Átkelés az óriásvulkán csúcsain

Itiner

• Királyrétről a K+ jelzést követjük a Nagy-Vasfazék-patak mentén.
• Az Inóci-kőbánya után a K◼ jelzést kell követnünk a Nagy-Hideg-hegyig.
• A csúcs meglátogatása után a K és K◼ jelzésen megyünk le a szállítóút második kanyarjáig, amely előtt a P+ jelzésre térünk jobbra.
• A P+ jelzést követjük a Salgóvárig, ahol a P jelzésen folytatjuk a túrát.
• A P jelzés átvezet a Holló-kőn, majd egy lejtőn Kemence felé indul. Innentől kövessük a P◼ jelzésű turistautat Perőcsénybe!

A túráról részletesen

Királyrét - Nagy-Hideg-hegy

Királyrétről induló K+ jelzésünk eleinte az aszfaltutat követi, majd a Hiúz ház utáni kanyar végén balra elhagyja azt. Az autóúttal párhuzamosan haladunk a Nagy-Vasfazék-patak mentén, melytől csak itt-ott távolodunk el kissé. A kőgörgeteges medret többször is keresztezzük, a sebes sodrású patakkal idilli képet fest a völgy. Egy vadonatúj pihenőhelynél földbe épített esőkunyhót alakítottak ki, mely bivakhelynek is kiváló. Végül visszatérünk az aszfaltra, és átlépdelünk a Cseresznyefa-parkolón, a nagy-hideg-hegyi túrák kedvelt bázisán - egykor eddig jött a kisvasút, és a hírek szerint nem kizárt, hogy a jövőben újra idáig zakatolhatnak majd a szerelvények.

A patakot követjük, aztán átlépve fahidacskáján, nekiveselkedünk a hosszú emelkedőnek: a Nagy-Hideg-hegy nem adja könnyen magát. A K+ egy ponton jobbra tér, mi viszont folytassuk utunkat fölfelé a K◼ jelzésen! A patakmeder egyre vadabb képet fest, méretes andezitgörgetegeken bukdácsol át a víz.

Végül megérkezünk a sípályák alá, az utolsó métereket, egy fárasztó emelkedőt már az egyik sífelvonó nyiladékán tesszük meg. Ne hagyjuk ki a kilátást a gyepes csúcsról, mely 864 méteres magasságával már a hegység főgerincéhez tartozik. Teljes a panoráma a Naszályra, a délre hajló Szentendrei-szigetre, illetve a ház mögött a Gerecse magaslataira. Kevesen ismerik a Csóványosra nyíló, a hegység impozáns méreteit feltáró kilátást az északi sípálya tetejét átszelő szervízútról - érdemes ezt is felkeresni!

Nagy-Hideg-hegy - Salgóvár

A turistaháztól a K jelzésen kezdjük meg az ereszkedést. Ez a szállítóút köves pásztáját követi, melyről hamarosan jobbra kell lekanyarodnunk a P+ jelzésére. A szűk ösvény lefelé hajlik, és bár számos kisebb-nagyobb tarvágással találkozunk, mégis a Börzsöny belső, elhagyatott részén járunk. Ezen a szakaszon jó eséllyel senki nem fog szembe jönni. A Hanák-rét tisztása szűk látványfolyosót nyit a hegységen kívülre: bár jobb felé a Csóványos és a Magosfa tekintélyes gerince strázsál, szemben pedig a Holló-kő sziklakopáros lejtői magasodnak, köztük kilátunk a Felvidék felé. Tiszta időben megmutatkozik a Selmeci-hegység és a Madaras, melyek a Börzsönyhöz hasonló, hatalmas kárpáti rétegvulkánok lepusztult maradványai. Helyenként szép, sűrű erdőkön keresztül vezet utunk, végül rosszul jelzett, de eltéveszthetetlen lejtőn érkezünk meg a Holló-kő gerince alatti hágóba. A Fekete-patak áttörését leszámítva itt alacsonyodik le leginkább a Börzsöny kalderapereme.

Nem egészen 200 métert kell emelkednünk, hogy fölérjünk a gerincre, a Vár-bérc, azaz a Salgóvár sziklájának tetejére. Az erdő fokozatosan egyveretű bükkösre vált, és innentől fogva szerencsére elbúcsúzhatunk az órmótlan erdőirtásoktól. Közben találkozunk következő kalauzunkkal, a P sáv jelzéssel. A Vár-bércen egykor kis erősség állt, ma a hatalmas vulkanikus szikla tetejére sűrűn tekergő gyökerek és barázdált sziklalapok közt vezet az út. Föntről a fák lombkoronájától némileg takarva már belátunk a Magas-Börzsöny belső udvarába.

Salgóvár - Holló-kő

Azonban a túra legizgalmasabb része még csak itt kezdődik! Meredek csapáson kanyargunk lefelé, melyet tavasszal kilométer hosszan összefüggő keltikemező szegélyez. Vadvirágos ösvényünk a gerinc sziklataréjait kerülgeti, néhol annak kőtornyai közt fúrja át magát. A Kövirózsás tereplépcsője már-már magashegyi hangulatot idéz. A keskeny gerincél egyszercsak kissé kiszélesedik, és jobb oldalunkon sötétbarnás sziklafogak törik át a talajt. Egy rövid kapaszkodóval megérkezünk a csúcsot jelző táblához, végül kitoppanunk a Holló-kő sziklakilátójára.

Kétségtelen, hogy Magyarország legvadabb természeti látványosságainak egyike tárul fel előttünk: a Börzsöny háborítatlan, fenségesen hegyvidéki arca. Szemben a Magosfa - Csóványos - Nagy-Hideg-hegy főgerinc emelkedik, mely az általunk bejárt vonulattal együtt fogja közre az egykor 1500 méteres magasságot is elért óriásvulkán beszakadt kráterének maradványát, a Magas-Börzsöny kalderáját. Települést nem látunk, csak a mozdulatlan, zárt vadont. Az alacsonyabb hegysorok és a mély völgyek a 900 méterig hatoló főgerinccel együtt komoly magasságú hegyvidék benyomását keltik.

Holló-kő - Perőcsény

Nehéz elhagyni a Holló-kőt, de vigaszként szolgál, hogy az ösvény szépsége továbbra sem halványul: átkelünk egy kőtengeren (mely a lávaárak kihűlésével majd feldarabolódásával keletkezett), s közben megkapóan gyönyörű, őserdei hangulatú rengetegben sétálunk. Nem csoda, hogy (állítólag) a Börzsönyben élő hiúz is szívesen tanyázik ezen a környéken. A Jancsi-hegy oldalában még egy utolsó kilátóhelyről ránézhetünk a Magosfa fölfelé tartó gerincére, illetve a Hegyhát vonulatára. Utóbbi egyébként egy korábbi, szintén felrobbant vulkáni szerkezet emlékét őrzi. Tiszta időben innen az Alacsony-Tátra hósipkás csúcsait is felfedezhetjük.

Lefelé ereszkedve a tájkép egyre szelídül, az erdőbe fiatal állományrészek ékelődnek be, a domborzat is ellaposodik. Egy elágazást követően a P◼ jelre térünk át. Szép tölgyest metszünk, balra egy vízmosás mély árka kísér. A Holló-kő gerincének külső oldalát alaposan felárkolták a jól záró andeziten leszaladó csapadékvizek. Perőcsénybe a templomdombon keresztül érkezünk meg, végállomásunk a kocsma, mely szomszédságában a buszmegállót is megtaláljuk.