Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Az élő palóc hagyomány falujának vonzásában

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Cserhát-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Hollókő főutcája időkapszulaként őrzi a hagyományos palóc építészet emlékeit
    / Hollókő főutcája időkapszulaként őrzi a hagyományos palóc építészet emlékeit
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hollókő feletti legelők virágszőnyege mögött a Tepke erdős háta
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-kút feletti gyertyános-bükkösben halad a tanösvény
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserháti idill, legelésző lovak a Hollókő feletti réten
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Palóc ház a főutcán (Hollókő)
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hollókői vár a levegőből, a háttérben a falu
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hollókő várához vezető szekérút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 4 3 2 1 km Hollókő, Ófalu Fazekasház, Hollókő Hollókői vár Szent Márton-templom, Hollókő

Egy kellemes körtúrán ismerkedünk meg a palóc hagyományokkal a méltán híres, világörökség részét képező Hollókőn és a környező, hangulatokban gazdag tájon. A Cserhát-vidék kacskaringós útjain múltidéző táblák segítségével fedezzük fel a környéket. Az ófalu időtlen utcáján sétálunk a faluszéli kaszálókon, legelőkön keresztül a Hollókői-patak mocsaras láperdőin és a szemközti gyertyános oldal árnyékos öreg erdején át az andezitsziklán ülő hollókői várig, ahonnan körpanorámával látjuk be megtett utunkat, a tekervényes Palócföld vidékét.
nyitva
könnyű
4,8 km
1:25 óra
148 m
148 m

Hollókőt 1987-ben vették fel a világörökségi listára, ettől az időponttól lett felkapott turistacélpont. Az utókor számára oly értékesnek tekintett ófalu egységes, hagyományos képét egy tragédia idézte elő: 1909-ben a házak jelentős része leégett egy falutűzben. Az épületek tetejét ekkor még zsúpszalma fedte, melyen keresztül egy tüzelőnyíláson át hagyta el a füst az épületet. A megsemmisült házakat két év alatt építették újjá, már kőalappal és kéménnyel, cseréptetős fedéssel. 67 darab eredeti kontyolt tetős, tornácos palóc parasztház maradt fenn a faluban, és ami talán páratlan az országban, az ófalu egységes, hagyományos utcaképet őrzött meg. A felvidéki és palóc településekre jellemző szalagtelkes, a templom körül orsó alakban kiszélesedő egyutcás falukép meghatározza Hollókő hangulatát, kővel rakott utcáján tett sétánkat időutazásnak érezzük.

A régi házak zöme hagyományos mesterségeket őriz akár múzeumi kiállítás formájában, akár a mesteremberek portékáinak felhozatalaként. A népszokások megtartását is magukénak érzik a helyiek, egyházi ünnepekkor a falu közössége helyi népviseletben gyűlik össze. A palóc nép híresen jókedélyű, erős összetartással bír. Szeder Fábián "A' Palóczokról"' című, 1819-ben keletkezett művében így ír a helyiekről:

"A' Palóczok lelki és testi tehetségekre nézve a' többi Magyaroknál nem alábbvalók. Különös characterek a' vidám barátság, ember becsülés és az adakozás. A' hegyes sovány környékbeliek is elegendő jó kedvük, minden szegénységek mellett is, és kevéssel megelégedvén, a' hol szerét tehetik, békesen, de vigan mulatnak a' bor vagy pálinka mellett. Legyen ismerős vagy idegen, egyformán kedvelik és társaságokba hívják, sőt kénytetik. A' gazdagabbak kinyitott pinczéik előtt senki sem megy el, a' kit egy italra be ne intenének; de a' szegény is örömest nyujtja másnak csigés korsóját. Házoknál a' látogatót mindíg megkínálják valamivel, ha más nincs, kenyérrel, és ha valaki ebéd vagy harmadebéd közt lép be házokba, azt az asztalhoz ültetik. Magok dicsekednek azzal, midőn hoszszabb útról jönnek, hogy sehol sem látnak olly jó kedvű és barátságos embereket, mint ön magoknál. (...) Házonként járó koldús, főkép helybeli, nem igen találkozik. Az elszegényedettek a vagyonosoknál dolgoznak ételért és kis fizetésért, a' betegeskedőket pedig az irgalmas palócz aszszonyok önnön rövidségekkel is gyámolják. Ez a' régi szokás. Ezt látja fia az apjától, lyánya az annyától, és igy a' jó megörökösödik."

A szerző tippje

  • Rengeteg szálláshely közül választhatunk a faluban. Érdemes jobban megismerni a települést, átérezni a hangulatát, és eltölteni egy éjszakát Hollókőn.
  • Ha Hatvan, Pásztó felől érkezünk a településre, a Cserháton átkelve útba esik a kozárdi elágazás után jobb kézre lévő, erdőszéli étterem, a Bableves csárda. Érdemes egy autentikus helyi étellel hangolódni a palóc fogásokat felvonultató étterem kínálatából.
  • Bár a túra nyomvonalától némileg kiesik, az árnyas Hollókői-patak völgyében tehetünk egy kis kitérőt a Vár-forráshoz felfrissülni.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-03-11

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
376 m
Legalacsonyabb pont
263 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdőpont

Hollókő, autóbusz-váróterem (325 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.997299, 19.592034
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°59'50.3"N 19°35'31.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 394967 5316959
w3w (what3words) 
///rezsó.táblagép.visszaér

Végpont

Hollókő, autóbusz-váróterem

Útleírás

Itiner:

  • K jelzésen indulunk a faluból a Gyertyános-oldal tetejéig.
  • A tanösvény T jelzése vezet keresztül a Kis-Liponyákon a Szár-hegy oldalához.
  • A Szár-hegy oldalában csatlakozunk a K jelzéshez a Hollókő feletti Gomb-hegyig.
  • A Gomb-hegyről a KL jelzésen térünk le Hollókő várának újjáépült erődítményéhez.
  • A vártól a Vártúra tanösvény T jelzésén érünk vissza a Gomb-hegy oldalában a K jelzésre, amely visszavisz a faluba.

A túráról részletesen:

Időutazásunkat az újfalu és ófalu határától, a faluközpontból kezdjük az Országos Kéktúra K jelzését követve. A buszmegálló előtti téren bronzba öntött palóc pár üdvözöl minket. Bár a Kossuth utca mentén valóban szépen kifényesített emlékeit látjuk a múltnak, mindenképpen élő hagyományai ezek a vidéknek. A macskaköves Kossuth utcán egyveretű, fehérre meszelt, tornácos, kontyolt parasztházak sora előtt haladunk el. Az épületek egy jelentős része a 20. század elején újult meg egy tűzvész pusztítását követően, de ami a romokból újjászületett, időtálló és örök. A hétköznapok hagyományai, a mesterségek, az építkezési szokások emberöltőkön keresztül öröklődtek apáról fiúra, manapság pedig tudatosan figyel is rájuk a falu közössége, hiszen ezek eredménye emelte ki a környező települések sorából Hollókőt.

Már a falu nyugati széléről feltűnik a dombtetőről komoran a vidék fölé magasodó középkori vár. Évszázadokon keresztül csak romok emlékeztettek a múltra. Bár komoly szerepe nem volt a történelem alakulásában, mégis a török időkben meghatározó volt a hódoltság határvidékén strázsáló várak birtoklása. Ezen harcok következménye, hogy a falu egy hosszabb időre elnéptelenedett - sőt az eredeti falu magja jóval nyugatabbra, a Hollókői-patak és a vár vonalában lefutó gerincél között lehetett. Erre a falutól nyugatra megtalált ősi templom alapjai tanúskodnak, melyet utunkkal is érintünk.

Az Országos Kéktúra nyomvonala nyugat felé, a faluszéli kaszálók mentén hagyja el a települést és az török idők előtti falumag felé kanyarodik le a patakvölgybe. A legelők mentén terebélyes lombkoronával ékes tölgyek árnyékában haladunk. Az évszázados hagyásfák a nyári időben legelő állatok természetes védelme volt a napsugárzás ellen. Ezért is nevezi a nép delelőfának, mivel ezek árnyékában pihent a jószág a déli órákban. A meredek domboldalon a lombkorona alatt heverésző állatok kikoptatták a földet, így kérges, vastag gyökérfonatok tekergőznek a törzsek tövénél a felszín felett.

Az ereszkedés végén megérkezünk a patakvölgy árnyas fűz- és égerligetéhez. Egykor a falu kenderáztató tavai álltak sorba a patak mentén, ahol a mindennapi viselethez használt, mára már elfeledett növényt puhították, az elkészült kendervásznat mosták. A kenderkészítés lépései jól beilleszkedtek az éves földi munkák sorába. A növényt későn vetették, május derekán; betakarítása szeptemberre esett, így az étkezési termények munkálatainak szüneteiben tudtak a ruhák alapanyagával foglalkozni. Mára már ezek a kenderáztató tavak feltöltődtek, mocsaras, vizenyős élőhelyeket teremtve a vízi életközösségeknek. A két világháború között parasztfürdő is épült a patak forrásánál, amit a Vár-forrás vizével töltöttek. A falu ivóvíz iránti igénye azonban a népesség növekedésével ellehetetlenítette a strandot, így az a hatvanas évek közepén bezárt.

Egy hatalmas, ősi fűzfa mellett kelünk át a patak felett fektetett hídon, és érkezünk a túloldali gyertyános erdő lábához. A falu körüli tölgyesek a malacok őszi felhizlalásában, a makkoltatásban és az építkezéshez, bútor- és eszközgyártáshoz használt faanyag beszerzésében játszottak komoly szerepet. Az árnyas gyertyános-tölgyesben egy manapság is értékes "erdei gyümölcsök", a rendkívül ízletes vargányák, rókagombák, királytinóruk és galambgombák teremnek, amik az étrend finom és tápláló kiegészítésére szolgáltak és szolgálnak ma is. A vidék erdeinek egyik különlegessége a mára már védetté értékelődött császárgalóca, népi nevén az úrigomba vagy tojásgomba, mely melegkedvelő mediterrán fajként a helyi, enyhe klímájú tölgyeseket kedveli.

Az erdő felett kiérünk a gerincre. A kaszálók mentén haladó tanösvény zöld sávját követve balra visszakanyarodunk a forrás feletti nyeregbe. A legelők virággal borított gazdag élőhelyei a réti életközösségnek. A héricsek, kökörcsinek tavaszi színfoltjai után az őszi kikericsekkel bezárólag egész nyáron tarkállik a méregzöld tölgyesek között hullámzó mezők füzére. Lovak, tehenek és birkák mellett a környező erdők vadjai is előszeretettel táplálkoznak a tarka réteken. Ahogy kiérünk a nyeregbe, a Hollókői- és a Zsunyi-patak vízgyűjtőjének határára, így az Ipoly és a Zagyva, azaz a Duna és a Tisza vízválasztójára érkezünk. A túloldali medence rétjei mögött, a Zsunyi-patak völgye felett zöldellnek a Tepke és a Purga lankás hátai, jellegzetes, kilátótoronyban csúcsosodva.

A Tepke gerincén halad az Országos Kéktúra is, mely egy nagyobb félkört leírva Alsó- és Felsőtold felé déli irányból csatlakozik utunkhoz, így már a K jelzésen haladunk vissza a falu felé a szemközti gerincen felbukkanó vár irányába. A széles dózerút a Szár-hegy erdős, cserjés oldalába simul, lankásan vezet fel a Gomb-hegy nyergébe. Innen a KL jelzésen, borókacserjék között érkezünk le a hollókői várhoz. A környezetéből élesen kiemelkedő sziklára ültetett erődítmény a geológia természetes erősségét használja ki. A környező puha tengeri üledékből itt ugyanis egy mélyre törő hasadék mentén áramlott fel a magma, majd szilárdult meg a repedés menti hűvösebb kőzetnek köszönhetően. Az így kialakuló vékony andezitsáv meredeken kiáll a gyorsan pusztuló környezetéből. Ennek köszönheti természetes védettségét is a vár.

A nép legendát szőtt a markáns hangulatú erősség köré. A monda szerint a várat hollókká változott ördögfiak építették fel. A közelben álló Kacsics família erődjének ura a szomszédos földesúr feleségét rabolta el asszonyának, akit a saját várába záratott. Az asszony anyja azonban boszorkány volt, aki az ördöggel cimborálva annak fiait kérte segítségül lánya megmentésére. Az ördögfiak holló képében elhordták a várat, de ügyesen a kövekből egy újat építettek a közeli hegyoldalban.

Az andezitsziklán trónoló középkori épületnek számtalan gazdája volt: Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, a husziták vezére is bírta az erősséget; a hódoltság alatt is gazdát cserélt magyar és török között, végül a Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok lerombolták. Csak az utóbbi évtizedekben kezdték el újjáépíteni és elevenítették fel az egykori vitéz élet dicső napjait, így manapság a romok helyett merész lovagvár fogadja a turistákat. A falak között betekintést kapunk a régmúlt, vitéz időkre, valamint pompás rálátást a környező tájra.

A várból ismételten a tanösvény zöld csíkjával kísért szintúton térünk vissza a K jelzéshez a Gomb-hegy oldalában, mely némi ereszkedés után visszatér a faluba a központi parkoló, az iskola és a temető mellett elhaladva a József Attila utcán.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Budapest, Szécsény, Pásztó és Salgótarján irányából induló távolsági buszról a Hollókő, autóbusz váróterem nevű megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, és oda is érkezik vissza.
  • A központi parkolóból 100 méternyit kell visszasétálnunk a József Attila utcán a túra kiindulópontjáig.

Autóval

  • Autóval parkolni a József Attila utcáról nyíló Sport utca mellett, a falu központi parkolójában tudunk, ahova a túra is visszaérkezik a K jelzés mentén. A parkolás fizetős.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.997299, 19.592034
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°59'50.3"N 19°35'31.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 394967 5316959
w3w (what3words) 
///rezsó.táblagép.visszaér
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A Cserhát turistatérképe

Felszerelés

Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, a navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,0
(2)
Profilkép
Hajagos Tamas
2020-09-06 · Közösség
Kellemes családi séta a faluban és fel a várba.
Mutass többet!
Készült: 2020-09-05
Fénykép: Hajagos Tamas, Közösség
Fénykép: Hajagos Tamas, Közösség
Fénykép: Hajagos Tamas, Közösség

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
4,8 km
Időtartam
1:25óra
Szintemelkedés
148 m
Szintcsökkenés
148 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!