Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Az „Öreg-víz" forrásvidékén

Gyalogtúra · Visegrádi-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Naplemente az Asztal-kő vadászösvényén
    / Naplemente az Asztal-kő vadászösvényén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eszkábált, mégis kényelmes pad a Vörös-kőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Vörös-kő közelében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegység lapos hátati kaszálók sokasága tarkítja
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőember a kőtengerben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Asztal-kő vadászösvénye
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ókúti-völgy fölött
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-kő panorámatisztása háttérben a Naszállyal
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Hármashatár-hegy és a János-hegy felé az Asztal-kő oldalából
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Klasszikus visegrádi-hegységi eligazítás
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Naszályra a Vörös-kőről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Asztal-kő vadászösvényén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyes ösvényei a hegység keleti peremén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Duna felé
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Asztal-kő vadászösvényén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hajdani marhaitató a Pap-rétnél
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pap-réti hátasok
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tágas Pálóczki-rét
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Asztal-kő vadászösvényén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Asztal-kő oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az esőház a Vörös-kőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Vörös-kő, kilátóhely
A Szentendrével szomszédos vulkáni hátakra látogatunk panorámás ormok és sziklagyepek érintésével, túránkat pedig a kemény kőzetekbe mélyen bevágódott patakárok mentén fejezzük be. Az útvonal a Sztaravoda-patak völgye körül, annak forrásvidékén kalauzol, közben ismert és kevésbé felkapott helyszíneket fűz fel.
nyitva
közepes
Hossz 16,3 km
5:00 óra
537 m
563 m

Klasszikus túraútvonal a Visegrádi-hegység szélén, a régi szentendrei szerbek köreiben fontos Ókúti-patak (avagy Sztaravoda) körül. A hegység keleti részét lapos hátú, gyengén tagolt vonulat alkotja, melyet déli irányban éppen az emlegetett patak oszt ketté. A kemény vulkáni kőzetek meredek lejtőin elsőrangú panorámák sorakoznak, melyek közül a hírhedt Vörös-kőt, és a helyiek körében népszerű, ám a távolról érkezők előtt kevésbé ismert, de meghökkentő fekvésű Asztal-kő vadászösvényét keressük fel. Az útvonalat végigjárva abban az élményben lehet részünk, hogy egyszer a hegység belseje, másszor a síkvidéki távlatok és az Északi-középhegység felé tekinthetünk ki.

Míg a túra első felében a panorámák mellett az izzasztó emelkedők és lejtők dominálnak, a második etapot könnyed erdei gyaloglásként aposztrofálhatjuk.

A szerző tippje

  • Vízfakadás nem lesz az útvonalon, se turistaház, ezért a készleteket bőségesen töltsük fel előre!
  • Az Asztal-kőnél ne térjünk le a már kitaposott ösvényekről - ezzel segíthetünk megőrizni az értékes sziklagyep élővilágát.
  • Sáros vagy havas időben az Asztal-kő ösvényén mozogjunk óvatosan, a meredek lejtő csúszós lehet!
  • Az útvonal körtúraként is járható, ha a skanzentől kezdjük, és a Sztaravoda-forrástól induló, jelzetlen ösvényen felkapaszkodunk Sztaravoda városrész utcáin a S jelzésre. Ebben az esetben a túra végén szintén utcákon át érünk vissza a kezdőpontra.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-04-23
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
553 m
Legalacsonyabb pont
223 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Sáros vagy havas időben az Asztal-kő ösvényén mozogjunk óvatosan, a meredek lejtő csúszós lehet!

Kezdés

Szentendre, Ösvény utca (buszvégállomás) (244 m)
Koordináták:
DD
47.695184, 19.061230
DMS
47°41'42.7"N 19°03'40.4"E
UTM
34T 354529 5284242
w3w 
///sportoló.gyorsan.sportok

Végpont

Szentendre, Szarvashegytelep (buszmegálló)

Útleírás

Itiner

  • Az Ösvény utcán, majd arról balra fordulva kaptatunk fel a turistajelzésig.
  • Balra követjük a S jelzést az erdőig.
  • Egy sorompó után pár méterrel balra váltunk az Asztal-kő jelzetlen ösvényére.
  • A kilátásokat elhagyva egy jelzetlen ösvényen jobb felé fordulunk rá a Nyerges-hegyre.
  • A S jelzésen balra felkapaszkodunk a Nyerges-hegyre, majd az Álló-rétre ereszkedünk.
  • Továbbra is a S jelzésen keressük fel a Vörös-kőt.
  • A Vörös-kőtől balra (északnyugat felé) követjük a P jelzést a Pap-rét érintésével a Szarvas-szérűig.
  • A Szarvas-szérűtől a Z+ jelzésen vagy az aszfalton érjük el a pilisszentlászlói autóút pihenőjét.
  • Balra, a Z jelzésen ereszkedünk le a túra végpontjáig (az utolsó métereket jelzés nélkül tesszük meg).

A túra részletes leírása

Nyeregbe!

A Nyerges-hegy egyre meredekebb szögben hajló lejtőire felkúszott városrészen kezdjük túránkat. A pazar kilátású házak között, a buszfordulótól északias irányban, egy rendkívül meredek utcán érjük el a S jelzést, amin balra vesszük az irányt. Jobbra, a házak mögött már az erdős hegyoldal magasodik a város fölé, balra ki-kilátunk a mélyben elterülő Szentendrére. Ahogy kiérünk az épületek közül, dózerúton keresztezünk egy sorompót, és napszítta tölgyesben bandukolunk. Nem sokáig marad az egyhangú erdőkép: egy jelzetlen ösvényen balra kell letérnünk, hogy a hegyperem ösvényére jussunk.

Bár jelzés nincs, jól kitaposott ösvény vezet végig a meredeken lehajló hegyperem komor breccsatömbökkel megszórt karéján. Talán régi vadászösvény maradványa lehet, de a hátunk mögött lévő Asztal-kő csapása a hegység egyik meghökkentő, lebilincselően szép panorámáját nyújtja. A nyílt sziklagyepről a Visegrádi-hegység hatalmas szelete látszik, ami leginkább attól megkapó, hogy a Duna síkjától a Dobogó-kőig teljes magasságán hullámzik előttünk ez a tagolt hegytömeg. Feltűnik a Prédikálószék is, délen pedig a Kő-hegy mögött a Pilis, leghátul a Budai-hegység domborodik. A Budapest környéki hegyekre nyíló legszebb kilátások egyikével van dolgunk.

És a nagyszerű panoráma nem is csillapodik az ösvény pár száz méteres szakaszán. Alant a Sztaravoda-völgy mélyül, mely a szentendrei szerbektől kapta nevét (magyar megfelelője: Ókúti-völgy), akik Sztarogaként emlegették a forrást időnként látogató, egykori pátriárkájuk idős korától ihletődve. (Jelentőségét mutatja, hogy az Ókút-forrás a hegység legrégebben, 1741-ben foglalt vízfakadása. Igaz, a vízfolyás felső ágát nem ez táplálja, hiszen az a Pap-rét alatt ered.) A patak mély, meredek oldalakkal hatol a Berseg- és a Málnás-hegy közé; a hívogató távlatok nem is sejtetik, hogy aszfaltos út húzódik az alján. Utóbbit az 1930-as években Horthy Miklós kívánalmára szentendrei kastélya és kedvelt visegrádi vadászterülete között építették ki. (Erről tanúskodik a Nyerges-hegy tövében, az út mellett álló fagerendás épület, az Horthy-garázs is.) A műút megpecsételte a szűk Apát-kúti-völgyben futó kisvasút sorsát, de ekkoriban kezdődött a hegység máig meglévő burkolatos feltáróútjainak lefektetése is.

Az ösvény idővel ligetes, csenevész tölgyesbe fordul. Legyünk résen, hogy megtaláljuk a jobbra hívó csapást, majd dózerutat, amely ismét a S jelzésre irányít. Ezen bal felé kaptatunk fel a két púpja közti mélyedésről elnevezett Nyerges-hegy tetejére. Érdekes módon korábban Hortobágyként ismerték, amint arra a térképeken látható (a nyugati hegylábon elhelyezkedő) Kis-Hortoba erdőrészlet neve is utal. A magyarázat a német hart (erdő) és bach (patak) szavakban keresendő, de biztosat nem tudni róla. Mindenesetre a Nyerges-hegy tetején egy jókora tarvágás helyén cseperedik az erdő, és a lejtviszonyoknak köszönhetően emiatt a vadkárelhárító kerítés fölött pazar kilátás kapunk Budapest és a Duna szalagja felé. Bár csak 500 méter fölött járunk, megdöbbentő magasságélményt nyújt a hegy: szinte lebegünk a lenti, nyüzsgő elővárosi világ fölött.

Legyen vörös!

A jelzés végül a hegytetőn balra fordít, ahol egy szűk pásztáról kilátunk a Vörös-kő felé. A hegység keleti vonulata lapos hátakban tetőzik ugyan, de a szerkezeti vonalak mentén történt kiemelkedés gyorsasága és a kőzetek ellenálló mivolta miatt a patakok különösen meredek falakat faragtak közéjük. Ezt érzékelteti az északnak forduló, hangulatos ösvény is, amely kellemetlen lejtőn irányít le az Álló-rét tisztására. (A rétről jobbra rövid kitérő a Zerge-forrás.) 

Maradunk a S jelzésen, mely enyhe kaptatóval vág neki a Vörös-kő kiemelkedésének. Nyomát is alig lelni már, de egykor itt, a rét közelében állt a Viktor-kunyhó (vagy ahogy régebben ismerték: Viktor-lak) patinás vadászháza, melyben még Kittenberger Kálmán is megfordult cserkelései során. Később, 1970-es években történt megsemmisülése előtt kulcsosházként is működött. Mélyúton kapaszkodunk, megjelennek körülöttünk a bükkök is, majd sekély völgybe ereszkedünk. Végül ismét fárasztóbb emelkedőn, cserjésből kilépve érkezünk meg a Vörös-kő hatalmas esőbeállójához. 

Kisétálva az 521 méteres tetőpontra grandiózus távlatok nyílnak meg: szinte mindent betölt az Alföld lapálya, alig észlelhető hullám csupán a Gödöllői-dombság. Csaknem összenőve sorakoznak a parti települések, Budapest nagy részét viszont kitakarja a Nyerges-hegy déli elvégződése. A hegylábi erdők mögött a Szentendrei-szigetet körbeszaladó Duna szalagjára lehetünk figyelmesek, és meghatározó látvány a Naszály felsebzett tömbje a váci cementművel. A „rókás" betonobeliszk az 1948-ban avatott „Felszabadulási emlékmű" megviselt maradványa: részben a hegy neve, no meg a távolról is feltűnő pozíció miatt választották neki éppen ezt a pontot, és 1989-ig minden év április elején szervezett túrák keresték fel, majd koszorúzták meg az építményt. (Korábban állítólag a német tüzérség lőállását alakították ki a hegytetőn.) A mementó nem előzmény nélküli: Szentendre és Visegrád között a turisták elől jórészt elzárt vadászterület húzódott, amit Horthy Miklós olyannyira kedvelt, hogy még magánbejáratú autóúttal is összeköttette a két települést. A természetjárókat a csendőrök és erdészek nem szívesen látták a térségben, mozgásuk csak engedéllyel, komoly megkötésekkel (vagy azokkal sem) volt lehetséges. A lezárások megszüntetését, a hegység keleti részének turistaforgalom számára történt megnyitását is szimbolizálta tehát a Felszabadulási emlékmű.

Menjünk előrébb az ösvényen még néhány métert, mert az igazi panoráma ott fogad majd. A szokatlan méretű esőház nagyobb csoportoknak is fedezéket nyújthat, paramétereit még az áprilisi ünnepségekhez igazították. Szemben vele alig detektálható, jelzetlen ösvény fúródik a lombba: kövessük lefelé! Mindössze kb. egy perc ereszkedés a mind sziklásabbá váló terepen, és pazar kilátóhelyre érkezünk: a névadó szikla félelmetes ormára. A kitettséghez és a mélységhez göröngyös felszín társul, ezért ajánlott leülni, és nyugalomban élvezni a panorámát, amely innen az igazi. Előkerül a Börzsöny lenyűgöző tömege a Csóványossal, a Naszály körül a Cserhát megannyi háta emelkedik, és általában a Mátra gerince is a távolban kéklik.

A sziklafelszín egyenetlenségei a földtörténet egy különösen izgalmas szakaszáról számolnak be, amikor a frissen születő Kárpát-medence szegélyén intenzív vulkanizmus vette kezdetét. A Visegrádi-hegység e tűzben fogant vonulat egyik legidősebb képviselője, az erdélyi Hargitáig tartó tűzhányólánc tagja. A mintegy 16 millió éve, tengeri környezetben startolt vulkanizmus javarészt andezites-dácitos kőzeteket okádott a felszínre, a most szelíd képet festő hegyvidék pedig fiatal korában mintegy 1500 méteres magasságig nyújtózhatott. A meredek felépítmény kopár lejtőin olykor óriási, izzó törmeléklavinák zúdultak alá, a különböző méretű szemcsék és tömbök kemény breccsává sültek össze az akkori hegylábon. Mivel a tűzhányószerkezet nagyrészt lepusztult, ezek az ellenálló sziklák ma sok esetben a hegység magasabb, tetőközeli részein helyezkednek el - az erózió pedig kihámozta őket puhább környezetükből. Sorukba tartozik a Vörös-kő is, melyről az elcsendesült vulkán utóéletének egyes epizódjaira is figyelmesek lehetünk: a szerkezeti mozgások nyomán némely hegytömbök, így sziklakilátónk platója is, kiemelkedtek.

Az északias irányban felbukkanó Naszályt és a hegységünkkel szomszédos Pilist már mészkő építi fel, üledékes kőzet, mely a Visegrádi-hegység lávakőzeteinek fedésében, eltemetve fekszik a mélyben. Belőle tör fel a Dunántúli-középhegység mélykarsztjában áramló termálvíz, amit a leányfalui termálstrand egy 1000 méteres fúrás eredményeként hasznosít. Ha kiélveztük túránk egyértelmű csúcspontját, és Budapest környezetének egyik legkönnyebben elérhető, lebilincselő panorámáját, útnak indulva hosszas és színes erdei séta áll előttünk.

A túloldalra!

A P jelzés a hegyperem közelében, kibillent plató tetején fut, körötte szélfútta tölgyes és menedékes erdő éldegél. A tető letörésén egy ponton kissé szétnyílik a lomb, és újra felbukkan a Naszály; máskülönben zárt rengeteg kísér. Egy elágazást követően erdészeti utat keresztezünk, majd eleinte meredek, előrébb enyhe emelkedővel tekereg a szűk ösvény, pár méteren át mohos kőtenger lávakőzetei hevernek a talajon. Átszeljük a Kis-Bükk-tetőt, és leereszkedünk egy széles feltáróútra, melytől jobbra a Vértes-mező kaszálótisztása terül el. Egyik facsoportja még kisebb állóvizet is rejt - ez a vadak itatását szolgálja, de vélhetően természetes „gyökerekkel" rendelkezhet. A rét ugyanis egy alacsony peremű, rossz lefolyású teknőben fekszik, amit a lehullva felgyűlő csapadékvíz feláztat, és nehezen hagy el. A feljegyzések szerint egyébként a 20. század elejéig még vadászház is állt itt, fenyőkkel körülvéve. Maradunk a P jelzésen, amely egy elágazásban bal felé kanyarodva a hegység belseje felé hív.

Alig hullámzó úton tapossuk a hegy hátát, elhaladunk a hosszú, kaszált Zánkói-rét mellett is, végül erdő sűrűjében újabb tisztáshoz jutunk. Néhány méter csupán, és láthatjuk, hogy a Palóczki-rét hosszúkás kaszálója már összeér a Pap-réttel. Ahol a kerítések mögött erdészház áll, a tisztáson pedig apró tavat fedezhetünk fel: egykor legeltetés zajlott a településektől távoli hegyháton, az állatok itatásához pedig gödröt ástak, hogy állóvízre tegyenek szert. Az erdészház helyén vadászkunyhó működött, amit Horthy is látogatott, hiszen fontos helyszíne, a legmagasabb pontja volt ez a hegyvonulatot áttörő kocsiútnak.

Balra tartunk, az aszfaltcsíkot követve, melyet kisvártatva elhagy a jelzés, hogy átvágjon a Szent László-hegy nyakán (a kiemelkedés neve a faluéhoz hasonlóan a hajdani főúri vadászatokra utalhat). Maradhatunk a könnyebb sétát ígérő erdészeti úton; a kanyar túlvégén csatlakozik a jelzett ösvény - és egy pontról még kilátunk a patakvölgy túloldalán emelkedő, terebélyes hátakra is, amiből már egyértelmű, hogy megkerültük a vízfolyást. Erdei sétával érkezünk a Szarvas-szérű tisztására - neve laposra döngölt földet jelöl (ami a terep láttán rögtön érthető), és (a Pap-réthez hasonlóan) szintén a rég felszívódott, környéki legeltetés, illetve kaszálás hírmondója. Innen a tisztás hosszanti szélét követő Z+ jelzésre válthatunk (de maradhatunk a feltáróúton is), mely az aszfalttal fogócskázva juttat el a pilisszentlászlói medence peremét jelölő nyeregig, ahol a szentendrei autóút eléri legmagasabb pontját (pihenőhely). Innen balra, a Z jelzésre térünk, mely eleinte tölgyesben, később gyertyánokkal keveredő bükkök oltalmában bír ereszkedésre. A lankás térszínt meredek formák váltják fel, és mohos kőtengerrel behintett hegyoldal kíséri utunkat - alant pedig méretes andezitgörgetegeket kerülget a mély árkot vájt vízfolyás. A váratlanul, mégis mértékkel vad tájkép aztán elillan, és lazán települt, napsütötte tölgyes résein pillanthatunk ki Szentendre felé. Végül fiatalos mentén, egy hajdani kőfejtőt elhagyva fordulunk ki az országútra, melyen balra néhány méter csak a buszmegálló.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

A kezdő- és végpont is a szentendrei helyi buszokkal, a végpont ezen felül a pilisszentlászlói buszokkal érhető el.

  • A túra kezdőpontja a Szentendre, Ösvény utca buszvégállomás.
  • Az útvonal végpontja a Szentendre, Szarvashegytelep buszmegálló.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parkolás

  • Érdemes a skanzennél parkolni, és körtúraként teljesíteni a túrát, ha autóval érkezünk.
  • A másik opció a HÉV-állomás és buszpályaudvar környékén parkolni, és innen, illetve később ide a tömegközlekedést használni.

Koordináták

DD
47.695184, 19.061230
DMS
47°41'42.7"N 19°03'40.4"E
UTM
34T 354529 5284242
w3w 
///sportoló.gyorsan.sportok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
16,3 km
Időtartam
5:00 óra
Szintemelkedés
537 m
Szintcsökkenés
563 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp