Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Amfiteátrum a holdvilágnál - túra egy legendás szurdokba

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Visegrádi-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Holdvilág-árok grandiózus katlana
    / A Holdvilág-árok grandiózus katlana
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra a közbülső sziklaküszöb katlana, balra a kivezető turistaút
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kevélyek púpjai mindkétszer tarvágás foltjáról tűnnek elő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kecses ívek a rideg breccsa sziklában (Holdvilág-árok)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alsó szakaszán még szelíd a Holdvilág-árok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-szikla talányos helyszín
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A felső szakasz legmélyebb részében ismét puhább rétegek bukkanak elő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázlókkal indít a Holdvilág-árok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyes a Lom-hegy déli lejtőjén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vulkánkitörések egymásra települt rétegei (Holdvilág-árok)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiszáradt zúgó a Holdvilág-árokban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes káosz a Száraz-Klanác oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyre vadabb Holdvilág-árok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lom-hegy oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Meteor-létra és a vízesés helye a Holdvilág-árokban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Holdvilág-árok felső, összeszűkülő kősikátora
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiskovácsi közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fölfelé a Karolina-árok közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyetlen kilátás ereszkedés közben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Megtámogatott ösvény az árok elején (Holdvilág-árok)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 2000 1500 1000 500 5 4 3 2 1 mi Holdvilág-árok

A Visegrádi-hegység komor sziklaidomai számtalan mendemondát és feltételezést ihlettek. A Holdvilág-árok szűk folyosója különösen sok elméletet inspirált, de legfőképpen geológiai szempontból érdekes: látványos képeskönyvként számol be egy romvulkán életének fejezeteiről. Végigjárjuk a létrával is felszerelt, kalandos szurdokösvényt, majd hosszú erdei sétát teszünk a Lom-hegy oldalában.
nyitva
könnyű
8,9 km
3:00 óra
376 m
376 m

Ha könnyű túrát keresünk emlékezetes környezetben, Budapest közelében a Holdvilág-árok az egyik legkézenfekvőbb megoldás. A hegység szegélyén emelkedő vonulatba keskeny folyosó mélyül: mintha ellenállt volna a kiemelkedésnek, markáns sebhelyként vág bele a lejtőbe. Kapuján belépve zabolátlan kővilágba hatolunk, ahol jókora sziklafalak, kidőlt fatörzsek, leszakadt kőgörgetegek szorításában kanyarog az ösvény. A szurdokot egy páratlan katlan szakítja meg, ahol az összezáródó korridorból a Meteor-létra félelmetes vaskéménye jelenti az egyetlen kiutat.

A hegyek nehezen járható, zárt sziklaszurdokaiban nyers erejét villantja meg a természet, és e nagyszabású formák, időtlennek tűnő kőzetidomok zord világában könnyedén elfoghatja az embert a kiszolgáltatottság érzése. Részint emiatt a sokáig feltáratlan, ismeretlen sziklafolyosók misztikus légköre gyakorta vált néphitek és legendák ihletőjévé. Nincs ez másképp a Holdvilág-árokkal sem, mely nem csupán természetes adottságainak, hanem a köré szőtt kultusznak is köszönheti népszerűségét.

A szurdok amfiteátrumának természetes díszletei a Visegrádi-hegységet egykor felépítő kárpáti vulkán történetét mesélik el. Kőzetrétegenként tárulnak fel az egymást váltó kitörési események, egy tűzhányó rapszodikus életének fejezetei. Az általában száraz szurdok ráadásul nem is rövid: végigjárása mintegy félórát vesz igénybe. Miután magunk mögött hagytuk, hosszas erdei sétát teszünk a Lom-hegy erdős, déli oldalán, a szláv nevekkel sűrűn megszórt lejtőkön.

A szerző tippje

  • A Holdvilág-árokban az egyetlen nehézséget a végében állított létra okozhatja. Akinek meggyűlik a baja a méretes kapaszkodóval, annak is ajánlott végigsétálnia a szurdokon, majd visszatérni a P+ jelzésre, ami elkerüli a sziklafolyosót. Ugyanígy érdemes tenni, ha a létra le van jegesedve.
  • A szurdokban csak heves, kitartó esőzések után van víz. Ilyen ritka alkalmakkor nem biztos, hogy az ösvény teljes hosszában járható, érdemes a túrát elhalasztani.
  • A túra holdvilág-árki része gyerekek számára is érdekes lehet. A kisebbekre veszélyt jelentő létráig érdemes elsétálni, majd visszatérve a P+ jelzésen kikerülni a meredélyt. (De vissza is sétálhatunk a kezdőpontra.)
  • A jelzett ösvényt a szurdok fölött ne hagyjuk el, mert a növényzet többnyire elrejti a veszélyes sziklaperemeket!
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-07-23

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
560 m
Legalacsonyabb pont
184 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Holdvilág-árokban az egyetlen nehézséget a végében állított létra okozhatja. Akinek meggyűlik a baja a méretes kapaszkodóval, annak is ajánlott végigsétálnia a szurdokon, majd visszatérni a P+ jelzésre, ami elkerüli a sziklafolyosót. Ugyanígy érdemes tenni, ha a létra le van jegesedve. A Nagy-szikla előtt egy fahídon visszatérhetünk a szurdok létra fölötti részére.
  • A jelzett ösvényt a szurdok fölött ne hagyjuk el, mert a növényzet többnyire elrejti a veszélyes sziklaperemeket!

Kezdőpont

Kiskovácsipuszta buszmegálló (183 m)
Koordináták:
DD
47.663765, 18.969127
DMS
47°39'49.6"N 18°58'08.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 347527 5280928
w3w 
///jelmezes.felemel.sorsok

Végpont

Kiskovácsipuszta buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A P+ jelzést követjük a Holdvilág-árok kezdetéig.
  • Amikor a jelzés elhagyja a szurdokot, maradjunk a jelzetlen ösvényen, ami az árkot követi. (A rizikós részeket a P+ jelzésen maradva kerülhetjük ki.)
  • A szurdokon végigsétálva visszajutunk a P+ jelzésre, amit hosszan követünk a Lom-hegy oldalában, egészen a P jelzés csatlakozásáig.
  • Balra fordulunk a P jelzésen.
  • Amikor kezdőpontunk közelében ismét kereszteződik utunk a P+ jelzéssel, azon jobbra fordulunk, és visszatérünk a buszmegállóhoz.

A túra részletes leírása

Száraz lejtők mély árkai

Kiskovácsipusztán, a kórház és egy ipari telep létesítményei között még semmi sem utal rá, milyen vad természeti jelenséget rejt az amúgy szerény megjelenésű táj: alacsony hegyek és enyhe lejtők hullámoznak a völgy oldalában. Háttérben az Oszoly fehér mészkősziklája magasodik, jelezvén, hogy hegységek határán járunk, hiszen a Kovácsi-patak völgye a Pilis és a Visegrádi-hegység mezsgyéje. A P+ jelű turistaút e választóvonal vulkanikus oldalán, kerítések mentén vezet be az erdőbe, és rögvest a patak mellé szegődik - a mederben heverő törzsek és kőgörgetegek már az előrébb rejtőző, zabolátlan sziklavilág előfutárai.

Nem is kell sokáig sétálni, és máris felszöknek az árok falai, a turistaút pedig több ízben átkel a vízfolyáson. Amely többnyire alig-alig csordogál: a völgy manapság az év nagy részében közel száraz. Felső ágai a Lom-hegy, a Bölcső-hegy és a Nagy-Csikóvár „ötszázasainak" vizeit vezetik le - ez a terület azonban nem elég nagy ahhoz, hogy egész évre elegendő utánpótlást biztosítson a forrásoknak, ráadásul az uralkodóan nyugat felől érkező légáramlatokat már megcsapolja a hegység északnyugati és központi része, mire némileg kiszáradva ideérnek. Így leginkább csak hóolvadás és kiadós csapadék után jut víz a Holdvilág-árokba. De mivel a hegység déli szegélyét kiterjedt foltban dácittufa fedi, a puha anyagba még meglehetősen rövid, kis hozamú vízfolyások is mély árkokat tudtak fűrészelni (ilyen pl. a közeli Salabasina is, amit régen turistaút tárt fel).

Egy romvulkán amfiteátrumában

Előrébb a végletekig összeszűkül a völgyalj, épp csak a pataknak jut hely, az ösvény pedig gázlókkal és híddal is keresztezi néha a víz útját. Bedőlt fák is nehezítik az előrehaladást (bár az erdészet mindent megtesz, hogy a turistaútról eltávolítsa az akadályokat), itt-ott pedig lépcső tartja meg a sáros, könnyen lemosódó (agyagos) talajt a csapáson. A szerteszét heverő kövek oroszlánrészét árhullámok teregették el, de a legnagyobb tömbök az oldalfalakról gurultak le. Egy fahíd után kiszélesedik, majd újra összeszűkül az árok, amit itt már öles bükkök magasan záródó lombkoronája is sötétít. A hordalékos, köves meder aljára ereszkedünk, és a két partfalon is egyre több mohos szikla bukkan elő. Válaszút előtt állunk: a turistaút balra, falépcsőkön kínál kijutási lehetőséget, ezzel a szurdokban álló létrát kerülheti ki, aki tart tőle. De mielőtt valaki a könnyebb utat választaná, mindenképpen érdemes előrébb sétálni az árok talpán, és legalább megtekinteni a roppant falakkal kerített zárlatot.

Amely egyébként a hegység történetének képeskönyve, a térben és időben is sokszínű vulkanizmus nagy amfiteátruma. Míg a szurdok kezdeti szakaszán kibukkantak azok a tengeralji üledékes rétegek is, melyeket a születő tűzhányó magmája áttört, itt már a tűzben fogant táj és annak lepusztulása a főszereplők. A finom ívben hajló sziklakaréjt vízszintes vonalak tagolják, kijelölve az egyes kitörési események során lerakódott rétegek határát. Legfeltűnőbbek a világos színű, puha tufasávok, melyek különböző robbanások után aláhullott vulkáni porból, hamuból, törmelékből keletkeztek. Rájuk tömörebb szerkezetű, komorabb megjelenésű réteg települt. E göcsörtös, lávakőzeteket is tartalmazó sáv könyörtelen erejű jelenség szülötte: a tűzhányó lejtőin forró gázfelhő és szilárd törmelék söpört végig, ami alant kemény (breccsa)kőzetté sült össze. (Nagyjából ez történt akkor is, amikor a vulkáni felépítmény összeomlott.)

Természetesen a Holdvilág-árok rétegtani viszonyai jóval összetettebbek az imént vázolt skiccnél, de a keménységükben eltérő rétegek váltakozása alapvetően határozza meg a szurdok viszonyait: épp az előttünk álló katlan 10 méternél magasabb, időszakos vízesése az a pont, ahol a patak átvágta magát a masszív fedőn, és a kevésbé ellenálló, vastag tufába már késként szelt bele. Ebből következik, hogy a szédületes létrán felkapaszkodva alapvetően változik meg a szurdok képe, hiszen a vízzel a kemény, tömörebb kőzet sokkal makacsabbul ellenszegül.

Vaskémény a sikátorba

A kihívást, mégis segítséget jelentő Meteor-létrát 1965-ben állították (amint arra egy mohával körített, vésett felirat is felhívja a figyelmet), de más emberi nyomokat is rejt a katlan. A sziklafal tövében tátongó üreg, az Y-barlang vélhetően mesterséges eredetű, de tisztázatlan, hogy milyen nyersanyag bányászatának reményében mélyíthették.

Felmászva a létrán beleshetünk a vízesés alatti kőfülkébe is, amit egy beékelődött kőtömb fed - mely minden bizonnyal egyszer részben vagy egészben kizuhan majd helyéről. Egy fahíd fekszik az árok alján (átkelve a Nagy-sziklát kereshetjük fel, vagy kerülhetünk a P+ jelzésen), mely teljesen új arcát mutatja: innentől szűk kanyon tekereg a sötét falak szorításában. A keskeny vájú kanyarjai finom görbületekkel, lépcsői szép ívű kőcsúszdákkal ellensúlyozzák a kőzet rideg, ormótlan felületét. A komorságában is igéző, vulkanikus sikátor néhány vadregényes fordulat után ismét világos, puha rétegbe ékelődik, amit a patak újfent könnyűszerrel hasított ketté, míg alatta a kemény breccsarétegbe nem ütközött. Ezért újra magas falak szorításában araszolunk előre, de nem sokáig: a szurdok rövidesen sekélyebbé válik, és lassan megszelídül, majd köves medrű vízmosássá lényegül. Itt újra rátérhetünk a balról csatlakozó P+ jelzésre, ami egy szélesebb teraszon kialakított, elaggott pihenőhelyhez vezet.

Anonymustól a légvédelmi rakétákig

Akit érdekelnek a Holdvilág-árok köré szőtt legendák kultikus helyszínei, vagy visszatérne a kezdőpontra, annak érdemes hátrafordulnia a jelzésen. Nincs messze ugyanis a Nagy-szikla síkra faragott tufa fala, mely régészeti leleteivel, sziklafülkéivel és (egy hagyomány szerinti betyárról, Weiszlichről elnevezett) mesterséges barlangjával a terület köré szőtt elméletek és misztikum bölcsője. Röviden összefoglalva mindezek alapja „Ősbuda" feltételezett helyszíne, illetve Anonymus leírása, miszerint Árpád vezér egy kőmederben folyó patak forrása fölött van eltemetve. Pogány áldozati helyet és a fejedelem sírját is vélték már itt felfedezni.  Bár különböző leletek valóban kerültek elő, a nagy horderejű, hangzatos téziseket nem sikerült igazolni.

Túránk a Holdvilág-árkot záró pihenőhelytől a Karolina-árok mentén folytatódik (mely a Pörgelóci-hegy oldalába váj bele). A P+ jelzés nem kínál több vadromantikát, a vízmosással együtt elmaradnak a kövek, és széles dózerúton, napos tölgyesben kapaszkodunk fölfelé (egy tarvágás széléről kilátni a Kevélyek irányába). A Nagy-Csikóvár nyergében balra fordít a jelzés, és hangulatos, középkorú szálerdő ösvényén kísérjük a tágas szállítóutat. A szurdok patakjának tápláló területét keresztezzük, és a csekély magasságok, valamint a csermelyeket is nélkülöző hegyoldal nem is sejtetik, miféle ellenállhatatlan erővel formálta környezetét 1 kilométernyire innen a víz. Röviden kilépünk a feltűnően tágas kocsiútra, mely aztán tovatűnik a Lom-hegy csúcsa felé. A környék uralgó magaslatának lapos tetején a főváros köré épített légvédelmi komplexumok egyike működött 1981. és 1996. között. A „Vésnök" hívójelű rakétabázisra a katonákat (és ellátmányukat) a szentendrei (izbégi) laktanyából szállították föl, és természetesen lezárt terület volt, melyet elkerültek a turistautak. (Sőt: a szomszédos, csaknem azonos magasságú Bölcső-hegy balsorsú kilátóját is azért kellett lebontani, hogy a katonai létesítmény rejtve maradhasson a kéretlen tekintetek elől.) Az omladozó betonépületeket lassan bekebelezi a növényzet, ennek ellenére (vagy éppen ezért) érdekes, posztapokaliptikus látványt, sajátos korlenyomatot nyújtanak. A területre tilos a belépés, az építmények veszélyes állapotúak.

Napfényben a Holdvilág kapujába

Egyre szebb tölgyesben harántolunk a hegyoldalban, hiszen a bázist leplezni hivatott erdőt hosszú ideig nem bolygatták. Kisvártatva ereszkedni kezdünk, és egy elágazásban balra térünk a P jelzésre. Jól láthatóan kihasznált, döngölt erdei út vezet le a hegyről. Mellőzzük az egykori Teleki-őrház (régebbi források szerint Lom-hegyi vadászház) hűlt helyét, és a Salabasinai-kút forrását is. Törökösen hangzó neve valójában két, eltérő eredetű tagot rejt: a 'sala' ugyanis a szalajka, azaz hamuzsír főzésének lenyomata, míg a 'bas' jelentése az ó-török nyelvben fej. Azaz a völgyfő közelében az üveghutákat szolgáló hamuzsírfőzés folyhatott a 19. század elején (Szádeczky-Kardoss Géza nyomán).

Most zömmel napfényben fürdőző tölgyesek borítják a lejtőt, amin lefelé ballagunk, no meg néhány tarvágás foltja, melyek legalább panorámát kínálnak. Szemközt a pilisi Hosszú-hegy erdős háta, a Kevélyek két jellegzetes csúcsa, leghátul pedig a Budai-hegység mutatkoznak (a János-hegy könnyűszerrel azonosítható). A nyílt területet sűrűbb szálerdő, majd a Száraz-Klanác oldalában egy kurta szakaszon meglepően természetes pagony váltja, ahol számtalan kidőlt törzs és egy kisebb, szétszórt kőtenger sűrűjén gázolunk át. A hegylábhoz közeledve füves aljú tölgyesben, hol az erdei úton, hol az azt közelről követő csapáson ereszkedünk. Innen lényegében a lendület is célba visz, hiszen a hátralévő néhány nagyobb kanyar immár csak Pankostető üdülőtelepét hivatott elkerülni. Rövidesen visszaérünk a Holdvilág-árokból érkező jelzésre, amin lefelé tartva Kiskovácsipusztán érünk célt.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Pomáz és Pilisszentkereszt között közlekedő buszokról a Kiskovácsipuszta buszmegállóban kell leszállni, és innen is juthatunk haza.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszmegállóban van.

Autóval

  • Parkolni is Kiskovácsipusztánál, a buszmegálló közelében lehet.

Koordináták

DD
47.663765, 18.969127
DMS
47°39'49.6"N 18°58'08.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 347527 5280928
w3w 
///jelmezes.felemel.sorsok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely térkép a Visegrádi-hegységről

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,5
(2)
László Szép
2020-07-19 · Közösség
Nagyon látványos Főleg az első szakasza bent a völgyben ,aztán a létra megmászása utáni szűk részek nagyon élvezetesek .. Jó volt ..
Mutass többet!

A többiek fényképei

+ 4

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
8,9 km
Időtartam
3:00óra
Szintemelkedés
376 m
Szintcsökkenés
376 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!