Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra recommended route

Az Ördög-árok völgye körül

Gyalogtúra · Budai-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Látványos sétány az Apáthy-szikla párkányán
    / Látványos sétány az Apáthy-szikla párkányán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túra a Hárs-hegy alján, a Gyermekvasút mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hármashatár-hegyi reptéren, hátul a Pilis-tető
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Hárs-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bátori-barlang bejárata
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyermekvasút robog a hárs-hegyi erdőben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pálos kolostorban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hárs-hegy oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Nagy-Hárs-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Apáthy-szikla
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Bátori-barlang előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Budai-hegység hátterében a Pilis-tető domborodik (Nagy-Hárs-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Apáthy-szikla
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vadaskert emlékműve a Határ-nyeregben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Hármashatár-hegy erdős háta (Nagy-Hárs-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köves sétány a Hárs-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hárs-hegy kistestvére tetejéről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellemző sétaút a Budai-hegyekben (Hárs-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyermekvasút és a turistaút is körbefutja a Hárs-hegyet
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bunker a sziklatetőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lapos erdei sétány a Határ-nyereg felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vonat érkezik Szépjuhászné állomásra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Hárs-hegy oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Makovecz-kilátó a Kis-Hárs-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaptató a Kis-Hárs-hegyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátóhely az Apáthy-sziklához vezető ösvényen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kolostorromok a Szépjuhásznénál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Budakeszi melletti hegyekre a Nagy-Hárs-hegyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Világháborús nyomból nincs hiány errefelé (lőszerfülke)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szétváló ösvények a városi erdőben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőkapu felnyílt íve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hűvösvölgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaptató a Hárs-hegyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rálátás a János- és a Széchenyi-hegyre (Kis-Hárs-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ennyit láthatunk ma a nyéki vadászkastélyból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kéktúrán a Hűvös-völgy felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Gyermekvasút (Hűvösvölgy állomás) Bátori-barlang (Nagy-Hárs-hegy) Kaán Károly-kilátó Gyermekvasút (Hárs-hegy állomás) Mátyás király vadaskertje
Sokszínű körtúra a főváros határai között, a budai hegyek két nagy tömbjét elválasztó völgy körül. Kijut mindenből, ami a Budai-hegységre jellemző: tömött erdők, sétányok, kilátók és sziklák szegélyezik utunkat, mely felváltva halad városi és erdei környezetben.
nyitva
közepes
Hossz 12,5 km
4:00 óra
404 m
424 m

A nyéki vadászkastély romja vagy éppen Mátyás király vadaskertjének emlékműve árulkodnak azokról az időkről, amikor a forgalmas utcák helyén még vaddisznóhajtás zajai vagy a vadászokat csalogató szarvasbőgés verte fel egy erdő csendjét. Akkoriban az Ördög-árok szomjat enyhítő patakja csalta le az állatokat a völgybe két szomszédos, száraz hegycsoportról, a Hármashatár-hegy és a Széchenyi-hegy tömbjéről. Az élénk vadászélet központja az említett vadászkastély volt, melynek maradványait mára teljesen körbenőtte a hegyoldalra is felkúszott főváros. A széttöredezett Budai-hegység kiemelt tagjainak peremén hófehér sziklabércek tornyosulnak a völgy fölé. A Tündér-sziklát ugyan csak távolról csodáljuk, de az Apáthy-sziklára föl is kapaszkodunk, hátáról csaknem végigtekintünk útvonalunkon. Amire nem ez lesz az egyetlen lehetőségünk, hiszen a Hűvös-völgyet közrefogó magaslatok egyikéről (a Hárs-hegyről) is szétnézünk.

Túránk különleges környezetben vezet: parkerdei sétányok, sűrű és vegyes rengeteg, dolomitmeredélyek és utcák mozaikja színesíti az útvonalat. A táj szépségeit kilátótornyok és természetes kilátóhelyek is segítenek felfedezni, ráadásul végig közel maradunk a lakott területekhez, ezért bármikor lerövidíthető a kirándulás.

A szerző tippje

  • Hűvösvölgytől a Szépjuhásznéig a Gyermekvasúton is utazhatunk; ezzel gyerekek számára is sokkal élvezetesebbé tehető a kirándulás.
  • Az Apáthy-sziklán legyünk körültekintőek: a felszíne esős időben rendkívül csúszós. Ezen a ponton mindenképpen fokozottan ügyeljünk a gyerekekre!
  • Az útvonal mentén játszótér is található, a túrát már csak ezért is ajánlott családostul végigjárni.
  • A Nagy-Hárs-hegy és kaptatója kihagyható a túrából, ha a Kis-Hárs-hegy után egyenesen Szépjuhásznéhoz sétálunk a Z↺ jelzésen.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-04-26
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
444 m
Legalacsonyabb pont
162 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Gyermekvasút (Hűvösvölgy állomás)
Gyermekvasút (Szépjuhászné állomás)

Biztonsági előírások

  • Az Apáthy-sziklán legyünk körültekintőek: a felszíne esős időben rendkívül csúszós. Ezen a ponton mindenképpen fokozottan ügyeljünk a gyerekekre! A falakon lemászni életveszélyes, ezért tilos.

Kezdés

Nagybányai út, buszvégállomás (277 m)
Koordináták:
DD
47.533868, 18.993281
DMS
47°32'01.9"N 18°59'35.8"E
UTM
34T 348966 5266445
w3w 
///borjú.nadrág.hajszál

Végpont

Nagybányai út, buszvégállomás

Útleírás

Itiner

  • A buszfordulót az erdőbe induló aszfalton hagyjuk el a Gyöngyök útja tematikus jeleken.
  • Jobbra térünk a Z jelzésre.
  • Méterek múlva balra váltunk a Z↺ jelzésre.
  • A Határ-nyeregnél balra térünk a K jelzésre, amin Hűvösvölgyig maradunk.
  • A hűvösvölgyi állomást a lépcsőkön, a S jelzésen hagyjuk el, amin a Hárs-hegy oldalában kapaszkodunk.
  • A S jelzésről balra kitérőt teszünk a S▲ jeleken a kis-hárs-hegyi kilátóhoz.
  • Visszatérünk az elágazáshoz, és a S jelzésen kapaszkodunk fel a Hárs-hegy csúcsára.
  • A S jelzésen ereszkedünk a Szépjuhásznéhoz.
  • A Budakeszi út előtt balra váltunk a lila jelzésre.
  • A pálos kolostor romjaihoz jobbra, a lila L jelzésen teszünk oda-vissza kitérőt.
  • Jobbra fordulunk a lila  jeleken, és a vasútállomás alatt kereszteződéshez érünk.
  • Ismét jobbra, a PT jelzésre váltunk.
  • Egy erdei pihenőhely után jobbra térünk egy jelzetlen ösvényre, ami rávezet a Z jelzésre.
  • A Z jelzésen balra indulunk; ez vezet az Apáthy-sziklához, majd szinte egészen a túra végéig (az utolsó, már ismert métereket a Gyöngyök útja jelzésen tesszük meg).

A túra részletes leírása

Háttal a városnak, arccal a zöldnek

Túránk a városnak háttal, arccal az erdőnek startol a Gyöngyök útja szimbolikus jelein - maradva a Görgényi úton még néhány métert. Előrébb jobbra, a Z jeleken lépünk az erdőbe, majd szinte azonnal balra térünk, a Z↺ jelekre. A kezdeti tájékozódási feladattal végezve nyugodt erdei séta vár ránk; a Hármashatár-hegy lejtőinek középső szegmensén harántolunk. Köszönhetően a keszekusza, minden tekintetben vegyes erdőnek legfeljebb csak a hangokból érzékelhetjük, hogy közel a lakott terület, de látni nem fogjuk. A sétány balra hajlik, és eléri a „macis játszóteret", mely évtizedek óta meghatározó pontja a környéknek, nevét pedig faragott medveszobráról kapta. Maradunk a jobbra forduló jelzésen, és széles, kavicsos úton gyalogolunk; két oldalt piknikező- és pihenőhelyek sorakoznak. Enyhén emelkedik a lejtő, mígnem ráérős kanyarokkal elérjük a Határ-nyerget. Amint a határkövek is felhívják rá a figyelmet, itt húzódott egykor Budapest és a még önálló Hidegkút mezsgyéje.

Ugyanitt található Mátyás király vadaskertjének emlékműve is - az egyik sétány mellé szegődő alacsony, hosszúkás halom a régi terméskőfal maradványa, mely a király hajdanán favorizált vadászhelyét, a korabeli leírások szerint tisztásokkal meg-megszakított pagonyt kerítette körbe mintegy 6 kilométer hosszan. Az elágazásnál a környék számos katonasírjának egyikére lehetünk figyelmesek - ezek a közeli lőszerfülkékkel együtt a II. világháború végnapjaiban lezajlott, heves harcok mementói. (Érdemes felkaptatni a piciny Homok-hegyre, hátáról ugyanis feltárul túránk következő meghatározó helyszíne, a reptér és környezete.)

Reptér a hegyek szorításában

Balra fordulunk, és az Országos Kéktúra K jelzésére váltunk. Rövidesen óriási, világos tér sejlik fel a jobbunkon sorakozó fák takarásában; elérkeztünk ugyanis a hármashatár-hegyi reptér füves kifutójához. A dombok és az Újlaki-hegy keretezte, hatalmas rét (a hidegkútiak egykori szántója) a vitorlázórepülők bázisa, fölötte pedig gyakorta köröznek siklóernyősök. Elődje a két világháború közti megnyitásával a honi repülés újjászületésének helyszínévé, később aztán történelmi jelentőségű, megkerülhetetlen színterévé avanzsált. A repteret működtető Műegyetemi Sportrepülő Egyesület számos maga által tervezett gépet itt tesztelt le először (köztük Rubik Ernő találmányait), pedig a kezdetek nehéznek bizonyultak: a hatóságok repülésre alkalmatlannak nyilvánították a hármashatár-hegyi területet, mire a neves tervező-pilóta, Rotter Lajos elsőként szárnyalt át fölötte, bizonyítván, hogy az állásfoglalás téves. Az uralkodóan északnyugati szelek hegyek által „megtekert", felszálló ága itt különösen hosszú ideig képes az „égre tapasztani" a repülőket és az ernyősöket, de csaknem mindenféle széljárás esetén markáns feláramlás jelentkezik. (Rotter Lajos például innen startolva 1300 méteres magasságba jutott, s egészen a nógrádi Szanda váráig szárnyalt.) Igaz, ahogy a technika változott, a reptér is módosult: kezdetben a hegytetőről, gumikötéllel „lőtték ki" a gépeket, de ahogy a technológia fejlődésével a csörlőzés és vontatás vált uralkodóvá, a bázis és a gyeppászta is a völgybe költözött. A szembenső, bozótos oldalú Vöröskő-vár nevű domb volt egyébként a leszállás terepe kezdetben.

A '60-as évek végén öttusa-világbajnokság színhelye is volt a reptér, ami néhány éves szünet után napjainkban is eredeti rendeltetését látja el. Pazar fekvésű környezete kirándulóhelyként is népszerű, ráadásul védettséget élvez, hiszen talaját belakták az ürgék - számos rájuk éhező madárfaj és az igen ritka haragos siklók örömére. A K jelzésű turistaút egy határkő közelében balkanyart tesz, és élemedett korú erdőben, széles sétányok fonata közt lendít át a Vadaskerti-hegy oldalán. A sétautat Glück Frigyesről, a 19-20. század fordulóján élt szállodatulajdonosról nevezték el, aki a budai turistalétesítmények lelkes mecénásaként írta be nevét a honi természetjárás történetébe. Hozzá köthető a János-hegyi kilátó és az Árpád-kilátó építésének kezdeményezése és támogatása is - nem csoda hát, hogy az utóbbitól idáig kígyózó sétányt éppen róla keresztelték el. Lassan, néhány csúszós, köves lejtőt is leküzdve az Ördög-árok mellé ereszkedünk, amin végül át is kelünk.

Emberek a völgyben

Az Ördög-árok patakja a budai rögök közti útkeresés specialistája, szerénynek tűnő méretei ellenére több bérc szorításában is utat talált a Duna felé. Völgyei és szurdoka fontos közlekedési folyosókat jelöltek ki a mind nagyobb tömegben letelepedő emberek számára. Egy ilyen szűkületet mélyített a Hűvös-völgy esetében is, ahol a Duna felé laposodva kinyíló völgy és a hegyek ölelte hidegkúti medence kapcsolódik egymással. A jelentős közlekedési ütőérre már a 18. század utolsó éveiben kocsma települt, majd a működtető családneve után Balázs vendéglőnek hívott étterem működött itt - egészen a 21. század elejéig, amikorra tönkrement és elbontották. A helyszín a nevét a szűk, mély területen csapdába eső hideg levegőről kaphatta, és régebbi német elnevezése, az Kühlental tükörfordítása.

Átkelünk a forgalmas autóúton, és túloldalt a buszok és villamosok végállomására érkezünk. Historikus megjelenésű, fagerendás épületei a 19. századból származnak, igaz, egy rekonstrukció során (az 1990-es évek végén) eredeti helyüktől kissé odébb építették fel őket. Lépcsőn indulunk fölfelé, és a Gyermekvasút végállomása előtt balra váltunk a S jelzésre. Az utolsóként elkészült megálló megjelenésében teljesen elüt a vonal többi létesítményétől: az '50-es évekre jellemző vasbeton szerkezet a nagyvasúti állomásokat idézi. Aljában büfé nyújt lehetőséget a pihenésre - el is kél a felfrissülés, mielőtt nekivágunk a Hárs-hegy kaptatójának. Sínek közé szorítva (jobbra a kisvasút, balra lent a villamos pályája közt) sétálunk öreg fák árnyékában, mielőtt jobbra kanyarodunk, és átkelünk a Nagykovácsi úton.

A Hárs-hegy oldalában

Tölgyek és bükkök elegyében metsszük a „Tótasszony út” nevezetű szakaszt, melynek nevére nincs egyértelmű magyarázat. A néphagyomány szól egy német asszonyról, akit a környéki svábok holtan találtak, ezért a „todt” szó ferdült el tóttá, míg egy másik történet szerint egy tót asszony errefelé hozta világra gyermekét. Egy 19. század eleji Turisták Lapjában szó esik egy féltékenységből megölt tót feleségről is.

Mérsékelt kaptatóval, kibukkanó mészkőgumók közt ostromoljuk a Hárs-hegyet – az azonos nevű vasútállomást pont elkerüljük. Újfent a vágányok mellé szegődünk (ezúttal alulról követjük), hiszen az egy nagy kanyarral visszafordult a hegyoldalban, melyet a nagy hurok miatt kénytelen alagúttal áttörni. Az alagút különös szerepet töltött be az Úttörővasút építése során, hiszen a költségtakarékossági okokból 3 részletben lefektetett pálya 2. etapjának átadása után a munkálatok terv szerint hónapokra leálltak volna. Ám a hegy teljes átfúrásához is csak egy kevés hiányzott már, ennélfogva néhány hét szünet után az építkezés teljes (Hűvösvölgyig tartó) befejezése mellett döntöttek.

Keresztezünk egy egykori szánkópályát is - múlt század eleji telek hírmondója, amelyek még rendszeresen voltak annyira havasak, hogy a Budai-hegyekben komoly télisport-infrastruktúra épült ki. Egy átkelőhelynél átlépjük a síneket, és a lépcsőket leküzdve kaptatásba fogunk. Hangulatos sétányok szövik át a rejtelmesen sűrű tölgyest, amire hamarosan föntről is letekinthetünk. A balra kiágazó S▲ jelzésen ugyanis felkapaszkodunk a Kis-Hárs-hegy tetőpontjára, ahol 1977 óta a neves tervezőjéről elkeresztelt Makovecz-kilátó tekervénye tornyosul. Két spirális lépcsőjét eredetileg kisvasúti talpfákból alakították ki, ezeket későbbi újjáépítésekor cserélték le. Felső szintjéről (ahol az alacsony korlátok és a szűk hely miatt elkél az óvatosság) Budapest zöld oldalát szemrevételezhetjük: a szomszédban következő állomásunk, a János-hegy zöldell, de látszik a Széchenyi-, a Gellért- és a Vár-hegy is, ahogy az erdő uralta Hármashatár-hegy csoportjának tagjai is mutatkoznak. A Hárs-hegy csúcsa mögül kikandikálnak a Budai-hegység külső tagjai, a háttérben pedig olyan óriások kéklenek, mint a Pilis-tető és Dobogó-kő.

A bánya remetéje és Máriaremete kilátója

A kilátó szomszédságában eredetileg megállóhelye volt a kisvasútnak, azonban a zord lejtésviszonyok komoly akadályt jelentettek a hegymenetben elinduló szerelvények számára, ezért az állomást megszüntették. Túránk azonban éppen az ellentétes irányba, a Nagy-Hárs-hegyre irányít. Amint visszatértünk a kereszteződéshez, egyenes irányt tartva, a S jelzésen kezdjük a csúcsostromot. Eleinte rendkívül köves, bokaforgató ösvényen bukdácsolunk, később kaviccsal felszórt sétányon kaptatunk egyre meredekebben. Egy éles jobbkanyar után ideiglenesen elsimul a csapás, és egy sötét zugban komor sziklák jelennek meg a hegyoldalban. Egy rövidke sziklafolyosó végén vasajtó takarja a Bátori-barlang bejáratát, mely mészkőben keletkezett a hegy tetejét fedő hárshegyi homokkő sapkája alatt, kialakulását pedig budai társainak többségéhez hasonlóan a szerkezeti törések mentén feltörő hévizeknek köszönheti. Érdekessége, hogy természetesen nyitott volt, ezért már az újkőkor embere is felfedezte magának - így aztán nem is csoda, hogy régészeti szempontból is fontos helyszín. Némely járatában a középkorban ércet bányásztak, az ezt bizonyító vésőnyomok mellett még sziklába vájt lépcsőfok is előkerült a 360 méter összhosszúságban feltárt barlangban. Nevét pedig arról a remetéről (Bátori Lászlóról) kapta, aki 20 évig lakott itt - direkt jött ide, mivel nyugalomban, zavartalanul akart dolgozni. Nem kisebb tettet hajtott végre, mint hogy lefordította a Bibliát, továbbá egy szentek életéről szóló könyvet. A remeteélet azonban legyengítette, így aztán betegen tért vissza a hegy nyergében állt budaszentlőrinci pálos kolostorba, ahol rövidesen meg is halt. Tiszteletére a turisták előtt a 20. század elején megnyitott barlangban egy kis márványoltárt is emeltek, mely azonban már nincs meg.

Az '50-es években kezdődött meg a barlang feltárása, e célból pedig egy másik bejáratot is megnyitottak, hogy azon keresztül kisvasúti csillével juttathassák ki a kipucolt agyagot. Fahídon kelünk át az alsó nyíláshoz vezető árkon, és immár ténylegesen a csúcsot vesszük célba a sziklás, nehezen járható ösvényen. Néhány hajtűkanyar, és meg is érkezünk: jókora homokkő-tömbök közt magasodik a terméskő alapon álló, fagerendás kilátótorony. Kaán Károlyról, az Alföld fásításában jeleskedett erdőmérnökről nevezték el, aki hazánk első természetvédelmi törvényének kidolgozásában is fontos szerepet játszott, továbbá a Magyar Turista Szövetség elnöke is volt. A torony felső szintjéről a Budai-hegység egyik legigézőbb kilátása nyílik, hiszen a rögökre szabdalt térség központi helyszínéről kémlelünk. Szemközt a János-hegy és a Széchenyi-hegy emelkedik meredeken a főváros fölé, balra tőle pedig a Hármashatár-hegy óriási, erdős tömbjének szögletes alakja rajzolódik ki. Tiszta időben a hátterében a Mátra is felsejlik, de a Pilis és a Visegrádi-hegység mindig mutatkozik. Balra Máriaremetén túl a Budai-hegyek külső tagjai sorakoznak és Budakeszi medencéje mélyül. Város és erdő váltakozása határozza meg a tájképet, melyet érdemes megjegyezni, hiszen túránk hátralévő részét éppen e kettő váltakozása jellemzi. (A Hármashatár-hegy oldalában könnyen felismerhetjük célpontunkat, az Apáthy-szikla félelmetes ormát is.)

Pálosok a nyeregben

Ha beteltünk a panorámával, kövessük tovább a szűk ösvényen tekergőző, köves S jelzést! A turistaút érint egy szépen kiépített, tűzrakóval ellátott, kilátást is kínáló pihenőhelyet (Csanádi-pihenő), majd balra, lefelé indít a hegyről. Alant a sűrű, átláthatatlan erdő elrejti ugyan szemünk elől a hatalmas kőbányát, de a sétány talajából előbújó kőzetben megismerkedhetünk a hárshegyi homokkővel. A tektonikus erők hatására széttöredezett Budai-hegység rögei közt a mélykarsztból hévizek buzogtak fel, és átjárták a sekélytengeri eredetű homokkövet - kovasavtartalmuk pedig rendkívül ellenállóvá cementálta kőzetet. Keménysége miatt az építőipar előszeretettel használta a hárshegyi homokkövet, amit ezért több helyen is fejtettek.

Néhány pad szegélyezi a hangulatos sétányt, az autók erősödő zaja, a Gyermekvasút kerekeinek csikorgása pedig előre jelzi, hogy közeledünk a Szépjuhásznéhoz. A forgalmas nyeregpont a nevét egy fogadótól örökölte, mely a 18. század végétől a 20. század elejéig csábította ide a kikapcsolódni vágyó budai polgárságot, megcsapolva mellé a Budapestet Budakeszivel összekötő út forgalmát. Régebbre tekintve, a legenda szerint Mátyás király többször is felkeresett egy vonzó juhászfeleséget, az esetet megneszelő Beatrix királyné azonban nem volt rest álruhába bújni, hogy felderítse és felszámolja a liezont – erről neveztetett el a vendéglő. Az állomás körül az Úttörővasút építésekor medencés parkot alakítottak ki, most pedig büfék teremtenek lehetőséget evés-ivással feldobott pihenőre.

A Budakeszi út előtt forduljunk balra a Mária út jelzésein! A belőlük jobbra kiágazó lila L jelek vezetnek ki a budaszentlőrinci pálos kolostor romjaihoz. A tekintélyes épületet a tatárjárás után, egy korábbi kápolna helyén emelték, hosszabb volt 70 méternél, és egy háromhajós templom kapcsolódott hozzá. A 15. században már ez volt a rend fő monostora, és az újabb kiegészítések következtében az egész királyság legnagyobb (15000 négyzetméteres alapterületű) kolostora - mígnem 1526-ban a törökök földig rombolták. Eztán már csak építőanyag-bankként szolgált a közeli építkezésekhez, a 20. századi feltárásnak köszönhetően azonban az alapfalak szépen kirajzolódnak a kis tisztáson.

Vadászkastély a sarkon

A lila ᵯ jelzésen jobbra, a vasútállomás alá sétálunk, ahol ismét jobbra, a PT jelekre váltunk. Nem sokáig maradunk a tágas erdei sétány lejtőjén, mert egy jobbról csatlakozó, köves, jelzetlen ösvényre térünk, amiről aztán a Z jelzésre lépünk bal felé. Ezzel megváltozik a túra jellege: innentől egy darabon lakott terület és erdő határán sétálunk. Közben folyamatosan ereszkedünk az Ördög-árok széles völgye felé, melyet teljesen kibélel a kertváros. Száraz, szeméttel teleszórt árkot mellőzünk, amely árulkodik azokról a domborzati jegyekről, melyeket máskülönben már teljesen befedett, elegyengetett a város. Később, egy hangulatos erdei szakasz végén beérünk a házak közé, és hosszasan baktatunk a komótosan hajló utcákon - egy ponton óriási foghíjtelek tűnik fel jobbra, kerítése mögött fás, gazos terület terpeszkedik. A túlburjánzó növényzet elrejti szemünk elől a város egyik fontos régészeti leletegyüttesét, a nyéki vadászkastély romjait. Bár Mátyás király korában bővítették igazi kastéllyá, már Zsigmond is kisebb vadászlakot emeltetett a helyszínre. A vadakat rejtő erdőre kilátás nyújtó, loggiás, hosszúkás épületet az udvari történetíró, Bonfini feljegyzései alapján kezdte keresni egy amatőr régész - akit az juttatott sikerre, hogy más próbálkozókkal szemben szó szerint értelmezte az iránymutatást. Precíz mérései eljuttatták a magántelekig, amiről tulajdonosai körében egyébként is az a legenda járta, hogy hajdan vadászkastély foglalta el. Amikor egy kertész és egy napszámos is elmesélte neki, hogy régi kőfal romjaira leltek, már sejthette, hogy célt ért. Ezután kezdődhettek meg a feltárások - és bár a légi fotókon szépen kirajzolódnak az alapok, sajnos a romegyüttes elhanyagolt állapotban van.

Ormok és sziklaív a város szélén

A névadó Nyék falu helyét is régen benőtte már Budapest, melynek forgalmas útvonalát keresztezzük a völgy aljhoz közeledve. Elérkezünk a villamosvonalhoz; a magasban helyet foglaló állomásról már látszik az Apáthy-szikla hegyes orma. A túra során másodszor lépünk át az Ördög-árkon - itt már kőfalak közé terelve csordogál a patak, nem sokkal lejjebb pedig a mélybe kényszerül, hogy a város alatt érje el a Dunát. Innentől fárasztóvá válik az út: meredek utcákon, lépcsőket legyűrve kaptatunk a szikla mögé. A Z jelzés balra fordít, és a letörő hegyoldal, valamint egy kerítés közé szorított ösvényen sétálunk ki az előreugró szirtig. Hátáról nagyszerű panoráma tárul fel: szemközt a János-hegy és a Széchenyi-hegy tömbje uralja a városias tájképet, jobbra a Hárs-hegy emelkedik, köztük a domborzat folyosót nyit a belváros felé. A kemény dolomitszikla tetején lévő vasoszlop geodéziai mérési célokra szolgált egykor, a képződmény pedig a terület hajdani tulajdonosairól kapta a nevét. A turistaút korláttal biztosított, látványos vonalvezetésű párkányon kerüli a sziklafalat. Fent világháborús bunker jelzi, hogy más történelmi helyzetekben a kilátás más hasznosítási lehetőségei domináltak. Visszafordulva oldalról is megcsodálhatjuk az előrenyúló sziklaormot, melyet a szerkezeti mozgások és a kőzetet keménnyé cementáló, mélyből feltört oldatok hagytak hátra.

Az ösvény aztán bekanyarodik az erdőbe, és a Vaskapu-hegy oldalában geológiai különlegességek sorát tárja fel. Egy ponton a Kőkapu sziklaíve magasodik fölénk: a markáns sziklaátjáróban talán a Budai-hegység legidősebb barlangjának egy szakasza tárulhatott fel, melyet korábban kaolinitosodott vulkáni törmelék (tufa) töltött ki. (A lilás-bíboros szín a kaolinit és a vastartalmú hematit eredménye.) A színes sziklakaput gyakran zsongják körül gyerekek, anyaga miatt kiváló mászóhely számukra. A jelzés innen némileg szemetes erdei ösvényen, elaggott pihenőhelyek mentén kapaszkodik vissza a Görgényi útra, amin jobbra fordulva, a Gyöngyök útja jelzésén percek alatt elérjük a túra végpontját, korábbi indulóhelyünket.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A 11-es BKV-járat Nagyábanyai út buszvégállomása a túra kezdő- és végpontja.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszmegállóban van.

Parkolás

  • Érdemes az autót a Görgényi út végén található parkolóban hagyni, és innen indítani, illetve itt befejezni a túrát.

Koordináták

DD
47.533868, 18.993281
DMS
47°32'01.9"N 18°59'35.8"E
UTM
34T 348966 5266445
w3w 
///borjú.nadrág.hajszál
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Budai-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
12,5 km
Időtartam
4:00 óra
Szintemelkedés
404 m
Szintcsökkenés
424 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp