egy régi dózerúton oldalazunk. Egy kis tisztás elágazásánál balra tart a szintút az Éles-bércre, amelynek sziklás, meredek taréján leereszkedve, majd köves keréknyomon találunk vissza a völgybe, a Huta-völgyi- és a Tolcsva patakok összefolyásához.

A 19-20. század fordulóján itt állt az utolsó üveghuta, amely előtte az egész völgyet végigjárta, és közvetve benépesítette. Sokáig kocsma is működött itt, a kilométereken elnyújtott település geometriai középpontjában; mára pár ház és egy panzió maradt csak. Az utolsó kilométeren, a völgy legtágasabb vidékén, az egykori szántók füves laposán érjük el Óhuta házait a Z kerékpáros jeleken (az aszfaltot követve). A csendes falun végigsétálva érkezünk vissza kiindulópontunkhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Óhutára busszal utazhatunk, ami az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról indul (Vámosújfaluból). A buszok egy része nem megy be Óhutára, csak a Tolcsva-patak völgyének elágazásához, amely szintén a túra része.

  • A túra kezdő- és végpontja a Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló.

Megközelítés

  • A túra Óhuta központjából, a buszmegálótól indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Óhuta központjában, a túra kezdő- és végpontjánál a közért és a kocsma előtt parkolhatunk.

Koordináták

DD
48.378466, 21.398082
DMS
48°22'42.5"N 21°23'53.1"E
UTM
34U 529477 5358443
w3w 
///bővülés.fürj.leckék
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, navigációhoz Természetjáró app.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
25,3 km
Időtartam
8:05 óra
Szintemelkedés
1 056 m
Szintcsökkenés
1 056 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp